Duray Miklós honlapja felvidéki politikus, közíró
Az Együttélés politikai mozgalom 1990. március 31-én tartotta alakuló kongresszusát, és 1998. június 13-án az utolsó közgyűlését. Ezt követően 1998. június 21-én az addigi Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egyesülésével létrejött a Magyar Koalíció Pártja.
A következőkben eseménynaptár formájában – a teljesség igénye nélkül – visszatekintünk az Együttélés működésének legfontosabb mozzanataira, illetve esetenként olyan további történésekre is, melyek meghatározónak tűntek az adott időszak politikai-társadalmi viszonyainak jellemzésére. (Előszó a 2010-ben megjelent Húsz év távlatából az Együttélés nyolc éve c. könyvből)
Eseménynaptár: 1990-1991–1992–1993–1994–1995–1996–1997–1998
1990
Február 7. – Megjelent az Együttélés politikai mozgalom programnyilatkozata. Az előkészítő bizottság tagjai – Duray Miklós, Gyurcsík Iván, Harna István, Rózsa Ernő, Kmeczkó Mihály, Kura Sándor, Puntigán József, Juhász Ilona, Ambrus Ferenc, Gál Sándor, Gyimesi György – a mozgalom fő célkitűzéseként a demokráciáért és a nemzeti kisebbségek jogaiért folytatott küzdelmet jelölik meg.
Február 9. – Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán parlamenti képviselők a Szövetségi Gyűlés elnökének, Alexander Dubčeknek előterjesztették a Jókai Mór Egyetem alapítására vonatkozó törvényjavaslatot. Az egyetem javasolt székhelye Komárom. Az előterjesztést Komárom városi és járási szervei, a Csemadok és a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége támogatták: mintegy 22 ezer támogató aláírás gyűlt össze.– A Csemadok Központi Bizottságának Elnöksége nyilatkozatban üdvözölte az Együttélés szervezését.
Február 11. – Duray Miklós lakossági fórumon vett részt Komáromban a Magyar Területi Színház épületében.
Február 14. – Duray Miklós az Együttélés előkészítő bizottsága nevében tájékoztatta a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottságát a mozgalom programjavaslatáról.
Február 21. – Duray Miklós Rimaszombatban, a gömöri magyarok fórumán vett részt.– A választójogi törvény tervezetével kapcsolatban az Együttélés állásfoglalást tett közzé a sajtóban.
Február 22. – Duray Miklós a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin klubban tartott előadást.
Február 27. – A Cseh Köztársaság belügyminisztériuma a 15/1990 Tt. ( az ún. párttörvény) alapján AVS/1-514/90 szám alatt bejegyezte az Együttélés politikai mozgalmat.– A Szövetségi Gyűlés ülésén Duray Miklós, Popély Gyula, Sidó Zoltán és Vitéz Erika bírálták a parlamenti választásokra vonatkozó törvényjavaslatnak a kisebbségekre hátrányos tételeit.
Március 1. – A Szlovák Köztársaság belügyminisztériuma NVVS/2-430/90 szám alatt bejegyezte az Együttélés-Spolužitie politikai mozgalmat. Március 5. – A szlovák kormány komáromi kihelyezett ülésén az Együttélés nevében Bauer Edit szólalt fel.Március 13. – Český Těšínben (Czieszyn) találkoztak a mozgalom szlovákiai és csehországi ágának képviselői, hogy véleményt cseréljenek a parlamenti választásokról, a koalíciós lehetőségekről és a mozgalom országos alakuló kongresszusának előkészületeiről.
Március 15. – Duray Miklós ünnepi beszédet mondott a pozsonyligetfalusi Petőfi-szobornál tartott ünnepségen.
Március 22. – A mozgalom előkészítő bizottsága levelet intézett a köztársasági elnökhöz és a szövetségi kormányhoz, amelyben azt kérték, hogy Csehszlovákia fejezze ki tiltakozását a román illetékeseknél a március 19-i marosvásárhelyi kisebbségellenes atrocitások miatt.
Március 31. – Az Együttélés Pozsonyban megtartotta alakuló kongresszusát. A résztvevők elfogadták a mozgalom programját, alapszabályát. Megválasztották a tisztségviselőket: az elnök Duray Miklós, az alelnökök Stanislav Gawlik és Gyimesi György, a vezető titkár Gyurcsík Iván lett. Az Együttélés választási koalíciós szerződést kötött a március 19-én bejegyzett Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal.
