Valami elvált valamitől…

A Magyar Állandó Értekezlet 2004. november 11-i üléséről a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora november 15-én számolt be a helyszínen felvett nyilatkozatokkal. Az interjúkat Dezső János készítette. Az adás műsorvezetője Albert Gizella volt. Az alábbiakban e műsor szövegét tesszük közzé, szó szerint leírva

Műsorvezető

– Jó estét kívánok, Albert Gizella vagyok. Kudarccal végződött a hétvégi Magyar Állandó Értekezlet. A MÁÉRT történetében először fordult elő, hogy nem sikerült közös nyilatkozatot kiadni, mivel a felek nem jutottak egyetértésre a legfőbb napirendi pontban, vagyis abban, hogy mi legyen a válasz a kettős állam­polgárság kérdésére a december 5-ei népszavazás során. A határon túli magyar szervezetek mindazonáltal megfogalmaztak és aláírtak egy közös nyilatkozatot, ám ez nem tartozik a MÁÉRT-ülés dokumentumai közé. A kettős állampolgársá­got támogató nyilatkozatot Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte. Ez arra hívja fel a december 5-ei népszavazáson résztve­vőket, hogy mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A MÁÉRT értekezletén Dezső János kollégánk készített összeállítást. Elsőként az MKP elnökét, Bugár Bélát hallják.

Bugár Béla, elnök, MKP

– A mi esetünkben szimbolikus jellege van, hiszen Magyarországgal egyszerre kerültünk az Európai Unióba, ugyanakkor azon államokban élő magyarok számára, amelyek még a schengeni határokon kívül rekedtek, ennek minimum az óriási jelen­tősége az, hogy ugye európai útlevéllel, magyar állampolgárságból kifolyólag magyar útlevéllel utazhatnak, ami egy kicsit tágabb teret nyit például a kapcsolattartásra. Látni kell azt, hogy amennyiben a népszavazás elutasító volna, vagy netán nem volna sikeres, ami még a kisebbik rossz, de mind a kettő beindíthat az egyik oldalon egy asszimilációs folyamatot, elsősorban azon országok magyarjai közt, amelyek még nem kerültek be az Európai Unióba. És másik oldalon viszont kiválthat a többségi nemzet részéről egy olyan fajta reakciót, hogy na most, akkor csöndbe legyetek, kus­soljatok, mert hiszen odahaza sem akarnak benneteket. Ettől nagyon félünk, meg kell mondanom őszintén, mert ez nem arról szól, hogy hogyan lehet közösen magyar­nak maradni szülőföldünkön, hanem egyfajta lemondást jelentene.

Műsorvezető

A Bugár Béla által kezdeményezett, a kettős állampolgárságot támogató nyi­latkozatot az MSZP és az SZDSZ nem írta alá. Kuncze Gábor, szabaddemokrata pártelnök, ezt munkatársunknak, Dezső Jánosnak így indokolta:

Kuncze Gábor, elnök, SZDSZ

A Szabaddemokraták Szövetsége álláspontja továbbra is az, hogy végiggon­dolatlan és felelőtlen a kezdeményezés. Arra kényszerítené a választópolgárokat, hogy olyan kérdésben foglaljanak állást, és igen szavazattal döntsék el, amiről sem­mit nem tudnak valójában, mert nem tudják, hogy mik a lehetséges következmé­nyei, nem tudják mi a tartalma a külhoni állampolgárságnak, és a vitában engem senki nem győzött meg arról, hogy tudná, hogy miről beszélünk. Az pedig, hogy most szavazzanak igennel a választópolgárok, aztán majd meglátjuk, hogy mit kez­dünk ezzel a helyzettel, számunkra nem elfogadható, ezért továbbra is azt mond­juk, hogy menjenek el az emberek, és szavazzanak nemmel erre a kérdésre. Az, hogy a parlament minél előbb tűzze napirendre ezeket a kérdéseket, és vitassa meg, az számunkra támogatható, hiszen válaszokat természetesen kell adni.

