Duray Miklós honlapja felvidéki politikus, közíró
Forrás: Hídlap
Uniós normák kontra nyelvrendőrség
Pozsony szerint a vegyesen lakott területeken élők nem tartják be a nyelvtörvényt, és ez a szlovák ajkú lakosság kirekesztéséhez vezethet, akiknek ráadásul sokszor sérül az információhoz való alapvető joguk. A Fico-kabinet mindezt nem nézi tétlenül: meglehet, hogy az európa uniós tagállamban hamarosan újra bevezetik a nyelvrendőrséget.
Szlovákiában 2001-től kezdődően minden év végén egy olyan elemzést kell benyújtani a kormány felé, amely arról szól, hogy a hivatalokban a nyelvtörvénynek megfelelően járnak-e el. Az idei vizsgálat eredményeit a napokban tárták a nyilvánosság elé: a kulturális minisztérium és a Szlovák Tudományos Akadémia által benyújtott dokumentum szerint több dél-szlovákiai településen sem tartják be a jogszabályokat. Így például a hangosbemondók nem közlik államnyelven a hirdetéseket, a kulturális rendezvények plakátjai és az emléktáblák csak magyarul készülnek, a közigazgatásban sokszor akkor jut információhoz az érintett szlovák személy, ha beszéli a kisebbség nyelvét. A fentiek miatt a Fico-kormány szankcionálni szeretné a szlovák nyelvtörvény megsértőit, az idevágó javaslatokat januárban vitatja meg a kabinet. 1999-ig pénzbírsággal lehetett büntetni az ilyen vétségeket: a jelentés szerint miután a fenyegetés megszűnt, megszaporodtak a normasértések, és gyakran a szándékosság is tetten érhető.
„Nevetséges ez a jelentés, nevetséges a 21. században egyáltalán. Szlovákiában valóban megsértik a nyelvtörvényt, első helyen a miniszterelnök úr, a parlament elnöke, néha a köztársasági elnök úr, én magam is megsértettem annak idején. Erre figyelmeztettem a kormányt, ugyanis naponta írtunk alá angol nyelvű, francia nyelvű, illetőleg német nyelvű leveleket európai uniós kollégáinknak” – hangsúlyozta a Duna TV-nek Csáky Pál, az MKP alelnöke, aki szerint a nyelvtörvény idejétmúlt, ezért januárban törvénymódosító javaslatot nyújt be, annak európai normákhoz való igazítására. Duray Miklós az MKP ügyvezető alelnöke lapunknak elmondta, hogy még nem tudják, mit tervez pontosan a kormány, így csak általánosságban tudják elutasítani a dolgot. „Az állami nyelvtörvény és az alkotmány is hátrányosan megkülönbözteti a kisebbségeket Szlovákiában. Az államnyelvnek annak kellene lenni, amit az állampolgárok beszélnek, és az nem csak a szlovák” – fejtette ki a véleményét a felvidéki politikus, majd hozzátette, hogy már megpróbálták elérni a szóban forgó törvények megváltoztatását egy javaslatcsomag keretében, de azt a Dzurinda-kabinet elutasította. „Elképzelhető, hogy ezentúl majd a magyar színházi előadást is szlovák tolmácsolásban nézhetjük majd, vagy ha lesznek magyar kereskedelmi rádiók, akkor annak szlovákul is le kell majd adnia a műsorát” – tette hozzá az MKP alelnöke.
• Szép Éva