Duray Miklós honlapja felvidéki politikus, közíró
(Könyv: Kettős elnyomásban)
60. dokumentum – 1989. február 27.
Tisztelt Elnök Úr!
Szükségesnek tartjuk megismertetni Önt a csehszlovákiai magyar lakosság széles tömegeinek azon állásfoglalásával, amelyet Grósz Károlynak, az MSZMP KB főtitkárának prágai látogatásáról alakítottak ki. A Dél-Szlovákiában élő kisebbségi magyarokat elsősorban Grósz Károlynak az a sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése háborította fel, amikor azt mondta: köszönetet mondunk a csehszlovák nemzetiségi politikáért. Ezt kardinális hibának tartjuk. A magyar lakosság mást várt és mélységesen csalódott.
Bizottságunk a múlt év július 26-án (1988/10. sz. dokumentumunk) a Magyar Népköztársaság kormányához intézett levelében (nyomtatásban megjelent a KAPU c. folyóirat 1988/1. számában) részletesen felsorolta a csehszlovákiai nemzetiségi politika súlyos visszássálait és kisebbségellenes tetteit. Ezeket nincs szándékunkban megismételni. Újabb adatként azonban elmondjuk, hogy ez a köszönetet érdemlő nemzetiségi politika értesüléseink szerint titokban azon dolgozik, hogy a CSKP KB áprilisi ülésén, amelynek témája egy újabb, ki tudja hányadik, oktatásügyi reform elfogadása lesz, szentesítse a magyar iskolákban a szlovák nyelvű oktatás bevezetését, tehát a magyar iskolák felszámolását. Emlékeztetőül említjük, hogy a kisebbség léte szempontjából ezt a döntő veszélyt, áldozatok árán ugyan, de eddig már négyszer sikerült elhárítani. Ki tudja, most sikerülni fog-e? Úgy látszik, Grósz Károly, a kijelentései alapján legalábbis, a csehszlovák kormány mellett foglalt állást, bátorítva őt kisebbségellenes terveinek megvalósításában.
További adalékként a csehszlovák nemzetiségi politikához elmondjuk, hogy Szlovákiában a nemzetiségi politika intézője az elmúlt 40 évben a párt által irányított államrendőrség. Fokozottan érvényes ez az elmúlt 20 évre. Tíz éve létező Bizottságunk beadványaival érdemben sohasem foglalkozott egyik állami vagy pártszerv sem. A rendőrség kapta feladatul, hogy keresse meg a kezdeményezőket, zaklassa, félemlítse meg és időnként vegye őrizetbe őket. A beadványok és javaslatok tartalmával nem foglalkoztak, mert a szerzőket már eleve nacionalizmussal bélyegezték meg, és ilyenek által létrehozott irományok nem tarthatnak igényt komoly elemzésre. Pedig ha ezt megtették volna, kevésbé lenne ma olyan elégedetlen a csehszlovákiai magyarság.
De a hivatalosan engedélyezett magyar intézmények is totális rendőri ellenőrzés alatt állnak. A vezetőkkel tartott leplezett varr gyakran már nem is leplezett rendszeres kapcsolatok, valamint a magyar rendezvényeken való részvétel útján mindenről értesülnek, és az általuk megítélt szükség szerint beavatkoznak a magyar szervezetek legbelsőbb ügyeibe. A CSEMADOK Központi Bizottságának apparátusa, a járási szervek, a Madách Könyv- és Lapkiadó, a magyar lap- és folyóiratszerkesztőségek nagyon j61 tudják, hogy az államrendőrség állandó megfigyelés alatt tartja tevékenységüket vagy közvetlenül, vagy a besúgók kiépített hálózata útján. Ez a rendszer már olyan régóta tart s úgy elterjedt, hogy sokan nem is tudatosítják, hogy abszurd és természetellenes.
A nemzetiségi lét a csehszlovák kormány szemében tehát már eleve gyanús dolog, amelynek ellenőrzését a titkosrendőrségnek kell végezni. Az ebből fakadó nemzetiségi korlátozások, gyakran nevetséges tiltások és abnormális társadalmi viszonyok elemzésébe most hadd ne kezdjünk bele. Ha tehát Grósz Károly számára ez a példás nemzetiségi politika, akkor el kell gondolkozni a főtitkár valódi szándékain a hazai viszonyok között is. Vagy talán azért mondott köszönetet a csehszlovák kormánynak, mert a magyarság üldözése Csehszlovákiában még nem tart ott, ahol Romániában? Valóban, ez így van, de más módszerekkel folytatódik az elnemzetietlenítés, s ha ez nem áll meg, akkor belátható időn belül a csehszlovákiai magyarság beolvad a többségi nemzetbe. Ez is egy megoldása a nemzetiségi kérdésnek. Sajnos, sokan ezt szorgalmazzák.
Az elmondottakat bizonyítja az a legújabb fejlemény is, hogy tovább sorvasztják, illetve felszámolják a szlovák kormány által 1988-ban megszüntetett, illetve alosztállyá degradált Nemzetiségi Titkárságot. Most készülnek az alosztály teljes felszámolására. Ezzel a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa apparátus nélkül marad, és nem lesz olyan hivatal, amelynek a nemzetiségi kérdés általános intézése tartozna az ügykörébe.
Grósz Károly prágai tárgyalásainak a külsőségeiről és a megjelent tájékoztatók tartalmából levonható következtetések sem örömteljesek. Az egész találkozó a brezsnyevi korszak sztálinista légkörét árasztotta, kezdve a megérkezés és búcsúzás gusztustalan csókolódzásától a mindenáron erőltetett „baráti” egyetértésig.
Tisztelt Elnök Úr!
Azon reményünket és bizakodásunkat fejezzük ki, hogy Ön felelős tisztségéből adódóan megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy az ország felelős vezetői és a nyilvánosság tájékozódjon a csehszlovákiai magyar kisebbség valós helyzetéről, és a magyar társadalom demokratikus erőivel összefogva reális politikát alakítanak ki. A cél a nemzetiségi kérdés alkotmányos rendezése és a totális rendőrségi ellenőrzés és irányítás megszüntetése lenne. A csehszlovákiai magyarság bízik a magyarországi demokratikus erők győzelmében, és várja a korrekt államközi viszonyok között nyújtható támogatást.
A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága
A kiadmány hiteléül: Duray Miklós