Duray Miklós honlapja felvidéki politikus, közíró
Duray Miklós egész élete és személyes példamutatása üzenet a világ magyarságának – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Parlamentben. A miniszterelnök-helyettes a közelmúltban elhunyt felvidéki magyar politikus emlékére rendezett konferencián a rendszerváltoztatás emblematikus személyiségének nevezte Duray Miklóst. A politikus nemcsak a felvidéki, de az egyetemes magyarság életében is intellektuális iránytű volt – mutatott rá.
Semjén Zsolt felidézte személyes emlékeit, a felvidék politikus életútját és kitért arra, hogy 1968 tavaszán alakult meg Csehszlovákiában a Magyar Ifjúsági Szövetség, aminek Duray Miklós lett a vezetője. A szervezet akkor már nyíltan politizált, és első konferenciáján megpróbált hatást gyakorolni a magyar kisebbségi társadalom demokratizálódására és megtisztulására.
1968. augusztus 21-án azonban a Szovjetunió nem hagyott lehetőséget a legcsekélyebb változtatásokra sem, és ahogy 1956. november 4. hajnalán Magyarországot, úgy Csehszlovákiát is a szovjet tankok lánctalpai szántották fel – emlékezett.
Kitért Duray Miklós akkori szavaira, miszerint 1968-ban alaposan megrendültek a Közép-Európa feldarabolásához hozzájáruló masaryki és benesi politikai eszmék. A tanulság: Közép-Európa atomizálva védhetetlen. Ennek eredménye ’56 magyarországi tragédiája és ’68 augusztusa. A felvidéki politikus értékelése szerint az első világháború végétől ötven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy három közép-európai történelmi nemzet, a lengyelek, a csehek és a magyarok eljussanak a történelmi tudat és tapasztalat hasonló szintjére.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a következő húsz évben Duray Miklós a Csehszlovákiai Magyar Jogvédő Bizottságban tevékenykedett, és mutatta be hitelesen a csehszlovákiai magyarság életét. A rendszerváltoztatás után Duray Miklós képviselő lett először a csehszlovák, majd a szlovák parlamentben, elnöke volt az Együttélésnek, majd a három párt egyesülése után alelnöke a Magyar Koalíció Pártjának.
Semjén Zsolt kiemelte: vannak ma is, akik politikai megrendelésre próbálják meghamisítani az elmúlt idők történelmét. De sem Duray Miklóst, sem az általa irányított Együttélést nem lehet kitörölni a történelemből – jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes arról, hogy mi Duray Miklós üzenete a mának, a felvidéki politikus nyolc évvel ezelőtti, a Nagy Háború centenáriumi emlékkonferenciáján elmondott beszédét idézte. Ebben Duray Miklós arról beszélt, hogy valószínűleg egy sorsdöntő történelmi korszak határára érkeztünk, a globalizmus parancsuralmával kell szembesülnünk, ez a hagyományos kultúrák megsemmisüléséhez vezethet. A megsemmisüléstől csak az menekülhet meg, aki a világfelfogással szemben fogalmazza meg magát, azaz ortodoxként viselkedik, nem neoliberálisként. De van egy kecsegtetőbb megoldás is, amelyre a multikulturalizmus megkérdőjelezése nyit lehetőséget, hiszen az egyébként is idegen az európai kulturális térben. A multikulturalizmus ugyanis jellegtelenséget és zagyvaságot jelent. Európában több mint ezer évig a jellegzetességekből összetevődő sokszínűség jelentette az értéket, és ezt kiegészítette a kereszténység, amely máig egységes értékrendet jelent. Előttünk áll tehát a választás lehetősége, de a modern hatalmi politika által számunkra kijelölt út nem a megmaradáshoz vezet – idézte Semjén Zsolt a politikust.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette: „mi a megmaradást választjuk”.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, a magyar nemzet felemelkedése nagyban függ attól, hogy alkalmazza-e a közösség Duray Miklós örökségét.
Drámainak nevezte, hogy a felvidéki magyarság körében tíz év alatt 40-50 ezres, vagyis tíz százalékos fogyatkozás következett be, Erdélyben pedig ez szám mintegy 200 ezer fő. A születésszámok mélyrepülése és a külhoni magyarok asszimilációja mellett a háború is tizedeli sorainkat, a magyarság etnikai összetétele pedig drámai mértékben romlik – mutatott rá.
Németh Zsolt szerint az agresszor kisebbségpolitikai ürügyekkel próbálja indokolni a háborút, ez azonban megnehezíti a békés, demokratikus kisebbségi jogérvényesítést.
A politikus szerint a „hajthatatlan és hajlíthatatlan” Duray Miklós nyomdokain járva, türelemmel, de vállalni kell a vitákat, akár a megbélyegzést is a nemzet sorsának jobbra fordulásáért. Ez óv meg minket attól, hogy „bólogató Jánosok nemzetévé” váljunk – mondta.
Ján Čarnogurský volt szlovák miniszterelnök arról beszélt, sok kérdés szétválasztja a szlovákokat és a magyarokat, de ha Közép-Európában létrehoznánk egy szövetséget, amely kölcsönösen támogatná egymást, akkor nagyobb erőt tudnánk képviselni, mint a szlovákok és a magyarok összlétszáma. Azt mondta: egymással szövetségben Budapest könnyebben tudna ellentmondani Brüsszelnek, és a kormányváltást követően talán Pozsony is. „A szövetségünk nem abban kellene, hogy álljon, hogy betilttassuk a történelmi Magyarország térképét ábrázoló emlékműveket, hanem hogy közösen lépjen fel Budapest és Pozsony” – rögzítette.
Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke beszédében kiemelte, Duray Miklós a jogvédő küzdelmeket, a nemzetvédő küldetést hagyta ránk örökségként. Jól tudta, hogy csakis emelt fejjel, mély hitből, meggyőződésből táplálkozó elszántsággal maradhat talpon a felvidéki magyar közösség. Úgy emlékezünk rá, mint megtörhetetlen magyarra és európaira – méltatta.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora elmondta: Duray Miklós a szlovák nemzettel való együttélés kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon alapuló, jogilag szabályozott formáját kereste. Felidézte, Duray a NKE-n is oktatott, ahol mindig kiemelten kezelték a kisebbségvédelmet, ezért is hozták létre tavaly az egyetem kisebbségpolitikai kutatóműhelyét.
Forrás MTI