SZAKC közgyűlés Kassán, a 47. Kazinczy Napokon

Idén a Szövetség a Közös Célokért társulás a 47. Kazinczy Napok keretében tartotta meg éves közgyűlését. A szakmai konferencián a társulás egyes tagszervezetei is bemutatkoztak az anyanyelv ápolásának fontosságát hangsúlyozva.

A konferencia vendégeit, köztük Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulját, Kolár Péter, a Csemadok kassai elnöke, a rendezvény házigazdája üdvözölte. A konferenciát Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatója vezette.

A felvezető előadást Duray Miklós címzetes egyetemi docens, a pozsonyi Szövetség a Közös Célokért elnöke tartotta meg. A közösségünk helyzetét elemezte. Hűen a Kazinczy Napokhoz elsőként a nyelv modernizálásáról szólt. Geológusként a keletkezés, átalakulás folyamatában közelítette meg a kérdést.

Duray Miklós vázolta, hogy a rendszerváltozás után tíz évig tartott, amíg sikerült megfogalmazni azokat a nemzetpolitikai célokat, amelyekkel sikerül támogatni a szülőföldön maradás és boldogulás, valamint az önkormányzatiságot. A Magyar Állandó Értekezlet és a státusztörvény intézményei segítik ezen elképzeléseket, és erre jött létre a 2001-től a Szövetség a Közös Célokért társulás, melyet a Csemadok – Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szervezet, a Magyar Közösség Pártja, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség alapított. A SZAKC 2011-ben és 2013-ban vett fel újabb tagszervezeteket.

A Társulás további tagszervezete az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás, a Limes-Anavum Regionális Honismereti Társulás, a királyhelmeci Rákóczi Baráti Köre, a Zoboralja Közhasznú Társulás, a lévai Reviczky Társulás, a hidaskürti Cservenka Alapítvány, a komáromi Kárpátia sport polgári társulás, a peredi Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete, a Palóc Társaság, a kalondai Pro Kalondiensis Polgári Társulás, a budapesti Széchenyi Társaság és a Via Nova ICS.

A SZAKC elnöke véleménye szerint ezek a civil szervezeteket és az egyéb a megmaradásunkért tenni kívánó polgári társulást is abba az irányba kellene terelni, hogy csökkenjen a felvidéki magyar társadalom szétesését. Tudatosítani, hogy a civil szervezetek ebben a kérdésben döntő szerepet játszhatnak.
Szesztay Ádám Magyarország kassai főkonzulja

Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulja is köszöntötte a konferenciára érkezett küldötteket és a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy közösségként kell dolgozni azon, hogy a nemzetállam ne legyen elnyomó. A Magyar Állam nemzeti funkció fontos szerepet töltenek be, de ott semmilyen elnyomó elem nincs. Magyarországon szabad a nyelvhasználat, működik a pozitív diszkrimináció. A magyar-magyar viszony egyik kulcs kérdése, hogy hogyan kapcsolódik be a magyar modernizációba a határon túli magyarság. Olyan dilemmákat kell megválaszolni, hogy egy közösségként kapcsolódik-e vagy csak egyénileg, érdekcsoportokkal; ill. milyen szakterületeken tud kapcsolódni, mi az amiben tudják erősíteni a közösségeket. Úgy véli, hogy ezt egy közösségként kellene megtenni a felvidéki magyarságnak. „E tekintetben is stratégia lehetőség van a SZAKC munkájában, a tagszervezetei képesek a felvidéki magyarságot összefogni s megerősíteni a közösséget” – mondta.
A nyelvvel, a nemzethez való tartozással, a társadalom szervezéssel szorosan összefügg az iskolák megfelelő működtetése. A készülő törvény értelmében a magyar iskolák 2/3-a megszűnhet, mert kevés a gyerekek létszáma egy-egy intézményben. E témakörben a veszélyben lévő kisiskolákról és az anyanyelvi oktatásról már Schwartz Katinka, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének alelnöke szólt.

