Feketén-fehéren – ami Komáromban kicsiben történik, az előbb-utóbb nagyban is bekövetkezik

Olvasom az MKP komáromi, kb. egy éve újjáalakított helyi szervezete elnökének, Fekete Ferencnek a méltatlankodását a párt országos tanácsának elmúlt szombati ülésén elfogadott alapszabály-módosításával kapcsolatban.

Duary Miklós (Fotó: Szinek János, Felvidék.ma)
Duary Miklós (Fotó: Szinek János, Felvidék.ma)

Persze ezt inkább alapszabály-kiegészítésnek kellene nevezni, mert a soron következő megyei képviselő-választás jelöltállítására vonatkozik, mégpedig úgy, hogy működőképes legyen a járási és a megyei tanácsok, valamint az országos elnökség közötti egyeztetés. Ne történhessen meg az, ami 2013-ban, hogy felülről éppen a komáromiak jelöltállítását bírálta felül a párt országos elnöksége, alapszabály-ellenesen. Fekete Ferenc ezzel kapcsolatban azt fájlalja, hogy ő nem volt jelen az OT ülésén, mert póttagként nem kapott meghívót. Utána érdeklődtem, küldtek neki meghívót, de ő nem ment el.

A másik kifogása nem ok nélküli, attól fél, hogy felülről rájuk erőszakolják az együttműködést a Most-Híd párttal. Ez a félelme nem alaptalan, hiszen 2014-ben az MKP komáromi helyi szervezetének akkori vezetése ugyancsak ezt vitte át erőszakkal, ami a széteséséhez, majd ezt követően a feloszlatásához vezetett. Komárom városának önkormányzatában pedig azóta is áldatlan állapotok uralkodnak, ami méltatlan egy ilyen nagy múltú városhoz.

Nem gyakori eset, hogy egy helyi szervezetet fel kell oszlatni. Több mint egy évig határozatképtelen volt, mégis döntéseket fogadott el. Határozatképtelen pedig azért volt, mert a tagok többsége elfordult a szervezettől annak alkalmatlan vezetői miatt. Sajnos az újraalapítása is alapszabály-ellenesen történt, amiben ludas a párt járási tanácsa is. Ahelyett, hogy megbízta volna például három tisztségviselőjét a helyi szervezet újraalapításával, amely megbízatásuk az alapító közgyűléssel megszűnt volna, kivárták, amíg a feloszlatott helyi szervezet volt tagjaiból két szembenálló csoport szerveződik, majd az egyiket elismerte új helyi szervezetként – ennek lett az elnöke Fekete Ferenc.

Ferenc barátunkhoz pártpolitikusi pályafutása során az 1990-es évek elejéről már tapadnak az együttműködésre való alkalmatlanságot tanúsító cselekedetek. A legemlékezetesebb az úgynevezett „Víz utcai korszaka”, amikor az Együttélés tagjaként, elszakadva a lelkesen összetartó és egy szervezetben dolgozó többi komáromitól, saját helyi szerveződést hozott létre, aminek talán három tagja volt. Ezután kellett úgy pontosítani az Együttélés alapszabályát, hogy egy településen (közigazgatási egységben) csak egy helyi szervezet működhet.

Évek óta, most már negyed évszázada követem figyelemmel Komárom politikai életét. A tapasztaltak alapján sajnos azt kell megállapítanom, hogy ami Komáromban kicsiben történik, az előbb-utóbb nagyban is bekövetkezik. Ha a Magyar Közösség Pártja Komáromban nem tud rendet teremteni soraiban, akkor országos méretben is gondok lesznek. A pártnak azonban egyedül kell talpra állnia, mert ez a közösségünk érdeke.