Gazdaságélénkítő hatása lehet az Orbán-Fico találkozónak

Július 2-án délelőtt Budapesten tárgyalt Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke Robert Fico Szlovákia kormányfőjével. A két kabinet képviselői és megyei vezetők több kétoldalú megállapodást is aláírtak, amelyek Orbán Viktor szavai szerint új fejezetet nyitnak a két ország közös történetében.

Duray Miklós politikus, közíró, a Szövetség a Közös Célokért egyesület elnöke szerint lényeges volt a két államfő találkozója, mert a határmenti régiók fejlesztésével a felvidéki magyarokat sújtó munkanélküliség is orvosolható.

Előrelépésnek nevezhető-e a budapesti megbeszélés?

–A felvidéki magyarok egyre csökkenő számának egyik oka a szegénység, s a munkanélküliség. 1920-tól 1960-ig az ipar felszámolását, a gazdasági élet tönkremenetelét lehetett tapasztalni. 1960 és 1990 közt ugyan történt egyfajta szocialista iparfejlesztés a magyarlakta térségben, de ez egy komplex csehszlovákiai iparfejlesztés része volt, nem illeszkedett a térség szerves igényeihez.. 1992-től pedig fokozatosan emelkedik Szlovákiában a munkanélküliség aránya a magyarok által lakta területen ugyanis a valamikori Csehszlovákia egész területén „vendégmunkásként” foglalkoztatott magyarok visszajöttek szülőföldjükre munkanélküliként. A 2013. július 2-án aláírt nyilatkozatok pedig éppen – az identitás megőrzése mellett a legfontosabb kérdésre – a gazdaság élénkítésére, munkahelyek teremtésére, a régiófejlesztésre terjednek ki. Tehát olyan kérdésekre, melyek a soron következő EU-s költségvetési időszakra tervezik a térség fejlesztését. Így mindenféleképpen előrelépésnek nevezhető a két miniszterelnök tárgyalása.

Egyes vélemények szerint, azzal, hogy a magyar miniszterelnök nem érintette a kettős állampolgárság ügyét, elárulta a felvidéki magyarokat. Erről mi a véleménye?

–Ez egy igen szemellenzős megnyilvánulás. Tudjuk, hogy az állampolgárság kérdésében a szlovák törvényhozás nem képes arra, hogy pozitív irányban mozduljon el. Fel lehet vetni azt a kérdést magyar oldalon, hogy csak azért is az állampolgárság ügyét szorgalmazzuk, és a többiről lemondunk, vagy pragmatikusan, a megoldhatatlan problémákat megkerülve olyan témákkal foglalkozunk, amikben ellőre lehet lépni. A kettős állampolgárság kérdésében magyar részről 2010. május 26. előtt történhetett volna konfliktust megelőző lépés, már nem lehet mit kezdeni, a szlovákok pedig nem akarnak semmilyen számunkra pozitív előrelépést kezdeményezni.

A szlovák Pravda elemzője szerint a magyar miniszterelnököt kizárólag saját politikai szükségletei vezérelik és ez mutatkozott meg a tárgyalások során is. Mi erről a véleménye?

–Annyiban igaza van a Pravda elemzőjének, hogy minden kormánynak fontos: minél több eredményes politikai tevékenységet mutasson fel. Míg Horvátországgal nagyon jó a kapcsolat, a román-magyar viszonylat is kevésbé feszültségterhes, a szomszédsági kapcsolatokban körülbelül 10 éve Magyarország és Szlovákia közt volt a legrosszabb helyzet. Ebből a szempontból is előrelépés az Orbán-Fico találkozó. Az Orbán-kormány részéről az a lépés, amely a szlovák kabinet felé megtörtént egyben ország-politikai és nemzetpolitikai jelentőségű. Ország-politikai, mert érinti a magyarországi határmenti régiókat, és nemzetpolitikai, mert érinti a Dél-Szlovákiában élő magyarokat is.

Befolyásolhatta –e az Orbán-Fico tárgyalás forgatókönyvét az, hogy aznap délután a magyar miniszterelnöknek Strasbourgban kellett megvédeni hazája érdekeit?

–A strasbourgi megjelenés óriási kihívást jelentett Orbán Viktornak mind miniszterelnökként, mind emberileg, s mind a magyar nemzet tagja számára. De – kívül állóként megítélve – ez nem nyomta rá a bélyegét a két kormányfő találkozójára.

Ha már Strasbourg: olvasom, hogy Anna Záborská szlovákiai  kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő bírálta a Taveres-jelentést elfogadó szlovák képviselőtársait. A képviselőasszony valóban a magyarok mellé állt, vagy ez a szlovák belpolitikai csata egyik része?

–Az kétségtelen, hogy ennek a kijelentésnek belpolitikai vonzata is van. Jól ismerem Anna Záborskát, egy időben képviselőtársak is voltunk, s tudom, mindig objektíven viszonyult a politikai kérdésekhez, s még saját párttársait is megbírálta, ha a helyzet úgy kívánta. Ezért, hiszem azt, hogy őszintén állt ki most az Orbán-kormány mellett. Ha az eszét használja egy politikus, és nem politikai érdekét tartja szem előtt, akkor a Taveres-jelentést nem szavazza meg. Akik megszavazták a jelentést, úgy viselkedtek, mint a leghitványabb pártkatonák, hiszen olyan dokumentumról van szó, amit le kellett volna venni a napirendről, mert még szakmailag is sok benne a kivetnivaló. Kizárólag politikai célzatosságból íródott, s híján volt a tényleges helyzetismeretnek.

A magyarországi baloldali képviselők a Magyarországot támadók oldalára álltak. El tudna képzelni hasonló helyzetet Szlovákiával kapcsolatban?

–Csak egyetlen időszaka volt a mai Szlovákia politikai történelmének, mikor szlovák, vagy szlovákiai politikus kívülről támadta a kormányt, s ez az 1994-1998 közti éra, a harmadik Meciar-kormány regnálásának ideje. Ezért biztos vagyok benne, hogy jelenleg egy szlovákiai politikus sem támogatott volna pártalapon egy ilyen jellegű jelentést Szlovákiával szemben.

Másik téma: amennyiben a jobboldal nem egyezik meg a közös köztársaságielnök-jelölt személyében, a Magyar Közösség Pártja saját jelölttel állhat elő. Mi erről a véleménye?

–Az tény, hogy a jobboldal, már 2013 késő tavaszán nem állapodott meg közös államfőjelöltben. A kereszténydemokraták saját köztársasági elnököt neveztek meg, s emellett Ján Carnogursky is megpályázza a köztársasági elnöki tisztséget. Ő éveken keresztül a kereszténydemokrata mozgalom elnöke volt, s 1991-1992-ben Csehszlovákia miniszterelnök helyetteseként majd rövid időre Szlovákiai miniszterelnökként állt a szlovák politika élén, Vladimír Meciar első bukását követően. Azon pedig lehet vitatkozni, mennyire helyes, ha az MKP saját jelöltet állít. Volt már ilyen kezdeményezésünk két ciklussal ezelőtt, de semmi sem lett belőle. Ráadásul mostanra súlyosan szétforgácsolódott a felvidéki magyar politikai élet. Csak akkor szabad önálló magyar jelöltet indítani, ha az politikai haszonnal jár, különben hatalmasat bukhatunk, amivel csak jobban ártunk a magyar közösségnek.

Medveczky Attila, Magyar Fórum