Duray Miklóst és Szarka Tamást a Magyar Kultúra Lovagjává avatták

Az idei gála helyszíne a budapesti Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ színházterme volt. A Magyar Kultúra Napja alkalmából január 22-én megrendezett ünnepi eseményen – a Szent Korona másolatának jelenlétében – két Egyetemes és tizenkilenc Magyar Kultúra Lovagja címet adományoztak. Felvidékről Duray Miklós és Szarka Tamás kapták meg az elismerést.

dm_lovag4

Duray Miklós személyét a kuratórium, azaz a díjat alapító lovagok javasolták, Szarka Tamás jelölését pedig Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért társulás nevében tette meg.

Duray Miklós (Pozsony, Szlovákia) politikus, író és egyetemi tanár. Az elismerést „A felvidéki magyarságA Szent Korona másolata   érdekében kifejtett életművéért” adományozták az alábbi lovagias tettekért:

A pozsonyi Comenius Egyetemen geológusi diplomát szerzett. 1968 előtt egyetemistaként kezdett politizálni, amit tiltások, rendőri zaklatások, letartóztatások és elzárások követtek. Több civilszervezet és párt alapítója, a felvidéki magyarság társadalmi, politikai eseményeinek alakítója. Többek között a Magyar Ifjúsági Szövetség és a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub alapítója, a Nyári Ifjúsági Találkozók szervezője volt. Tiltakozott az asszimilációs intézkedések, a magyar iskolák elsorvasztása ellen és megalapította Csehszlovákiai Magyar A kitüntetésKisebbség Jogvédő Bizottságát. 1990-ben pártot alapít Együttélés Politikai Mozgalom néven, amelynek elnöke volt a Magyar Koalíció Pártja megalakulásáig. A prágai, majd a pozsonyi parlament tagja. Az MKP tiszteletbeli elnöke, ügyvezetője és stratégiai alelnöke volt 2010-ig. Napjainkban a felvidéki Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke, a Nyugat-magyarországi Egyetemen címzetes egyetemi docenseként nemzetpolitikai alapismeretek oktatója. Több könyve jelent meg, többek között a „Kutyaszorító,” „Kettős elnyomásban,” „Hazától a nemzetig”, „Önrendelkezési kísérletek”, Ne félj, csak higgy!, Tevékenységével kiérdemelte többek között a Kőrösi Csoma Sándor-, a Bethlen Gábor-, valamint a Magyar Örökség díjat. A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje és a Szent István-díj tulajdonosa.

Szarka Tamás (Galánta, Szlovákia) előadóművész, zeneszerző, költő. Az elismerést „A magyar folklór és kortárs zenekultúra fejlesztéséért” vehette át a következő lovagias tettekért:

A Ghymes együttes alapítója, szólóénekese. Hegedűn, kobzon és gitáron játszik. Dalait sajátos zenei stílusa és Szarka Tamás az egyik felvidéki kitüntetettirodalmi értékű szövegvilága teszi egyedivé. Dalai, zenéje hat az értelemre, az érzelmekre, mélyről jön és erőt ad. Első szimfóniáját a MATÁV Szimfónikus Zenekar és a Budapesti Ifjúsági Kórus 2006-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia nagytermében teltház előtt mutatta be. Több színház felkérésére írt zenét és szöveget. A Nemzeti Színház a „Szent Péter esernyője” és az „Éden földön”, a pozsonyi Nová Scéna színház „A cigánytábor az égbe megy”, a Komáromi Jókai Színház „Vérnász”, a Szegedi Szabadtéri Színház „Benyovszky” és Szarka Tamás„Dózsa”, valamint a Debreceni Nemzeti Színház „Mária” című előadásának sikeréhez járult hozzá alkotómunkájával. A művész – Rudolf Péter felkérésére – komponálta meg az Üvegtigris 2 film zenéjét.
„VÁVÁVÁ” című első verseskötete 2000-ben jelent meg, ezt követte az „Anonymus kérdez”, a „Mária” és a „Tánc a hóban” kiadvány. Eredményes munkáját számos kitüntetéssel jutalmazták. Többek között a Magyar Örökség-díj és a Kossuth díj tulajdonosa.

