Duray Miklós honlapja felvidéki politikus, közíró
Duray Miklós: „Vegyes társaságról van szó”
Sajtóértesülések szerint a szlovák kormánykoalíció várhatóan egyetért azzal a törvénytervezettel, amely értelmében mégis kártalanítanák a Gustáv Husák-féle „normalizálás” kárvallottjait, azokat, akiket Csehszlovákia 1968-as megszállása elleni fellépésükért a kommunista egypártrendszer valamilyen módon ellehetetlenített. Több érintett szerint azonban ,,szelektálni kell”.
Az egykori megtorlások áldozatainak kártalanítását célzó törvény nem az első ilyen kísérlet. A korábbi próbálkozás során a tervezet első olvasatával az előző parlament még egyetértett, a második olvasatban azonban nem kapott kellő támogatást. A SME napilap múlt hét hétfőn azt írta, hogy ezúttal a vezető kormánypárt, a Smer képviselőcsoportja készül ismét előterjeszteni egy tervezetet, amelynek nyomán megszülethet a törvény, amely mintegy háromszáz személyt érintene, azokat, akik az állásukkal fizettek azért, mert bírálták a megszállást. Sokan közülük újságírók, döntő többségük az akkori kommunista pártból épp a hatvannyolcas megnyilvánulásai miatt kizárt személy. A kárpótlásra esélyesek között több ismert személy van, köztük a pártból 1970-ben kizárt Vladimír Mečiar.
A kárpótlandók listáján szerepel Duray Miklós is, akit a nyolcvanas évek elején a kisebbségek jogvédelméért folytatott tevékenysége miatt bebörtönöztek. Kirívó esetek is akadnak, így például Viliam Ciklaminité: a kommunista államrendőrség, az ŠtB egykori elhárítóját azzal gyanúsítottak, hogy a rendszerváltás után, a belügyminiszter helyetteseként az ügynöklistákkal manipulálva mosott tisztára egykori kommunista ügynököket.
A listán olvasható az 1968-as prágai tavasz vezéralakjának, a 85 éve született Alexander Dubčeknek a neve is, akit a reformkommunista párt éléről a Moszkvával lepaktált Gustav Husákék egyenesen a munkanélküliségbe számûztek. Dubèek később erdőmunkásként dolgozott, és csak az 1989-es rendszerváltással tért vissza a közéletbe, de 1992-ben, röviddel Szlovákia önállósulása előtt egy máig tisztázatlan autóbalesetben meghalt. Ha a törvényt elfogadják, Dubček örökösei 45.000 korona kártérítésre lesznek jogosultak, akik pedig még élnek, ennek a kétszeresét kapnák.
Vladimír Mečiar állítólag nem tartana igényt a kártérítésre. Duray Miklós emlékeztetett arra, hogy „a feketelista az egykori kommunista párt műhelyében készült”, s hogy köztük kommunisták, és a hetvenes évek elején végbement tisztogatások során a pártból kizárt reformkommunisták, illetve olyan, inkább jobboldalinak mondható személyek is vannak, akik soha nem voltak a kommunista párt tagjai. „Vegyes társaságról van szó, ezért megértem azokat, akik viszolyognak a kárpótlásuktól, hiszen vannak közöttük olyanok is, akikről nem lehet pontosan tudni, hogy 1968-69-ben mit tettek. Merthogy olyanokról is tudunk, akiket kizártak ugyan a pártból, de utána a titkosrendőrség ügynökei lettek.”
Duray Miklós azokkal ért egyet, akik szerint a feketelistán szereplő neveket egyenként szükséges megvizsgálni, jogosultságukat külön kell elbírálni. „Természetesen nem a jogalkotás, hanem a végrehajtás során” – tette hozzá a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke, parlamenti képviselő.