Tisztességes versenyszellem kellene az MKP-ban

Forrás: Pátria Rádió, az interjút készítette: Molnár Judit, elhangzott 2007. 2. 24-én
Alapszabály-módosításra készül a Magyar Koalíció Pártja. A március végi kongresszuson valószínűleg szentesítik az MKP Országos Tanácsa által megvitatott tervezetet. A módosítás egyik lényeges pontja, hogy szigorodna a belső ellenőrzés, a központi vezetés nagyobb beleszólást kapna az alapszervezetek ügyeibe, és nem utolsósorban tisztújítás előtt is áll a párt. Duray Miklóssal, az MKP ügyvezető alelnökével Molnár Judit arról is beszélgetett, akarnak-e új arculatot, képesek-e a megújulásra?

Milyen lényeges módosítások várhatók az Alapszabályban?

– Az alapszabály arra jó, hogy ismerjük a játékszabályokat. Ilyen szempontból, ha visszatekintünk egészen 1998-ig, minden egyes alapszabály-módosítás jobb és jobb „játékszabályokat” hozott a Magyar Koalíció Pártjában. De az alapszabályban még mindig sok a pontatlanság, bizonytalanság, hiány, ezért újabb módosításra van szükség. De ezt más okok is indokolják, 2006-ban az önkormányzati választások alkalmával egy olyan jelenséggel szembesült a Magyar Koalíció Pártja, amellyel – legalábbis ilyen mértékben – még soha: 177 tagja a pártnak független jelöltként indult szemben az MKP jelöltjével. Vegyünk egy példát. Adott egy település, ahol a választásra jogosult az MKP-t akarja választani, ám annak jelöltje számukra nem elfogadható, mert helyileg idegen gazdasági érdeket képvisel. Mit tehet az ilyen választópolgár? Vagy nem megy el szavazni, vagy pedig más jelöltre adja le szavazatát. Ezért ki kell kiküszöbölnünk azt, hogy szöges ellentét alakuljon ki a párt helyi szervezete és a helyi lakosság között. Ez a probléma részben az alapszabályzat módosításával megoldható (de nem vagyok meggyőződve róla, hogy erre már megtaláltuk volna a legjobb megoldást), ám egyéb lehetőségek is vannak, ilyen lehet például próba-, vagy előválasztások lebonyolítása egyes községekben. De ez már a jövő zenéje, hiszen önkormányzati választásokra legközelebb négy év múlva kerül sor – tehát van időnk a felkészülésre. És arra is fel kell majd készülnünk, hogy mit tegyünk azokkal az MKP-tagokkal, akik az MKP jelöltjével szemben indulnak. A jelenlegi helyzetet (tehát a 2006 decemberi önkormányzati választás problémáit) az alapszabály módosításával már nem tudjuk megoldani. 
Az alapszabályt illetően rendkívül fontos tisztáznunk egyéb kérdéseket is, mégpedig a regionalizmus kérdését, illetve a kistérségeknek a kezelését. Szlovákiában a magyarok lakta területen körülbelül 30 kistérség található, viszont csak 16 járásunk van. Ezt szeretnénk megoldani az alapszabályban úgy, hogy a járásokon belül lehetővé tennénk a szervezési körzeteknek a létrehozását. A járásokat az alapszabályban „megszüntetnünk” nem lehet, azoknak ugyanis a megyei választások alkalmával fontos szerepük van.

Továbbá: nem szenteltünk eddig kellő figyelmet a különböző szakmai szerveződéseknek, a társadalom belső tagoltságának (pl. szociális, műveltségi szempontok alapján). Ezért azt javasoljuk majd az országos kongresszusnak, hogy az alapszabály rögzítse a tagozatok kialakíthatóságát is.

Úgy tudni, ha a kongresszus megszavazza az MKP Országos Tanácsának javaslatát, az MKP központi szerveinek nagyobb beleszólásuk lehetne a helyi szervezetek életébe, melyek veszítenének a korábbi szabadságuk mértékéből, főleg ott, hogy személyi vitákban, kérdésekben az országos tanács mondhatná ki a döntést. Az alapszervezetek hogyan reagálnak erre? Nem érzik ezt károsnak vagy centralizációnak?

