Duray Miklós ismét a tisztségükből leváltott MKP-sok célkeresztjében

2007-07-17 Események

Tegnap a Sme szlovákiai liberális napilap internetes honlapján terjedelmes beszélgetés jelent meg Duray Miklóssal, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnökével. Ezt követően néhány órán belül ismét Duray Miklós nevétől volt hangos a szlovákiai sajtó. Konkrétan: Bugár Béla MKP-exelnök és Simon Zsolt exagrárminiszter ismét támadták Durayt, bőséges teret kapva a személyeskedésre.

Simon tegnap azzal vádolta ismét Durayt, hogy szétveri a pártot. Bugár Béla pedig azzal, hogy hazudik, és tegnapi sajtónyilatkozatában Csáky Pál Duray-ellenes fellépését sürgette, a SITA hírügynökségnek azt mondta, ha Csáky nem lép, akkor majd megteszi ő.

Duray politikai kérdésekben megfogalmazott felvetéseire érdemben nem reagáltak, és ezzel a személyeskedő össztűzzel elvonták a figyelmet a szlovák közvéleménynek szánt, politikai kérdéseket tisztázó beszélgetés lényegéről. Az autonómia tanács miatt forró a közéleti hangulat, ezért Duray minden szót megfontolva, tömören válaszol a kérdésekre.

Mi is volt konkrétan a tegnap megjelent Duray-interjúban? (szlovákul olvasható ITT) Szinte minden terítékre került, igaz nem alaposan, hanem egy-egy kérdés erejéig, ami a felvidéki magyar közösséget ma foglalkoztatja.

A kezdeti évek

„Soha sem tagadtam meg nézeteimet” – egyértelműsítette Duray Miklós rögtön a beszélgetés elején, mikor az őt interjúvoló újságíró még csak a kezdeti közéleti évei felől érdeklődött: miért lett Duray geológus, milyen volt a börtönben, miért írta alá a Charta 77-et stb.

Ezután jöttek a rendszerváltás évei, Duray elmondta, hogy miért nem nevezték ki őt a bársonyos forradalom utáni szövetségi csehszlovák kormány tagjává („Tulajdonképpen az elejétől kezdve gondjaim voltak a kommunistákkal”), majd a radikalizmus és az extrémizmus közötti különbségeket magyarázta, valamint az autonómia értelmét, lényegét.

A határok sorsa

Az első „éles” kérdés a beszélgetés harmadában hangzott el, Szlovákia magyarok által is lakott területeire vonatkozólag:

Riporter: Nem lenne jobb, ha ezeket a területeket Magyarországhoz csatolnák?

Duray: Nézze, ez egy olyan kérdés, amely Európa politikai stabilitásával függhet össze, illetve az általunk lakott régió instabilitásával. Azaz, ez nem a kisebbség akaratának vagy nem akarásának a kérdése.

Riporter: Személy szerint ön kívánatosnak tartja a határok megváltoztatását?
Duray: Én erről szándékosan sosem beszélek, mert az ilyen megoldások mindig háborús állapotokkal függenek össze.

Az immunitás: csak, mint sofőr

Mint ismeretes, Duray Miklósnak tavaly volt egy közúti afférja, amikor gyorsan hajtott (80 helyett 117-el), majd miután megállították őt a rendőrök, nem volt hajlandó alávetni magát az alkoholszondás vizsgálatnak.

Riporter: A politikus túllépheti a sebességet?

Duray: Őszinte leszek. A képviselői immunitást semmi másra és sehol másutt nem használom, csak erre. – válaszolta Duray, aki azt is elmondta, hogy később kapott olyan tájékoztatást, hogy valószínűleg kitervezett akció volt a tavalyi, de mivel ezt nem tudja bizonyítani, ezért erről beszélni sem fog.”

Bugár Béla

Bugár Béla nevét először az újságíró hozta elő, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy a pártelnökválasztást megelőzően Csáky Pállal együtt összefüggésbe hozták Világi Oszkárral.

Riporter: Önök jelezték, hogy Bugár és Világi nem fair dolgokat csinálnak. Végig kellene mondaniuk, hogy konkrétan miről is volt szó. Bugár ezt tagadja, önök pedig hallgatnak…

Duray: Ha csak légből kapott hír lett volna, azaz, ha arról az emberek az MKP-ban nem lettek volna meggyőződve, akkor hatása sem lett volna.

Riporter: Milyen elnök volt Bugár?
Duray: Eléggé autoritatív.

Riporter: Önnek személyesen milyen kifogásai voltak ellene?
Duray: A pártban hiányzott a diskurzus. Nagyon egyoldalú vezetés volt. Április óta viszont a diskurzus elindult, mindenki nyíltan elmondja véleményét.

Riporter: Mióta nem volt ez az MKP-ban?
Duray: Gyakorlatilag azóta, hogy 1988-ban beléptünk a kormánykoalícióba. Nagyon keveset beszéltünk arról, hogy milyen irányba is kellene mozdulnunk. A pártnak nem volt programja, csupán választási. Az elnökségnek nevezett kollektíva pedig csak a demokrácia látszatát keltő szervezet volt.