De hagy tegyem hozzá, hogy amikor Magyarország és Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor mi sokkal fontosabb kérdésnek tartanánk annak a MÁÉRT-on történő megvitatását, hogy mi következik ebből a Kárpát-medencé­ben élő magyarság számára, hogy tudjuk ennek az előnyeit minél inkább a magunk számára kihasználni, hogy tudunk a határokon átívelő gazdasági együttműködés­ből profitálni, és milyen módon tudjuk a határon túl élő magyarok számára is kihasználni a kohéziós alapokban rejlő támogatási lehetőségeket. Nincs más út ugyanis, mint az európai integráció a határon túli magyarság számára is, s éppen ezért javasoltuk egy, a MÁÉRT-en belül létrehozandó Európai Integrációs Bizott­ság felállítását, amelynek tagjai lehetnének azok a politikai szervezetek, amelyek most ott vannak már az Európai Parlamentben, vagyis a négy magyarországi politikai párt kiegészülve a szlovákiai koalíciós párttal, és ebbe a munkába bevonva azon határon túli szervezetek képviselőit, akik még nem csatlakoztak, de hamarosan csat­lakozni fognak, mint például Románia vagy Horvátország, és természetesen azokat is, akik számára a csatlakozás sajnos később nyílik meg, hogy együtt, közösen dolgoz­zunk azon, hogy mit is jelent az alkotmányos szerződésben a kisebbségre vonatkozó megállapítás, hogy hogy tudjuk közösen képviselni a kisebbségi érdekeket az Európai Unión, ha tetszik, az Európai parlamenten belül. Hogy az integrációfolyamat elő­nyeit hogy tudjuk minél inkább kihasználni magunk számára, és hogy tudjuk ezeket valódi gazdasági előnyökké kovácsolni. Hiszen abban is egyetértés volt, hogy a cél a szülőföldön maradás erősítése. Ez a mi megítélésünk szerint határozottabb gazdaság­politikát, a gazdasági felemelkedés lehetőségnek a biztosítását jelenti. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a magyar útlevél, vagy akár a kettős állampolgárság ösz­tönzi a szülőföldön maradást. Szerintünk ennek az ellenkezője lehet az igaz. Ha igaz, hogy az európai integráció jelenti valójában a lehetséges megoldást a Trianon által okozott traumára, akkor annak is igaznak kell lennie, hogy erről kell vitatkoznunk, és nem pedig súlyos feszültséggel teli szimbolikus kérdésekről.

Műsorvezető:

Németh Zsolt, fideszes politikus egyeztetést javasol. Talán még nem késő. Németh Zsolt

Mi a legfontosabb célunknak azt tekintjük, hogy december 5-én mindenki nyugodt szívvel és nyugodt lelkiismerettel mondhasson igent a népszavazáson. És ennek érdekében éltünk egy olyan javaslattal, hogy kezdődjön meg egy olyan egyez­tetés, amelynek az eredményeként megszületik egy közös javaslat arról, hogy mit értünk mi ezen a határon túli magyaroknak nyújtandó állampolgárságon. Nyújtsuk be a parlamentnek, és azt hiszem, hogy ekkor mindenki számára már előre is meg­lesznek azok a garanciák, amelyeket oly szükségesnek gondolnak sokan. Még egy gondolat. Az igazi kockázata nem az igennek van. Az igennek azért nincs kockázata, mert továbbra is kétharmaddal tudja majd a parlament adott esetben eldönteni, hogy mi kerül bele, és mi nem kerül bele ebbe az állampolgárságba, amiről most beszélünk. Az igazi nagy kockázata a nemnek van. A nemnek, mert az végső soron azt jelenti, hogy szembefordítjuk egymással a magyarokat. Ahogy itt elmondtam, azzal, hogy a kormány azt mondja, hogy külhoni útlevél, és ha ezzel azt is mondja, egyfajta állampolgárság, és értelmezésünk szerint csak ez lehet a helyzet, akkor ma már nem arról vitatkozunk, hogy kell-e állampolgárság a határon túli magyaroknak, hanem arról vitatkozunk, hogy milyen állampolgárság jár a határon túli magyarok­nak. Tehát a kormány, úgy tűnik, meghaladta azt a korábbi álláspontját, hogy csak egyfajta állampolgárságot ismer, ami azért furcsa volt azért is, mert a magyar jog ismer többfajta állampolgárságot, hiszen ma is azok, akik nem rendelkeznek életvitelsze­rűen magyarországi állandó lakóhellyel, azok egyáltalán nem is szavazhatnak a választásokon. Tehát ma is van olyan állampolgár, aki szavazhat és van olyan állam­polgár, aki nem szavazhat. A törvénnyel kapcsolatos egyeztetést, hogy készítsük el, hogy mindenki nyugodtan szavazhasson majd igennel december ötödikén.