Schwartz Katinka elmondta, hogy a szervezetük azon dolgozik, hogy közösen tegyenek az iskolák megmaradásáért. A gyereket kell a fókuszba helyezni. Olyan anyagot kell letenni az asztalra, amely az iskolahálózat modernizációját, minőségi változását dolgozza ki, amely elősegíti, hogy az iskolák saját arculatokat teremtsenek meg. Úgy vélik, a kerettantervet jogi úton kell megtámadni.
„Nagy a felelősségünk, a helyes döntéseket, csak egymást segítve tudjuk meghozni, addig, amíg nem késő, s nem mások döntenek helyettünk” – mondta. A teljes beszédet ITT olvashatják el.

A felvidéki szórvány élet időszerű kérdéseit Ladányi Lajos, a nyitrai Zoboralja közhasznú társulás elnöke vázolta. Elmondta, hogy a szórványkérdéssel hét évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni. Az MKP munkáját segítő stratégiai tanács Duray Miklós javaslatára 2007-ben újult meg. Két eszközrendszerre építenek: az identitásőrző programok szervezése az intézményrendszer létrehozása. Ez utóbbinál célszerű olyan rugalmas rendszert kialakítani, amely képes megfelelni a régiónként és közösségenként eltérő szükségleteknek. Hozzátette, továbbra is fontosnak tartják az országos felvidéki szórványközpont létrehozását, s ezzel párhuzamosan szórványpontokat kell kijelölni. Ezek Pozsony és Szenc vonzáskörzete, Léva és Losonc környéke, Kassa valamint Bodrogköz és Ung-vidék peremterülete lenne, ahol összehangolnák az adott régióban meglévő magyar intézményeket, közösségek szórványgondozási cselekvéseit.

Ladányi szerint bizakodásra ad okot, hogy a MÁÉRT szórvány szakbizottsága megalakulásával a szórványkezelés kiemelt nemzetstratégiai feladattá vált, s a Petőfi Sándor Program keretében ösztöndíjasok érkeztek a Felvidékre is.

A SZAKC egyetlen magyarországi tagszervezete a budapesti Széchenyi Társaság. 2016-ban Széchenyi emlékév lesz Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából. Erről Dr. Rubovszky András, a budapesti Széchenyi Társaság főtitkára szólt. Az emlékév alkalmából bizottságot hoztak létre, hogy ápolják azt a szellemi hagyatékot, amely része annak a nemzeti minimumnak, amellyel minden magyar egyet tud érteni. Az emlékévben szeretnék bemutatni az önkétesség és a függetlenség működését a civil szervezetekben. Rendezvényeiket Felvidéken Pozsonyban, Hidaskürtön, Léván és Kassán szeretnék kifejteni. Ajánlott, hogy jövőre erről emlékezzen meg a Kazinczy Napok is, hiszen az MTA létrehozása is a magyar nyelv fejlesztése és védelme érdekében jött létre.

A folytatásban a konferencián bemutatták a párkányi Limes Anavum Regionális Honismereti Társulás. Az elnök, Dániel Erzsébet betegsége miatt beszámolóját felolvasták. Ebben kiemelte a magyar-lengyel kapcsolatok ápolását.
Pogány Erzsébet és Pásztor István

Pásztor István, a Rákóczi Baráti Kör és a királyhelmeci Lórántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás elnöke a Dobos László emlékére rendezett programokról és szoborállításról tartott beszámolót. „Úgy gondoltuk, hogy nem elégséges, ha csak emlékhelyet alakítunk ki, hanem szükséges egy emlékkonferencia megszervezése is. Majd mindegyik előadó a személyes élményeit mondta el Dobos Lászlóval kapcsolatban” – mondta. Az emléknapról ITT olvashatnak.
Elmondta, hogy a jövő évre is sok rendezvénnyel készülnek, többek közt újraavatják Esterházy János szobrát.

Pallag György, a komáromi Kárpátia Sport társulás elnöke az Összmagyar Nemzeti Diákbajnokságról számolt be. Az utolsó játékosunk, aki bajnokok ligájának döntőjében szerepelt 1978-ban, Kű Lajos nemzetegyesítő programot talált ki a sport által. Megemlékeznek egy értékrendről, a múltat a szervező, az Aranycsapat Alapítvány is nagyon becsüli. A diákbajnokságot a foci mellett a teremsporttal is kiegészítették. A versenyek Komáromban már ősszel lezajlottak.

