A KKVHáz Zrt., azaz a „kis- és középvállalkozások kávéháza” szerdán az Edutus Főiskola termeiben szervezte meg a VIII. Kelet-Közép-Európai KKV Csúcs elnevezésű konferenciáját. A rendezvényen részt vett a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság (SZMKT) három tagja, Pogány Erzsébet, Knirs Imre és Matus Tibor. Vendégelőadóként pedig közreműködött Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért szervezet elnöke.
A konferencia vezérfonalaként egy német óriáscég kelet-közép-európai vezetőjének vitaindítóját szánták térségünk gazdaságáról – német szemmel.
(…)
Duray Miklós előadásában felvázolta a határok mentén kialakuló gazdasági árnyék jelenségét. A cseh-osztrák határ mentén kialakult elmaradottságot például a csehek nem érzékelték, hiszen onnan az őslakosságot kitelepítették. Az osztrákok viszont igen, és komoly tudatos beruházásokkal, fejlesztő programokkal sikerült a lemaradást behozniuk.
A magyar-szlovák határ mentén az EU-s csatlakozás után is megmaradt ez a gazdasági árnyékzóna. Például a Komáromi járás 23%-os munkanélkülisége csak 2004 után zuhant le 8%-ra, amikor a dél-komáromi ipari park elszívta a munkaerőt, de a Nokia kivonulása után a munkanélküliség visszaállt a 13%-os szintre. Kelet felé haladva pedig vannak olyan határ menti régióink, melyek permanensen 25-35%-os munkanélküliséggel küzdenek.
2004 óta nincs projekt az árnyékzóna feloldására, nincs térségi stratégiai tervezés, fejlesztés a természetes régiók összekapcsolására. A felvidéki magyarságnak pedig fel kell készülnie a 2020 utáni, közvetlen brüsszeli pályázatokra. Ott legalább esélye lehet a támogatások elnyerésére.
(…)
A résztvevők között konszenzus alakult ki abban is, hogy egy Kárpát-medencei szintű integrálást nem lehet csak azzal elérni, hogy eladjuk a magyar termékeket, hanem munkát és gazdasági életteret kell biztosítani a fejlődésbe visszacsatolt területeknek.
Forrás (itt a teljes cikk olvasható): Felvidék.ma