Erre vonatkozóan most született meg a Fidesz részéről a kezdeményezés, amit egyébként a határon túliak egyöntetűen pozitívan fogadtak, és sajnálatos módon egyelőre a kormánypártok ezt elutasították.

Műsorvezető

– Ágoston András, a VMDP elnöke szerint nem ártana a kettős állampolgárság a délvidéki magyaroknak, sőt javítana a magyar–szerb kapcsolatokon.

Ágoston András elnök, VMDP

– A vajdasági magyarság nyolc évvel ezelőtt, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt kifejezte a kérését a magyar politikai elit felé a kettős állampolgárság ügyében. Azóta ezt a kérést a politikai szintéren megtartottuk, és voltaképpen most nagyon örülünk, hogy ilyen körülmények között a MÁÉRT-en ez témává vált. Jó persze az lenne, hogyha december ötödikén a népszavazás úgy indulhatna el, hogy a magyar­országi politikai elit is, mert a határon túli politikai elit, az egyértelműen támogatja az igent, de ha a magyarországi politikai elit is meg tudna egyezni abban, hogy az igenre szólítanák föl a szavazókat, ez lenne, azt hiszem, ez lenne az egész nemzetnek a legjobb megoldás. Én biztos vagyok benne, hogy a vajdasági magyarság a kettős állampolgárság által megerősítve érezné magát, és azt hiszem, hogy a szerbekben föltámadó egészséges irigység voltaképpen helyreállítaná a jelenleg sajnos eléggé megromlott magyar–szerb viszonyokat. Ha a szerbek fölfogják, hogy mi a kettős állampolgársággal, az útlevéllel pillanatok alatt az EU vonalon, a magyar határon, nekik pedig ott kell állni előtte pedig vízumot kérni, talán nem is ingyen, szerintem ez nekünk nem lenne rossz, mert Balkánon különben ez nem új dolog, akinek bizo­nyos privilégiumi vannak, aki valahova tartozik nemzeti vonalon, azt tisztelik és kicsit irigylik, ami nekünk nem ártana. Szerintem kevesebbet vernének bennünket.

Műsorvezető

– A népszavazással kapcsolatos morális felelősségünkre hívja fel a figyelmet Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke.

Kovács Miklós elnök, KMKSZ

– Az az álláspontunk, hogy nem a tartalmi kérdések a lényegesek, mármint abban a tekintetben, hogy mi lesz a majdani törvényben benne tételesen, hanem az, hogy hogyan sikerül átvészelni ezt a zuhatagot, vagyis magát a népszavazást, magát ezt az aktust, amelyben a magyar társadalom rokonszenvet vagy ellenszenvet fog irányunk­ban nyilvánítani. Minden variánst támogatunk, ami elősegíti azt, hogy kikerüljük a katasztrófát, mármint azt a morális katasztrófát, amit az jelentene, hogy a magyar tár­sadalom egy ilyen gesztust tesz irányunkban, ami a legbarátságtalanabb gesztus lenne Trianon óta a határokon kívül rekedt magyarok irányába. A kárpátaljai magyaroknak már volt része egy alapszerződésben, aztán volt része egy státusztörvény kilúgozásában, ezeknek a Magyarország irányából jövő jelzéseknek nagyon komoly morális tömegpszi­chológiai hatása van. Ezektől féltem többek között az enyémeket is. Vagyunk olyan rossz helyzetben, hogy azt mondjam, ez még nem hiányzik hozzá. Minél erősebb a tar­tása a magyaroknak Kárpátalján, annál valószínűbb, hogy ki tudnak tartani, és annál valószínűbb, hogy itt tudnak maradni. Minden olyan tényező, ami a morális tartást, a jövőbe vetett bizalmat – annak a tudatát, hogy valaki, az anyaország van mögöttünk, azt – gyengíti, az rossz és ezeket a dolgokat mindenáron ki kell kerülni.

Műsorvezető

Sikertelenül végződött-e a Magyar Állandó Értekezlet, és ha igen, mi a kudarc oka? Ezekre a kérdésekre felel Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magya­rok Hivatalának elnöke. A riporter továbbra is Dezső János.

