Amit most politikának neveznek, nem hiányzik

Duray Miklós, a SZAKC elnöke (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Duray Miklós, a SZAKC elnöke (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)

Duray Miklós évek múltán sem veszített csípős stílusából. Továbbra is aktív, foglalkozik a politikával és a közélettel. Mi a véleménye az MKP jelenlegi elnökéről, akivel szoros kapcsolatban áll, vagy valamikori sokéves párttársáról, Bugár Béláról? Egyebek mellett erről is kérdezte Duray Miklóst a parlamentnelisty.sk portál.

A politikába szavai szerint kora miatt (72 év) nem óhajt visszatérni. Ez azonban a politikusoknál nem hátrány. Csehországban nemrégiben választották a 73 éves Miloš Zemant további választási időszakra köztársasági elnökké. Valóban csak a kor az oka, vagy valami más is áll a döntés hátterében?

A kort általában az idővel mérik, például az anyakönyvi adatok aktuális naptárral való összevetésével, de ugyanakkor a szervezet elöregedésének mértékével is, ennek alapján Zeman bizonyára jóval idősebb, mint én. De a kor egy időintervallumot is jelent, melynek egy adott közös jellege van. Az az idő, amiért hátrahagytam a politikát, az utóbbi huszonöt év, a reális idealizmusból való kijózanodás időszaka. Csalódásom oka, hogy mindazon disznóságok és jellemtelenségek, amelyek felgyülemlettek a társadalom egy részében az úgynevezett konszolidáció idején, azaz a Husák-éra alatt, a politikai rendszerváltás után nyíltan és büntetlenül érvényesülhettek. A kommunizmus idején a hatalom képviselői nem törtek meg, bár bebörtönöztek, ám a demokráciában ugyanazok legyőztek.

Ez bizony szomorú megállapítás. Tegyük fel hát másképp a kérdést. Valamikor azt mondta, hogy politika nélkül nem tudna létezni. Ma már kibírja nélküle, tehát mégis lehetséges…

Igen, így van, komolyan gondoltam, csakhogy akkor a politikát a közösség, a társadalom, a közélet szolgálataként fogtam fel, nem pedig közönséges harcként a másik ellen, a pénzért…

S ez a politika nyugdíjasként hiányzik önnek?

Az, amit most politikának nevezünk, nem hiányzik.

Megismerik még az emberek az utcán, milyen reakciókkal találkozik?

Néha érzékelem, hogy felismertek. A reakciók pedig eltérőek. Egyesek morognak valamit a foguk között, hogy itt ez a k…. magyar, mások pedig, akiknek más a véleményük, kezet nyújtanak, szóba elegyednek velem.

Tagja az MKP-nak?

Nem volt okom kilépni belőle.

Mennyire elégedett az MKP jelenlegi elnökének, illetve elnökségének munkájával?

Nem ismerem a munkafeladatait, annak ellenére, hogy van elképzelésem róla, hogy mit kéne tenni…

Mi a helyzet a Most-Híddal? Mit szól Bugárhoz, akivel nincs jó viszonyban?

Nem fordítok számottevő figyelmet erre az üzleti-karrierista csoportosulásra és más hasonló politikai csoportosulásokra, annak ellenére, hogy jobban ismerem őket, mint mások és tudom, hogy remek emberek is akadnak köztük. Ha egy olyan kormánykoalíció kormányfője volnék, amelynek Bugár is tagja, egyetlen nyugodt éjszakám sem lenne. Mióta ismerem, soha nem volt hű az eszméihez, nézeteihez és célkitűzéseihez, mindig mások vezérelték.

Valaha az MKP rossz szellemének, tragédiájának tartotta önt. A kettejük viszonya igazán feszült. Nem találkoznak bizonyos akciókon, nincsenek kapcsolatban?

Nem szívesen süllyednék le a szlovák politika mocsarába. Nem állunk kapcsolatban.

Mivel foglalkozik, mi köti le?

Azzal foglalkozom, ami valóban érdekel, s a múltban is érdekelt. Ez a politológia, a társadalom-stratégiai tanulmányok. Konferenciákon adok elő. Néhány évig egyetemeken adtam elő, docenssé neveztek ki. Emellett szaklapokban is publikálok.

Idén mi volt az, ami meglepte?

A szlovákiai közéletben nem gyakoriak a meglepetések, de tavaly december végén volt egy meglepő élményem, amikor fellapoztam a .týždeň újságot, s azt láttam, hogy Bugárt a 2017-es esztendő negatív személyiségévé választották. Inkább az lepett meg, ahogy megindokolták. Ha megengedi, idézném: „…Nem azért, mintha rosszabb lenne, mint Robert Kaliňák (a 2016-os év negatív személyisége), vagy Robert Fico (a 2015-ös év negatív személyisége), hanem azért, mert hallgatásával és aktív támogatásával lehetővé teszi nekik az ország és az igazságügy szétzilálását, lezüllesztését. Igen, ez még nem teszi Bugárt Kaliňák, Fico vagy Danko kaliberű antiszemélyiséggé. A legtöbb kritérium szerint nem olyan, mint ők. Egy kritérium alapján azonban rosszabb. Bennük ugyanis legalább van betyárbecsület és ennek alapján egyfajta egymás iránti kölcsönös tisztelet. Bugárt azonban nem becsülik. Ő az egyedüli, aki más világból jött, amelyet azonban elhagyott, annak értékeit elárulta. S az árulás a bűnözők között is bűnnek számít.

(parlamentnelisty.sk)