A kitörés útjait nekünk kell megfogalmaznunk

(Kossuth Rádoó) Az elmúlt húsz év nemzetpolitikai kérdéseiről Duray Miklós politikussal, íróval, egyetemi tanárral  Haják Szabó Mária beszélt a Kossuth rádió „Határok nélkül” című műsorában:

Húsz éve bomlott fel Csehszlovákia. Sokan reméltük, hogy ez fordulatot hoz a magyar nemzetpolitikában is.  Ha csak a legutóbbi népszámlálási adatokat nézzük, látjuk, hogy évről-évre mégis fogy az egész Kárpát-medencei magyarság. Az okok országonként eltérőek. Sem a szlovák kormány, sem a felvidéki magyar kormányzati szerepvállalás nem segített ezen.
Sajnos, hiába következett be pozitív kormányváltás Magyarországon 2010-ben, még ez sem hozott fordulatot, noha bizonyos előkészületeknek köszönhetően ma már legalább a magyarországi kormány tud tárgyalni arról szlovákiai partnerével, hogy miként lehet az elmúlt közel egy évszázadban megszüntetett közlekedési vonalak legalább egy részét felújítani.

Magyarországon a legszegényebb régiók az északiak, Szlovákiában pedig a déliek. Az ő törekvésük az együttműködésre kormányzati segítség nélkül nem elég…
Ezeken a területeken az emberek elveszítették kreativitásukat. Segíteni kell a vállalkozások létrehozásában, ugyanis ott már az 1920-as évektől pangás van. A szocialista időszak alatt olyan ipari üzemek létesültek, amelyek munkásokat, nem pedig vállalkozókat foglalkoztattak…

A kormány megteheti azt, hogy utakat, hidakat épít. Mi kell még?
A Fertő-tótól egészen a Máramarosig húzódó csaknem 800 kilométer hosszú, többnyire határzóna Kárpát-medence egyik legszegényebb területe. Már nem is tudjuk, hogy milyenek a helyi adottságok és erőforrások. Újra fel kell fedezni őket, ehhez pedig kutatásokat kell folytatni. Ide nemzetközi tőke enélkül aligha fog érkezni, ez egyébként nem baj, ugyanis az esetek nagy részében ez a társadalmat lerombolja – ha a beruházók elmennek, otthagyják maguk után a romokat. A szerves gazdaság újraépítését kellene megteremteni! Sajnos, az az érzésem, hogy a szlovák kormányzatnak ez nem érdeke, inkább az az érdeke, hogy a magyarok a nincstelenség miatt elköltözzenek a szülőföldjükről. Ha magyar nemzetpolitikáról beszélünk, akkor a kutatást és a terület újraélesztését kell kezdeni. Ez a határ mindkét oldalára vonatkozik.

Ehhez milyen keretekre van szükség? Elegendők az EGTC-k, a regionális együttműködések?
Úgy látom, hogy helyi tudásközpontokra építve kellene létrehozni kutatói csoportokat. Egy projektet kell készíteni Európai uniós pénzből. Ez négy országra terjedne ki: Magyarországra, Szlovákiára, Ukrajnára és Romániára. Azt követően, azokhoz a szakmákhoz, melyeket a vállalkozók művelni fognak, kedvező, kamatmentes kölcsönöket kellene nyújtani. Megítélésem szerint, ha ma elkezdődne, akkor ez olyan munka, amely 10 év múlva eredményt hozna.

Rövid távon tehát nem érhető el változás, kitörés… Mennyire lehet példa a székelyfödi felemelkedés, ahogy a székelyek önmagukat próbálják kihúzni a bajból, különböző székely termékekkel, védjegyekkel, visszatérve a hagyományos termelési módokhoz…
Ez jó irány, de ne felejtsünk el egy dolgot, Székelyföldön az embereknek fontos erőforrás, eszköz van a kezükben, mégpedig a föld és az erdő. Szlovákiában viszont a beneši dekrétumok alapján történt vagyonelkobzások gazdaságilag teljesen tönkretették az embereket. A székelyföldi sikerek mögött ott van az is, hogy oda rengeteg magyarországi tőkét vittek, elkötelezett magyarországi vállalkozók ment oda. Szlovákiába is jöttek ugyan magyarországi vállalkozók, de azok semmit sem szolgáltattak vissza az ott élő magyaroknak.

Mire vezethető vissza ez a különbség?
Más volt a koncepció. Azért, hogy a MOL és az OTP bejöhessen Szlovákiába, az MKP-nak kormányon kellett lennie, és le kellett mondania a felvidéki magyar érdekérvényesítésről. Ahhoz, hogy  a felvidéki magyar közélet, közoktatás fejlődőképes legyen,  perspektívát adjon az itteni magyaroknak, ahhoz évente kb . 15 millió euróra lenne szükség. Ezt ez a két cég előteremthetné.

Nincs emögött az is, hogy a szlovákiai magyarok nem régióban gondolkodnak, ahogyan pl. a székelyföldiek?
A szlovákiai magyarok gondolkodnak régiókban. Gondoljunk vissza az 1994-es komáromi nagygyűlésre. Megfogalmaztuk a saját régióinkat. Amikor el akartuk érni, hogy legyen Komárom megye…

… arról éppenséggel a kormányon levő MKP mondott le…
…., igen, azért mondott le, hogy az MKP körüli gazdasági lobbi meggazdagodhasson az itteni magyarok kárára.

Szlovákia új közigazgatási átszervezésre készül. Ebben elérhető pozitív változás? Úgy, hogy nincs magyar kormányzati képviselet?
Hogyha akkor nem lehetett elérni pozitív változásokat, amikor a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártja volt kormányzati pozícióban, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy magyarok nélkül pozitív változást lehessen elérni…

A kitöréshez vezető útnak Budapesten kell megfogalmazódnia?
– A kitörés útjait itt kell megfogalmazni. Ebben fontos szerepet kellene vállalniuk a civil szervezeteknek, konkrét szerveződést kellene kialakítani. Ezeknek a kitörési vonalaknak az erősödéséhez kell a magyar nemzetpolitikát aktivizálni, és a felvidéki magyar közéletet is. Úgy, hogy az ütőképes legyen. Az ütőképességbe sok minden belefér, akár az is, hogy kormányzati szerepet vállaljon az egész felvidéki magyarságot képviselő magyar politikai erő.

Megjelent 2013. január 17-én a Felvidék.ma portálon

Megszakítás