Riporter: Megpróbálta önt valaki 1998 óta nyíltan kidobni az MKP-ból?
Duray: Igen

Riporter: Ki áll e mögött?
Duray: Főleg azok, aki úgy gondolták, akadályt jelentek a számukra.

Riporter: Bugár?
Duray: Ő maga is kinyilatkozta, hogy kirúg engemet a pártból.

Riporter: Ön azt is mondta, hogy Bugárt egy titkosügynök irányította…
Duray: Azt mondtam, hogy a politikai karrierjét annak az embernek köszönheti, aki MKDM-elnököt csinált belőle. Neki viszont nem kellett, hogy tudomása leygen arról, hogy az egykori államrendőrség titkosügynöke volt.

Riporter: Miért most jött elő ezzel a nyilvánosságra. Eddig ez nem zavarta?
Duray: Nem először szóltam róla, csak korábban nem vették észre. Viszont még publikáltam is ezt. Riporter: Mikor?

Duray: 1999-ben.

Riporter: Nem érzi, hogy többször mond olyant, amit később meg kell követnie?

Duray: A valóságon ez semmit sem változtat. Bugárt – mikor megválasztottak bennünket a Szövetségi Gyűlés képviselőivé – az az ember kérte, hogy akadályozza meg, hogy én legyek a parlamenti klub elnöke. Véletlenül saját fülemmel hallottam, amikor Bugár telefonon közölte vele, hogy ezt nem sikerült elérnie.

Riporter: Bugár azt mondta, hogy ön a parlamentben azt kérdezte a képviselőtársaitól, hogy tudják-e, hogy Bugár szlovák iskolába íratta a lányát. Azt, aki akkor még csak óvodás volt. Bugár úgy reagált erre, hogy olyat lehúz önnek, hogy kirepül a parlamentből.
Duray: Ez nem igaz.

Riporter: Azt jelenti ez, hogy Bugár hazudott?
Duray: Ilyenről soha semmit sem beszéltünk.

Riporter: Maga Bugár állította ezt.
Duray: Ez nem igaz.

Vagyis hazudott?

Igen.
(Megjegyzés: az „ügynöksztorival” korábban többször is foglalkozott a Felvidék Ma. A portálon olvasható, hogy miként emlékezik két szemtanú Bugár kezdeti éveire, az egykori MKDM-ből Csáky Pál – Mit mondott Csáky Pál? – és Magyar Ferenc: Egy ‘kizárás’ története – Hallgassuk meg a másik felet is!)

Simon Zsolt

Riporter: A közelmúltban elnézést kért a Rimaszombati járás küldötteitől, akiket korábban lefizetettnek nevezett. Nem előzik meg olykor a verbális megnyilvánulásai a gondolatatokat?
Duray: Nem azért kértem elnézést, hogy nem mondtam igazat. Azokat követtem meg, akik úgy gondolták, hogy a nyilatkozatom sértő volt számukra.

Riporter: Továbbra is állítja, hogy lefizetés történt ott?
Duray: Nézze, sosem beszélek olyan dolgokról, amelyekről nem vagyok meggyőződve, amit személyesen nem tapasztaltam, vagy ami nem igaz.

Malina Hedvig

Nem teljesen világos a kép, de olyan kellemetlen érzésem van, hogy nem egyszerű verés történt az esetében – mondta Duray Miklós, aki azt a lehetőséget is elképzelhetőnek tarja, hogy megtervezett akció történt.

Beneš elnök dekrétumai

A legtöbb magyarországi sajtó elsősorban a Beneš-dekrétumokra adott válaszokat emelte ki e terjedelmes beszélgetésből (íme néhány szalagcím a magyarországi újságokból: HVG: Újranyitná a Beneš-dossziét – Duray szerint a magyarok kárpótlása kötelesség, Magyar Rádió: Az MKP megvitatná a Beneš-dekrétumokat, Index: Az MKP vitázna a Beneš-dekrétumok megnyitásáról, Népszabadság: Duray: Megnyitjuk a Beneš-dekrétumok ügyét ), noha ezzel kapcsolatban Duray Miklós csak öt(!) rövid tőmondattal válaszolt az újságíró 5 kérdésére.

Riporter: Készülnek még a Beneš-dekrétumok megnyitására?
Duray: Igen. Valószínűleg javasolnunk fog kellenünk erre valamilyen megoldást.

Riporter: Tudják már, hogy milyent?
Duray: Konkrétan még nem.

Riporter: Támogatja ezt az MKP legfelsőbb vezetése, tehát Csáky Pál is?
Duray: Ezt a tagságunk igényli.

Riporter: Élvezik ebben Csáky Pál támogatását is?
Duray: Mondtam, tagságunk igényli.

Ahhoz, hogy valamit sikerre vigyenek, felülről is szükség van támogatásra.

– Én úgy gondolom, ha alulról ilyen igény lép fel, a párt vezetősége nem mondhat nemet.

Ennyi volt, a következő kérdés már arra vonatkozott, hogy vajon mikor távozik Duray Miklós a politikai életből? „Ez az idő közeledik.” – mondta az MKP stratégiai alelnöke, majd zárszóként még hozzátette: „A vége biztos, hogy közelebb van, mint a kezdete.” (Felvidék Ma)