Szlovákia rádöbbent, hogy a területén élő magyarok helyzetét az EU-ban és az USA-ban is figyelik

„Tökéletesen egyetértek Jacques Barrottal, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi biztosának nyilatkozatával” – mondta ma Duray Miklós szlovák újságírók azon kérdésére, miért és hogyan gondolja, hogy a felvidéki magyarságot akár ideiglenes védelem alá is helyezhetné az Európai Unió.

Az újságírók Duray Miklóst, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnökét annak november 10-én, a Magyar Hírlapban megjelent interjúját olvasván keresték meg. Duray a magyar lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy az Európai Unión belül ilyen rossz viszony két tagország között még soha nem alakult ki. Ennek ellenére meg vagyok róla győződve, hogy az Európai Uniónak van módja rá, hogy a feszültséget oldja a két ország között. Brüsszel ráfog erre kényszerülni, mert a mostani helyzet így nem maradhat. Duray szerint az ideiglenesen védelmi gyámság akkor érhetne véget, amikor megszületik egy olyan törvényrendszer Szlovákiában, amely kollektívan védi a magyarokat”.

A nemzeti kisebbségek jogainak betartása (vagy eltiprása) már régen – a Helsinki Egyezmény aláírása óta – nem tekinthető az aláíró országok kizárólagos belügyének. Ezért a nemzetközi fórumok odafigyelése, hogy mi történik Szlovákiában a magyarokkal, nem lehet meglepő. Schmitt Pál fideszes EP-képviselő a dunaszerdahelyi eset (a rendőrség brutális beavatkozása a DAC-Slovan meccsen) kapcsán levélben fordult Jacques Barrot igazságügyi EU-biztoshoz, és arra kérte, kövessen el mindent annak érdekében, hogy hasonló súlyos atrocitás ne érhessen magyarokat Szlovákiában.

Jacques Barrot a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatos állásfoglalásában kinyilvánítja, hogy az Európai Unió tagállamaitól elvárható a kisebbségek jogainak védelme, ami nem csupán belső- és nemzetközi jogi, hanem európai jogi kötelezettség is:

„A Bizottság aggályosnak tartaná, ha az Európai Unió két tagállama közötti viszony a szélsőséges megnyilvánulások és a kisebbségek jogaival kapcsolatos nézeteltérések miatt feszültté válna. Noha a Bizottság nem rendelkezik olyan általános hatáskörrel, amely lehetővé tenné a közvetlen beavatkozást az Önök által megjelölt konkrét helyzetekben, a következők szem előtt tartására figyelmeztet:
1. Nemzeti, európai és nemzetközi jogi kötelezettségeikkel összhangban az Unió valamennyi tagállama a rendelkezésére álló minden jogi eszközzel köteles biztosítani a kisebbségek jogait.
2. A tagállamok hatóságai kötelesek határozottan elhatárolódni és aktívan fellépni az EU alapértékeivel összeegyeztethetetlen megnyilvánulásokkal szemben, legyen szó rasszizmusról, idegengyűlöletről, önkényuralmi ideológiákról, huliganizmusról vagy erőszakról.
3. Ennek érdekében a Bizottság figyelemmel kíséri a közösségi jog, pl. a megkülönböztetés-ellenes irányelvek helyes alkalmazását.
A Bizottság bízik abban, hogy a magyar és szlovák hatóságok egyaránt felelősségteljesen és az Európai Unió tagállamai által vallott közös értékekkel összhangban cselekszenek majd.”

Duray Miklós szerint Jacques Barrot állásfoglalása teljesen egyértelmű, nem szorul kommentárra.

Szlovákiát ugyancsak meglepetésként érte, hogy még a tengeren túlról is aggódva tekintenek a szlovákiai magyarok helyzetére. George Pataki, New York állam volt kormányzója múlt hetén tett nyilatkozata szerint: „Gyalázatos dolog, hogy a XXI. században szélsőséges nacionalisták bátoríthatják a hátrányos megkülönböztetést és az erőszakos cselekményeket az etnikai kisebbségek, így a szlovákiai magyarok ellen. Ez elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, nem csak Magyarország, de az olyan magyar származású emberek számára is, mint például magam is. Legyen szó akár a Szlovákiában élő magyarok elleni diszkriminációról, vagy a romániai Erdélyben vagy Szerbiában és más szomszédos országban élő magyarokról. Továbbra is felemelem szavam a kisebbségi magyarok emberi jogaiért, és remélem a magyar kormány is így tesz, és remélem azt is, az Európai Unió megérti, hogy ez a magatartás elfogadhatatlan”.

– Felvidék Ma –