A per – Duray Miklós és Szarka László a Duna televízióban

A Duna Televízió Híróra műsorának vendégei voltak Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke és Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, akik véleményt nyilvánítottak a szlovák-magyar politikai viszony alakulásáról. Tették ezt azt nézve is, hogy 25 év után ismét bíróság előtt állt Duray Miklós, illetve, hogy a pozsonyi parlamentben az ellenzék – a szólásszabadság védelme érdekében – a sajtótörvénytervezet visszavonása vagy módosítása feltételéhez kötötte az ún. Lisszaboni szerződés ratifikálását. A következőkben a beszélgetés írásos, szerkesztett változatát olvashatják.

Riporter: Ma 25 év után ismét bíróság előtt állt Duray Miklós. Bocsánatkérésre és egymillió korona pénzbírságra ítélték önt Ján Slota pártja javára. Mennyire lepte meg az ítélet?

Duray Miklós: Az ítélet tartalma nem lepett meg, ugyanis számítottam arra, hogy egy szlovákiai bíróságon ilyen ítélet születik, mert több olyan hasonló per volt már Szlovákiában, amelyben ugyanígy döntöttek. Azaz, a felperesnek adtak igazat a szólásszabadság területére tartozó ügyekben, az alperesnek pedig el kellett jutnia egészen a strasbourgi bíróságra, hogy az igazának érvényt szerezzen.

Riporter: Tizenöt napon belül fellebbezni lehet…

Duray Miklós: A fellebbezési időpont akkor kezdődik, amikor írásban megkapom az ítéletet. Azt ma még nem tudni, hogy ez mikor lesz, de fellebbezni fogunk.

Riporter: És ha másodfokon is elmarasztaló ítélet születik?

Duray Miklós: Akkor megyünk Strasbourgba.

Riporter: Hogy hangzott az az ominózus mondat?

Duray Miklós: Talán jobb lenne élőben meghallgatni az InfoRádió felvételét. Ott elhangzott egy mondat, amit egy kérdés követett. Az erre adott válaszom pedig úgy kezdődik, hogy nem én állítom azt, hogy Ján Slota pártja fasiszta párt, hanem hogyan lehet minősíteni egy pártot, amelynek az elnöke idegengyűlöletet szít, más népeket ócsárol, a szomszédos ország fővárosát tankkal akarja lerohanni és így tovább. Arról nem is beszélve, hogy ezt megelőzően már hónapokon keresztül a lehető legocsmányabb kijelentéseket tette a cigányokról és a a magyarokról. Majd ezután bevették őt a kormányba…

Riporter: Szarka László jelen volt 25 évvel ezelőtt Duray Miklós tárgyalásán. Innen Magyarországról, Ön hogyan ítéli meg ezeket a kijelentéseket? Akár az alelnök úrét vagy Ján Slotáét?

Szarka László: Nagyon szerencsétlen konstelláció alakult ki nyolcévnyi viszonylagos nemzetiségi béke után. Akkor végre “neki lehetett látni” a kétszáz éves szlovák-magyar gyűlölethegynek. És ebből viszonylag sok minden sikerült is helyes vágányra terelni. A jelenlegi kormánykoalíció több részből áll, és ezen belül Slota pártja valóban kiszámíthatatlan. Illetve: kiszámíthatóan negatív irányba viszi például az oktatásügyet, éppen azt ami huszonöt évvel ezelőtt is kirobbantotta az ún. jogvédő bizottsági ellenállási mozgalmat, ami Duray Miklóst 450 napra fegyházba juttatta. Úgy gondolom, megálljt kellene parancsolni a Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének, és azt mondani, hogy ez az út sehova sem vezet.

Riporter: Milyen reakciókat vár a magyar kormánytól?

Szarka László: A magyar kormány viszonylag józanul reagál. Úgy gondolom, hogy azt a 14 pontos nyilatkozatot, illetve menetrendet, amelyet egy éve a két kormányfő kidolgozott, kellene teljesíteni, majd pl. újabb tíz ponttal bővíteni. Ugyanis legalább húsz évnyi munka vár ránk, hogy Szlovákia és Magyarország között minden rendbe jöjjön. Az emberek ugyan szeretnék, hogy rendbe legyenek a dolgok, de ezt a politikai elitek nagyon elrontották. A magyar külügyminisztérium szerintem felelősségteljesen reagál, megpróbál józan maradni, és kivárni azt a helyzetet, amikor az Európai Unió megfelelő intézményeinek a segítségével a szlovák kormányt olyan helyzetbe lehet hozni, hogy az kész legyen az együttműködésre.

Riporter: Alelnök úr, egyet ért ezzel? Azt tekintve is, hogy Göncz Kinga nemrégen tartott évértékelőjében azt mondta, hogy az egyik megoldatlan kérdése a tavalyi évnek éppen a szlovák-magyar viszony volt, ezért ez a 2008-as év egyik legfontosabb politikai feladata is lesz.

Duray Miklós: Ez nyilvánvalóan így van, de sajnos, a szlovák-magyar kérdések megoldatlansága miatt nagyon hosszú távú munkára van szükség. A probléma az, hogy Szlovákiában jelenleg tovább szaporodnak a nemzeti demagóg és a szociális demagóg kijelentések – főleg politikusoktól. A huszadik század történelméből pedig már megtanulhattuk, hogy az ilyenfajta demagógia nagyon rossz irányba viszi a társadalmakat, mert csak a feszültségeket tudja élezni.

Riporter: Elnapolták a Lisszaboni szerződés ratifikálásáról szóló szavazást a szlovák parlamentben. Pavol Paska szlovák házelnök korábban megszakította a ratifikálást megelőző vitát, az ellenzék ugyanis csak akkor hajlandó szavazni, ha a kormány megváltoztatja a médiatörvény általuk elfogadhatatlannak, antidemokratikusnak minősített tervezetét. Magyar szempontból mit kell tudnunk erről a törvény-tervezetről?

Duray Miklós: Ha ezt a törvénytervezetet a jelenlegi formájában elfogadják, akkor az az újságírókra egy olyan mértékű öncenzúrát kényszerít, amely messzemenően túlmegy a saját erkölcsi mértékből adódó öncenzúrán. A törvény úgy kötelezné a sajtót a különböző oda-vissza válaszok közlésére, hogy egy replikafórummá változtatná azt, arról nem is beszélve, hogy nagy pénzügyi büntetéseket helyez kilátásba. A legnagyobb gond, hogy a szólás- és véleményszabadságot korlátozná ez a sajtótörvény. Ugyanúgy, ahogy az ellenem hozott mostani bírósági döntés is a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza.

Szarka László: Úgy gondolom, ez is nagy próbatétele annak, hogy az Európai Unió új országaiban meddig mehet el egy kormány, illetve, hogy mennyire hagyhatja figyelmen kívül azokat az uniós szabályokat, amelyek ránk nézve is kötelezőek. És ez a kisebbségpolitikában egy újabb nagy feszültségforrás lehet. Egyes tagországok, köztük Szlovákia is úgy gondolja, hogy az uniós tagság felhatalmazza őket arra, hogy előttük már szabad a pálya. Az ellenzék kockázatos kísérletbe fogott, de más eszköz nincs a kezükben.

Duna TV, Felvidék Ma

Skip to content