Duray Miklós honlapja felvidéki politikus, közíró
Forrás:Hospodárske noviny(2007.V.17. szerző:Habrmanová Slávka) * A kerületi hivatalok valamelyikében a nemzetiségek nyelvén beszélni vagy a kisebbségek jogainak más bővítése – semmi ilyesmi egyelőre Szlovákiában nem „fenyeget”. Az unióból ugyanakkor világos üzenet jött: javítsatok a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvi Charta betartásán. Európai szakértők ugyanakkor nemrégiben Szlovákiában jártak, hogy vizsgálják a charta gyakorlati érvényesítését.
Az ET miniszteri tanácsának ajánlásai hidegen hagyják a Fico-kormányt. Dušan Čaplovičot viszont nyugtalanítja az európai szakértők negatív értékelése a kisebbségi jogok betartatását illetően Szlovákiában. Úgy tűnik, mintha mi lennénk a legrosszabbak, ami a charta betartását illeti, pedig ez egyáltalán nincs így – jelentette ki Čaplovič. Emlékeztetett arra, hogy míg például Németország csak 19%-ban tartja be a chartát, addig Szlovákiában már az unió által javasolt ajánlások felét átvették és elfogadták.
Ezzel ellentétben Duray Miklós, az MKP alelnöke meg van győződve arról, hogy a nyelvi chartát Szlovákiában nem tartják be. Szerinte a kisebbségi nyelveket a kerületi szintű hivatalokban nem lehet használni, hanem csak községi szinten vagy az önkormányzatokban. A helyi közigazgatást illetően viszont érvényben van a 20%-os nyelvhasználati küszöb. Az Európa Tanács egyik ajánlata éppen az, hogy bíráljuk felül ezt a nyelvhasználati küszöböt – nyilatkozta Duray. Mindezt azonban Čaplovič elutasítja. A nyelvi küszöb ugyanis akkor került elfogadásra, amikor az MKP is a kormány része volt. Éppen ezért nem látok okot arra, hogy éppen mi módosítsunk rajta – adott hangot véleményének Čaplovič.
Duray viszont meg van győződve arról, hogy ezt a nyelvhasználati küszöböt 10 százalékra kellene csökkenteni. Megjegyezte még, hogy ez inkább a kisebb létszámú nemzetiségeknek – német, ruszin, ukrán – kedvezne. Az MKP alelnöke jelezte: amennyiben a kormány nem veszi figyelembe az ET ajánlásait, az MKP készen áll több módosító javaslat benyújtására a parlamentben. Duray ugyanakkor nem szeretné megjósolni, hogy az ellenzéki javaslatoknak lesz-e esélyük az elfogadásra. Emlékeztettet még arra, hogy amikor az MKP kormányon volt, akkor sem sikerült egyezségre jutni a kormánykoalíción belül e kérdésben. Öllős László politológus szerint a nyelvi charta gyenge betartása okozza azt, hogy a nemzeti kisebbségeket Szlovákiában veszélyforrásnak tartják. Öllős állítja, hogy ez a fajta hozzáállás dívik szinte valamennyi „szlovák” pártban.
MIT SZERETNE TŐLÜNK AZ EURÓPA TANÁCS?
– a 20%-os nyelvhasználati küszöb a charta ajánlásának megfelelően csökkenthető lenne
– a kisebbségi nyelvek és tolmács használatára abban az esetben is lehetőség nyílna a bíróságokon, ha az illető személy elfogadhatóan beszél szlovákul
– ki kell küszöbölni az anyakönyveztetésről szóló törvény szűkítéseit, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó nők szabadon használhassák vezetéknevüket az adott nyelv szabályainak megfelelően
– 425 község használ kétnyelvű megnevezést, ugyanakkor 512 község rendelkezik 20%-os, a nemzeti kisebbségek valamelyikéhez tartozó lakossági aránnyal, tehát ki kell küszöbölni ezt az aránytalanságot
(szlovákból fordította:T.T.)
* * *
A nyelvi chartáról a mai kormányülésen
Megjegyzés: A Felvidék Ma hírportálján a 2007. május 16-i kormányülés hivatalos programja alapján jelent meg az alábbi hír. A kormányülésen azonban levették a napirendről ezt a pontot!
A szlovák kormány mai ülésének programpontjai között szerepel az a külügyi jelentés is, mely a Szlovákia által is ratifikált Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartájának (a továbbiakban csak nyelvi charta) az első szlovákiai „monitor”-jelentésével foglalkozik.
A szlovák Külügyminisztérium által előterjesztett hatoldalas anyag első része az Európa Tanácsban 1992-ben elfogadott nyelvi chartát ismerteti, elsősorban viszont a „kibúvókra”, a nem kötelező érvényű ajánlásokra hívja fel a figyelmet. „Kulturális kerete van, védi és támogatja a regionális vagy kisebbségi nyelveket, de nem a nyelvi kisebbségeket” – szögezi le a szlovák Külügyminisztérium jelentése. Felhívják a figyelmet, hogy a nyelvi charta teljesítéséről szóló, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által megfogalmazott ajánlások nem kötelező érvényűek egy adott országra nézve.
Szlovákia és a nyelvi charta
Szlovákia 2001. február 20-án írta alá a chartát, parlamentje pedig 2001. június 19-én ratifikálta azt, egy hónappal később pedig a szlovák köztársasági elnök is ellátta az erről szóló dokumentumot a kézjegyével. Szlovákia számára a charta 2002 január elsején lépett érvénybe.
