A Kárpátok Őre szilvásváradi szobránál

(Szilvásvárad, 2014. szeptember 13.)
Egy évvel ezelótt, 2013. szeptember 14-én ezen a helyen elmondott beszédemet azzal a mondattal zártam: a Kárpátok Őreinek immár van új feladata – a Kárpát-haza újrateremtése.

A mai feladat nehezebb, mint ami az 1916-ban felállított kolozsvári, kissé regényes szellemű alkotás üzenetében rejlett, amelyet három évvel később az erdélyiekre erőszakolt román hatalom is megsejtett, ezért leromboltatta a szobrot. A felavatás kori üzenete az éppen dúló Nagy Háború zivatarában inkább jelképes és egyben romatikus magatartásról tanűskodott, emlékeztetve az utókort honfoglaló őseinkre, akik nyugat felől gyepűkkel, kelet felől pedig a Kárpátok hágóinak őrzésével védték a Kárpátok karéjában megálmodott hazát. Ma ez az üzenet, a 21. század második évtizedében új, de lehet, hogy az eredendőhöz sokkal közelebb álló, átvivitt értelmű tartalmat nyert, ami arra bíztathat mindannyiunkat: korunknak megfelelően kell újra teremteni a Kárpát-hazát.

A Kárpát-haza nem földrajzi fogalom, mégha annak tűnik is. A Kárpát-haza magyar fogalom és magyar tartalom, ami részben a korai állampolitika indíttatásából született, részben ésszerű és hagyományszerű, társadalmi gyökerű a fogantatása. Ma elsősorban az 1880 előtti korra, az első állampolgársági törvény megszületését megelőző időkre emlékeztet bennünket és a Kárpát-medence nem magyar lakóit is: egymás ellen semmire sem megyünk. Egyben üzenet ez a többi európainak: Európa szellemiségét együtt alkottuk meg több mint egy évezreddel ezelőtt, amit együtt kell óvnunk, védenünk és ápolnunk. Ennek az Európának része a Kárpát-haza.
***
Az elmúlt évszázadok Európájának szellemisége a kereszténységben gyökerezik. Ezt nem vonták kétségbe még a mórok sem, akik követeik révén jelen voltak az első európai csúcsértekezleten 973 hűsvétján, és egyetértettünk ezzel mi magyarok is, akik akkor még csak részben voltunk keresztények – Géza Nagyfejedelem is csak egy évvel korábban keresztelkedett meg. Ebben gyökerezik a mi nyugati elkötelezettségünk is és abban való hitünk, hogy ez biztosítja Kárpát-medencei hazánk fennmaradását.

A második válágháborút követő években, amikor a felvidéki magyarokat jogfosztottnak nyilvánították az akkori Csehszlovákiában, Fábry Zoltán, akit később stószi remetének neveztek, ugyancsak az Európa eszmében találta meg az egyetlen erkölcsi fogódzót, noha akkor ő úgy érezte, nincs már Kárpát-haza, nincs megtartó és oltalmazó ereje a valamikori hazának, és maradványának sem, mert mindez szertefoszlott. Az Európa-eszme az egyetlen állandó, kozmikus értelemben vehető állócsillag, egyetlen olyan érték, amit a különböző, a 17. századtól ismétlődő helyi fasizmusokkal, abszolutizmusokkal és totalitariánus rendszerekkel a modern nemzetállamokig bezárólag, valamint a nácizmussal lehet szembe állítani. Az egykori baloldali, sőt kommunista felvidéki magyar, aki egyedüliként állt ki 1946-ban a baloldaliak között Esterházy János védelmében, arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen védelmet, azaz hazát Európa, a keresztény Európa jelenti. Haláláig ezt hitte. Szerencse, hogy nem érte meg a liszaboni szerződést, az Európai Unió alkotmányának nevezett szövegszerkezetet, a mozgéssérültek tornamutatványára emlékeztető szellemi torzulatot, amiből tudatosan kimaradt a quedlinburgi egyezség szelleme, ami a keresztény értékrendű Európa első, sokszáz évig hatályos és máig legsúlyosabb egyezménye volt. Ennek a szerződésnek egyik fontos biztosítékát az akkori Európa keletei felében az éppen alakuló magyar állam jelentette, aminek hét évtizeddel korábbi elődje, még Árpád fejedelem vezérlete alatt éppen az akkori Európa egyesült hadseregét verte tönkre a hainburgi Barna-hegy alatt zajló pozsonyi csatában, keresztűl húzva ezzel az „Európa-idegen” magyarság megsemmisítésére tett első, de nem utolsó nagy kisérletet.

