Visszatekintés a december 5-i népszavazásra

Hét évvel ezelőtt, 2004. december 5-én tartották Magyarországon a kettős állampolgárság ügyében a népszavazást. A Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Benkei Ildikó Duray Miklóssal készített beszélgetést.

Magyarország államhatárain kívül élő magyarság nagy része tragédiaként élte meg a sikertelen népszavazást,, melyet azóta sem tudtak teljesen feldolgozni, kitagadottságot éreztek. A kérdés úgy hangzott, hogy: Akarja-e, hogy az országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással, kérelmére, magyar állampolgárságot kapjon, az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó állampolgár, ki magyar nemzetiségét Magyar Igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja? Az akkori Gyurcsány-kormány NEM-mel való szavazásra buzdított.

Duray Miklós részt vett abban a vitában, amelyben megpróbálták az akkori magyar miniszterelnököt jobb belátásra bírni. Erre a találkozóra Duray úgy emlékszik vissza, hogy kínos volt, úgy álltak egymással szemben, mintha vadidegenek lennének, akik még egymás nyelvét sem értik. Még a kampánycsend előtt is stúdióbeszélgetést folytattak az MTV-1, a Duna Televízió, az InfoRádió és a Klubrádió adásában 2004. december 3-án, melynek írott formája ITT érhető el.

Azok a torzulások, melyek ekkor keletkeztek, mai napig létező indulatok. Másfél éve a nemzetpolitikai rendszerváltás részeként megalkották az egyszerű honosítás törvényét. Újból elkezdődött hasonló keretek között a munka, ahogyan azt az 1990-es évek második felében megfogalmazták. A Magyar Állandó Értekezlet és a Szili Katalin kezdeményezésének köszönhetőleg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma is folytatja a munkáját. “Nagyon fontosnak tartom, hogy létrejött a parlamentben a Nemzeti Összetartozás Bizottsága, ugyanis ezzel a határon túl átnyúló nemzetpolitikát önálló bizottságba helyezték, s nem a Külügyi Bizottság munkájának a részeként jelenik meg. A nemzetpolitika ugyanis nem külügyi kérdés. ” – fogalmazott Duray.

A politika háttérbe szorította ezt a népszavazási kudarcot, de nem hihetjük, hogy a magyar társadalom meggyógyult volna. “Nincsen elegendő eszköz, nincsen elegendő alkalom arra, hogy a gondolkodást meggyógyítsuk. Évtizedeken keresztül tönkretették a gondolkodásunkat. Ne legyenek illúzióink. Már a két világháború között, amikor tele volt a revízió kérdésével a magyar politika, már akkor elindult egy gondolkodásromlás. Attól a pillanattól kezdve, mikor Trianonban meghúzták az új államhatárokat, megindult a nemzetnek a szétesése. Ezt az állampolgársági ügy sem fogja jelentősen befolyásolni, noha valamilyen gyógyírt jelenthet. Itt egy teljesen új gondolkodási átalakulás kellene az egész nemzetben, ahhoz, hogy mérsékelni lehessen azt a szétfejlődést, aminek áldozatai vagyunk.” – nyilatkozta Duray, majd hozzátette, hogy önmaga a politika nem alkalmas arra, hogy ezt a szétfejlődést mérsékelje, ezt csak emberi kapcsolatokkal, ismeretekkel és élményekkel lehet csökkenteni.

Felvidék.ma