Önkormányzati nagygyűlés

(Az Önrendelkezési kísérleteink c. könyv egyik fejezetének előszava)

Az Együttélés programja megújításának 1993 februárjában az is egyik oka volt, hogy a párt alkalmassá váljon az 1992 ősze óta tervezett nagygyűlés (nemzetgyűlés) összehívására. Az eredeti elképzelés szerint ezen az önkormányzati (önrendelkezési) nagygyűlésen kellett volna megválasztani a felvidéki magyarság pártok fölötti népképviseletét, amely a magyar pártok civakodásán felülemelkedve jelenítette volna meg önrendelkezési törekvéseinket.

Az alapötlet első alkalommal a pálos rend Gellért-hegyi sziklakápolnájában rendezett értekezleten hangzott el a nyilvánosság előtt. Ezután vált az Együttélés politikai szervei által is jóváhagyott tudatos pártprogrammá, majd 1993 februárjában ezt politikai célkitűzésként fogadta el az Együttélés IV. Országos Kongresszusa. Koalíciós partnerünket, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat egy év alatt sikerült meggyőznünk arról, hogy a trianoni rendszer felbomlása új magatartást követel tőlünk. Első feladatunk, hogy meghatározzuk az önrendelkezés kereteit. A Magyar Polgári Párt folyamatosan elutasította elképzelésünket. A nagygyűlés megszervezésében kapóra jött a második Mečiar-kormány közigazgatási területi felosztási terve, amely ellentétben az Európa Tanács elvárásaival, rendkívül hátrányosan sújtotta volna a felvidéki magyarságot.

A komáromi nagygyűlésen 1994. január 8-án teljes a felvidéki magyarság politikai egysége soha nem látott módon jelent meg. A Szlovák Információs Szolgálat (titkosszolgálat) kiküldött ügynökei döbbenten állapították meg ezt, és saját megnyugtatásukra azt írták jelentésükben, hogy egy ilyen egységet csak az országon kívülről lehet táplálni. Ugyanakkor azt javasolták, hogy mivel ez megtörtént, mindent el kell követni az egység megbontására. (Ekkor Vladimír Mitro volt a titkosszolgálat igazgatója, akit később Iván Lexa váltott fel, majd a harmadik Mečiar-kormány bukása után, 1998 novemberében ismét Mitro vette át az igazgatói széket.)

A titkosszolgálat javaslatainak megvalósítása nyomán kezdett csökkenni az Együttélés statisztikailag kimutatható népszerűsége. A jellegzetessége ennek a folyamatnak az volt, hogy nemcsak a Mečiar-kormány, hanem politikai ellenlábasai is ugyanazt a programot hajtották végre ellenünk. Ehhez párosult néhány hónap múlva a magyarországi kormányváltás. A Magyar Szocialista Párt–Szabad Demokraták Szövetsége kormánykörei is a szlovák titkosszolgálat elképzeléseihez hasonló célkitűzést képviseltek. A különbség csupán az volt, hogy szlovákiai ellenfeleink céljaikat más személyek által akarták elérni, mint a magyarországiak.