A charta teljesítésének első ellenőrzése
A chartát aláírt országoknak rendszeres jelentést kell adniuk a nyelvi charta vállalt pontjainak teljesítéséről az Európai Tanácsnak. Az elsőt már egy évvel a nyelvi charta érvénybe lépését követően meg kell tenniük, majd ezt követően hároméves időközökben. Az első ilyen jelentést tehát már 2002 végére meg kellett küldeniük az Európa Tanácsba, azonban erre csak 2003 novemberében került sor, – hívja fel erre a figyelmet a szlovák Külügyminisztériumnak a mai kormányülésre előterjesztett anyaga. A csaknem egyéves csúszást az okozta, hogy 2002-ben Csáky Pál (Magyar Koalíció Pártja) miniszterelnök-helyettesként a kormányban olyan kiegészítő-javaslatokkal áll elő a nyelvi charta teljesítéséről szóló első éves jelentést illetően, melyek új és új szakmai tárgyalást igényeltek.
Az 1. szlovákiai jelentésnek az Európai Tanácsba való elküldését követően az ET Miniszteri Bizottsága 2004. szeptember 28-a és október 1-je között háromtagú szakértői küldöttsége járt Szlovákiában a helyzet felmérése céljából. Ennek a szakértői küldöttségnek a tagjai voltak: Emyr Lewis (Nagy Britannia), Nicholas Macris (Cyprus) és Alexander Bröstl (Szlovákia). E szakértői felmérést követően fogadta el 2005 november 23-án az Európai Tanács Szakértői Bizottsága a nyelvi charta szlovákiai teljesítéséről szóló jelentést. Ezt a csaknem 150 oldalas dokumentumot megküldték Szlovákiának is véleményezés céljából. Erre Szlovákiának négy hónap állt a rendelkezésére. Szlovákia a jelentésen változtatni akart, elsősorban azokon a területeken, amelyek a következő pontokkal fogalmazott meg ajánlásokat Szlovákia számára:
1) A hivatalos ügyintézésben a nyelvhasználat 20%-os határának megváltoztatása, csökkentése
2) Az államnyelvről szóló törvény módosítása
3) A vezeték- és utónevek használatának lehetősége a kisebbségi nyelveken is
4) Speciális iskolák létesítése a roma gyermekek számára
Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága szakalbizottsági ülésén viszont Szlovákia törekvései a jelentés megváltoztatására nem sikerültek, mert ahogy azt a mai kormányülésre előterjesztett anyag ismertette: „a módosító javaslatokat a magyar küldöttség határozottan elutasította. A többi küldöttség javaslatunkat se nem támogatta, se nem utasította el – összhangban az Európai Tanács gyakorlatával.” Ezek után az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé a Szakértői Bizottság eredeti, azaz a szlovák fél által nem változtathatott jelentése került.
Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága 2007. február 21-én a következő ajánlásokat fogalmazta meg Szlovákiai számára a nyelvi charta teljesítésével kapcsolatban:
1) – Vizsgálja felül a hivatalos ügyintézésre vonatkozó nyelvhasználat azon korlátját, miszerint arra azokon a településeken van lehetőség, melyeken legalább a lakosság 20%-a beszéli az adott nyelvet.
– vizsgálja meg az államnyelvről szóló törvény szabta korlátozásokat a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatára vonatkozóan
– szüntesse meg a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának akadályát a bíróságokon
– a nők számára tegyék lehetővé vezetéknevüknek a kisebbségi vagy regionális nyelven való használatát.
2) javítsanak a regionális vagy kisebbségi nyelveken történő művelődés lehetőségein, beleértve a tanítóképzést is,
3) terjesszék ki az írott vagy sugárzott média lehetőségét az összes regionális vagy kisebbségi nyelvre,
4) támogassák a toleranciát a kisebbségi vagy regionális nyelvek irányába.
5) A roma nyelv esetében biztosítsák annak tanításának lehetőségét mindenütt, ahol erre igény van, és erről a lehetőségről tájékoztassák is a roma gyermekek szüleit, valamint azonnal hatállyal szüntessék meg a roma gyermekeknek a speciális iskolákba való beíratásának gyakorlatát.
6) A ruszin nyelv tanításának megvalósítása valamennyi oktatási fokozaton.
Hogyan tovább?
A szlovák Külügyminisztériumnak a mai kormányülésre előterjesztett anyaga leszögezi: „Nincs olyan dokumentum, amely megszabná a következő lépések útvonalát. Minden állam maga dönti el, milyen módon valósítja meg az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásait” A külügyminisztériumi jelentés nem elemzi az Európa Tanács által elfogadott szlovákiai helyzetelemzést, mivel úgy véli, az a szakminisztériumok feladata. Ezért csak a helyzetjelentésről való tájékoztatást javasolja a mai kormányülésen. A szlovák kormány várhatóan csak tudomásul veszi a külügyminisztériumi előterjesztést és nem fogad el mérvadó határozatot azzal kapcsolatban.
Szlovákiának a nyelvi charta teljesítéséről már kilenc hónap múlva, azaz 2008 februárjában újabb jelentést kell adnia az Európa Tanácsnak.
Az említett dokumentumok alapján az összefoglalót készítette: O.N.