Eltelt húsz év fölöttünk és közben a társadalmaink szétestek

Interjú Duray Miklóssal a Magyar Fórumban (Győri Béla interjúja a Magyar Fórum 2010.november 11-számában. Az interjú a MÁÉRT november 5-i ülése után készült)

– Duray Miklós a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) IX. ülésén részt vett, pedig már nem a Magyar Koalíció Pártja tisztségviselője.
– Igen. Semjén Zsolt meghívására vehettem reszt mint a MÁÉRT egyik alapítója. Köszönöm neki, hogy részese lehettem az ünnepi ájrakezdésnek.

– Emlékszem, a Magyar Koalíció Pártja sikertelensége milyen keserűséggel töltötte el.
– Valóban, mert az elmúlt másfél évtized sajnos nem járult hozzá sem a felvidéki magyar közösség, de akár azt is mondhatnám, hogy sem a Kárpát-medencei magyarság helyzetének továbbfejlődéséhez. Én ezt nehezen élem meg, mert mikor a rendszerváltozás kezdetén úgy döntöttem, hogy pártpolitikus leszek, nagyon, nehéz elhatározás volt –, megfogalmaztam, nemcsak a saját magam számára, hanem annak a szervezetnek és többé-kevésbé az egész felvidéki magyarságnak szánra egy olyan programot, amelynek az újjáépítés, az önkormányzatiság megszilárdítása, a belső önrendelkezési jog megteremtése és a magyar–magyar kapcsolatok elmélyítése állt a középpontjában. Tény, hogy értünk el eredményeket, de ezek csak részeredmények voltak. A Kárpác-medencei magyar-magyar kapcsolatoknak kialakult egy szerkezeti rendszere. Ennek egyik része a MAERT. majd később a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma volt. Viszont q MÁÉRT-et 2004. novem-ber 11-én, a második Gyucsány-kormány idején lefejezték. Pontosabban tetszhalottá tették. A magyar-magyar kapcsolatok rendszere megbénult. Helyébe lépett egy paternalisztikus kliensi rendszer, amelynek a felügyelője a magyarországi kormányzati körök voltak. Az egyes területeken, tehát a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek keretében sehol sem sikerült előbbre lépnünk a belső önrendelkezés elmélyítésében. Szlovákiában egyáltalán nem, pedig ott tettük meg a legtöbbet annak érdekében, hogy elérhessük, de az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlést saját magyar köreinken belül akadályozták, az ott elfogadott elképzeléseket vakvágányra vitték. Legmesszebbre a Délvidéken sikerült eljutni, a valamikori Titói önigazgatási rendszer modernebb formájának megteremtésével, a Magyar Nemzeti „Tanáccsal. De még ez sem az autonómia megnyilvánulása, hanem annak előszobája. Elmúlt a rendszerváltozás óta húsz év, és egy helyben topogunk. Nyelvhasználati ügyekben nem sikerült továbblépni. Iskoláink szilárdságának megteremtésében sem sikerült előrelépni. Említettem, a belső önrendelkezés ügyéhen egy kivétellel inkább visszaléptünk mindenütt. Eltelt húsz év felettünk és közben a társadalmaink szétestek. A magvar képviselet Szlovákiában kiesett a parlamentből, Kárpátalján egymással szembefeszült két magyar párt, és egymás kárára rombolják a kárpátaljai magyar kisebbséget. Erdélyben egymással szembefeszülnek a politikai érdekek, az egyik oldalon az RMDSZ, a másikon a Magyar Polgári Párt, a harmadik oldalon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Délvidéken mar ’94-bett elkezdett szétesni a kisebbségi magyar egypártrendszer. Egykezünkön megszámolhatjuk, hogy hány csoportosulás van a Délvidéken, abból kettőnek van képviselete, a VMSZ-nek és a VMDP-nek. Egyiknek országos, másiknak helyi képviselete van. Azt tapasztalhatjuk, hogy a politikai és közösségi érdekérvényesítés eszközei is meggyengültek, nem csak az egyhelyben topogás gyengíti a Kárpát-medencei magyarságot. Magyarország elgyengülése az elmúlt 20 évben – mert rosszabba helyzet, mint a rendszerváltás idején volt –, csak fokozza a bajt, amibe belekerültünk. Ezért a MÁÉRT összeülése önmagában is pozitívum.

– Számos intézmény és szervezet bábáskodott a Kárpát-medencei magyarság ügyénél. Elsőként talán a rossz útra tért Magyarok Világszövetsége.
– A Magyarok Világszövetsége elvesztette küldetését, amelyért létrejött. Nem időzíteném ezt a 2000. évben lezajlott tisztújításhoz, ennek már korábban is mutatkoztak jelei. 1990-ben, amikor megújult, láthattuk, hogy a teljesen egymásal szembenálló ellentétek nem tudják megtartani eredeti funkciójában a Magyarok Világszövetségét. Jelen voltam azon a közgyűlésen, amelyen Csoóri Sándort megválasztották elnöknek. Az a közgyűlés olyan volt, mint egy vásári verekedés. Rám rossz benyomást tett, és mát akkor éreztem, hogy nem lesz elegendő az az erőfeszítés, amit kifejtenek azok, akik úgy gondolták, hogy a rendszerváltozással a  Magyarok Világszövetségének is új feladatokat kell majd megoldania. Nem sikerült. 2000-ben ez végleg elbukott. Nincs a világ magyarságának szervezete. Egyébkéni is abban a jogi formában, amelyben létezik a Magyarok Világszövetsége, nem is alkalmas a világ magyarságának összefogására. Egy köztestületet kell létrehozni a törvény által. Nen társulási törvény alapján kell a világ magyarságának a szervezetét létrehozni, hanem egy törvénnyel.

– Gyurcsány felszámolta a Magyar Állandó Értekezletet. Majd Szili Katalin tett egy kísérletet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának létrehozására.
– A MÁÉRT parlamenti változata megfogalmazódott már korábban, még az első Orbán-kormány idején, csak a 2002-es országgyűlési választás átalakította a körülményeket. Nagyra becsülöm Szili Katalin kezdeményezését, hogy a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát létrehozta, nemcsak azért, mert ezzel a szüneteltetett MÁÉRT hiányát pótolta, hanem azért is, mert egy olyan lehetőséget teremtett, ahol nagyon komoly, jó minőségű szakmai munka folyt. Az ott elkészített javaslatokat a jövőben – remélem – használni fogjuk.

Az első Orbán-kormányhoz fűződik két lényeges döntés: a státustörvény és a magyar igazolványok rendszere.
– A státusztörvény nagyon jó szándékkal és céllal lett létrehozva, fontos megállapítások is meg lettek fogalmazva benne, például a margyarság, összetartozása, amit aztán később a Medgyessy-kormány idején kihúztak a törvényből, fontos volt a magyar igazolványok rendszerének megteremtése, ezzel gyakorlatilag a nemzetpolgárság intézményét hoztuk létre, és fontos volt az oktatási-nevelési támogatás bevezetése. Ez utóbbiról azonban az elmúlt években kiderült, hogy célt tévesztett.

A mostani, budapesti MÁÉRT-ülés hogyan fejeződött be?
– Zárónyilatkozatot fogadtunk el. Amelyben nem célokat fogalmaztunk meg, hanem megállapításokat. Remélem, ha elindul a bizottsági munka. új erőre kap a Magyar Allandó Értekezlet, és ismét nagyon fontos intézmény lesz a határolt átívelő nemzetpolitikának.