Budapesti konferencia Európa örökölt kulturális sokszínűségének megőrzéséről

A kulturális sokszínűség megőrzése minden európai polgár érdeke – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön egy konferencián a magyar parlamentben. Az Európa örökölt kulturális sokszínűségének megőrzéséről szóló rendezvényen Kövér László kiemelte: leginkább a kisebbségek kultúráját fenyegeti az eltűnés, az elszigetelődés veszélye. Az uniós tagállamokban is előfordul, hogy korlátozzák a kisebbségek anyanyelvhasználatát, nem biztosítják a kisebbségi kultúra elsajátításának lehetőségét “az óvodától az egyetemig”. Az Országgyűlés elnöke szerint erősíteni kell a kulturális cserekapcsolatokat, különösen a fiatalok körében. Igen fontos lenne például, hogy a többségi népcsoporthoz tartozó diákok is elsajátíthassák a kisebbségi nyelveket, megismerhessék a kisebbségi kultúrákat az iskolákban – tette hozzá. A kultúrát minden nemzedék “újra létrehozza”: amit megörökölt a korábbi generációktól, azt fel kell fedeznie magának, és tovább kell adnia az utána következőknek – fogalmazott.
Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért, sportért, médiáért és ifjúságért felelős biztosa hangsúlyozta: a kulturális sokszínűség semmiképpen sem hátrány, sokkal inkább előny Európa számára, biztos alap, amelyre építhet. “Európa kultúráinak, nyelveinek mozaikja az egyik legdrágább kincs” – vélte. Mint mondta: a kreativitás és innováció vezérelte Európa mellett a nyitott, befogadó közösségek megteremtése a legfontosabb cél, az alapító szerződés szerint is támogatni kell a közös kulturális örökséget, amely a kulturálisan gazdag, nyitott Európa.
A biztos emlékeztetett: az idei a szegénység a társadalmi kirekesztettség elleni harc éve az EU-ban, ennek kapcsán a romakérdésre kitérve úgy vélekedett, a tagállamoknak együtt kell cselekedniük, egységesen kell fellépniük a kérdésben, párbeszédet kell kezdeményezni és le kell küzdeni a sztereotípiákat.
Egy adott kultúra kizárólagossá tétele nem oldja fel az ellentéteket, hanem felerősíti őket, ezért az egyetlen megoldás a kulturális pluralizmus, a különböző kultúrák egymás mellett élése – mondta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár. Hozzátette: nem lehet figyelmen kívül hagyni a helyi sajátosságokat, előnyt kell kovácsolni a sokszínűségből. Úgy fogalmazott: a tolerancia semmiképpen sem passzív, hanem aktív magatartás, a másik fél megismerése, amelynek révén az én sosem “végleges és lezárt”. Általában előítéletekkel viseltetnek az emberek a “más, a nem ismert, az idegennek, ijesztőnek tűnővel” szemben, ezeket csak a megértés és a megismerés “oldhatja bizalommá” – hangoztatta.
A kulturális sokszínűség megerősítése nem “üres frázis”, hanem a hétköznapi életet, Európa és a világ történelmét meghatározó tényező – mondta, hozzátéve: a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség egyik kiemelt célja is a kulturális sokféleség előmozdítása lesz.
Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár elmondta: az európai politikai diskurzust jelenleg a gazdasági kérdések, a pénzügyi válság uralják, a magyar elnökségi programba is “beleszólnak” az aktuális gazdasági kérdések.  
Az államtitkár szerint az Európai Unió sokféle definíciója közül az a leghelyesebb, ha értékközösségnek nevezik, a szerződésekben rendre megjelenik a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása. Mint kiemelte: az unió folyamatosan változik, “sosincs kész”, az alapszerződésekben leírt “magasztos célok” megvalósításáért még sokat kell tenni. A spanyol-belga-magyar uniós elnökségi trió egyik fontos célja, hogy tartalommal töltse meg a kulturális sokszínűséget, amelyet egy “sajátos európai erőforrásnak” tekint – fogalmazott. Hangsúlyozta: “rajtunk múlik”, hogy a kultúra a szembenállás és elzárkózás vagy a kölcsönös megértés és tisztelet eszközévé válik-e. Ha uniós forrásból fel lehet újítani egy templomot, akkor ebből a keretből meg lehetne menteni azt a nyelvet is, amelyen odabenn imádkoznak – mondta Győri Enikő.
A nemzetközi konferencia délután négy tematikus szekcióban folytatódott. “Az örökölt kulturális sokszínűség megőrzésének lehetőségei Európában” szekciót Duray Miklós felvidéki író-politikus moderálta, aki bevezető előadásában kifejtette a véleményét is. Előadásának szövege ITT olvasható. Ebben a szekcióban előadást tartott Kazimierz Wóycicki, a lengyel Szejm külügyi bizottságának tanácsadója, aki a közép-európai történelmi sajátosságokról, a közelmúltból megörökölt sok vitatott kérdésről beszélt. Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kifejtette, hogy a vajdasági magyarok kulturális-személyi autonómiája intézményesített esélyt jelent az önazonosság megőrzésére.Bakk Miklós, a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem docense az európai régiók, etnoregionális közösségek esélyeiről, közjogi megoldási formákról tartott előadást, konkrét példaként pedig a Székely Nemzeti Tanács törekvéseit mutatta be a hallgatóságnak.
Az oktatás és kutatás átalakulásáról szóltak a második szekcióban megszólaló előadók, a szekció munkáját Sonkoly Gábor, az ELTE BTK Történeti Intézetének igazgatóhelyettese irányította. Előadást tartott Toader Nocoará, a Babes-Bólyai Egyetem rektorhelyettese, Jarmila Lajčáková, a pozsonyi Etnikum és Kultúra Kutatási Központ munkatársa, Kalapis Stojan, a nagybecskereki Emmausz Kollégium igazgatója és Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Pedagógiai Főiskola elnöke.
A Granasztói György címzetes egyetemi tanár által vezetett szekció témája a határon átnyúló és közös tárgyi és szellemi kulturális örökség védelme és a többnyelvűség volt. Lőrincz Zoltán, a Kaposvári Egyetem tanszékvezetője, művészettörténész, Guttman Szabolcs temesvári építész, műemlékvédő szakmérnök és Soós Gábor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezető tanácsosa tartottak előadást.
A kulturális sokszínűség gazdasági vetületeiről Tove M. Malloy, az European Center for Minority Issues igazgatója, Jan Diedrichsen, a FUEV igazgatója és Koncz Gábor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola adjunktusa fejtette ki véleményét, a szekció munkáját Inkei Péter fogta össze.
A konferencia zárószakaszában a négy szekcióvezető összefoglalta a plénum részére a felvetett javaslatokat, elképzeléseket. Gál Kinga, európai parlamenti képviselő arra biztatta a konferencia szervezőit és előadóit, hogy az elhangzott javaslatokat juttassák el az EP megfelelő fórumainak, hogy az EP munkájába beépülhessenek.
Záróbeszédet Tőkés László, az EP alelnöke mondott.
Sárdi Péter, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának vezetője megköszönte az előadók, a hallgatóság részvételét és kijelentette, ez a konferencia nagyon fontos lépés Magyarország felkészülése során a 2011 januárjától esedékes EU-s elnökségi feladatokra. A konferencia előadásait az országgyűlés kiadványban is közreadja.

Felvidék Ma, pog, MTI