Összesen húsz díjazott volt, a világ magyarságát reprezentálva, magyarországi, Kárpát-medencei és nyugati szórványban élő díjazott is volt.  Egyetemes Kultúra Lovagja címet kapott Szlama László (Dabas) tanító; Tálas Ernő (Budapest) énekművész. A Magyar Kultúra Lovagja címet Duray Miklós és Szarka Tamás mellett megkapta: Gyönyörű Zsigmond (Sáránd) vőfély, előadóművész; Ignácz Mária (Szürte, Ukrajna – Kárpátalja) Kultúrház igazgató; Jagadics Péter (Szombathely) nyá. alezredes; Jámborné Benkei Ildikó (Szentendre) újságíró; Kiss Törék Ildikó (Nagyvárad) színművész; Varga Vilmos (Nagyvárad) színművész; Kocsán István (Sárszentmihály) nyá.alezredes; Kodály Zoltánné Péczely Sarolta (Budapest) énekművész; Korpás István (Szatmárcseke) ács; Miska János (Budapest) könyvtáros; Molnár V. József (Budapest) nyomdász; Németh Nyiba Sándor (Budapest) költő, zeneszerző, riporter, edző; Dr. Papp Lajos (Budapest) orvos; Sipos Mihály (Zsombó) nyugdíjas őstermelő; Dr. Szabó Géza (Szekszárd) régész, történész; Szalai László (Fehérgyarmat) református lelkész. Posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja címet adományoztak v. Vitéz József nyá. főhadnagy, a Magyar Királyi Koronaőrség törzsőrmesterének.
A további díjazottak méltatása ITT érhető el.

A Magyar Kultúra Lovagja cím adományozását 1998-ban a Falvak Kultúrájáért Alapítvány (FKA) kezdeményezte a határon belüli, illetve határokon túli közművelődési, irodalmi, zenei, művészeti teljesítmények elismerésére. Az elismerés egyben a köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, szponzoroknak, mecénásoknak, politikusoknak. A díjakat önkormányzatok, társadalmi szervezetek jelölése, valamint az alapítvány tanácsadó testületének javaslata alapján ítélik oda.

A címet minden évben január 22-én, a Magyar Kultúra Napján rendezett gálán adják át, az idén immáron huszadik alkalommal. A Magyar Kultúra Napja Gála a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nemzetegységesítő, országos hagyomány. A gálát a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület alapította. A rendezőtársak közössége hazai, külhoni és emigrációban működő civilszervezetekkel egészül ki.

Ünnepélyes keretek között, a Szent Korona másának a bevonulása, valamint a Himnusz eléneklését követően Nick Ferenc, a FKA kuratórium elnöke nyitotta meg a jubileumi gálát, védnöki köszöntőt dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár mondott.
Hoppál PéterHoppál Péter hangsúlyozta, hogy a kultúra ápolása legfőképpen a közösségekre hárul. „Nagyon nagy feladata van a civil köröknek, szerte a Kárpát-medencében és a diaszpóra magyarságának köreiben, amelyek életben tartják a kultúra műhelyeit, közösségeit” – hangsúlyozta az államtitkár. Úgy fogalmazott, hogy a műveltség és a kultúrához való hozzáférés nem születési jog, az állami szereplőknek azonban az a dolga, hogy mindenki számára lehetőséget biztosítsanak rá, és ezt a feladatot komolyan veszik.
Majd megköszönte mindenkinek, aki a magyar kultúra lovagjaként a közösségeket erősíti régiójában, és az általános műveltség fenntartásán dolgozik iskolákban, művelődési házakban, színházakban, közgyűjteményekben, levéltárakban, könyvtárakban. „Ők a kultúra mindennapi hősei, általuk leszünk egy nemzeti közösséggé és általuk mondhatjuk el, hogy a magyar kultúra megtart bennünket, a 21. század kihívásai idején is. Irányt mutat önazonosságban, identitásban és a jövő útkereséseiben” – fejezte be beszédét az államtitkár.

