Polgári Magyarországért Díj Duray Miklósnak

Duray Miklósnak ítélték oda a Polgári Magyarországért Díjat. A felvidéki író-politikusnak kedd este, a budapesti Duna Palotában adták át a kitüntetést, melyhez – többek között – Magyarország miniszterelnöke is gratulált. “Duray Miklóst igazolja a jelen” – fogalmazott Orbán Viktor.

 

A Polgári Magyarországért díjat annak adományozzák, aki tudományos, közéleti, művészeti tevékenységével maradandó értéket hoz létre és ezzel az országot, a magyarságot gazdagítja. Először 2005-ben került kiosztásra, akkor Mádl Dalma vehette át az elismerést. A kuratórium a díjjal 2006-ban az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján dr. Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos közös teljesítményét ismerte el. 2007-ben Ékes Ilona és Dr. Gaudi-Nagy Tamás,  2008-ban a Kopp Mária és Skrabski Árpád  házaspár, 2009-ben Lezsák Sándor, 2010-ben Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke volt a díjazott.

A szervezők a 2011-es díjátadó ünnepség résztvevői között számos ismert közéleti személyt köszöntöttek, köztük felvidékieket is, nevezetesen Berényi Józsefet, a Magyar Koalíció Pártának elnökét, valamint Erdélyi Géza nyugalmazott református püspököt. Eljöttek a magyarországi kulturális élet kiválóságai is, köztük Jókai Anna író és Csoóri Sándor költő.

Balog Zoltán a kuratórium elnöke így tájékoztatott a testület idei döntéséről: “A kuratórium a 2011-ik évi Polgári Magyarországért Díjat a kommunista ideológia ellen, az egyetemes emberi és nemzetiségi jogokért folytatott közdelméért, a világ magyarsága nemzettudatának erősítéséért, a felvidéki magyar közösség megtartásáért és a magyar nemzet határokon feletti újraegyesítéséért végzett tevékenységéért, irodalmi munkásságáért Duray Miklósnak ítéli oda. A díj egy bronzplakettből és az adományozást igazoló oklevélből áll. A díjjal járó juttatás összege nettő kétmillió forint. A kuratórium egyhangúlag hozta meg határozatát.”

Ezt követően egy negyedórás “keretfilmet” vetítettek le az ünnepségen szintén részt vevő Koltay Gábor “A szabadság ára” című, Duray Miklósról szóló filmjéből.

Duray Miklós érdemeit Németh Zsolt parlamenti külügyi államtitkár, és Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke méltatták. Németh Zsolt az ún. “duraizmusról” szólt. Szerinte ez az igazság kérlelhetetlen vállalása, kimondása, leírása és képviselete. Egyben a nemzetek egymás alá vagy fölérendelésének a kérlelhetetlen elutasítása is. Németh emlékeztetett Duray Miklósnak 2002-es Kossuth-téri felszólalására is, mikor ezzel zárta beszédét: “Viktor, veled vagyunk. Felvidékiek”. Duray ezt követően Szlovákiában balliberális támadások kereszttüzébe került. Duray Németh szerint lényegében egy szabadságharcot testesített meg. Kövér László is Duray Miklós emberi értékeinek a kihangsúlyozására helyezte beszédjének súlypontját. “Duray életműve üzeni mindannyiunknak, hogy erőnket összeszedve egyedül kell kimásznunk a gödörből. Ha változást akarunk, mindig magunkon kell kezdenünk, nekünk kell példát mutatnunk. Kőkemény munkával, hogy megváltozzon körülöttünk a világ” – mondta Kövér.
A díjat Mádl Dalma és Balog Zoltán adták át Duray Miklósnak, majd a Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriumának elnöke felolvasta Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak Duray Miklóshoz írt levelét

