Autonómia kontra heteronómia… Értjük egymást? – Tudós tanácskozás Budapesten

Az autonómiáról és terminológiáról szóló, a magyar nyelv napja és a magyar tudomány hónapja alkalmával rendezett konferencián a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a magyar nemzet megmaradásának egyik legfontosabb fundamentuma az autonómia kivívása.

A Magyarság Házában szervezett november 13-i rendezvényen Semjén Zsolt úgy fogalmazott, az autonómia nem kegy, hanem jog, amely minden kisebbséget megillet. Minden jó, ami az autonómia felé vezet és minden rossz, ami annak feladását jelenti. Az utódállamokról szólva Semjén Zsolt kiemelte azt is, hogy tudatosítani kell az ottani társadalmakban, hogy autonómia-törekvéseink nem irányulnak senki ellen, következésképp senki érdekét sem sértik. Ahol az autonómia megvalósulhatott, ott egyúttal gazdasági növekedés is beindult, erőforrások szabadultak fel, majd megjegyezte: ha viszont jogfosztás van, a kisebbség rosszul érzi magát a szülőföldjén, ami senkinek sem jó, mivel tartósítja a feszültséget.

A miniszterelnök-helyettes előadásában azt is kifejtette, hogy a közösségek nemcsak Európában, hanem az egész világon nemzeti alapon szerveződnek. A nemzeti lét így az emberiség létformája. Minden nemzet és minden nemzetrész létezni akar – mondta Semjén Zsolt – ami mind a többségi, mind pedig a kisebbségi nemzetrészekre egyaránt igaz. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes emlékeztetett továbbá arra is, hogy Magyarország alaptörvénye szerint a magyar állam felelősséget visel a külhoni magyarságért, amivel a törvényhozók azt is kinyilvánították, hogy támogatják a külhoni magyar közösségek önkormányzatiságát, vagyis autonómiáját. Semjén Zsolt emlékeztetett arra is, hogy nemcsak a parlamenti pártok között van nemzetpolitikai kérdésekben konszenzus a magyar törvényhozásban, hanem a magyar társadalom is egyetért abban, hogy a külhoni magyarságnak jár a magyar állampolgárság, amelyhez elválaszthatatlanul kapcsolódik a szavazati jog, valamint természetes módon illeti meg őket az autonómia. Egyébként a a magyar nemzetrészek nem követelnek semmi olyat, ami ne lenne általánosan elfogadott a nemzetközi jog vagy az unió ajánlásai alapján – mondta Semjén Zsolt. Ha elfogadnánk, hogy létezik olyan közösségi jog, ami az unión belül más nemzetnek jár, de nekünk nem, akkor azt fogadnánk el, hogy alábbvalóak vagyunk a többi nemzetnél.

Semjén Zsolt arra is kitért, hogy nincsen “egyenautonómia-koncepció”, vagyis ahány magyar nemzetrész van, annyiféle koncepciót kell kidolgozni, méghozzá saját testre szabott módon. Ebben a munkában a külhoni nemzetrészek számára segítséget kell biztosítani, viszont nem Budapestről kell megmondani, egy-egy adott nemzetrész milyen koncepciót képviseljen, miközben hangsúlyozta azt is, hogy egészen mások a tömbmagyarságot megillető területi, mint a szórványmagyarság számára feltétlenül szükséges kulturális autonómia tartalmi összetevői.

Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott a tanácskozás címére utalva annak a reményének adott hangot, hogy olyan párbeszéd kezdődik, amelynek a végén „az Értjük egymást mögé – a kérdőjel helyett – immár pont kerülhet”. Az autonómiával összefüggésben a magyar-magyar konzultációk mellett ő a szomszédos államokkal való párbeszédet és a valódi európai gyakorlat megvalósításának szükségességét emelte ki, majd megjegyezte: ő azt vállalta, hogy főleg ezt és a kooperációt segíti. A szórvány és a tömbmagyarság közötti együttműködés ugyanis elengedhetetlen, hogy így mind a szülőföldön való megmaradást, mind pedig a boldogulást segíteni tudjuk. Szili Katalin kitért arra is, hogy egy egészen új Európában élünk a 21. században. Az autonómia az állam és nemzeti közösségek kompromisszumán alapulva jöhet létre, kizárólag európai keretek között, éppen ezért ebben kell megvalósítani ezzel kapcsolatos elképzeléseinket is – hangsúlyozta.

Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója arról szólt, hogy az anyanyelv nemcsak gondolkodásunkat, hanem világlátásunkat is meghatározza.

Duray Miklós, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöki tanácsadója vitaindítójában ezt azzal egészítette ki, hogy az autonómia nem annyira nyelvi, hanem sokkal inkább politikai, gondolkodásbeli, illetve jogi kérdés. Az autonómia az önállóság, az önrendelkezés megjelenítésére utal – amit ő szembe állít a heteronómiával, ami magyarul megalkuvást, beolvadást jelez.
Egy másik visszataszító fogalom – Duray Miklós szerint –, a homogenizáció, amely semmi mást nem jelent, mint asszimilációt – mutatott rá. A felvidéki politikus szerint határozottan tudatosítani kell, hogy az autonómiának többféle formája létezik: van területi és van kulturális autonómia, de emellett vannak átmeneti állapotok, amire példaként a délvidéki területi tanácsokat említette. Csínján kell bánni továbbá a fogalomhasználattal – hangsúlyozta Duray Miklós – hiszen a „kisebbségi” vagy nemzetiségi fogalom használata nemcsak megtévesztő, hanem félrevezető is lehet, amikor a különböző magyar közösségekről beszélünk. Ő magát például nem tekinti sem kisebbséginek, sem nemzetiséginek, hanem egyszerűen magyarnak – fogalmazott.

Kántor Zoltán, a vendéglátó Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 25 évben az autonómiaigények nemcsak megfogalmazódtak, hanem a szabályozásukkal kapcsolatos vonatkozó tervezetek is megszülettek, és a belső viták mellett végre az autonómia ügye kellő mértékben tematizálódott. Sajnos, a többségi állam részéről a hozzáállás többnyire negatív, és bár a nemzetközi porondon pozitív javaslatok, sőt ajánlások születtek, továbbra sem született kötelező érvényű dokumentum – összegzett Kántor Zoltán, amit nemcsak a tömbben és a szórványban élő közösségeknek kell teljes mértékben tudatosan támogatniuk, hanem a többségi nemzet Magyarországon élő képviselőinek, magának a magyar társadalomnak is.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársának, Varga Péternek és Mile Balázsnak, a miniszterelnök megbízott tanácsadójának az előadásáról a sajtó ugyanúgy ki volt zárva, mint Horváth Istvánéról, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára.

Gecse Géza, Felvidék.ma