Duray Miklós honlapja felvidéki politikus, közíró
Előszó
Csehszlovákiai nonkorformisták az országban élő magyar kisebbség helyzetéről és a nemzetiségi kérdésről (1989)
Csehszlovákiában 1985-ben párbeszéd kezdődött a nemhivatalos nyilvánosság köreiben az országban élő magyar kisebbség helyzetéről, amelynek a résztvevői az egyik oldalon a Charta ’77, a szlovák katolikus ellenzék képviselői és néhány szlovákiai függetlenül gondolkodó, a másik oldalon pedig a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának képviselői voltak. A dialógus 1986 tavaszán meghozta az első eredményt.
A résztvevők közül néhányan elhatározták, hogy elküldik hozzászólásukat a nyugati, főleg az Egyesült Allamokban élő csehszlovák emigránsok által megalapított Tudományos és Művészeti Egylet (Společnost pro védu a uméní) 1986. szeptember 17-21 között, a Charta ’77 fennállásának tizedik évfordulója alkalmából, Bostonban megrendezésre kerülő 13. nemzetközi kongresszusára. A rendezvény egyik témakörét ugyanis a szervezők Csehszlovákia nemzetiségi politikájának szenteltek.
A szervezőbizottság az 1986. február 17-én kibocsátott körlevél szerint – amelyen a Louisiana Állambeli New Orleans-i Tulane Egyetem Történelmi Tanszékének címe volt feltüntetve (Radomír V. Luža működési helye) – a kongresszus programját az alábbi négy témakörben határozta meg:
A csehszlovák-lengyel kapcsolatok. A téma központi kérdése a két nemzet kapcsolatának és barátságának a vizsgálata volt a jövő és a demokratikus Európa szempontjából (különös tekintettel a Charta ’77 és a Solídarnosc kapcsolatára.)
A független írásbeliség Csehszlovákiában. (Történelem, szépirodalom, politikai irodalom, szamizdatok.)
A csehszlovák demokráciáért folytatott küzdelem 1945-48 között. Ez az utóbbi időben igen élénken vitatott téma a csehszlovák emigráció köreiben. A kongresszuson elhangzott előadások cseh és szlovák szempontból tárgyalták a kérdést.
A mai Csehszlovákia nemzetiségi politikája, illetve a csehszlovákiai magyar kisebbség problémái.
A negyedik szekció témája egybeesett a Csehszlovákiában elkezdődött szlovák-magyar-cseh dialógus témájával, és a párbeszéd néhány résztvevője ezen a témakörön belül írásával vett részt a konferencián, ezért részletesebben ismertetjük a kongresszus szervezőinek célkitűzését.
Az 1986. február 17-én kelt körlevél szerint még nem volt eldöntve a témakör pontos címe, azt azonban leszögezték a szervezők, hogy az elhangzó előadásoknak és hozzászólásoknak válaszolniuk kell a Csehszlovák Köztársaságban élő magyar kisebbség sorsával kapcsolatos magyar következtetésekre. A szervezőbizottság ennek ellenére arra hívta fel a figyelmet, hogy az előadások ne bocsátkozzanak vitába a magyar nézetekkel, hanem szorítkozzanak a problémák objektív feltárására, A szervezők elképzelése szerint azonban mégis válaszolni kell a valótlan adatokkal és fikciókkal operáló magyar propagandára, A válasznak érthetőnek, tárgyilagosnak kell lennie és ragaszkodnia kell a közös feladatok előtt álló két ország ~ Csehszlovákia és Magyarország – szükségszerű együttműködésének kontextusához. Ezen belül azonban nem lehet kétségbevonni Trianont és nem lehet azt hirdetni, hogy Kassa Magyarország része, sem azt, hogy a régi Magyarország a szláv nemzetek barátja volt. Végül leszögezték: a történelmet nem lehet profanrzální és a tényeket szükség szerint megváltoztatni.
A körlevélben a szervezők közölték a témacsoporttal kapcsolatos egyéb tudnivalókat is. Eszerint a témacsoport ülnökének Josef Anderle, University of North Carolina Ín Chapel Hűl; az előadások kommentátorának Dr. Emo Böhm, képviselő lett jelölve. A meghívott előadók pedig: Dr. Martin Kvetko – „Magyarok Csehszlovákiában” (az emigránsok szempontjából), Milán Hübl – „Magyarok a köztársaságban” (csehszlovák szempont) voltak.
A Csehszlovákiában folyó szlovák-magyar-cseh dialógus résztvevői úgy döntöttek, hogy a kongresszus szervezőinek előzetes utasítása ellenére nem a köztársaságban élő magyar kisebbség sorsával kapcsolatos magyar állásfoglalásra fognak reagálni, hanem a helyzet ismerőiként, személyes élmények és a saját meggyőződésük szerint fognak hozzászólni a témához. (Az elküldött hozzászólásokról röviden beszámolt a Charta 77 Prágában megjelenő információs bulletinje is ~ Info Ch 1986/10.)
Az alábbiakban ezeket az írásokat tesszük közzé.