A civil kapcsolatok építéséről a SZAKC igazgatója, Pogány Erzsébet szólt. Ezt követően megtartották a SZAKC éves közgyűlését. A Szövetség a Közös Célokért társulás legutóbbi közgyűlésére 2014. július 12-én Martoson, a Martosi Szabadegyetem keretében került sor. A közgyűlés után két elnökségi ülést tartottak: 2014. szeptember 19-én a Budapesten, a Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia vendégeként, majd 2015. április 12-én Budapesten, a parlament Esterházy János termében, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökének vendégeként. Ott határozták el, hogy a Kazinczy Napok keretében tartják meg a közgyűlést. Az igazgató elmondta, hogy a kassai rendezvénysorozat vonzó volt a tagság számára, így közösen sikeresen valósult meg a konferencia és a közgyűlés.

Beszámoló hangzott el a SZAKC tevékenységéről a legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszakban.

A legfontosabb feladatok, amelyeket a SZAKC hálózata a Felvidéken ellát a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényből adódó lehetőségekről való tájékoztatás; tájékoztatás a magyarországi oktatásban való részvétel feltételeiről, szülőföldi és magyarországi ösztöndíjak lehetőségeiről és a lebonyolításban való részvétel; a Felvidék.ma hírportál működtetése; régiófejlesztésre irányuló programokban való részvétel; a Kárpát-haza Program; Felvidéki Önkéntes Tűzoltók Hálózatának megalakítása; a Családlánc felvidéki építése; együttműködés a magyarországi megyei Civil Információs Központokkal (CIC). A részletes beszámolót ITT>>> olvashatják el.

Újabb szervezetek csatlakoztak a SZAKC-hoz

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót a SZAKC tevékenységéről, a gazdálkodásáról, a 2016 évi költségvetésről, és az ellenőrző bizottság jelentését. A közgyűlés az új tagszervezetek felvételét is jóvá hagyták. E szerint a Boráros Színház, a Kukkók polgári társulás és a Rovás polgári társulás lettek a SZAKC új tagszervezetei; valamint megválasztotta a SZAKC elnökségi tagjai közé Boráros Imrét, Horváth Ákost és Szabó Ottót. A SZAKC elnökségét a tagszervezetek elnökei alkotják.

A Boráros Imre Színház polgári társulásként működik komáromi székhellyel. Célja a magyar kultúra ápolása és terjesztése.
A Kukkók polgári társulás bejegyzett székhelye Egyházkarcsa. Célja a környezetvédelem, a természetvédelem, a szabadidő értelmes felhasználása mellett a munkahelyteremtés és a régiófejlesztés.
A kassai Rovás polgári társulás célja képzőművészeti tevékenység, szellemi értékek létrehozása, kiállítások, alkotótáborok szervezése, művészeti logisztika, újságírás, kiadói tevékenység, RovArt lap kiadása, Theatrovás, Ropás!, Ringató, Rovás Artcafé, Rovás Akadémia működtetése.

Ezen szervezetekkel a SZAKC taglétszáma húszra növekedett.

A hozzászólásokban Duray Éva, a Palóc Társaság képviseletében számolt be annak a tevékenységéről. Kiemelte, hogy november 13-án Sajó Sándor születésnapja és a Magyar Anyanyelv Napja alkalmából magyarságverseket mondó szavalóversenyt rendeznek Ipolyságon.

Palik Zoltán, a miskolci Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület vezetője a pályázati lehetőségekről számolt be. Felhívta a figyelmet az határon túli együttműködésekre, az EGTC programokra és nem utolsó sorban a BAZ megyei Civil Információs Centrum működésére.

A 47. Kazinczy Napok rendezvénysorozatot úgy értékelték, hogy nagyon szép és hasznos előadások hangzottak el. Kolár Péter, a Csemadok kassai elnöke zárszavában meghirdette a 48. Kazinczy Napokat.

he, Felvidék.ma