Duray Miklós honlapja felvidéki politikus, közíró
Április 24-én, pénteken, 18 órai kezdettel Temesváron, a Baráti esték előadássorozat meghívottja Duray Miklós író, polgárjogi harcos volt, aki Hazától a nemzetig címmel tartott előadás, majd beszélgetett a közönséggel az Új Ezredév Református Központban (Spl. Morarilor 1/b).
A szervezők nevében Bodó Barna köszöntötte Duray Miklóst, akivel a Temesvári Rádió is készített egy interjút. Alább ennek szerkesztett változata olvasható.
Miért éppen „Hazától a nemzetig” az előadásának címe?
– Ennek több oka van. 10 évvel ezelőtt megjelent egy könyvem ezzel a címmel. Úgy gondolom, a haza és a nemzet közötti kapcsolat olyan alapvető kérdés, melyet különböző megközelítésből lehet tárgyalni.
Több száz kilométerre élünk egymástól, de mindnyájan a mai Magyarország határain kívül. A gondolkodásunk, problémáink gyakorlatilag azonosak.
– Igen, azzal a megkötéssel, hogy sajnos a negatív tapasztalataink teszik hasonlatossá a gondolkodásunkat. Ebben két tényező játszik össze: egyrészt a magyar nemzet folyamatos szétfejlődése a Kárpát-medencében, másrészt a rossz tapasztalatok azonossága. Ezek csak annyiban mondanak ellent egymásnak, hogy 1920 óta olyan politikai, hatalmi, kulturális, társadalmi malomban őrlődünk, melyben mi vagyunk a búza, és a körülöttünk lévő környezet a kő. Ez bennünket felapróz, de hasonlóvá is tesz.
Ön előadásában azt mondta, hogy minden hatalmat konfliktushelyzet teremtésével kell lépésre kényszeríteni…
– Sohasem a fizikai konfliktust kell keresni, hanem a vélemények szintjén megvalósuló szellemi és szerveződési konfrontálódást. Csak ebből következhet valamilyen letisztulás. Nincsen hatalmi eszköz a kezünkben azokkal szemben, akik a hatalmat képviselik, ezért saját érdekünkben – akár a jogszerzés, akár a jogérvényesítés érdekében – kitartással, következetességgel és összefogással lehet ilyen helyzetet teremteni, úgymond lövészárokba szállni – nem fizikai erővel.
Ön akkor volt a legsikeresebb, amikor a legnagyobb volt az elnyomás. Ez mivel magyarázható?
– Életpályám sikerességének a szakasza arra az időszakra korlátozható, amikor elnyomó kommunista hatalmi rendszer volt. Érveimnek szinte fölöslegessé válása viszont akkor vált számomra szomorú ténnyé, mikorra már a kommunista diktatúrát legyőztük, és elkezdtünk demokratikus viszonyok között élni. Tény, hogy amikor a kommunista hatalmi rendszerben ráébredtünk arra, hogy ellenállásra van szükség, és fel kell venni a harcot a hatalommal, akkor elég volt, ha egy ember akadt, aki azt vállalta. Mögéje álltak azok, akik úgy gondolták, hogy támogatják ebben. Nem kellett széleskörű egyezkedéseket folytatni politika pártok és érdekcsoportok vagy ellenzék és kormányzat között. Elég volt az egyéni elszántság, ennek volt szervező ereje, tömegmozgató hatása. Így sikerült a magyar iskolákat megvédeni az akkori Csehszlovákiában 1977–-1984 között. Amióta megbukott a kommunista hatalmi rendszer, azóta minden elképzelés beleesett az egyeztetések és ellenkezések kátyújába. Egyénileg csak az vált sikeressé, aki csoportos gazdasági érdeket képviselt, nem pedig közösségi érdeket.
Egyik legnagyobb gondunk létszámunk fogyatkozása, aminek részben az asszimiláció, részben az elvándorlás az oka. Van esély ennek megállítására, megfordítására?
– Ez az egész Kárpát-medencére vonatkozik. Nemcsak a magyarok, hanem más nemzetek is olyan helyzetek előtt állnak, amelyet valamilyen módon meg kell oldaniuk. Tudatosítanunk kell, hogy mit lehetséges befolyásolnunk, és mit nem. Nyilvánvaló, hogy a születések és elhalálozások számát, arányát saját erőnkkel nem tudjuk megváltoztatni, ugyanis ehhez vagy felfogásbeli változásra volna szükség, vagy a gazdasági környezet megváltozására. Más kérdés az elvándorlás és az asszimiláció okozta probléma. Ahhoz, hogy a gazdasági kiúttalanság megszűnjön, nem kell államhatalmi szándék vagy különböző szociális támogatás, hanem gondolkodni kell. A Felvidéken azt tapasztaltam, hogy általában azok vándorolnak el, akiknek nagyobb az ambíciójuk. Tehát a rátermettebbek mennek el, ahelyett, hogy a rátermettségüket otthon hasznosítanák. Úgy gondolom, ezen a területen lehetséges közösségi felfogásváltozást elérni.
Az interjú hangfelvétele:
{saudioplayer}hazatol_nemzetig_2015_04.mp3{/saudioplayer}