Április 9. – Az Együttélés és az MKDM összeállította és leadta a parlamenti választások jelölőlistáit. A mozgalom a Cseh Köztársaságban a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájába minden választókerületben, a Szlovák Köztársaságban a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarájába és a Szlovák Nemzeti Tanácsba minden választókerületben állított képviselőjelölteket.
Április 16–22. – A németországi Borken-Gemenben megtartott negyedik magyar ökumenikus találkozón részt vett az Együttélés küldöttsége is (Duray Miklós, Popély Gyula, Sebők Zoltán, Erdélyi János).
Április 20. – Kisorsolták a parlamenti választásokon induló pártok és mozgalmak sorrendjét. Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíciójának a 12-es szám jutott. A választásokon országosan 23, a Szlovák Köztársaságban 16 párt, illetve mozgalom vett részt.Április 21–22. – A mozgalom küldöttsége Magyarországon, Dobogókőn részt vett a kisebbségi jogokról tartott nemzetközi konferencián.
Május 2. – Duray Miklós vendége volt a Magyar Országgyűlés alakuló ülésének.
Május 15. – Az Együttélés és az MKDM vezetősége együttes ülést tartott Léván. Az Együttélés felhívta koalíciós partnere figyelmét arra, hogy a szavazólapokat hibásan nyomtatták (felcserélték a sorrendet a két mozgalom között, elmaradt a magyar elnevezés)
Május 17. – František Tomašek bíboros fogadta az Együttélés küldöttségét.– Az Együttélés Simonyiban megtartott választási gyűlésén Habodász Elemér adományával útjára indította a szlovákiai magyar felsőoktatásért tett – a későbbiek során Simonyi Alapítvány néven bejegyzett – kezdeményezést.
Május 22. – Az Együttélés és az MKDM elnöksége közös panasszal fordult a Központi Választási Bizottsághoz (KVB) a helytelenül kinyomtatott szavazólapok miatt. (Ezt megelőzően május 21-én az MKDM nevében Rajczy László főtitkár és Püspöki Nagy Péter független főtanácsos emelt panaszt ugyanennél a KVB-nél.)
Május 24. – Az Együttélés és az MKDM közös küldöttsége Prágában tárgyalást folytatott a KVB elnökével a szavazólapok ügyében. A választási bizottság elutasította a koalíciónak a szavazólapok újranyomására irányuló kérelmét.
Június 8–9. – A parlamenti választások során a 12-es lista sikerrel szerepelt.Az Együttélés–MKDM alkotta koalíció 292 636 szavazattal és 8,66%-os országos eredménnyel 14 képviselőt juttatott be a szlovák parlamentbe. A Szövetségi Gyűlésben hasonló eredmények születtek, a 75 tagú Nemzetek kamarájába 7, a 49 tagú Népi Kamarába 5 képviselő jutott mandátumhoz az Együttélés és az MKDM színeiben. Az Együttélés megválasztott képviselői: Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László (Szövetségi Gyűlés – Nemzetek Kamarája), Gyimesi György, Niedoba Vladislav (Szövetségi Gyűlés – Népi Kamara), Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Hirjak Mikuláš, Mikó Jenő, Szabó Rezső, Rózsa Ernő (Szlovák Nemzeti Tanács).
Június 26. – Megkezdte munkáját a Szlovák Nemzeti Tanács. Az Együttélés és az MKDM képviselői közös klubot alakítanak, a parlamenti képviselők klubjának elnöke dr. Szabó Rezső lett.
