Európa vendégül lát – konferencia Bécsben

Számos felvidéki személyiség – köztük Duray Miklós – , szakértő is jelen volt április 23-án, Bécsben a Közép-európai, magyar anyanyelvi szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos konferencián.

A Kaláka-Club, vagyis az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége, valamint a Kecskeméti Regionális Képző Központ „Európa vendégül lát – Közép-európai szak- és felnőttképzés együttműködési lehetőségei a gazdaság igényeit figyelembe véve” címmel szervezett konferenciát Bécsben pénteken, a Haus der Wiener Kaufmannschaft Festsaal – a Bécsi Kereskedelmi Kamara impozáns, a Schwarzenbergplatzon található épületének dísztermében.

A konferenciát Wurst Erzsébet, a Kaláka-Club elnöke nyitotta meg, és elsőként a vendéglátó ausztriai képviselők szóltak a mintegy kétszáz Kárpát-medencei résztvevőhöz. Üdvözölte a konferencia résztvevőit Dr. Thorm Rudolf, a Bécsi Kereskedelmi Kamara igazgatója, majd felszólalt Ing. Strommer Rudolf, burgenlandi tartományi képviselő, aki a határon túli kapcsolatok fejlesztésében szerzett tapasztalatatokról tartott előadást.

Ezután Szili Katalin, a magyar Országgyűlés korábbi elnöke, a KMKF Állandó Bizottságának elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit.

Bauer Edit, az MKP európai parlamenti képviselőjének előadását a résztvevők nagy figyelemmel követték, majd többen az előadásukban reagáltak is az elhangzott fontos információkra. Bauer Edit az EU munkaerő piacának jelenlegi helyzetét és a 2020-ig kitűzött célokat mutatta be. A szakképzés és felnőttképzés jelentőségét ő is aláhúzta, hiszen a képzetlen munkaerőnek van a legkevesebb esélye a piacon való érvényesülésre.

A szakmai előadók közt volt Becsey Zsolt, volt EP képviselő, a Héthatár Önkormányzati Szövetség elnöke, aki „Új utak a határokon átnyúló együttműködésben” témakörben fejtette ki véleményét.
Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere bejelentette, bécsi székhellyel bejegyezték a Közép-Európai Önkormányzati és Területfejlesztési Szövetséget, amelynek elnökeként az önkormányzatok felelősségéről szólt a Kárpát-medencei térség társadalmi és gazdasági fejlődése terén.

Dr. Duray Miklós, Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke Nógrád-megye, az Ipoly hidak sorsán keresztül érzékeltette, milyen károkat okozott és okoz ma is a Kárpát-medencei gazdasági tér szétforgácsolódása.

A szakelőadók, Magyarország és valamennyi szomszédos ország közösségének képviselői bemutatták, milyen helyzetben van a szakképzés és felnőttképzés, mindannyian az összefogást, a lépések összehangolását sürgették.
Dr. Madarász Sándor, Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesület tiszteletbeli elnöke szólalt fel elsőként, előadásának témája „A szak- és felnőttképzés helyzete és perspektívái Magyarországon”.

Az egyik legsikeresebb intéézmény, a dabasi Kossuth Zsuzsa Szakképző Iskolából hárman is szót kaptak, egymást kiegészítve mutatták be iskolájukat: Kosztolányi Gyula nyugalmazott igazgató, majd Stégner Péter, a jelenlegi iskolaigazgató és Halász József, az Országos Közepes Szakképzési Szervezési Társulás projektmenedzsere.

Palotás József, a Kecskeméti Regionális Képző Központ igazgatója, aki a konferencia magyarországi társszervezője volt, a keresletvezérelt felnőttképzés modelljét; határon túli kiterjeszthetőségét mutatta be előadásában. Molnár György, a Békéscsabai Regionális Képző Központ igazgatója ezután átfogó képet adott sokéves törekvéseikről, eredményeikről, előadásának címe: „Új jövőkép, új minőség. Tudásegyesítés a Kárpát-medencében” volt. Az ő gondolataihoz kapcsolódott a PannonForrás programban évek óta szorosan együttműködő határon túli partnerek egész sora.
Felvidék:ről Cservenka János, a Hidaskürti Középfokú Magán Szakintézet és Magán Kereskedelmi Akadémia igazgatója kapott felkérést, előadása arról szólt, hogyan tehetünk többet középfokú szakemberképzéssel a Felvidék magyar gazdaságának fellendítéséért., majd Gabri Rudolf, a nagykaposi Gordiusz Plusz igazgatója saját törekvéseik bemutatásával a szlovákiai magyar felnőttképzés helyzetéről és stratégiai alternatíváiról adott képet.

