Duray Miklós honlapja - legújabb cikkek

Volt egyszer egy Duna TV

(Fotó: Hévizi Józsa)

A Duna Televízió 25. jubileumára – Csáky Zoltán szerkesztésében – készült kötet sajtóbemutatója volt november 27-én a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében. A kötet – nem kis kálváriát megjárva – végül a Nap kiadó gondozásában jelent meg, amit a bevezetőben azonnal meg is köszönt a jelenlévő Sebestyén Ilonának a szerkesztő-riporter, Csáky …

Bővebben »

Kiegyezés, megegyezés, szerződés vagy alku?

(forrás: felvidek.ma)

(Elhangzott az “Állam-és nemzetstratégiai mérföldkövek I. – Megegyezés Ausztria és Magyarország között – 1867” c. konferencia nyitóelőadásaként, 2017. november 23-24-én Veszprémben.) Akik folyamatként tekintenek az idő sodrában zajló történelemformáló eseményekre, azok nem csupán évfordulónként emlékezhetnek a 150 évvel ezelőtt, az 1865-től húzódó, majd 1867 márciusában megkötött, Osztrák-Magyar Kiegyezésnek nevezett kétoldali, azaz bilaterális …

Bővebben »

A nemzet változásai és a nemzeti azonosságtudat

dm_sz

A Széchenyi Társaság által szervezett Nemzettudat és nemzeti identitás című konferenciát Sopronban, szeptember 30-án tartották a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban. A tanácskozás jelentőségét az adta, hogy a Széchenyi Társaság, a Perkovátz-Ház Baráti Köre és Sopron városa egymásra talált ebben a fontos témakörben. Duray Miklós előadása: Kissé megtévesztő címet …

Bővebben »

Őrszem és gyepű

Duray Miklós és a szilvásváradi Kárpátok őre szobor alkotója, Horváth-Béres János faszobrász.

2017. szeptember 17-én a hagyománynak megfelelően Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben álló Kárpátok őre szobor mellett ismét ünnepségre került sor, amelynek házigazdája Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere volt, az esemény fő támogatója Kocsis László, az ÉPFU-REÁL Kft tulajdonosa és Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója. Az ünnepségen Erdély képviseletében Gergely István, a Délvidékről …

Bővebben »

Egy szobor üzenetei

rieger

Ünneplőbe öltözött emberek gyülekeznek a budai Batthyány-téren, 11 órakor indul a Rákóczi Szövetség autóbusza Királyfiakarcsára, Rieger Tibor: Magyarok Nagyasszonya szobrának avatására. Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke a jelentkezők névsorát egyezteti: együtt vagyunk-e mindannyian, akik jelentkeztünk az útra, Kovács Gergelyné Szabó Irén védnök az útitársakat mutatja be, bár sokan jól ismerik …

Bővebben »

István király és augusztus huszadika, de miért?

au20

Minden magyar számára, felekezettől függetlenül, tehát még a zsidó magyaroknak is augusztus 20. Szent Istvánnak, azaz Árpád-házi I. Istvánnak, a nagyfejedelemségi korszakot követő első királyunknak a napját jelenti. Annak ellenére, hogy az ezen a napon történt esemény István király politikai utóéletéhez tartozik. E napon, 1083-ban avatták őt a római keresztény …

Bővebben »

Boldogasszony Anyánk és a Magyarok Nagyasszonya

Duray Miklós az ipolysági kiállításmegnyitón (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Felvidéken elsőként az ipolysági Simonyi Lajos Galériában mutatták be a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria Boldogasszony című kiállítás anyagát. Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke köszöntötte a csodálatos tárlatot. Az alábbiakban teljes terjedelmében olvasható a köszöntő.   Mindannyian nőből eredünk, de férfi kellett hozzá, hogy emberré legyünk. Sajátos, …

Bővebben »

A Felvidékre érkezett a Boldogasszony vándorkiállítás

A Boldogasszony vándorkiállítás a Felvidékre érkezett. Első állomása az ipolysági Simonyi Lajos Galéria (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az ipolysági Simonyi Lajos Galéria ad otthont elsőként a Felvidéken a Boldogasszony vándorkiállításnak. Az augusztus 19-ei tárlatnyitó az első ipolysági Szent István Napok nyitórendezvénye volt. A megnyitó több felszólalója hangsúlyozta Boldogasszony egyházi jelentősége mellett a nemzeti identitást erősítő szerepét is. Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke a megnyitón …

Bővebben »

Volt egy város, lett egy város – Előszó Aich Péter: Ovidius visszatér (Pozsony, szülővárosom) c. könyvéhez

aich_konyv3

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, amit valamikor Posoniumnak, villa Posoniensisnek, korai középkori latin nyelven a 8. század végén Pisoniumnak neveztek. Ezért érthető, hogy a város újkori neve magyarul Poson, majd Pozsony lett. Német elnevezése, Pressburg más nyelvi gyökérre utal, amit ma leginkább a szláv ősiség keresőinek …

Bővebben »