Június 30. – Losoncon ülésezett a mozgalom II. kongresszusa. A küldöttek értékelték a választási eredményeket, módosították az alapszabályt, megválasztották a Központi Ügyvivő Testület tagjait, és foglalkoztak az önkormányzati választások előkészületeivel.Az Együttélés II. Országos Kongreszszusán 1990. június 30-án, Losoncon megválasztott tisztségviselők: Elnök: Duray Miklós, alelnökök: Gyimesi György, Szabó Rezső, Stanislav Gawlik, főtitkár: Gyurcsík Iván. Az Intéző Bizottság további tagjai: Bauer Edit, Somorja; Dobos László, Pozsony; Fuksz Sándor, Nagykapos; Gawlik Stanislav, Czieszyn; Harna István, Pozsony; Mihályi Molnár László, Szepsi; Pázmány Péter, Dunaszerdahely; Popély Gyula, Pozsony; Rózsa Ernő, Galánta; Sebők Zoltán, Komárom; Szabó Rezső, Pozsony. Központi Ügyvivő Testület: Ambrus Ferenc, Rozsnyó; Bajnok István, Komárom; Bajusz Barnabás, Lelesz; Balassa Zoltán, Kassa; Bélik György, Ipolyság; Bodzsár Gyula, Nagykürtös; Bohák Béla, Érsekkéty; Bölcs József, Komáromfüss; Borbély József, Olgya; Bordács Erzsébet, Pozsony Böszörményi István, Losonc; Brogyányi Mihály, Pozsony; Csáji Etelka, Rozsnyó; Csomós Barnáné, Rimaszombat; Csuthy Ferenc, Sellye; Dolník Erzsébet, Léva; Dubovszky Alica, Fülek; Duka Zólyomi Árpád, Pozsony; Duray Éva, Losonc; Fazekas Mátyás, Lédec; Fegyveres Margit, Csilizradvány; Filakovszky János, Érsekújvár; Fister Magda, Somorja; Forró László, Érsekújvár; Gallo Pál, Tornalja; Gerő Ervin, Losonc; Gyurián Gábor, Nagycétény; Hajós László, Dunaszerdahely; Hammersmidt János, Muzsla; Hegedűs István, Nagymegyer; Horkai László, Kisráska; Hrubík Béla, Szécsénykovácsi; Juhász Róbert, Kőhídgyarmat; Kajla János, Pelsőc; Karvai Sándor, Pozsony; Kele Lajos, Tardoskedd; Kelemen László, Komárom; Kiss Mihály, Komárom; Kmeczkó Mihály, Komárom; Kolár Péter, Kassa; Komjáti Attila, Kassa; Kónya Ferenc, Rimaszombat; Köteles László, Szepsi; Kuczy Lajos, Bori; Kukel Imre, Komárom; Kvarda József, Nagymagyar-Csenke; Ladányi Lajos, Kalász; Lépes László, Fél; Melczer László, Zselíz; Mészáros György, Felsőszeli; Mészáros Miklós, Szenc; Miklós István, Rimajános; Motesíky Árpád, Verebély; Nagy Gábor, Hetény; Nagypál Ferenc, Balogújfalu; Pandi Lajos, Királyhelmec; Panyik Ernő, Galánta; Papp Zoltán, Buzita; Pásztor Árpád, Pered; Pelle Tibor, Rimaszombat; Reiter Krisztína, Kassa; Simon János, Fülek; Soóky Árpád, Párkány; Szabó Sándor, Sókszelőce; Szokolay Imre, Fél; Szomolay Ferenc, Pozsony; Tokár Lajos, Vága; Tóth Emil, Barsbese; Ulbrik Zoltán, Krasznahorkaváralja; Urbán Aladár, Ipolyvarbó; Végső Viktor, Rozsnyó; Vincze Gábor, Vágkirályfa; Zachariás István, Szepsi.
Július 3. – A Szövetségi Gyűlésben az Együttélés és az MKDM képviselői közös parlamenti klubot alakítottak, amelynek elnökévé Duray Miklóst választották.
Július 5. – Az Együttélés és az MKDM képviselői közös levélben köszöntötték Václav Havel köztársasági elnököt újraválasztása alkalmából, egyben kérték őt, hogy fogadja a képviselői klub küldöttségét.
Augusztus 4. – Az Együttélés levélben gratulált Göncz Árpádnak köztársasági elnökké való választásához.
Augusztus 16. – Pozsonyban találkoztak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és az Együttélés vezetői, hogy véleményt cseréljenek a készülő nyelvtörvényről. (Augusztus 11-én volt a Matica slovenská országos közgyűlése, ahol a szélsőséges magyarellenes támadásokon túl a nyelvtörvény elfogadása mellett szálltak síkra. Augusztus 14-én pedig tíz nemzeti jellegű párt – köztük a Kereszténydemokrata Mozgalom is, mely később az aláírását visszavonta – közös nyilatkozatban követelte a szlovák nyelv kizárólagosságának elvére épülő nyelvtörvény elfogadását és az önálló szlovák állam kikiáltását.)
Augusztus 17. – Az Együttélés kidolgozta nyelvtörvény-javaslatának alapelveit. A mozgalom Központi Ügyvivő Testületének nyugati csoportja Érsekújvárott megtartott ülésén az alapelveket jóváhagyta. A testület foglalkozott az önkormányzati választások előkészületeivel is.
Augusztus 24. – Az Együttélés képviselői találkoztak František Mikloškóval, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével.
Augusztus 25. – A Központi Ügyvivő Testület keleti csoportja Szepsiben tartotta ülését, amelyen elfogadták a mozgalom nyelvtörvény-javaslatának alapelveit.
