A nyelvháború újabb fejezete

(Az Együttélés Országos Tanácsa Intéző Bizottságának állásfoglalása a nyelvtörvényről. 1990. november 5., Pozsony. Az állásfoglalás szerzői Gyurcsík Iván, Popély Gyula, Duray Miklós.)

A Szlovák Nemzeti Tanács által 1990. október 25-én elfogadott „A Szlovák Köztársaság hivatalos nyelvéről szóló törvény” jogokat korlátozó jogszabály. E törvény szelleme és konkrét érdemi rendelkezései több vonatkozásban is diszkriminatív jellegűek.
Az elfogadott nyelvtörvény

 

  • a nemzeti kisebbségek tagjai számára csak abban az esetben engedélyezi anyanyelvük szóbeli használatát a hivatalokkal való kapcsolatban, ha a konkrét községben és városban részarányuk eléri a 20 százalékot Ez a megkötés főleg azért veszélyes, mert konzerválja, sőt súlyosbítja azt a hátrányos helyzetet, amelyet a nemzeti kisebbségek évekig tartó üldözése, majd elnyomása teremtett, illetve szinte teljes mértékben lehetetlenné teszi az ukrán, rutén, lengyel és német kisebbség számára anyanyelve használatát a hivatalos kapcsolatban;
  • a törvény kategorikusan előírja, hogy azok a személyek, akik nem tartoznak a nemzeti kisebbségekhez, a hivatalos érintkezésben csakis a hivatalos nyelvet használhatják. Ez azonban csak akkor lenne betartható, ha a nemzeti kisebbségek külső megkülönböztető jeleket viselnének;
  • nem teremti meg a nemzeti kisebbségek által lakott területeken a természetes kétnyelvűség törvényes alapját;
  • nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti kisebbségek írásban saját anyanyelvükön érintkezhessenek a hivatalokkal,
  • nem ad módot arra, hogy a kisebbségek saját anyanyelvükön megismerjék a törvényeket, az általános érvényű jogszabályokat és a közérdekű hirdetményeket;
  • nem rendezi egyértelműen a nemzeti kisebbségek által lakott területeken a kétnyelvű helységnévtáblák, utcaelnevezések és egyéb közterületi feliratok használatát, s ezzel visszaélésekre ad lehetőséget;
  • ugyanakkor lehetőséget kínál a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának esetleges korlátozására.

Tekintettel a kifejtett észrevételekre, az Együttélés Intéző Bizottsága a nyelvtörvényt diszkriminatívnak és jogsértőnek tartja. Ez a demokrácia ellenes politikai erők érdekeit szolgálja, mivel tág teret biztosít számukra a nemzeti kisebbségek jogainak sokoldalú korlátozására. Az elfogadott törvény nem oldja fel az eddig meglevő konfliktusos helyzeteket, hanem még újakat is előidéz, többek között azzal, hogy burkolt formában ugyan, de jogi keretet teremt az állampolgári egyenlőtlenségre.

A nyelvtörvény figyelmen kívül hagyja azokat a szempontokat és alapelveket, amelyeket az érvényes európai emberijogi okmányok leszögeznek – különösen az Európa Tanácsnak a kisebbségi és regionális nyelvek védelméről hozott határozatát.

Megszakítás