– Azt hiszem, hogy az alapszabály módosításának előkészítése során egy sor rossz nyilatkozat hangzott el, ami ezt az érzetet keltette, hogy központosítani akar a párt, noha a belső ellenőrzést akarjuk javítani. Vegyünk például egy olyan helyi szervezetet, amely csak formálisan működik (nem hívnak össze helyi szervezeti gyűlést sem, hamisítják a jegyzőkönyveket stb.), aminek következtében a Magyar Koalíció Pártja az adott községben elveszti szavazóbázisa jelentős részét, ezért a választáson jelöltjeink sorra elbuknak. Hogyan lehet ezt megakadályozni? Csak úgy, ha létezik egy olyan ellenőrzési rendszer, mely az előbb példaként felsorolt hiányosságokra fényt derít. Azaz, ha létezik egy olyan testület, melynek joga van ellenőrizni, hogy az alapszabályzatnak megfelelően működnek-e a helyi szervezetek. Ez a testület az alapszabállyal összhangban beleszólhatna a helyi szervezet működésébe. Ha ezt elfogadja az országos kongresszus, akkor csökkenthetnénk a csak formálisan vagy egyáltalán nem működő helyi szervezetek számát, illetve lokalizálhatnánk azokat, ahol egy szűk érdekcsoport kezébe került a helyi szervezet irányítása. Ez inkább egy prevenció, mely nem tekinthető központi irányításnak. Persze, az érintettek majd úgy érzik, hogy „felülről” beavatkoznak a helyi szervezet működésébe, de a lényeg, hogy a választópolgár úgy érezze: „na, végre rendet csináltak az MKP-ban.”

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a párt nyitni akar. Hiszen eddig gyakran felmerült az a vád, hogy klikkek tartják kezükben a helyi szervezeteket, amelyekbe még tagként sem lehet bejutni…

Pontosan erről van szó, ezt kell megakadályoznunk. De óvatosnak kell lennünk, mert nem minden esetben kell a helyi szervezet bezártságát úgy értelmezni, hogy nem akarnak oda embereket beengedni. Előfordulhat, hogy éppen egy érdekklikket nem akarnak beengedni maguk közé, tehát elég bonyolult a helyzet. Ráadásul, minden eset más és más. Én sok telefonhívást kaptam, személyes beszélgetéseket folytattam az alapszervezetek képviselőivel. Mikor elmagyaráztam nekik, hogy miről is van szó, megértették, hogy ez a belső ellenőrzés tulajdonképpen a párt működésének az érdekében történne. Viszont tény, helyi szinten teljesen nyitottnak kell lennie a Magyar Koalíció Pártjának.

A párt országos vezetésén  belül ezeknek a problémáknak a megoldása nagy vitát okoz?

Vitatkozunk. Én nem vagyok megelégedve azzal a helyzettel, ami a pártban van, mert elég nagy a gyanakvás, a bizalmatlanság.

Megosztott a párt?

Nem megosztott. Ugyanis nem klikkekre tagolódik a párt, hanem inkább olyan érdekcsoportok körvonalazódnak, amelyek úgy szeretnék a pártot saját hatáskörük alá vonni, hogy az állandóan biztosítsa az elrugaszkodási lehetőséget valamilyen gazdasági vagy hatalmi pozíció elnyerésére. Én ezt rettentően veszélyesnek tartom, ha az országos vezetésbe bekerül 3–5 ilyen ember, akkor az egész párt tevékenységét megbéníthatják.

Az elmúlt nyolc évben különböző emberek jelentek meg a párt színeiben. Többen a párt révén jutottak nagy lehetőségekhez. Közülük többen úgy gondolják, hogy az a pillanatnyi helyzet, hogy most nem vagyunk kormányon, csak egy átmeneti állapot. Ezt ugyan én is szeretném hinni, de nekünk nem abból a szempontból kell néznünk a pártra, hogy az kormányzati tényező-e vagy sem, hanem, hogy milyen politikai érdekeket jelenít meg.

Azzal, hogy a párt ellenzékbe került, megindulhat a párton belül egy tisztulási folyamat? Leválhatnak azok az egyének a pártról, akiket csak az érdek hajtott oda?

Jó lenne, ha így lenne. Nem is tisztulásnak nevezném ezt a folyamatot, mert amikor a három elődpárt egybeolvadásával létrejött a Magyar Koalíció Pártja, akkor szinte semmire sem volt időnk, csak arra, hogy belerohanjunk a kormányzásba. Nem tudtuk a pártot rendbe tenni. Nyolc éven keresztül sem volt idő erre. Én megpróbálkoztam pártépítéssel foglalkozni, de erre a párt országos vezetősége nem igazán mutatott hajlandóságot, mert az úgynevezett nagypolitikával volt elfoglalva. Most már nem vagyunk kormányon, meg lehet tenni azt, amit már meg kellett volna tenni a pártegyesítéskor.

