A kettős állampolgárságról

Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke a Kossuth Rádiónak adott interjút, a kettős állampolgárságról. A beszélgetésben kiemelte: Egy állam állampolgárságának a kiterjesztése valóban az adott államnak a belügye.

 

Öt évvel a nevezetes, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy a hírhedt népszavazás után nagy az esélye annak, hogy a Magyar Parlament könnyíti az állampolgárság megszerzésének lehetőségét a határon túli magyarok számára. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke ezt hogyan értékeli?

Egy állam állampolgárságának a kiterjesztése valóban az adott államnak a belügye. Úgy kell ezt megoldani, ahogy most is próbálkoznak vele, tehát egy törvény által, és nem úgy, ahogy öt évvel ezelőtt, népszavazás útján. Én úgy gondolom, hogy a magyar állampolgárságnak a kiterjesztése nagyon időszerű kérdés és nemcsak a határon átívelő nemzetegyesítés okán, hanem amiatt is, hogy tulajdonképpen nemzetközi erőszakkal lett csorbítva a magyar állampolgársághoz való jog. Nemcsak 1920-ra gondolok, hanem a legutolsó csorbításra, az 1961-es államközi szerződésekre, amikor a Magyar Népköztársaság a szomszédos államokkal – Jugoszlávia kivételével – a kettős állampolgárság tilalmáról szóló megegyezést kötötte. Én egy időben azzal, hogy a Magyar Országgyűlés felvetette azt, hogy el kellene fogadni az állampolgárság kiterjesztéséről egy törvényt, ezeknek a nemzetközi szerződéseknek a hatályon kívüli helyezését is szorgalmaznám.

Ha már a történelmi távlatoknál tartunk, mit gondol arról, miért éppen most, 2009 őszén beszélünk az állampolgárság könnyített megszerzéséről? Mi indokolja ezt most 2009-ben, illetve, ugye a történelmi távlatokat említettem, a két háború között ez miért nem merült fel?

A két világháború között ehhez másként viszonyultak. A trianoni békeszerződéshez diktátumként, nemzetközi erőszakként viszonyultak, és ennek következtében az állampolgárságra vonatkozó részét nem iktatták be a magyar törvénycikkek közé. Ennek következtében nem kellett róla beszélni, mert nem szűnt meg az állampolgárság jogfolytonossága, csak éppenséggel szünetelt az alkalmazása. Ez teljesen egyértelművé vált 1938 és 1941 között, vagy a visszacsatolt területeken automatikusan kezdett működni a magyar állampolgárság, és az akkori utódállamok területéről Magyarországra menekülő, főleg zsidók ugyanolyan bánásmódban részesültek Horthy Magyarországán, minthogyha magyar állampolgárok lennének. Tehát az állampolgárság kérdése ilyen szempontból nem volt időszerű. Időszerűvé tulajdonképpen most vált, mondhatnám úgy is, hogy 1945 után. Hiszen emlékezzünk vissza arra, hogy akik Magyarországon tanultak 1945 és 49 között az elszakított területekről, szökniük kellett a határon. Ezeket az embereket 1947-től kezdve, de 1948-tól mindenképpen kitoloncolták már Magyarországról. Tehát a joggyakorlatban megfosztották őket a magyar állampolgárságtól. 1948-ban, amikor elfogadták az új állampolgársági törvényt Magyarországon, akkor egyértelművé tették, hogy magyar állampolgár az, aki Magyarországon lakik. Említettem a nemzetközi szerződéseket, amelyek gyakorlatilag kizárták a kettős állampolgárságot, ennek következtében kizártak minden elméletileg lehetséges magyar állampolgárt Magyarország állampolgári kötelékéből, hasonlóképpen mint ahogy az 1880-as állampolgársági törvény Kossuth Lajost kizárta a magyar állampolgársági kötelékből. Így hát természetes, hogy ez a kérdés napirendre került, és ez egy végső rendezést igényelne, mégpedig úgy, hogy vissza kellene nyúlni a jogfolytonosság miatt az 1880-as törvényhez. Az új törvénynek arról kellene szólnia, hogy minden személy, akinek elődjei 1880 óta magyar állampolgársággal bírtak, azok saját kérésre megkaphatják a magyar állampolgárságot, egyetlen feltétel az, hogy bírják a magyar nyelvet.

A végső rendezésen, illetve a dolgok helyretételén túl mit szolgál ez a jogi rendezés? Feltételezem, hogy Románia és Szlovákia magyar ajkú lakossága olyan tömegesen nem fog folyamodni a magyar állampolgárságért. Aki pedig folyamodna, nem teheti, ezek a kárpátaljai magyarok..

