A Most-Híd alapítóinak ahhoz, hogy láttássák magukat, nem kellett volna kilépniük az MKP-ból

A Hospodárske noviny gazdasági napilap mai száma interjút közöl Duray Miklóssal, az MKP stratégiai alelnökével. A beszélgetés fő témája a pártok közötti együttműködés a parlamenti választások évében, 2010-ben.

A 2010-es parlamenti választásokat valószínűleg újra a Robert Fico vezette Smer nyeri meg. Az MKP számára elképzelhető, hogy kormányozzon a Smerrel?
– Erről egyelőre még nem folytak tárgyalások. Én úgy vélem, hogy egy “szamuráj módszerrel” elképzelhető ez is, mégpedig annak érdekében, hogy a jelenleginél jobb kormány alakuljon.

Az európai szocialisták már jelezték a Smernek, hogy a Szlovák Nemzeti Pártot nem tartják megfelelő koalíciós partnernek. A lehetőségek mérlegelésénél önök számításba veszik ezt a Fico felé küldött ajánlást is?
– Az európai szocialisták nem mondtak egyértelmű nemet. Erről a Smer dönt. Személy szerint úgy vélem, hogy Szlovákia számára jobb lenne egy jobboldali kormány, ám kritikusan kell tekintenünk a Dzurinda-kormány nyolcéves időszakára is. A kormánypolitikából ki kell iktatni azokat az elemeket, melyek a neoliberalizmushoz kötődnek. Ugyanis a neoliberális politika az okozója a gazdasági válságnak is, és ez okozta 1998-ban Dzurinda kormányának bukását is.

Ha Fico a kormányba hívná önöket, igent mondanának?
– Nem követhetjük el ugyanazt a hibát, melyet 1994-ben már elkövettünk. Az akkori győztes HZDS tárgyalásra hívott bennünket. Akkor még nem létezett a Magyar Koalíció Pártja, hanem szoros, koalíciós együttműködés volt a magyar pártok között. Akkor a koalíciós egyeztetéseinken olyan döntés született, hogy nem ülünk Vladimír Mečiarral tárgyalóasztalhoz. Ha a Smer tárgyalni hív bennünket, tárgyalnunk kell. A Smer nyeri a választásokat, így ők döntenek arról, hogy kiket hívnak tárgyalásokra, nem pedig mi vagy az SDKÚ. A tárgyalásra szóló meghívót helytelen lenne elutasítani, sőt, ostobaság lenne. Az ilyen tárgyaláson eldől. hogy lesz-e folytatás, vagy sem. Nehéz azonban egy olyan párttal tárgyalni, amelynek 40%-os körüli eredménye van a választásokon.

Azért mert feltételeket állíthat?
– Gyakran sértő és megalázó feltételeket, ez összefügg azzal is, hogy Szlovákiában még nem eléggé érett a demokrácia.

Ki lehetne a harmadik partner? A HZDS nem lenne akadály önök számára?
– Nem tudom, hogy a HZDS bejut-e a parlamentbe. Nehéz lesz 2010-ben egy hatékony kormányzást felállítani. A 2006-os év tapasztalatai szerint bonyolult is. A jelenlegi ellenzék viszonylag. Azt sem tudni, hogy bejut-e a törvényhozásba valamelyik jelenleg parlamenten kívüli politikai erő.

Ön azt mondta, hogy egy jobboldali kormány lenne az ideális. De miből álljon fel, ha önök elutasítják a jobboldali pártok választások előtti koalícióját?
– Ha nem Szlovákiában élnék, azt mondanám, hogy Szlovákia számára az optimumot egy széles, két – jobb és baloldali – párt alkotta koalíció jelentené. De miután itt élek, nehezen tudom elképzelni Ficót egy kormányban Dzurindával és Miklošsal. De ezt a lehetőséget sem lehet teljesen kizárni. Ha több pártból áll fel a kormány, az kevésbé lesz működőképes.

Hogyan képzeli el az ellenzéki pártok választások előtti együttműködését? Dzurinda januárban ismét tárgyalni hívja az ellenzéket. Milyen elhatározással mennek el erre a tárgyalásra?
– Mivel az ellenzéki pártok együttműködése még megyei szinten sem valósult meg, nehéz őszintének nevezni az ilyen tárgyalásra szóló meghívást. Abszurdum, hogy olyan pártok jussanak közös nevezőre, akik például Nyitra vagy Kassa megyében sem tudnak megegyezni.

Ön úgy gondolja, hogy az SDKÚ részéről bizonyos, nem egyenes szándék nyilvánul meg?
– Igen, pontosan így van.

Mit mond majd az MKP a januári találkozón?
– Az ilyen jellegű találkozókra a meghívó általában konkrét, megvitatásra váró témákat is megjelöl. Egyelőre nem tudni, Dzurinda milyen javaslatokkal áll elő. Mi már jeleztük felé, hogy csak a parlamenti pártok együttműködését támogatjuk.

Vagyis az MKP, KDH és az SDKÚ…
– Igen, és ennek a hármasnak meg kell tárgyalnia a megyei együttműködés problémáit is.

A parlamenti pártok közül leginkább Bugár Béla Most-Hídja jelent akadályt az önök számára?
– Nem, számomra ez elvi kérdés. Még akkor is, ha vannak bizonyos kifogásaim a Most-Híd párttal szemben. Ha csak láttatni akarták magukat, ahhoz nem volt szükség új pártot létrehozni. Egyelőre semmi újat nem nyújtottak. A megyei választások eredményei szerint a választópolgárok bizalmát sem nyerték el.

Semmilyen együttműködést nem tud elképzelni a Most-Híddal?
– Ha mindkét párt a parlamentbe jutna, más helyzet állhatna elő. De a választásokig ezt nem tartom reálisnak. Nem kellett volna elmenniük az MKP-ból.

Ha a közvélemény-kutatások szerint az a veszély fenyegetne, hogy sem az MKP, sem a Most-Híd nem jut a parlamentbe, még akkor sem lépnének velük szorosabb együttműködésbe?
– Nem vagyok pesszimista, húsz éves politikai tapasztalat áll mögöttem. Az MKP bejut a parlamentbe. Ötven százalékos választási részvételnél nyolc parlamenti mandátum megszerzéséhez 120 ezer szavazat kell, 70%-os részvétel esetén 180 ezer. És ezt hozni tudjuk.