Csoóri Sándor ajánlója

Megjelent a Tegnap alighanem bolondgombát etettek velünk c. könyv (Chicago, 1983) hátsó borítóján

”   Duray könyve nemcsak erkölcsi tett, de bizonyos tekintetben új határkő is. Eddig minden kisebbségi sorsról szóló írásban fölsorakoztak a mentegetőzés mondatai; a magyar uralkodó osztály bűneiről, a 67 utáni elmagyarosítás szégyellnivaló korszakáról. A szándékot utólag is helyeselnünk kell: a történelmi és morális jóvátétel kívánta ezt az írótól, történésztől, politikustól.
Duray szakít ezzel a bűntudatra alapozott hagyománnyal. Nem fejti ki, de érezteti, hogy minden mentegetőzés újabb ürügy a nemzetiségek bevádolásához. Mintha csak arra szólítaná fel az érintetteket: nézzük most már a Trianon óta eltelt időket: a tragikus számlák végösszege nem a magyarok lelkiismeretét terheli.

*

Miközben én ezeket a bevezető sorokat írom, Duray Miklóst emiatt a könyve miatt is vádemeléssel vagy ideggyógyintézettel fenyegetik; Könyvét, természetesen, csak a titkosrendőrség olvashatta, nem az olvasók. Szorongatott helyzetében egyedüli védelme a nyilvánosság volna. Vagyis, ha önéletírása odahaza jelennék meg magyarul és szlovákul.
Sajnos, ez még reménynek is reménytelen.
Könyvének amerikai megjelentetése tehát kényszer. A kényszerrel együtt azonban mégiscsak olyan nyilvánosság, amely nem a politikai botrány, nem az anarchia s nem a terrorizmus eszközeit választja, hanem a megegyezést kereső ember egyetlen módszerét: a vallomásba ágyazott igazmondást.”

(Csoóri Sándor: Kapaszkodás a megmaradásért)