Nem az a kérdés, hogy élek-e azzal a lehetőséggel, hogy visszavegyem a magyar állampolgárságot, hanem az, hogy ez a lehetőség meglegyen.

Szlovákia nagyon visszafogottan nyilatkozik ezzel a készülő jogi szabályozással kapcsolatban, a külügyi szóvivő azt mondta, elvárja Pozsony, hogy Magyarország ezt a törvényt majd megkonzultálja Szlovákiával, és ugyanakkor jegyezzük meg, hogy az Európa Tanács 1997-es egyezménye szerint az egyes országok elutasíthatják más országok állampolgárságának kiterjesztését, ha úgy ítélik meg, hogy az valamilyen veszélyt jelent számukra nézve. Ilyen megfontolásból elképzelhető, hogy Szlovákia megakadályozza ennek a törvénynek a megszületését, vagy legalábbis végrehajtását?

Megakadályozni nem lehet, ez minden országnak, minden államnak saját belügye, sőt olyan korlátozó törvényeket sem lehet hozni ma már, mint amilyen volt még nem is olyan régen pl. Romániában, hogy közhivatalt nem tölthet be kettős állampolgár. Ugyanis az EU-ban működik egy olyan elv, hogy ha én bármelyik EU-s államnak vagyok a polgára, de ha egy másik állam felségterületén élek legalább életvitelszerűen egy évig, ott például a helyhatósági, vagy megyei önkormányzati választásokban már jelölt is lehetek és szavazhatok is. Tehát hogyha ilyen állampolgári joggal nem állampolgár élhet, akkor milyen alapon lehet egy állampolgárnak a jogait azért korlátozni, mert egy más államnak is a polgára.

Ugyanakkor Ön is és többen a törvény előkészítők közül azt nyilatkozták, hogy a határon túli magyarok lemondanak egyes állampolgári jogukról, például a választójogról, éppen ezért feltételezhetően ez a második állampolgárság is ilyen korlátozott lehet csak.

Nem, én biztosan nem nyilatkoztam olyat, hogy lemondanak, mert nem lemondani kell. Az állampolgársággal nem automatikusan jár együtt a választói jog . A választói jogot a választójogi törvény szabályozza, tehát van egy általános választói jog, amit az alkotmány biztosít, de hogy azt miként lehet alkalmazni, azt a választójogi törvény kell, hogy megfogalmazza. Na már most teljesen nyilvánvaló, hogy vannak olyan típusú választások, amelyek helyhez kötöttek, tehát az ott lakással kezd működni ez a jog, de viszont vannak olyan típusú választások, amelyek nincsenek helyhez kötve, például az országos listák esetében teljesen mindegy, hogy az illető hol lakik, a feltétel az állampolgárság.

Ha most például elfogadják ilyen értelemben ezt az új magyar jogi szabályozást, akkor a következő választásokon, 2010 kora tavaszán, Magyarországon szavazhatnánk mi, szlovákiai magyarok.

Ennek két akadálya van. Az egyik akadály, hogy olyan típusú országos pártlista, mint például a szlovákiai parlamenti választásokon van, nincsen Magyarországon, másrészt a választójogi törvényt módosítani kellene, hogy ez lehetővé váljon, de a választójogi törvényt nem szokták közvetlenül a választások előtt módosítani. Azt mondjuk a választások után lehet módosítani a következő választásokra való tekintettel.

Kettős állampolgárságban mindkét állampolgárság azonos értékű?

Mindkét állampolgárság azonos értékű, a személytől függ, hogy ha egy harmadik ország területén van, akkor melyik állam által biztosított állampolgári jogokat veszi igénybe. Tehát hogyha én szlovákiai állampolgárként felveszem a magyar állampolgárságot is, Szlovákia területén én csak szlovák állampolgár vagyok, Magyarország területén pedig csak magyar állampolgár vagyok, egy harmadik állam területén pedig én döntöm el, hogy melyik állampolgársági jogommal akarok élni, a magyar vagy a szlovák nagykövetségtől kérek jogvédelmet.

Ön egyébként felveszi a magyar állampolgárságot?

Annyira távol álló kérdés volt ez tőlem, hogy nem gondolkoztam rajta, de feltételezhető, ha erre lehetőség van, akkor fogok vele élni, hiszen a fiam is kettős állampolgár, az Egyesült Államoknak és Szlovákiának az állampolgára. Miért ne lehetne egy harmadik országnak is az állampolgára..

Felvidék Ma, HSZM-Kossuth Rádió

Skip to content