Kárpátaljáról Dr. Orosz Ildikó, II. Rákóczi Ferenc Főiskola igazgatója és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke: „A kárpátaljai diákok lehetőségei az iskolarendszerű szakképzésben” című előadása után Dr. Váradi Natália, a beregszászi Felnőttképzési Központ elnöke felnőttképzési helyzetképet nyújtott Kárpátaljáról.

Keresztély Irma csíkszeredai tanfelügyelő a romániai magyar szakképzés és felnőttképzés helyzetéről és kihívásairól, Pásztor Gabriella, főtanfelügyelő pedig az oktatásügy erdélyi helyzetéről szólt.
A Vajdaságról is két érdekes előadás hangzott el. Soós Edit, Magyar Nemzeti Tanács Közoktatási Bizottságának elnöke az „Iskolarendszerű szakképzés a Vajdaságban” témában fejtette ki véleményét, Sarnyai Károly, a Magyarkanizsai „CNESA” Oktatási és Művelődési Intézmény igazgatója pedig konkrét esettanulmányban mutatta be, milyen az „Esélyt adó felnőttképzés a Vajdaságban”.

Végül Szlovéniából Pisnják Mária szólalt fel, előadásának címe: „A magyar nyelv a szlovéniai Muravidék szak- és felnőttképzésében” .
A konferencia támogatói a budapesti Szülőföld Alap, a Bécsi Kereskedelmi Kamara és Ilona Stüberl, a bécsi magyar étterem tulajdonosa voltak.
A Kaláka-Club az előadások szövegének megjelentetését is tervezi.

A konferencia végén a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, partiumi, délvidéki, ausztriai és magyarországi résztvevők az alábbi zárónyilatkozatot fogadták el:

Megállapítások:
1. A Kárpát-medencei magyarság számára a szakképzés és felnőttképzés stratégiai jelentőségű kérdés. Indokai:
– Növelhető a munkaerő-piaci esély a határon túli – jelentős számban vidéki illetve szórványban élő – magyar közösség körében, akiket más intézmény-rendszeren keresztül nem, vagy alig lehet elérni,
– közösségformáló, identitáserősítő hatás érhető el,
– a szakemberek Kárpát-medencei szintű együttműködése, a közös program- és tananyagfejlesztés, valamint oktató-továbbképzés keretében integrálható a szakmai közösség,
– a magyar nyelvű iskolarendszerű szakképzés hozzáférhetőségének, tartalmának, minőségének esetleges hiányosságai korrigálhatóak.
2. A Kárpát-medencében a magyar nyelvű szakképzéshez, felnőttképzéshez való hozzáférés eltérő mértékben biztosított, a feltételeket egyes területeken súlyos hiányosságok jellemzik.

Javaslatok:
1. A következő időszakban nemzetpolitikai döntéseket szükséges hozni a szak- és felnőttképzés egységes Kárpát-medencei rendszerének létrehozása érdekében, e mintaprojekt megvalósítására készen áll a 6 éve működő PannonForrás Kárpát-medencei Felnőttképzési Hálózat.
2. Nem kihelyezett képzéseket kell megvalósítani, hanem fejleszteni szükséges a határon túli magyar szervezetek tárgyi és humán kapacitásait, továbbá képzési forrásokat kell számukra biztosítani.
3. A Miniszterelnöki Hivatal mellett az érintett szaktárcák (oktatásért, gazdaságfejlesztésért, foglalkoztatáspolitikáért felelős szaktárcák) és intézményeik bevonása szükséges, mert a felnőttképzési, szakképzési beavatkozások akkor legsikeresebbek, ha összekapcsolódnak a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokkal. A szakágazati kérdések határon túli vonatkozásait a szaktárcáknál és azok intézményeinél meglévő kompetenciákkal, professzionálisan indokolt kezelni.
4. A szak- és felnőttképzés fejlesztése során figyelmet kell fordítani a szükséges eszközfejlesztésre, Kárpát-medencei szintű oktatói együttműködésre, tananyagfejlesztésre, versenyképes tudást nyújtó képzések megvalósítására.
5. A támogatási szemlélet mellett az együttműködés, partnerség elveinek érvényesítését javasoljuk, ez intézmények közötti rendszerszerű együttműködést feltételez, szemben egyes programok elszigetelt támogatásával.
6. A források biztosítása az alábbi módon szükséges:
– Rövidtávon a nemzetpolitikai célokat szolgáló költségvetési források és az uniós támogatási formák összehangolása,
– középtávon kiemelt projekt indítása, szemben az összefüggéstelen, és az erőforrásokat szétforgácsoló pályázati lehetőségekkel.

Bécs, 2010. április 23.

Forrás: Felvidék Ma

Skip to content