A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának levele Szlovákia kultuszminiszteréhez az 1972-ben elhunyt Szabó Gyula festőművész házát jelölő emléktábla elhelyezése ügyében

(Könyv: Kettős elnyomásban)

25. dokumentum – 1987, március 10.

A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának levele Szlovákia kultuszminiszteréhez az 1972-ben elhunyt Szabó Gyula festőművész házát jelölő emléktábla elhelyezése ügyében
Tisztelt Miniszter Úr

Tisztelt Miroslav Válek költő kultuszminiszter Suvorov utca 12
813 31 Pozsony (Bratislava)

Tudjuk, jól ismeri Szabó Gyula festőművész és grafikus nevét, aki Önnek nemcsak költőtársa volt, hanem ő készítette az Ön által fordított Rilke versek 1968-an megjelent kötetének műves illusztrációit is.

Szabó Gyula ebben az évben június 8-án lenne 80 éves, halála óta pedig tizenöt év telt el. Mindannyian megelégedéssel vettük tudomásul a losonci városi és járási szervek ajánlását, hogy Szabó Gyula házának falán magyar és szlovák nyelvű emléktábla legyen elhelyezve. A tervet javaslatként felterjesztették jóváhagyásra az Ön által vezetett minisztériumba. Csakhogy az Ön által kinevezett Eszmei Bizottság 1987. február 6-i ülésén elutasította a kétnyelvű emléktábla tervét. Ellenezte, hogy magyar szöveg álljon a táblán és Szabó Gyula nevét magyarul írják rá. Az eszmei bizottság egyik tagja, Jozef Novák heraldikus – szélsőséges magyarellenességéről ismert szlovák történész azzal befolyásolta a bizottságot döntése meghozatalában, hogy Szlovákiában tervszerű szlovákosodás folyik és tíz-húsz év múlva itt már úgysem lesznek magyarok, akik olvashatják a tábla magyar szövegét, ezért fölösleges elkészíteni a feliratot magyar nyelven is.

Távol áll tőlünk, hogy vitassuk, mi lesz tíz-húsz év múlva, azonban egy emléktábla nem csupán az arra vetődő járókelőknek készül, hanem elsősorban annak ró le tiszteletet, akinek emléket állít. Az pedig mindazok számára – akik ismerték Szabó Gyulát, vagy ismerik művészetét – nyilvánvaló, hogy ő európai műveltségű és szellemű öntudatos magyar volt. Egy kizárólag szlovák nyelvű emléktábla, amelyen a nevét szlovákul írnák, meggyalázná Szabó Gyula emlékét és sértené a szlovákok és a magyarok együttélését, mintahogy már a minisztérium eszmei bizottságának a döntése is sértő és alkotmányellenes.

Ezúttal azonban nem is a nemzeti kisebbség jogairól szóló alkotmánytörvényre hivatkozunk, hanem a sokkal fontosabb és állandóbb emberi értékekre, valamint kötelességekre: a szomszédos nemzetek békés együttélésére, a kölcsönös türelmességre, megbecsülésre és bizalomra, a nemzeti kultúrák, így a magyar kultúra által is alkotott összemberi kultúra megőrzésének közös felelősségére, amely elveket magunkra vonatkoztatva is íratlan törvénynek tekintünk.

Tudjuk, hogy az Ön minisztériuma már megküldte a Losonci járási nemzeti bizottságnak az eszmei bizottság döntését, amely megtiltja, hogy az emléktáblán magyar felirat is legyen. Ennek ellenére reméljük, hogy az Ön minisztériuma felülbírálja a bizottság döntését és a művész – Csehszlovákia érdemes művésze – születésének 80. évfordulóján mindannyian, akik ismertük és szerettük őt, vagy művészetét magunkhoz közelinek érezzük, nemzetiségre való tekintet nélkül, magyar és szlovák nyelvű tábla leleplezésével tiszteleghetünk emléke előtt, amelyen a művész nevét eredeti írásmód szerint Szabó Gyulaként olvashatjuk majd.

A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága

A kiadmány hiteléül: Duray Miklós