(Könyv: Kettős elnyomásban)
55. dokumentum – 1988. augusztus 3.
Tisztelt Miniszter Úr!
Amint Bizottságunk mellékelt jelentéséből kitűnik, nyomós okunk van nyugtalankodni a Csehszlovákiában készülő oktatási reform miatt.
Figyelmeztetnünk kell arra, hogy az iskolaügyi szervek különböző okokkal évtizedek óta sorvasztják a magyar kisebbség iskoláit. Igaz, az egész ország oktatási rendszere kátyúba jutott, azonban a magyar iskolákat olyan rendelkezések és törekvések is Bujtották, amelyek csak ellenünk irányultak. Ezek az intézkedések, valamint a fokozatosan megvalósuló magyarellenes tervek, szándékok és egyéni kezdeményezések több csoportba sorolhatók:
A magyar iskolákat olyan rendszer szerint vonták össze valamint szüntették meg, amely a magyar etnikum területén lévő szlovák iskolákat előnyös helyzetbe juttatta a magyar iskolákkal szemben. így a kész helyzettel kényszerítve a magyar szülőket, hogy gyermekeiket szlovák iskolába adják.
A magyar iskolák ellen azon a címen fejtettek ki propagandát, hogy a magyar iskolában végzett fiatalok nehezebben érvényesülnek az életben. A minden szinten meglévő magyarellenesség miatt sajnos ez egyre inkább valósággá válik.
A magyar iskoláknak rosszabb az anyagi felszereltsége, amely fizikailag is érezhető hátrányt jelent a magyar tanulóknak.
A magyar pedagógusképzést felszámolták.
A magyar iskoláknak rossz a tankönyvellátottsága, és az arcügy is rossz tankönyvek rossz fordítása miatt fokozottabban csökken a magyar iskolák szakmai színvonala.
A magyar fiatalok számára minimális lehetőség nyílik az alapiskola elvégzése után az anyanyelven megszerezhető szakképesítésre. Tudomásunk van róla, hogy sok magyar fiatal éppen azért nem hajlandó tovább tanulni, mert nem akar szlovák iskolába járni.
Az 1985-ben életbe lépett 16 éves életkorig terjedő tankötelezettséget úgy szervezik, hogy az utolsó két évben a korábban magyar iskolába járt fiataloknak legkevesebb a fele szlovák iskolába kényszerül, mert nincs elegendő magyar iskola (vö. 1987/22. sz. dok.).
A magyar kisebbség értelmiségének erőszakos felszámolása 1945-48 között a mai napig érezteti hatását. Az értelmiség hiányát az elmúlt negyven évben ugyanis nem lehetett pótolni. Emiatt a csehszlovákiai magyarság társadalmi státusza és műveltségi szintje az ország alkotmányában elismert nemzetiségek között a legalacsonyabb. Ez az elmaradottság és a kisebbrendűség érzetét kelti a magyar kisebbségben, főleg törekvőbb tagjaiban.
Az elmúlt tíz évben az iskolaügyi szervek több ízben felujították a magyar nyelvű oktatás fokozott felszámolásának a tervét, amely a magyar iskolákban folyó anyanyelvű oktatás valamint az iskolák megszűnéséhez vezetett volna.
Ez az utóbbi terv most az oktatási reform vitájában ismét feléledt, amint arról beszámoltunk csatolt jelentésünkben. Tudjuk, ennek a törekvésnek az a célja, hogy kifárassza a magyar kisebbséget az örökös védekezésben, hogy végül ellenállás nélkül meghódoljon a szlovákosító törekvések előtt.
Többször elmondtuk, hogy milyen fontos szerepet játszik az anyanyelvi iskolai oktatás a nemzeti kisebbség kultúrájának megtartásában. Nem hisszük, hogy ezt éppen Ön ne tudná. Inkább azon csodálkozunk, hogy az iskolaügyi szervek a kezdeményezői a kisebbség elnyomásának. Holott egyik feladatuk éppen a szomszédos kultúrák kölcsönös tiszteletben tartása lehetne. Joggal elvárjuk Öntől és Önöktől, hogy példát vesznek számos európai nemzettől és országtól, ahol a tolerancia az iskolai oktatás része. Ahol nem csupán a nemzeti kisebbségek tanulják kötelezően a többségi nemzet nyelvét és kultúráját, de fordítva is: a többségiek a kisebbségekét is. A Csehszlovákiában, de főleg a Szlovákiában uralkodó többségi nyelvi totalitarizmus nagyon rossz emlékeket idéz bennünk. Követeljük: a készülő oktatási reform küszöbölje ki a magyar nyelvű oktatás leépítésére irányuló törekvéseket.
Az oktatási reformban nem csupán a tanulók túlterheltségét, hanem más szempontokat is tekintetbe kell venni. Például a magyar iskolákban minden fokon bővíteni kell a magyar nyelv és irodalom oktatását és be kell iktatni a tantervbe a magyar történelem és művelődéstörténet, a földrajz, valamint a mai magyar valóság tanítását. A megszüntetett sokszáz magyar iskola visszaállítása, a magyar középiskolák számának növelése, a magyar óvodák hálózatának kiterjesztése azonban már nem tantervi kérdés, hanem alapvető oktatáspolitikai szempont. Az oktatási program fejlesztésével párhuzamosan helyet kell kapnia egy csehszlovák-magyar egyezménynek a csehszlovákiai magyar tankönyvek magyarországi nyelvi és szakmai lektorálásáról.
De mindenekelőtt reméljük, megnyugtató választ kapunk Öntől az oktatási reformról folytatott vitában felmerült kérdéssel kapcsolatban. Reméljük, ezúttal Ön fog elöljárni jó példával, és leinti azokat a szlovák sovinisztákat akik az iskolaügyi szervekben folyamatosan áskálódnak a magyar nyelvű oktatás ellen.
Várjuk megnyugtató válaszát. Reméljük, ezúttal nem hiába!
A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága
A kiadmány hiteléül: Duray Miklós