Duray Miklós honlapja felvidéki politikus, közíró
ELŐSZÓ
Csehszlovákiában a hivatalos adatok szerint mintegy 600,000 magyar él, elsősorban a szlovák-magyar határ mentén húzódó keskenyebb-szélesebb magyar, sőt magyar többségű településsávban, amelyet az 1920-as trianoni békediktátum szakított el Magyarországtól és csatolt Csehszlovákiához, a lakosság beleegyezése nélkül. A szlovákiai magyar társadalom jelenleg hátrányos helyzetű, elnyomott társadalom. A magyarok főleg falvakban laknak, a mezőgazdaságban dolgoznak, vagy építőipari vándormunkások. Az ipartelepítési és területfejlesztési politika a magyarlakta határszélt elhanyagolta – ingázásra kényszerítve a lakosság jelentős részét. A városban élőket a természetes és az erőszakolt asszimiláció egyre nagyobb számban szívja fel. A kisebbségi csonka társadalom legsúlyosabb problémája a tanult, művelt rétegek hiánya. Hányatott története során a szlovákiai magyarság többször elvesztette értelmiségi vezetörétegét. 1919-20-ban az értelmiségi-tisztviselő réteg zöme elmenekült az elcsatolt területekről, az 1930-as évekre felnőtt új szellemi vezetőréteget 1945 után erőszakosan űzték el Szlovákiából. Ez a nehéz örökség, az állandó újrakezdés kényszere határozza meg az 1960-as évektől az új magyar kisebbségi nemzedékek helyzetét és önvédelmi harcát.
A nemzeti kisebbségek számára alapvető kérdés az anyanyelvi iskoláztatás joga, lehetősége és minősége. Különösen nagy a jelentősége Szlovákiában, ahonnan 1945-1948 között szinte az egész magyar tanult társadalmat elűzték, s ahol ezekben az években egyetlen magyar iskola sem működhetett. Az 1949 után újraéledő magyar iskolákat 1978-1979-ben újra megszüntetéssel fenyegette a diktatúra. Ez az újabb támadás hozta létre a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, amelynek tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy egy időre a szlovák hatóságok félretették az iskolák átszervezésének tervét. A bizottság munkája nyomán teremtődött meg a szlovákiai magyarság korszerű önismerete, helyzetének átfogó felmérése (lásd: Szlovákiai jelentés a magyar kisebbség állapotáról, Magyar Füzetek 4, Párizs, 1982, melyben a bizottság által közre bocs áj tott tíz dokumentum közül egy megjelent).
1983 végén a szlovákiai állami és pártvezetés újból elővette az oktatás átszervezésének tervét. Célja az volt, hogy olyan törvényt alkosson, amelyik lehetővé teszi a magyar nyelvű oktatás felszámolását anélkül, hogy látványos átszervezésekre kerüljön sor – a helyi hatóságok kérésére a magyar iskolákban is nagyrészt szlovákul folyhatott volna az oktatás. Az anyanyelvi iskoláztatást fenyegető veszély eddig nem tapasztalt méretekben mozgatta meg a szlovákiai magyar társadalmat, s a tömegnyomás elérte, hogy a megszavazott törvényből kimaradt a magyar kisebbség számára elfogadhatatlan két cikkely. A szlovákiai hatóságok visszavonulása azonban nem jelenti nacionalista törekvéseik feladását. Az 1984. április elején megfogalmazott helyzetjelentés feltételezéseit megerősítette az a hír, hogy május 10-én Pozsonyban letartóztatták Duray Miklóst, és további nyolc személyt kihallgattak.
A Hungarian Human Rights Foundation azért jött létre, hogy Magyarországon és a környező országokban harcoljon az emberi és kisebbségi jogokért, felemelje szavát azok megsértése ellen, tájékoztasson a magyar kisebbségek helyzetéről, önvédelmi harcáról, politikai támogatást nyújtson számukra. A szlovákiai magyar iskolákért folytatott harc dokumentumainak közzétételével az a célja, hogy tájékoztassa a magyar közvéleményt, s mozgósítson a szlovákiai magyar kisebbség bátor harcának támogatására.
A dokumentumok megjelentetését különösen aktuálissá teszi az, hogy ennek az előszónak megírásakor Duray Miklós, a szlovákiai magyarok önvédelmi harcának egyik vezetője még mindig börtönben van, május 10-i letartóztatása óta elszigetelve tartják, feltehetően magánzárkában, négyszemközt még sem felesége, sem ügyvédje nem beszélhetett vele. Duray Miklós 1982. novemberétől 1983. februárjáig egyszer már le volt tartóztatva, de az ellene indított pert akkor a szlovák hatóságok a nemzetközi közvélemény nyomására felfüggesztették. Mostani lefogása olyan elhatározásra enged következtetni, hogy a magyarság bátor szószólóját börtön-ítélettel akarják elnémítani. Követeljük minden lehetséges fórumon Duray Miklós szabadlábra helyezését, és az ellene folytatott bírósági eljárás beszüntetését!
New York, 1984. augusztus 15.
Hungarian Human Rights Foundation (Magar Emberi Jogok Alapítvány)