Testvéred minden magyar

Szász Jenő, Semjén Zsolt, Duray Miklós és Szakály Sándor (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)

Duray Miklós, Semjén Zsolt és Szakály Sándor voltak az előadói annak a fórumnak, melyet Szász Jenő moderálásában, „Testvéred minden magyar – Gondolatok a nemzeti összetartozásról” címmel tartottak július 26-án Erdélyben, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, az Orbán Balázs-sátorban.

A címválasztás a közelmúltban megjelent „Testvéred minden magyar” című könyvvel kapcsolatos, hiszen a kötetben megszólaltatott személyek között van Duray Miklós és Szakály Sándor is, előszavát pedig Szász Jenő, a kiadványt megjelentető Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke írta. A tusványosi fórum valamennyi résztvevője kapott egy-egy tiszteletpéldányt a nemcsak tetszetős, hanem gondolatokban is gazdag könyvből.

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta, hogy a magyar kormány célja a magyarság megmaradása, időben és térben való megtartása. Ehhez számos előfeltétel megteremtésére van szükség, többek között egy erős Magyarországra. A 2012 óta alakult magyar kormányok nemzetpolitikáját egy paradigmaváltás is jellemzi: tudatosítják, hogy a szülőföldön való boldoguláshoz erős gazdasági háttérre van szükség, ezért a szellemi és kulturális támogatások mellett az államhatáron túl élő nemzettársaik gazdasági fellendülését is segítik. A miniszterelnök-helyettes szerint ma az állampolgárság megadása az egyetlen reális válasz Trianon tragédiájára. „Minden nemzetnek nemcsak joga, hanem kötelessége is a megmaradás” – mondta Semjén Zsolt.

A fórum közönsége (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)

Duray Miklós felvidéki politikus, közíró emlékeztetett arra, hogy a magyar nemzet a hatalmas távolságok miatt sosem volt teljesen egységes, ám erre az egységre folyamatosan törekednünk kell. Még akkor is, ha tudjuk, hogy sohasem voltunk ideális helyzetben. Példaként említette a 2004-ben, a kettős állampolgárság megadásáért tartott népszavazást, amikor a nemzeti összetartozás érzését úgy próbálták gyengíteni, hogy azt „egzisztenciális veszélyforrásként” próbálták beállítani (megjegyzés: Semjén Zsolt ehhez a témához kapcsolódva a Gyurcsány-kormány akkori tevékenységét nemzetárulásnak minősítette, Durayt pedig a státustörvény atyjaként üdvözölte). Duray szerint a történelem nemzetromboló időszakai nagy pusztítást vittek végbe a lelkekben, és ezek helyrehozatalára idő kell. „Mindezt fokozatosan kell ellensúlyozni, és ez nem megy egyik napról a másikra” – mondta. Úgy gondolja, az emberi kapcsolatok tudják leghatékonyabban gyógyítani a sebeket, példaként említette a Rákóczi Szövetség által szervezett utazásokat, melyeknek köszönhetően sok felvidéki fiatal ismerkedhetett meg más földrajzi régiók magyarjaival.

Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet igazgatója szerint Trianonnak egyetlen pozitív üzenete és példája van: a két világháború közötti időszakban teljes nemzeti egység volt abban, hogy a magyarokat ért igazságtalanságot helyre kell állítani. A történész elmondta, hogy ő anyaország alatt az 1918-ig létező országot érti, a mai magyar államhatárok közt lévő ország csonka, viszont úgy látja, hogy a mai Magyarország vezetői és az ország jelentős része elindult egy jó úton. A gazdasági élet meghatározó képviselői is elősegíthetnék a kedvező változást, ha a magyar nagyvállalatok (például a MOL vagy az OTP) kötelezővé tennék, hogy akiket ők a határon túl alkalmaznak, azoknál a magyar nyelv ismerete is a feltételek között szerepelne. „A nyelv és a kultúra az, ami képes bennünket megtartani, ezért is mondjuk, hogy: Ne hagyjátok a templomot, s az iskolát!” – hangsúlyozta.

Forrás: O.N./Felvidék.ma