Orbán Viktor: Duray Miklós igazolja a jelen

“Tisztelt Duray Miklós Úr!  Tisztelt ünneplő Egybegyűltek!
“Az a  tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható” – írta Kosztolányi Dezső. Három emberöltő múltán sajnos már kevesebben fogalmaznak így, tettekkel pedig csak a legkiválóbbak állnak ki a magyarság mellett.
Duray Miklós nem pusztán magyarságszeretetét, gondolatainak, írásainak sorát, hanem egész életművét állította a magyarság szolgálatába. erről tanúskodik számtalan kitüntetés, díj, elismerés, de erről tanúskodik az a szervezet is, melyet elnökölt és melyet a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítésének útjára vitt.
Duray Miklós igazolja a jelen. Ugyanis mi, magyarok a világban recsegve-ropogva zajló korszakváltás idején már megtaláltuk a választ arra az egész nyugati féltekét gyötrő kérdésre, képesek vagyunk-e visszatérni egykor sikeres önmagunkhoz, képesek vagyunk-e megrázni magunkat és újból felemelkedni.
Ma, amikor Magyarországot megújítjuk, szükségünk van mindannyiunk cselekvő hazaszeretetére.Arra, hogy Duray Miklós példáját követve legyen erőnk – Kölcsey Ferenc szavaival – létrehozni az ideákat, mik húsz év óta boronganak bennünk, és szembeszálljunk minden akadállyal, mik az új, ismeretlen pályázó utat ezerfelől elzárják.
Kérem engedje meg, hogy szívből gratuláljak a mlétán megérdemelt elismeréshez. Kívánok Önnek és valamennyi ünneplőnek munkában és elismerésben gazdag éveket, jó erőt, egészséget és békességben eltöltött karácsonyt!
Orbán Viktor,
Magyarország miniszterelnöke”

Duray: Mit jelent Magyarország?

Duray Miklós megköszönte az elismerést, majd a “Magyarország” szó jelentéséről, melyet a Polgári Magyarországért Alapítvány elnevezés legfontosabb szavának tart, tartott rövid eszmefuttatást:
“A Polgári Magyarországért Alapítvány éves díját, ha olyan magyarnak ítélik oda, aki nem lakik Magyarországon és nem is állampolgára az éppen akkori Magyarországot jelentő államnak, akkor azt a kérdést kell feltenni: meddig terjed Magyarország, az örök Magyarország?
Peremszerű szemlélettől mentesen kell feltenni ezt a kérdést. Mert ha egy genfi lakásban összejön tíz magyar, az ott kialakuló szellemi közeg rövidesen olyanná válik, mintha egy parány Magyarországon lennénk. De ugyanezt tapasztalhatjuk Sydney, Los Angeles, Frankfurt, Stockholm esetében. Ha itt-ott négy-öt magyar összehajol, és ennek nem kell feltétlenül New Brunswickban vagy az ohioi Reménység tavánál történnie, létrejön a virtuális Magyarország.
Mily érdekes, ha Magyarországról beszélünk, soha sem az állam, a „magyar állam” jut eszünkbe, hanem az ország. Az állam túlságosan politizált valóság, főleg a modern abszolutizmus óta. Mi magyarok az országot eszményítjük. Az államot csupán az ország szervezési keretének tartjuk. Amikor az állam szűkebb területen működhetett, mint az eszményi ország, akkor is – természetesen – országban gondolkodtunk, akárcsak honfoglaló őseink. Mint ahogy a honfoglaló ősök is mindannyiunk ősei, függetlenül attól, hogy erdőirtó soltészként, bankár vagy üvegfúvó németként, kereskedő szászként, kékfestéssel foglalkozó svábként, harcos kunként, jászként, bányász mántaként vagy tollal kereskedő zsidóként, teknővájó vándorcigányként, esetleg fazekas hugenottaként kerültünk ide a Kárpát Medencébe, az országba, Magyarországra. Mert az ország, az ország-szellemiség a lényeg.
Az államot a politika és az agyafúrtság működteti. Az ország alapját a szellemi és lelki energia teremti meg, ahonnan már csak egy lépésre van a haza.
Magyarország tehát mindenütt van, ahol magyarok élnek, és ahol mérhető ez a szellemi és lelki energia. Az államnak van határa, de Magyarországnak kerete van: szellemi kerete”
– mondta Duray.

A díjátadó ünnepséget Kubík Anna és a Duna Művészegyüttes fellépése tettk még inkább emlékezetessé. A Kossuth-díjas színművésznő Duray Miklós Kutyaszorító című könyvéből olvasott fel részleteket.

Felvidék.ma, O.N.