Csereakció – a HVG interjúja Duray Miklóssal az MKP közgyűlése előtt

Hétvégén tisztújító kongresszust tart a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP). Az elnöki posztért a párt két jelenlegi vezető embere indul: Bugár Béla elnök és Csáky Pál alelnök. Csákyt sokak szerint Duray Miklós, az MKP ügyvezető elnöke támogatja, csak az ő segítségével van esélye megszerezni a küldöttek szavazatainak többségét. A 2006-os választások után ellenzéklbe került párt belső problémáiról, a magyar pártokhoz fűződő viszonyáról Duray Miklóst, az MKP ügyvezető alelnökét kérdeztük
Szükségesnek tartja a változást a párt élén?
Nem tudhatjuk előre, hogy lesz-e új elnök, de véleményem szerint szükség van változtatásra. A párt profilja ugyanis véleményem szerint nagymértékben a párt tisztségviselőihez kötődik, tehát nem független a tisztségviselők képességeitől, magatartásától. Ha tehát változásban gondolkodunk, akkor személycserékre is szükség van. Én nagyon fontosnak tartanám azt, hogy ne háttérben vagy fű alatt kampányoljunk egyes emberek ellen vagy mellett.

A nyílt versenyt hiányolja, de ön sem mondta ki egyértelműen, hogy támogatja-e Csáky Pált? Alkalmasabbnak tartja őt Bugár Bélánál?

Nem arról van szó, hogy ki az alkalmasabb, hanem arról, hogy ki milyen arculatot tud megjeleníteni. Azt tudjuk, hogy Bugár Béla milyen arculatot adott a pártnak. Azt nem, hogy más vezetése alatt milyen lenne az arculata, de viszont tény az, hogy Csáky 15 pontban elmondta az elképzeléseit. Én őt jó jelöltnek tartom, de végső soron a kongresszus küldöttei döntik majd el, hogy ki lesz az elnök.

Ön milyen posztért indul a közgyűlésen, milyen feladatkört látna el szívesen?

Továbbra is szívesen vállalnám az ügyvezető alelnöki posztot, mely a pártszervezéssel foglalkozik. Ha a közgyűlés úgy módosítja az alapszabályt, hogy ez megszűnik, akkor az Országos Tanács (két közgyűlés közt az elnökség munkáját ellenőrző testület) elnöki posztjáért szállok harcba.

Szavaiból is kiderül, hogy nem túl jó a viszonya Bugár Bélával, együtt tud majd működni vele, ha a küldöttek őt választják meg elnöknek?

Az együttműködést az alapszabály határozza meg. Ezt be kell tartani. Én mindenkivel együtt tudok működni a közösség érdekében, személyi érdekek alapján azonban senkivel.

Az MKP ellenzékbe került, milyen programot képzel el a pártnak?
A legfontosabbnak azt tartom, hogy a leszakadó területekkel kezdjünk el foglalkozni. Munkahelyeket kell teremteni, hogy az emberek ott maradjanak. A magyarok lakta terület fele leszakadó, fejletlen területnek számít.

Ellenzéki pártként mit lehet elérni?
Biztosan nehezebb ezzel a kérdéssel foglalkozni ellenzékből, mint a kormányból, de így is sok lehetőségünk van. Lehet kedvezőbb körülményeket teremteni például a vállalkozások számára, de ehhez kell egy regionális gazdaságpolitikai koncepció.

Elképzelhetőnek tartja az együttműködést egyik-másik mai kormánypárttal is?
A politikai pártnak feladata a partnerkeresés. Az, hogy ellenzékben vagyunk, nem jelenti azt, hogy ne működhetnénk együtt a kormánypártokkal. A régiókban van erre példa, például Nagyszombat megyében a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal, Kassa megyében pedig a Smerrel.

A magyarországi pártokkal milyen viszonyt képzel el? Továbbra is úgy látja, hogy a mindenkori magyar kormányt el kell fogadni partnernek?
A határon túlról nem tudjuk befolyásolni, hogy milyen legyen Magyarország kormánya. Ennek következtében evidenciának kell tekinteni. Viszont azt is tudatosítani kell, hogy 2004-ben körülöttünk is megváltozott a világ azzal, hogy az Európai Unió tagjai lettünk. Az európai parlamentben pártfrakciók működnek, az MKP az Európai Néppárt tagja, az értékirányultság tehát egyértelmű: a Fidesz és a KDNP a fő partnere. A többi párttal párbeszédet kell folytatni. 2002-ig nem volt gond a párbeszéddel, minden kormánnyal működő kapcsolatunk volt. A 2002-es kormányváltás után romlottak meg a kapcsolataink a magyarországi kormánnyal, ennek megítélésem szerint nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai okai voltak. Egyfajta „portási rendszer“ alakult ki: a portás kiszól, hogy valaki bemehet, öt percet beszélhet, és aztán ki kell jönnie. Ilyen beszélgetések zajlanak a miniszterelnök és a pártelnökök között. Gyakorlatilag minden eredmény nélkül. Ez alól egyetlen kivétel van: a Szülőföld Alap, melyben nagy perspektíva van, csak jól is kellene működtetni.

Vagyis Gyurcsány Ferenccel elképzelhetetlennek tartja az együttműködést?
Én személy szerint alkalmatlannak tartom őt az együttműködésre.

Mondhat ilyet egy határon túli magyar politikus?
Természetesen mondhat. Gyurcsány eddig még nem teremtett egyetlen olyan helyzetet sem, melyben együtt lehetett volna működni vele.

A Magyar Szocialista Pártról is ugyanúgy vélekedik, mint az miniszterelnökről?
A párt ugyanazt az arculatot mutatja, mint nemrég megválasztott elnöke. Ez többek közt azt is jelenti, hogy ez a helyzet az MSZP-n belül is feszültségeket kelt. A párbeszédre alkalmasnak tartom Szili Katalin házelnököt, a pártelnök- miniszterelnököt azonban nem.

LAJOS P. JÁNOS