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke

Az a tény, hogy nem sikerült a MÁÉRT résztvevőinek egy közös zárónyilatkozatban megegyezni, példátlan volt a MÁÉRT-ek történetében, és még inkább példátlan volt az, hogy gyakorlatilag bizonyos hazai pártpolitikai szempontok játszottak ebben közre, ugyanis a Magyarországi résztvevők december ötödiki népszavazással kapcsolatos álláspontjaiban megmutatkozó különbségek voltak azok, amelyek nem tették lehetővé a zárónyilatkozat aláírását. Ennek bizonyos szempontból, úgy érzem, bizonyos szempontból a határon túli magyar szervezetek, hiszen ez a zárónyilatkozat-tervezet, nagyon sok olyan konkrétumot is tartalmazott, amelyben egyébként egyetértés volt. A kormánynak azok a javaslatai, ame­lyek az elmúlt napokban láttak napvilágot, és itt részletesen miniszterelnök úr, illetve a kan­celláriaminiszter úr által kifejtődtek, ezek természetesen megvalósulnak, és azt hiszem, nekünkerrekellkoncentrálni,ésnemfeltétlenülarra,amiegykifejezettenmagyarországi párt­politika által befolyásolt ügy, amiben természetes lehetnek különböző álláspontok, de nem hiszem, hogy ez lenne a MÁÉRT-nak a feladata, ilyen csatározások színhelyévé válnia.

Riporter

Az állampolgárság megadásának könnyítésével kapcsolatos népszavazás ügyében megmerevedtek az álláspontok, az igen és a nem ugyanígy fennmarad? Ez volt az oka konkrétan a zárónyilatkozat elmaradásának?

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke

Az eléggé világossá vált az első pillanatban is, hogy ebben a különböző magyarországi szereplőknek eltérő véleménye van. A zárónyilatkozat valójában arra irányul, hogy ezen álláspontok rögzítődjenek. Félő számomra, hogy volt olyan részvevő, és a tapasztalatok ebben megerősítenek, akik számára nem volt fontos, hogy a nyolcadik MÁÉRT zárónyilatkozattal érjen véget.

Műsorvezető

Duray Miklós, a szlovákiai magyar koalíció pártjának alelnöke Bálint-Pataki Józsefnél sokkal sarkosabban fogalmaz, amikor úgy találja, nála diplomatikusabb kifejezéssel élve, hogy vízválasztó volt a hétvégi MÁÉRT. Mint azt kollégámnak, Dezső Jánosnak elmondta, a kudarcot is sejtette előre.

Riporter

Duray úr. Milyen helyzet alakult ki a MÁÉRT értekezletén? Hogyan érté­kelné, azt, ami történt és azt, hogy nem sikerült egy közös zárónyilatkozatot elfo­gadni?

Duray Miklós

Számomra ez nem meglepetés. Amikor a televízióban a képújságon elolvas­tam kb. 10 nappal ezelőtt Hiller István és Kuncze Gábor nyilatkozatáról a közle­ményt, hogy miben egyeztek meg, tehát, hogy arra fogják buzdítani a két párt sza­vazóit, hogy nemmel szavazzanak az ún. kettős állampolgárságra, akkor meg voltam győződve róla, hogy a soron következő MÁÉRT ülése lesz az egyik legnehezebb a MÁÉRT történelmében és… akár kudarccal is végződhet.

Riporter

Úgy mondaná, hogy kudarccal végződött?

Duray Miklós – Nos, éppen azt akarom mondani, hogy ez egy látszólagos kudarc. Nincs közös nyilatkozat. Tehát nincsen egy olyan nyilatkozat, amit a MÁÉRT összes résztvevője aláírt volna. Viszont a nemzetpolitika szempontjából én ezt a helyzetet sikeresnek tekintem… Mert VÉGRE ELVÁLT A SZAR A VÍZTŐL, és ez a nemzetpoli­tikában nagyon fontos.

