DM-cikk

Duray Miklós írásai, beszédei, illetve vele készült interjúk

Mikor és mivel kezdődött a kommunista egypártrendszer megszűnése?

(Előadás a „Magyarok a rendszerváltásban a hátáron innen és túl”, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet által rendezett konferencián – Budapest, 2014. október 17.)Sokat vitatkoztunk az elmúlt negyedszázadban arról, hogy a „létező szocializmusként” nevezett hatalmi-politikai rendszernek 1989-ben bekövetkezett megszűnése rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak vagy rendszerváltoztatásnak nevezendő-e.

Bővebben »

Nem volt kötelező elgyávulni!

(Miklósi Péter interjúja, megjelent 2014. november 7-én az Új Szó napilapban) Duray Miklós 25 évvel ezelőtt, épp ezekben a napokban bő egy esztendei amerikai tartózkodás után (ideiglenes úti okmánnyal, mert saját útlevelét a hazajövetel eredeti, augusztusi időpontja előtt nyilván a csehszlovák titkosszolgálat ellopta) már a hazautazásra készülve csomagolt. Viszont öt évvel …

Bővebben »

Lehet-e az élő fát szoborrá faragni?

csicso

(Elhangzott Széchenyi Isván szobrának  avatásakor, 2014. szeptember 27. Csicsó) Lehet-e szobrot faragni az élő fából, hogy az élő maradjon? A feladvány soha sem volt műszaki feladat, megoldása nem található a botanika szakterületén és pusztán bölcseleti fejtörőként sem fogható fel.  Valahol a téren és időn túli negyedik szegletben, a képzelet világában, …

Bővebben »

Tárgyszerű és egyben vágyszerű is az első magyar nemzeti fejlesztési program

radio2

(Megjelent a Felvidék.ma hírportálon – Hangfelvétel is!) Korszakalkotó kísérlet a magyar nemzetstratégia megfogalmazására a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) 2014 májusában született , Kárpát-medencei kitekintéssel szerkesztett nemzeti fejlesztési munkaterv-javaslata, véli Duray Miklós, aki a napokban véleményezte a dokumentumot. Szülőföldön maradás, nemzeti reintegráció A felvidéki politikus, író rámutat: Az első világháború végétől számított …

Bővebben »

Tudjuk-e néven szólítani szülőföldünket?

terkepn

Gyakran mondjuk 1920 óta kínunkban vagy önmagunkat nyugtatva: nincs hazánk, csak szülőföldünk, vagy éppen fordítva, szülőföldünk a hazánk, esetleg vágyakozva szülőföldünk legyen a hazánk. Nem gondoljuk végig, mit jelent a szülőföld, mi az anyaföld, mi a haza.

Bővebben »

Legfeljebb intézményi autonómia

(Hangfelvétel is!) A rendszerváltozást követően a felvidéki magyarság 1994-ben volt a legegységesebb, állítja Duray Miklós politikus, író korabeli felmérésekre, véleményekre és az elszalasztott lehetőségként számon tartott komáromi nagygyűlésre hivatkozva. Mára viszont olyan állapotba került ez a közösség, mondja a hazai magyar politizálás nagy öregje, hogy legfeljebb az intézményi autonómia működtetésére …

Bővebben »

Dobos László utolsó utazása

dobos u200

Először az ő krisztusi korában láttuk egymást. Amikor először találkoztunk, harminchárom éves volt. Sudár testtartással léptetett, enyhén előretolt homlokával árnyékolva szúrós szemét, egy fejjel mindenki fölé emelkedve, de kőkeményen kötődve a szülőföldhöz. Nem keltette a földönfutó benyomását, de szüremlett belőle a hontalanság. Önkéntelenül felnéztünk rá.

Bővebben »

A gombaszögi tábor nem Gombaszögön volt

Az egyszerű halandónak, ha nem lenne magához való dzsípí-esze, és úgy akart volna tavaly és ebben az évben vagy három-négy évvel ezelőtt is eltalálni a gombaszögi táborba, hogy beütötte gépkocsijának fedélzeti GPS-ébe Gombaszögöt, akkor soha sem talált volna célba.

Bővebben »

Az első magyar nemzeti fejlesztési program

A Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek (NSKI) köszönhetően 2014 májusában megszületett a Kárpát-medencei kitekintéssel megszerkesztett gazdasági és tudásközpontú, valamint hálózatszervezési és hálózatfejlesztési irányzatú nemzeti fejlesztési munkaterv javaslata. Az első világháború végétől (Trianontól) számított csaknem százévnyi időben ez az első ilyen elképzelés.

Bővebben »