(2000)
Tisztelt Nemzeti Társas Kör!
Kedves Ilus Néni és Sándor Bátyám!
Se szeri, se száma a kitüntetéseknek a világon. Vannak olyan díjak, amelyeknek a rangját az adományozó alapozza meg, és vannak olyanok, amelyeknek az értékét az adományozottak teremtik meg. Ha eddig bárki is vitatta volna a Hűség-díj rangját és értékét, akkor a mai nappal meg kell, hogy szűnjön minden kétség és fenntartás.
A Püski házaspár mértékadó házastársi hűsége, emberi büszkesége, hűsége a nemzethet és a hazához, hűsége a hithez és a munkához, a rendes élethez, hűsége a barátokhoz, a családhoz és a befogadottakhoz, hűsége a kötelességhez és az elhivatottsághoz, hűsége az élethez és a mindenkori újrakezdéshez, hűsége a reményhez, hűsége a múlthoz és a megálmodott jövőhöz és hűsége a hűségesekhez olyan mértékadó minőség és mérték, amely érték egy emberekben és egy pillanatban egyszerre nagyon ritkán találtatik meg.
A Hűség-díj adományozói, a Nemzeti Társas Kör tagjai ezentúl rendkívül nehéz feladattal fognak találkozni: a Püski házaspár mércéjével kell majd mérniük mindenkit, akinek e megtisztelő díjat kívánják odaítélni.
Kedves Ilus Néni és Sándor Bátyám!
Boldog érzés és megtiszteltetés számomra, hogy ezúttal a Hűség-díj átadása alkalmából köszönthetlek Benneteket. Általatok tudatosodik bennem, milyen emberi minőségi mércének kell megfelelnem, hogy utólagosan felnőjek a Hűség-díjhoz.
Szeretettel köszöntelek mindkettőtöket, Isten éltessen sokáig Benneteket.
Duray Miklós
Kiskunlacháza
2000. szeptember 10.