Nick Ferenc mkl, Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratórium elnök megnyitó szavai után a kultúra Lovagja címének adományozására került sor. A lovaggá ütést követően kiosztották az „Örökség serleg” elismerést, melyet a magyar és az egyetemes kulturális örökséget példamutatóan ápoló ifjúsági közösségek számára ítélnek oda. Az idén egy – egy kárpátaljai, partiumi és anyaországi ifjúsági közösség részesült Örökség serleg elismerésben.

A gála díszvendége ebben az évben Kárpátalja volt, amelyet a Tisza forrásvidékéről érkező Havasigyopár Néptáncegyüttes, és a téglási Rózsa Népdalegyüttes képviselt. A Kárpátaljáról érkezett díszvendégek programjában felcsendültek népdalok Bartók és Kodály gyűjtéséből, szatmári és kalotaszegi népdalok, valamint hucul, csángó és magyar táncokat adott elő a gyermekekből és felnőttekből álló néptánccsoport.

Majd az újonnan avatott lovagok – Duray Miklós és Dr. Papp Lajos, szívsebész köszöntője következett. Duray Miklós elmondta, hogy a mai napnak sajátos üzenete van: 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. E nap sajátossága az, hogy Kölcsey ezen a napon írta meg a Himnusz c. költeményét, amit 1844-től énekelünk – már akkor is Himnuszként, amikor hivatalosan a „Gott erhalte” volt a Monarchia himnusza – tette hozzá. Duray hangsúlyozta, hogy a Himnusz nemcsak Magyarország, de a nemzet himnusza – hiszen a költőt, a magyar nép zivataros századai ihlették a megírására és sorsszerű, hogy a nemzet himnusza lett. „Több ez a nap, mint a magyar kultúra napja: a magyar nemzethez való tartozás napja is ez egyben” – fogalmazott. Kihangsúlyozta, hogy a nemzethez való tartozás túllépi a nemzeti műveltség és a nyelv kötelékeit. A nemzet nemcsak nyelvi és műveltségi összetartozás. Megfogalmazhatatlan, tapinthatatlan, szavakkal nem leírható érzés, mint a haza és a haza iránti elkötelezettség. Végül beszédét így zárta: „A magyar kultúra lovagjai sok éven át a nemzet talpasaiként szolgáltak. Ezeken a „gyalogosokon” áll vagy bukik a nemzet. A korábbi és mostani lovagok adózzanak a talpasoknak mindenkori tisztelettel, mint jövendőbeli lovagoknak. Mi pedig, akik elnyertük a lovagi címet, mondjunk érte egyszerű köszönetet” – fejezte be Duray Miklós. Teljes beszédét ITT olvashatják el.

Őt követte Dr. Papp Lajos, Széchenyi-díjas szívsebész, aki azzal kezdte köszöntőjét, hogy a Teremtő mindannyinkat céllal és feladattal lát el. „Minket a Teremtő ide, a Kárpát-medencébe küldött, anyanyelvül a magyar nyelvet adta, mely a tudás nyelve, mely alkalmas arra, hogy a nyelven kívül az értelmen túl a szívhez is szóljon” – kezdte az orvos. „Sok ezer ember szívét tartottam a kezemben, simogattam, becézgettem. De itt ma, ezek a kis magyar szívű gyerekek simogatták az én szívemet” – mondta, utalva a Kárpátaljáról érkező díszvendégként fellépő táncegyüttesre, akiknek tagjai között sok gyermek már nem beszél és nem is ért magyarul. „A szív határozza meg, hogy ki minek tartja, vallja magát. Külön köszönet a kárpátaljai gyermekeknek és felnőtteknek, hogy elhozták ide a magyar szívet. Nagy szükség van rá, csonka országban, ahol nem csak az országot csonkolták meg, de a lelkeket is” – fogalmazott Dr. Papp Lajos. Végezetül megköszönte az alapítóknak, akik nem vártak az államra, felsőbb hatalomra és megalapították ezt a díjat.

A jubileumi XX. Magyar Kultúra Napja Gála a következő évi rendezvényre szóló meghívó átadásával végződött; 2017-ben a partiumi Szatmár vidéke régió lesz a XXI. Magyar Kultúra Napja Gálának a díszvendége.

Megszakítás