***

Sajátos történelmi fordulatot jelentett Európa életében a kereszténység kettészakadása, keletire és a latin rítusúra. Ez hozta magával Európa politikai és hatalmi ketté szakadását is, részben a Kárpátok tektonikai vonalát követve, kegyetlenül sújtva a lengyeleket, letteket, litvánokat észteket, részben a finneket, lévén őket nem védték a „Kárpátok Őrei“. A kereszténység kettészakadásának föleg később láttuk kárát. Koppány felnégyeltetése csak mozzanat  volt ebben a történetben és nem is biztos, hogy neki volt igaza. Az akkori játszma kétesélyes volt.

A kereszténység szétválása azonban mást is jelentett mint a nyugati és a keleti kereszténység külön fejlődését. A keletiek nemzeti egyházakká váltak, a nyugatiak pedig egyetemessé. A keletiek több közösségi védelmet nyűjtottak tagjaiknak, a nyugatiak pedig a nemzetköziséget hirdették. A Kárpát-haza ebben is kivételt jelentett. Itt vallási villongások nélkül terjedt el a kálvini és a lutheri megújult kereszténység, a protestantizmus, a nemzeti sajátosságokat védve, rabul ejtve ezzel az itt élők túlnyomó többségét, mert megértették az evangélium szavait és egy fedél alatt imádkozott anyanyelvén a pórnép a nemesekkel.

Európa nyugati fele ebből leegyszerűsítve csak annyit értett: a hatalom annak a kezében van, aki az egyházat uralja. Ezzel elkezdődött a vallásháborúk évszázada. Pázmány Péter volt az egyetlen kivétel. Meggyőződése volt, hogy a 17. században az Oszmán-törökök által szétdarabolt országot és a habsburgok által megosztott állam egységét, a Kárpát-hazát – így mondta volna, ha ismerte volna ezt a fogalmat – csak a katolicizmus által és a Habsburgok segítségével lehet helyreállítani, mert két fronton nem vívhatunk küzdelmet. Mégsem erőszakot, hanem szónoki meggyőző erejét vetette be ennek érdekében. Micsoda különbség, az erőszak alkalmazásával, a halálra kínzással, az elüldözéssel, a gályarabsággal szemben, ami a nyugat eszköze volt.

A Kárpát-haza sajátos szellemi értéket is hordoz. Az erőszakot itt általában a behozatal erősítette, nem a helyi források. A helyi deviánsok is a behozatalra támaszkodtak. Hol nyugatira, hol keletire – a bolsevizmusra, a fasiszmusra, legújabban a világot gyarmatosító globalizmusra. Mégis igaz, hogy  a Kárpát-haza a Köztes Európa?

Lehet, hogy ez a valóság, de akkor miért csodálkozunk azon, hogy a mai világválságban Magyarország más megoldást keres mint a többiek?. A behozatalra támaszkodó deviánsok ezt a másságot gúnyosan unortodoxiának nevezik, noha a másság tiszteletét hangoztatják, ami nem jelent mást, mint a bevált hagyományosnak és a helyi értékeknek a visszaszorítását, beleértve a keresztény értékrend lerombolását is.
Európa nyugati fele és keleti fele eddigi válságait csak erőszakkal tudta megoldani a német-francia ellentét második világháború utáni feloldásának kivételével. A magyar kultúrkörre nem jellemző az erőszak, most is csak a nagyobb terhet elviselőknek kell viselniük a válság terheit, ami nem azt jelenti, hogy mások mentesülnének a teherviseléstől.

***

A Kárpátok vonulata azonban más ügyekben is határvonalat jelent. Nyugat-Európa, h képes lett volna felülemelkedni a közéletét eluraló primitív politikusok szűklátókörűségén és az alantas szándékokon és Versailles-ban nem úgy darabolta volna fel a történelmi Magyarországot, hogy annak egy része huszonhét évvel később a párizsi békeszerződés és a csehszlovák Beneš gazembersége okán a Szovjetunió részévé válik, akkor 2014-ben az orosz-ukrán ellentét nem áramlik be a Kárpát-medencébe. De beáramlott, hiába hivatkozunk a Kárpátok Őre őrző-védő feladatára.

Ennek okán azonban nem az úgynevezett ukrán-orosz ellentét lépett be a Kárpát-medencébe, hanem egy olyan történelmi konfliktus, aminek most bontakozik ki egy új ága a csaknem száz évvel ezelőtti versaillesi államalkotási eszmeiség televényén.