A március 30-i kongresszus tisztújító is lesz. Egyelőre a nyilvánosság számára az ismert, hogy Bugár Béla ismét indul az elnöki posztért. A sajtóban más nevek is felbukkantak, többek között az öné is. Vannak ilyen ambíciói?

Szeretnék visszautalni az 1998-as évi nyilatkozataimra. Mindig azt mondtam, hogy nem kívánok az egyesült magyar párt elnöki székébe ülni. Ma is maradok e meggyőződésem mellett, nem akarok a Magyar Koalíció Pártja elnöke lenni.

Lesz Bugár Bélának ellenjelöltje?

Ezt még nem tudom, de nagyon egészségtelennek tartom, hogy a Magyar Koalíció Pártjában nincs nyílt versenyszellem. Sem egyéni, sem csoportos programok nem jelennek meg a pártban annak érdekében, hogy a párt tevékenységét javítsák.

Öllős László politológus azt mondta, hogy pozícióküzdelem folyik a háttérben, ahelyett, hogy nyílt elvi viták zajlanának. Az önök feladata, hogy ezekre a vitákra sor kerüljön…

Ez így van, de ehhez nagyobb őszinteség kellene. Én ilyen szempontból az összes Kárpát-medencei magyar párt közül a Szabad Demokraták Szövetségét tartom a legjobban működő pártnak. Annak ellenére, hogy több tisztségviselőjük nézetével nem értek egyet. De ami a versenyszellemet illeti, azt tisztességesen csinálják. Nekünk is így kellene.

Nézzünk egy szlovákiai példát. Hónapok óta tudni, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalomnak két arculata van, és a közgyűlésüknek majd el kell döntenie, hogy melyik mögé áll…

Azért ez kicsit más, mint a Szabad Demokraták Szövetségénél. A szlovákiai kereszténydemokratáknál egy fundamentalista irányzat áll szemben egy kevésbé fundamentalistával. A versenyszerűséget én nem így képzelem el, hanem úgy, hogy programtéziseket fogalmazunk meg, és azokat „versenyeztetjük” Sajnos, pillanatnyilag ez a Magyar Koalíció Pártjában nem működhet, mert nem vagyunk őszinték egymással. Az MKP-ban nagyon kevés az olyan tisztségviselő, aki szabadon, nyíltan el meri mondani a véleményét, és vállalja annak a következményeit. Ha ezt valaki mégis megteszi, akkor ennek az a következménye, hogy elkezdik őt hátulról „fúrni”.

A párt háza tájáról olyan információk is érkeztek, hogy megszűnne az ön posztja, azaz az ügyvezető alelnöki tisztség.

Ez a párt elnökének, Bugár Bélának az alapötlete. Ő úgy gondolja, hogy az ügyvezetéssel a pártigazgatót kell megbízni, és a párt vezetésének egy kézben kell összpontosulnia. Az én véleményem más, de nem azért, mert bizonyos mértékig érintett vagyok az ügyben. Én úgy látom, hogy egy párt akkor működhet jól, ha a felelősségek megosztottak. Azaz, nem ugyanaz a személy felel a párt szervezéséért, a pénzügyekért, a párt politikai megjelenéséért. Ha ez a három terület egy kézben összpontosul, akkor autokratikussá válik a párt.

Ha megszűnne a jelenlegi tisztsége, megpályázná az országos tanácsi elnöki posztot?

Igen. Pillanatnyilag Farkas Iván az országos tanács elnöke. Nem tudom, hogy ő ezzel kapcsolatban milyen állásponton van. Nem az ő párton belüli karrierjét akarom veszélyeztetni, nagyon jól el tudnám képzelni vele az együttműködést – természetesen amennyiben ezzel ő is egyetért –a párt regionális nyitása szempontjából felelős poszton.

Bugár Béla azt mondta, rendet kell teremteni a Magyar Koalíció Pártjában. Ön is többször használta ezt a kifejezést. Lesz rend az MKP-ban?

– Erről most a remény szintjén lehet beszélni. A rendcsinálást nem tisztogatásként kell értelmezni, hanem egy rendszer működtetésén. Ezt a rendszert kell előbb megteremtenünk. Rend akkor van, ha rendszer van.