Műsorvezető

Hasonló véleményének adott hangot Dudás Károly, a VMSZ elnökségi tagja is. Dudás Károly

Az, ami megjelent a délvidéki magyar sajtóban, hogy magyarverés Budapes­ten, az most folytatódott. Azt vártuk, és nemcsak a mai napunk ment rá, hanem az éjszaka is. Valamiféle közös nyilatkozat minden MÁÉRT után megjelent. Most nem sikerült és próbálják különféleképpen magyarázni. Itt van a táskámban egy nyilatkozat, amelyet aláírt minden határon túli magyar szervezet és aláírt Orbán Viktor is, és Dávid Ibolya. Tehát tulajdonképpen csak ketten a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének a képviselője nem írta alá. Én azt hiszem, hogy itt nagyjából az erőviszonyok is tükröződnek, és tükröződik az, hogy tulajdonképpen ki nőtt fel a határon túli magyarság gondjaihoz.

Riporter

Ezek után mi lehet a folytatás? Dudás Károly

Én bízom abban, hogy van folytatás. Egyébként bíztató jelek vannak, hiszen a kormány előterjesztett most egy javaslatot, a szülőföldön való boldogulás prog­ramját. Nyilvánvaló, hogy ezt a népszavazás sajtolta ki a kormányból. De hát így is üdvözöltük és bízunk, természetesen. Elsősorban abban, hogy annak ellenére, hogy ami itt történt, a népszavazás sikeresen fog végződni. S az anyaországi magyarság nagyobbik része fölnő a határon túli magyarság gondjaihoz. Kimegy, igennel fog válaszolni, és utána a mi meglátásunk szerint a szülőföldön maradás legfontosabb biztosítéka jelen pillanatban a magyar állampolgárság elnyerése és mellette pedig, a szülőföldön való maradás programjának a teljesítése.

Műsorvezető

Dezső János Kollégám mikrofonja előtt most Szabó Vilmos politikai államtitkár. Szabó Vilmos

– A népszavazást tekintve, a résztvevők között a megítélésben éles különbség van. Ezeknek az érveknek, ellenérveknek az ismertetése, elmondása zajlott. Az érvek nem tudták azt a hatást kifejteni az ellenérvekre, hogy egy kompromisszu­mos megoldás született volna. Ezért e tekintetben a magyar állandó értekezlet nem tekinthető sikeresnek. Fennmaradtak az ellentétek. A magyar állandó értekezlet határon kívüli tagszervezetei, illetve a magyarországi parlamenti pártok parlamenti ellenzékhez tartozó pártjai fenntartották álláspontjukat és az igen mellett, a két kormányzó párt pedig fenntartotta álláspontját a nem mellett. Ezzel is magyaráz­ható, hogy miközben a szülőföldön való boldogulásról folytatott vita, a kormány javaslatai többségében elnyerték a résztvevők támogatását. A közös zárónyilatko­zat először a magyar állandó értekezlet történetében nem tudott megszületni, mert a tekintetben nem tudtak megegyezni a résztvevők, hogy ezt hogyan fogalmazzák meg. És sajnálatos, hogy az az elv, amely a szülőföldön való boldogulás, megmara­dás eddig kompromisszumos erejét és hatását jelentette, egy konszenzusos erejét jelentette, megszűnt, mint összetartó erő lenni a magyar állandó értekezleten. Nem gondoljuk azonban, hogy ez veszélyeztetné az intézményt. Azt gondoljuk, hogy olyan precedens keletkezett, amikor a magyarságot foglalkoztató legfonto­sabb nemzetpolitikai kérdésekről fontos, hasznos, fő vonulataiban, nemzeti felelős­séggel megközelítve folyt a megbeszélés és a tárgyalás. A tekintetben azonban, amely eddig hagyomány volt, hogy egy közös nyilatkozat születik, e tekintetben ez most nem sikerült.

Műsorvezető

Hogyan lehet továbblépni a kudarcba fulladt MÁÉRT után? Erről Beszél Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Takács Csaba

