A regionális együttműködés az igazi közérdek

(Duray Miklós előadása a Palóc Regionális Találkozón, 1992. március 21.,Balassagyarmat)

 

Amikor a múlt év —1991 — őszén találkoztunk Losoncon, az előadóknak azokhoz a gondolataihoz csatlakoztam, amelyek gyakorlati kérdésekkel foglalkoztak. Az elmélet akkor megvalósítható, ha igazolja a valóság. Mi úgy gondoljuk — a többes szám az Együttélés Politikai Mozgalom önkormányzati tanácsára vonatkozik —, hogy az önkormányzatok regionális szerveződésének az alapjait minél hamarabb az egymáshoz területileg közel álló községek önkormányzatainak összefogásával kell megteremteni. Ezt persze nem elég kimondani, hanem meg is kell valósítani.

A mi elgondolásunk az, hogy még mielőtt megteremtenénk a palóc nagyrégió kereteit (Ipoly mente, Sajó mente, Bódva völgye) a községek szerveződése által megteremthető alapokat kell lefektetni. A regionális szerveződést csak akkor lehet megvalósítani, akkor lesz életképes, ha alulról építkezik.

Kétfajta regionális szerveződést ismerünk Csehszlovákiában: az egyik, amit felülről irányítanak, a másik, amit a falvak és a városok szövetsége igazgat Ez véleményem szerint nem pontosan fedi azt az elgondolást, amit az alulról jövő szerveződés megteremthet. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy a regionális szerveződések csak akkor lesznek életképesek, ha a községek, az önkormányzatok sajátos érdekeik által alulról szerveződnek csoportokká, közösségekké, és ezekből áll össze a községek regionális szervezete.

A sajátos érdekek feltételezhetően és elsősorban a gazdasági érdekek szerint, a gazdasági fellendülés reményében fogják kialakítani ezeket a közösségeket A gazdasági fellendülésben rejlő egyik remény a munkanélküliség csökkenése, a munkanélküliség pedig a palóc föld egyik legterhesebb gondja. Hiszen tudjuk, hogy mi a helyzet például Füleken. A város munkaképes lakosságának csaknem negyven százaléka munkanélküli. Egy ilyen gondot, amely tulajdonképpen országos gond, a régió részvétele és a régió aktivizálódása nélkül nem lehet megoldani. Elsősorban azért nem lehet megoldani a régió megszervezése és beavatkozása nélkül, mert az állami, a kormányszintű, illetve a helyileg idegen megoldás általában a régiónak nem felel meg. Megfelelhet az államkasszának, megfelelhet egy minisztérium elképzeléseinek vagy egy nagy vállalatnak, de nem biztos, hogy megfelel a régiónak. Mert nem a csődbe jutott gyártól kell megszabadulni, hanem elsősorban a csőd okát kell elhárítani. Ezt elemeztük néhány nappal ezelőtt — március 15-én — Füleken is, amikor nem a forradalomra és a szabadságharcra emlékeztünk, hanem a csődbe jutott gyárral foglalkoztunk.

Olyan gazdasági szerveződéseknek kell kialakulniuk a régióban, amelyek a határmenti területeket a határ mindkét oldalán kivezetnék a gazdasági pangásból. Ez sok évtizedes probléma, ami azóta létezik, hogy 1918-ban a szervesen és dinamikusan fejlődő terület közepén meghúzták az államhatárt Az államhatárnak — ha nem egy szerves történelmi fejlődés, hanem hatalmi önkény következtében jött létre — csak negatív hatása lehet. Ez megfigyelhető Ausztriában is. Amikor 1920-ban „keménnyé vált” a cseh-osztrák határ, a határmenti községek tönkrementek. A cseh határ menti osztrák községek a mai napig létfenntartással küszködnek és elnéptelenednek. Hasonló problémák vannak végig az egész Palócföldön, Párkánytól Kassáig.

A regionális szerveződésnek tehát az legyen az egyik fő célja, hogy felszámolja a gazdasági elmaradottságot ezen a területen, különben elsorvad a társadalmi élet — azaz szétzüllik a társadalom. Igaz, hogy állami, kormányzati beavatkozással lehet ezen átmenetileg segíteni, de mint már említettem, a kormányzati beavatkozások a helyi igényekkel ellentétesek is lehetnek. Nézzük Losoncot és környékét! A Losoncot fejlesztő kormányzati támogatás az 1960-as évektől kezdve egy szervetlen várost hozott létre. Megszüntette Losoncnak azt a jellegét, amelyet a természetes polgári fejlődés a múlt század végén megteremtett A regionális szerveződésnek éppen azt kellene célul kitűznie, hogy a sajátosságoknak megfelelően fejlessze ezt a területet. Tehát a helyi viszonyokra méretezett fejlesztési programokat kell kidolgoztatnia és támogatnia a régiónak.

Ennek a programnak a megvalósításához azonban elkerülhetetlen a városok és községek szervezeti összefogása, hogy érezzék egymás erejét Az elmúlt évtizedekben, főleg a második világháború óta, annyira atomizálódott a társadalmunk, oly tudatosan szét lett verve, hogy még nem érezzük, milyen fontosságú az egymásrautaltság és az összefogás. A mi önkormányzati tanácsunknak éppen az az egyik fő célja, hogy megkeresse az együttműködés feltételeit és lehetőségét.

Azt javaslom, hogy a községek közötti mikroregionális szerveződéseket próbáljuk serkenteni, hogy ezekből az építőkockákból tudjuk felépíteni a palóc nagyrégiót Nyilván elképzelhetetlen, hogy mondjuk Ipolyság és környéke Rozsnyóval legyen szoros szimbiózisban. De ha megtaláljuk és újraszervezzük azokat a történelmi és tájegységi szerveződéseket, amelyek évszázadok során kialakultak, s amelyek újrateremtésének óhaja állandóan jelen van bennünk, akkor a palóc nagyrégió egy nagyon jó önkormányzati szerveződésként fog működni, és kereskedelmi, gazdasági, közlekedési, természetvédelmi feladatokat is meg fog oldani.

Minden ilyen szerveződésnek kell, hogy legyen magva is. Egy előkészítő bizottság, vagy egy választmány, vagy nevezzük bárminek, önmagában kevés. Ezért javaslom, hogy fogjunk össze, és alapítsunk egy palóc regionális újságot Egy olyan lapra lenne szükség, amely később akár napilapja is lehetne ennek a régiónak, s amelyet a határ mindkét oldalán egyformán olvashatnának. Ezt nagyon fontosnak tartom, többek között azért is, mert ha szétaprózódnak a szándékok, akkor létrejöhet esetleg néhány kicsi, provinciális kezdeményezés, amelynek alacsony lesz a színvonala, költséges lesz, és ezért halálra lesz ítélve.

Javaslom, gondolkozzunk ezen mindannyian, mindazok, akik ezzel kapcsolatban szellemi elkötelezettséget éreznek, és nem utolsósorban anyagi lehetőségekkel rendelkeznek. Teremtsünk meg egy olyan palóc regionális lapot, amelyet, ha úgy tetszik Lévától kezdve akár Rozsnyóig vagy Kassáig fognak olvasni, s ez valóban ennek a térségnek a problémáival fog foglalkozni. Az ebben a térségben létező nézeteket, ötleteket fogja tükrözni és mindannyian a magunkénak fogjuk tekinteni. Javaslom, szüntessük meg az elaprózottságot, és egy olyan közös újságra adjuk a pénzünket, amely támogatná a Palóc Régió létrehozását, amely össze tudná fogni azokat a kezdeményezéseket, amelyek ebben a térségben kialakulnak.