Mit jelent ukrajna? Határmenti terület, vég, végek, perem a jelentése. A jelenlegi Ukrajna egy sohasem volt ország. Akárcsak Csehszlovákia vagy Jugoszlávia volt. Ez utóbbi kettő mára megszünt, de jogutódjainak külső határai kővetik a versaillesi vonalakat, ami azt jelenti, hogy a győztesek 1919-1920-ban elfogadott hatalmi egyezménye még most is érvényben van. Ukrajna keleti határvonalára ez nem vonatkozik. A nyugatitra azonban érvényes, mert azt a Versailles-i szellemben megfogalmazott párizsi békeszerződés állapította meg. A mai ukrán-orosz, vagy Nyugat és Oroszország közötti ellentét tehát erről is szól. De mivel Ukrajna területi státusát elfogadta a Nyugat is, ezért Nyugat számára Ukrajna keleti területeinek hovatartozása azt is jelenti: érvényben van-e a határok sérthetetlenségéről szóló Versailles-i valamint a párizsi doktrína, ami azonban nem csak államhatárok kérdését jelenti, hanem az érdekövezet kelet felé bővítését is. Ennek az egyik látszólagos próbaköve a donyecki és a luzsanszki konfliktus. Oroszország nem tartja magára vonatkozólag érvényesnek a nyugat-európai államhatár-doktrínákat, de nem is akarja azokat egyértelműen felrúgni. Vélhetően nem ez az utolsó kötéltánc Nyugat- és Kelet-Európa között. Pontosabban Nyugat és Kelet között. Most vált láthatóvá a világ újrafelosztásáért folyó küzdelem, ami már nem csak hatalmi központokról szól. Ennek egyik sajátos jelét észlelhetjük az iszlám világban végbemenő válságban és a palesztin-zsidó konfliktusban is. A válságkorszaknak ebben a szakaszában nekünk egyetlen személyi és nemzeti érdekeltségünk van: az ungi, beregi, ugocsai, máramarosi magyarok valahol Vereckén innen lesznek-e a Kárpátok őrei, vagy ismét elviszik őket a Don folyó mentére (Don-ecke-be), idegen érdekek védelmében?

***

Európa Atlanti Óceánhoz közeli térsége, a gyémántcsiszolók, a kikötők kezelői és a kereskedelmi hajóflották örökösei, legújabban a Észak-európai kőolajtermelők társaságai nem igazán érdeklődnek a tőlük több mint ezer kilométer távolságra eső keleti területek gyümölccsel kertészkedő, kukorica termelő, baromfi nevelő, disznókat hízlaló és szarvasmarhákat legeltető emberek érdekei és gondjai iránt – megvásárolhatóknak és eladhatóknak tekintik őket. Európa gonjai ismét a köztes területeket terhelik, a nyugatiak közben sétálnak. Ezért látszik elkerülhetetlennek az oly nagy reményekkel létrehozott, huszonnyolc országot egybefogó Európai Unió kettő vagy három részre szakadása, ami nem szétszakadást jelent, hanem eltérő érdekeket és gazdasági  elképzeléseket és ezek valóra váltását, mint hétszáz évvel korábban a pénzért árú piaci kereskedelem és az árúcsere kereskedelmi felfogás közötti különbség volt.
Ha ez nem így lett volna az elmúlt ezer év során, talán csodálkozhatnánk is. De hát egy holland kikötőben rumtól rúgnak be a matrózok, az Alföldön kisüstitől. Az utóbbiból reggelre ki lehet józanodni, de az előbbit hogyan hamísították, senki sem tudja. Ez a különbség a marha pörkölt és a hamburger között is. A Kárpát-medencében még ma is ízlés szerint lehet különbséget tenni az értékek között. Ez a Kárpát-haza egyik titka. Aki nem tudja mi a különbség a pörkölt, a paprikás és a gulyás között, az báemikor megtéveszthető, bármilyen gazemberségre kapható.

Ne felejtsük: az ukrajnai konfliktus mérvadó lehet, akárhogy is végződik: a keleti részek Oroszországhoz való csatlakozásával, önállósulásával vagy sajátos területi jogállással. Különleges ízt ad ennek, hogy éppen most döntenek népszavazással Skócia önállósulásáról és a Katalánok is elszakadni készülődnek Spanyolországtól. Jugoszlávia és Csehszlovákia megszűnése valamint a Szovjetunió felbomlása óta ez a harmadik, de nem az utolsó hulláma Európa átalakulásának. Ez fokozatosan ássa alá a sok szenvedést okozó versaillesi állampolitikai rendszert, ami a Kárpátok Őreinek jelentősen növeli feladatát a Kárpát-haza újrateremtésében.

A Kárpát-haza újrateretése során azonban soha sem szabad elfelejtkezni arról, hogy ez a térség közös hazája volt minden mostani lakója elődjének. A Kárpát-haza ettől volt és lehet a jövőben is közös hazája az itt lakóknak.

Duray Miklós

Megszakítás