A magyar állandó értekezlet konszenzuskereső és konszenzus nem találó ülés. Hiszen a legfontosabb aktuális kérdésnek az egyértelmű és konszenzusos elfo­gadását a december 5-ei népszavazáson az igen szavazatra való politikai közös aka­rat kinyilvánítását célozta meg, nem valósult meg. A kocka el van vetve. A nem­zetpolitika szempontjából egy népszavazás részvételének és eredményességének kérdésére van bízva közel 3 millió határon túli magyar jövőképe. A határok módo­sítása nélküli nemzetünk újraegyesítésnek egy fontos stratégiai kérdése és az RMDSZ-nek magyarországi politikai pártokkal, továbbra is az lesz az első számú prioritása, hogy olyan következetes kommunikációs eszközöket használjon fel, melyeken keresztül ennek a népszavazásnak az eredménye pozitív legyen. Termé­szetesen a miniszterelnök felszólalása bizonyos értelemben reményt ad arra, hogy talán bizonyos kérdésekben, akár kormányzati vagy törvényhozási eszközökkel tisztázni lehet azoknak a kérdéseknek a dilemmáit, amelyek a magyar választópol­gárok jogos kérdéseire olyan válaszokat adnak, amelyeknek alapján az igen-szava­zat vállalása és a nem-szavazat elutasítása lesz a döntő opció. Meg szeretném jegyezni azt, hogy a határon túli magyar szervezetek egy olyan közös álláspont kidolgozásán is dolgoztak, és ez megítélésem szerint nem a Magyar Állandó Érte­kezlet fő napirendi pontjainak rovására, hanem pontosan egy szolidaritásnak, egy együtt gondolkodásnak és együtt cselekvésnek a jegyében, amelynek az eredménye az lett, hogy a határon túli magyar szervezetek valóban aláírtak egy közös nyilatko­zatot, ennek a közös nyilatkozatnak a határon túli magyar szervezetek aláírását követően az volt a logikája, és felkérjük a jelenlévő politikai pártokat, hogy csatla­kozzanak hozzá, aki csatlakozott hozzá, aláírta, aki nem csatlakozott hozzá nyilván

nem ért vele egyet, ezzel az előterjesztéssel nem fogadta el. Ez nem képezte a Magyar Állandó Értekezlet napirendjét, hivatalos dokumentumaként, mint ilyen, nem került megvitatásra, viszont mi úgy gondoltuk, hogy kötelességünk úgy a magyar szavazópolgárok felé, legalább is a határon túli magyar közösségek állás­pontját egy tiszta világos üzenetbe foglalni, és felkérni tisztelettel a választókat, hogy igennel szavazzanak. Ugyanakkor nagyon fontosnak, és ki szeretném hangsú­lyozni, a jövőre vonatkozóan kiemelten szükségszerűnek tartjuk a kormány által előterjesztett szülőföld-programot. Reméljük, hogy ennek a programnak lesz foly­tatása, nem függ a népszavazás eredményétől, viszont az is egyértelmű, hogy a ket­tős állampolgárság megadása, valamint ennek a programnak a beindítása egymást kiegészítő program. Én úgy gondolom, hogy a kettős állampolgárság valamint ennek a programnak kiszélesítése az Európai Uniós csatlakozási lehetőségek alkal­mazása, amely része ennek a programnak, kettő együtt valóban esélyt adhat arra, hogy az a népességcsökkenés, amely elsősorban a határon túli magyarokat tizedeli meg nyolcvankilenc óta, ez egy csökkenő tendenciát mutasson. Ezért az RMDSZ úgy ítéli meg, hogy a magyar Állandó Értekezletnek megvoltak a maga pozitív tapasztalatai, megvoltak a maga pozitív üzenetei, és talán lehet úgy is fogalmazni, hogy a magyar testvéreinkre, anyaországi testvéreinkre bízzuk a bölcs döntés lehe­tőségét, és reméljük, hogy ebben segítségükre tudunk lenni december ötödikén. Úgy érzem, hogy a magyar politikai elitnek a népszavazásig ez a legnagyobb felelős­sége és feladata.

Műsorvezető

Végezetül idézzünk fel néhány gondolatot Mádl Ferenc Köztársasági Elnök­nek, jogászprofesszornak a megnyitón elhangzott beszédéből:

„Úgy gondolom, hogy jó lelkiismerettel ki lehet mondani, a magyar állampol­gárság egyszerűsített feltételek melletti megadásának nincs jogi akadálya. Ezt a népszavazás kitűzött napja előtt egy teljes évvel elnöki javaslatban is közzétettem. Szeretném most megismételni, hogy sem a nemzetközi jog, sem az európai jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását, magyarországi állandó lakóhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem. Én arra szólíta­nám fel Magyarország választópolgárait, vállaljanak közösséget azokkal a magya­rokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot megosztani, barátságban minden szomszéddal, és egységben az erősödő Európával.”

Kedves hallgatóink, Mádl Ferenc Köztársasági Elnök mondataival zárjuk mai adásunkat.

Skip to content