A dunaszerdahelyi magyar–magyar fórumról kérdezte a Felvidék.ma portál közéletünk ismert szereplőit.
Duray Miklós: A tettekkel és a gondolkodással másképpen
A 2016. november 21-én Dunaszerdahelyen lezajlott elegáns találkozónak már az elnevezése is sajátos: magyar-magyar párbeszéd. Arra utal, mintha különálló vagy egymással szemben álló magyarok folytatnának valamilyen eszmecserét, mintha két vagy több, magát magyarnak nevező csoport béketárgyalásokat vagy fegyverszüneti tárgyalásokat kezdett volna. Reménykedem abban, hogy csak nyelvi modorosságról van szó, és továbbra is a magyar nemzet Szlovákiában élő egy közösségéről beszélhetünk. Ha tévedek, akkor a párbeszéd megnevezés csupán valamilyen párharcnak az elfedésére szolgál.
Ha viszont elolvasom a közös nyilatkozatot, fel lehet fedezni benne a közös ügy szolgálatának a szándékát, de mintha gondolkodásban teljesen eltérő csoportok gondolati egyvelege jelenne meg. Arról nem is beszélve, hogy szakmai nyelvhasználatában és gondolatmenetében meg sem közelíti azt a szintet, ahová sikerült eljutnunk az 1990-es évek első felében.
A Szlovákiában élő magyarokat önszántunkból miért kell peremre szorított, legyőzött csoportnak tekinteni, akik csaknem esdekelnek valamilyen jó szóért a hatalom részéről? Nem sugároz öntudatot és meggyőződést a szöveg, mintha össze nem illő gondolkodásmódokat akart volna egybekényszeríteni a szöveg szerkesztője.
Duray Miklós aláírja a közös nyilatkozatot (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)
Nem sikerült rangsorolni a magyar oktatásügy gondjait. Elhiszem, hogy ez nagyon nehéz, mert annyi a gond, de talán érdemes lett volna rendszerszerűen megkülönböztetni és megnevezni a szlovákiai magyar közösség társadalmának felelősségét és feladatait, a szakma, tehát a magyar pedagógusok felelősségét és feladatait, a szakmai és a jogi megoldási javaslatokat és az elvárást vagy követelést az államhatalom, a kormányzat iránt. Rejtve ugyan benne találtatnak ennek a foszlányai, de hiányzik belőle a rendszerben való gondolkodás. Nem azokat hibáztatom, akik egy jobb szöveg kidolgozására törekedtek, hanem azokat, akik ezt megakadályozták.
A részleteket nem kívánom elemezni, csupán azt akarom hangsúlyozni, hogy sejthető a jó szándék és érezhető a Magyar Közösség Pártjának tenni akarása. A szándékkal így tovább, a tettekkel és a gondolkodással azonban másképpen!