A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának jelentése a magyar nyelvű iskolai oktatás felszámolására tett újabb kísérletekről Csehszlovákiában

(Könyv: Kettős elnyomásban)
54. dokumentum – 1988. július 29.

Ez év tavaszán a csehszlovákiai központi sajtóban vita kezdődött az alapiskolákat érintő oktatási reformról. A kérdés valóban időszerű a tanulók túlterheltsége miatt, amelyet többek között a tanórák magas számával és a túlzottan terjedelmesen tanított tananyaggal magyaráznak. Tapasztalatunk szerint a tanulókat a szakszerűtlenül megírt tankönyvek is terhelik.

Bizottságunk eddigi vizsgálata azt állapította meg, hogy a túlterheltség fokozottabb mértékben jelentkezik a magyar tanulóknál. Ennek azonban nem az az oka, hogy az anyanyelv oktatása miatt esetleg több tantárgyat kell tanulniuk, valamint az sem, hogy az igényesebbeknek magánszorgalomból igyekezniük kell elérni a magyarországi iskolai ismeretek színvonalát és bepótolni a tananyagból hiányzó magyarságismereti tantárgyakat. A magyar diákok többlet terhelésének főleg az az oka, hogy a magyar tankönyvek a cseh vagy a szlovák országos érvényű tankönyvek fordításával készülnek. A fordítói munka pedig általában rossz minőségű, ami az eredeti hibákat méginkább kihangsúlyozza, sőt tovább növeli. A fordítók nem elég alaposan ismerik a magyar szaknyelvet. És a magyar pedagógusok is hovatovább egyre kevésbé tudnak helyesen magyarul, mivel Csehszlovákiában megszüntették a magyar szakpedagógus képzést. De hozzájárul ehhez a tankönyvhiány is, ami miatt a magyar diákok gyakran jegyzetből kénytelenek tanulni.

A készülő oktatási reformot megvitatták az egyes járási nemzeti bizottságok iskolaügyi osztályai és a járások igazgatói tanácsai. Néhány iskolában a pedagógusokat is tájékoztatták e tanácskozásokról, de a gyakorló pedagógusokat általában kihagyták a tanügyi reformot előkészítő vitából. Így a magyar tanulók sajátos túlterheléséről nem esett szó. Az oktatási reform előkészítésében Szlovákiában eddig kizárólag szlovák szempontokat vettek figyelembe.

A vitát követően Pozsony II. városkörzetének iskolaügyi osztálya javasolta Szlovákia iskolaügyi minisztériumának, hogy a magyar iskolák oktatási nyelvét az alapiskolák 5.-8. osztályában változtassák szlovákra. Csak a magyar nyelvet és irodalmat tanítsák a tanulók anyanyelvén. A javaslatot a szülők állítólagos igényére hivatkozva terjesztették be. Bizottságunk ezzel szemben megállapította, hogy e városkörzet egyetlen magyar alapiskolájában nem támasztottak a szülők ilyen igényt – sőt ellenkezőleg: a teljes szerkezetű magyar nyelvű oktatást óhajtják. Ezért a körzeti nemzeti bizottság iskolaügyi osztályának a hivatkozása hamisított tényen alapul.

Hasonló javaslat érkezett a Rimaszombati valamint a tőketerebesi járási nemzeti bizottság iskolaügyi osztályáról. A Tőketerebesi járási nemzeti bizottság azzal egy időben javasolta a magyar iskolák elszlovákosítását, hogy a járás két falujában: Ágcsernyőn és II. Rákóczi Ferenc szülőfalujában, Borsiban a kisgyermekes szülők kérvényezték a magyar iskola megnyitását. Mindkét község magyar iskoláját a hetvenes években szüntették meg.

A dunaszerdahelyi járásban az alapiskolák igazgatóinak ez év júniusában tartott gyűlésén nem került napirendre a tanítási nyelv megváltoztatása. Az viszont igen, hogy ezentúl csökkentett óraszámban fogják oktatni a magyar nyelvet és az irodalmat. Az óraszám csökkentése egyelőre nem ismeretes, azonban a magyar nyelvnek és irodalomnak a besorolása azon tantárgyak közé amelyek a tanulókat túlterhelik, e tantárgyak fokozatos elsorvasztását jelenti. 1986-óan a középiskolákban már egyébként is csökkentették a magyar nyelv és irodalom tanítását: a gimnáziumokban heti három, a szakközépiskolákban heti két órára.

Ezzel a helyzettel és kilátásokkal azonban össze kell vetni Szlovákia iskolaügyi miniszterének bejelentését, amelyet 1988. június 30-án tett a pozsonyi Pravda vezércikkében. Eszerint az általános iskolák 7. és 8. osztályában növelni fogják a szlovák nyelv és irodalom heti óraszámát. Természetesen nem kifogásoljuk, hogy ez megtörténjen a szlovák iskolákban, de az oktatási reformtól azt várjuk el, hogy általában növelje a nemzeti kultúrát oktató tantárgyak óraszámát és színvonalát. Tehát a magyar iskolákban a magyar nyelv és irodalom , történelem oktatását stb.

A tervezett reform kapcsán rá kell mutatnunk, hogy tíz éven belül immár ötödször kerül napirendre a magyar nyelvű oktatás fokozott korlátozásának a szándéka. Ezúttal a tanterv valóban szükséges ésszerűsítése keretében. A jelenlegi módszerrel azonban azt a látszatot akarják kelteni az iskolaügyi szervek, hogy ezúttal a magyar nyelvű oktatás fölszámolása alulról jövő „demokratikus” igény, Amiatt, hogy a magyar szülők és diákok körében az ilyen igény az anyanyelvű oktatás bővítését támogatja, valamint a szlovák iskolaügyi szervek által elképzelt „ésszerűsítés” a magyar iskolákat nem segítené, hanem a megszűnéssel fenyegetné, Bizottságunk úgy döntött, tiltakozó levelet küld Szlovákia iskolaügyi miniszterének, valamint más illetékes és érdekelt szerveknek, amelyhez csatolja a fenti jelentést.

A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága

A kiadmány hiteléül: Duray Miklós

Megszakítás