Augusztus 27. – A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén a Szlovák Nemzeti Párt képviselői napirenden kívül felvetették a nyelvtörvény kérdését. A Szlovák Nemzeti Tanács októberi ülésének programjába beiktatta a hivatalos nyelvről szóló törvény megalkotását. A parlament asztalára két képviselőcsoport tette le javaslatát: egyrészt a nemzeti csoport a kizárólagosságra épülő, a Matica slovenská elképzeléseit felvállaló nyelvtörvény-javaslatot, másrészt a kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői mérsékeltebb hangvételű nyelvtörvény-javaslatukat.
Augusztus 28. – A Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta a helyhatósági választásokról szóló törvényt, mely a többségi elven alapul. Az Együttélés képviselői javasolták, hogy a választójogi törvény az arányosság elvéből induljon ki, így minden közösség képviseltethetné magát a nemzeti kisebbségek által lakott területeken. Ezt a képviselői javaslatot az SZNT elvetette.
Augusztus 30. – Az Együttélés és az MKDM komáromi szervezeteinek jelöltjei a helyhatósági választásokon ismét közös listán indulnak, és felhívással fordultak a két mozgalom többi helyi csoportjához is az országban, hogy helyi szinten működjenek együtt.
Szeptember 1. – Az MKDM elnöksége nevében Püspöki Nagy Péter, Rajczy László és Janics Kálmán felhívást jelentetett meg, amelyben kérte az MKDM helyi csoportjait, hogy mindaddig tartózkodjanak a helyi koalíciók kötésétől, amíg az MKDM közgyűlése ebben a kérdésben kötelező határozatot nem hoz. (Szeptember 5-én Janics Kálmán úgy nyilatkozott, hogy a cikket nem ő írta alá, és nem ért egyet a felhívás hangnemével.)
Szeptember 3. – Marian Čalfa, a szövetségi kormány elnöke fogadta az Együttélés képviselőit.
Szeptember 7. – Ján Čarnogurský, a szlovák kormány alelnöke tárgyalt az Együttélés vezetőivel.
Szeptember 15. – A Központi Ügyvivő Testület Losoncon ülésezett. Megalakult a történelmi emlékbizottság, elfogadásra került a Simonyi Alapítvány statútuma. A KÜT Gyurcsík Iván lemondása után a mozgalom vezető titkárává Fuksz Sándort választotta.
Szeptember 22. – Pozsonyban a mozgalom gazdasági értekezletet tartott.
Szeptember 26–30. – Az Együttélés küldöttsége az ausztriai Villachban jelen volt a Szabadság a sokféleségben címmel a kisebbségi jogokról tartott nemzetközi konferencián.
Október 3–7. – A mozgalom külügyi bizottságának tagjai, Gyurcsík Iván és Flórián László vendégként részt vettek a Liberális Internacionálé Helsinkiben megtartott 34. konferenciáján, felszólalásaikban vázolták a csehszlovákiai politikai változásokat és a nemzeti kisebbségek helyzetét.
Október 5. – az Együttélés képviselői 1876/90 számmal állásfoglalást tettek közzé a nyelvtörvénnyel kapcsolatban.
Október 25. – A Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta a nyelvtörvényt – a kormánykoalíció képviselőinek javaslatát. A parlament épülete előtt a Szlovák Nemzeti Párt és a Matica slovenská által szervezett tömegtüntetés kísérte végig a törvény vitáját, majd ezután több napon át nacionalista tüntetések voltak Pozsony főterén, éhségsztrájk a kizárólagos „maticás“ nyelvtörvény elfogadásáért, a nyelvtörvény kapcsán a Szlovák Nemzeti Párt hatalomátvételt kísérelt meg, a párt elnöke állampolgári engedetlenségre szólította fel a lakosságot.
Október 31. – Václav Havel köztársasági elnök fogadta az Együttélés és az MKDM küldöttségét, meghallgatta tájékoztatásukat a nyelvtörvényről.
November 5. – Az Együttélés Intéző Bizottsága állásfoglalást fogalmazott meg a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. A nyelvtörvényt diszkriminatívnak és jogsértőnek ítélte. Ezzel egyidőben szakértői vélemény kidolgozására kérte fel Dr.Y.J.D Peeters-et, a montreáli Nyelvi Jogok összehasonlító Nemzetközi Intézetének igazgatóját.
November 15–17. – Az Együttélés képviseltette magát a strasbourgi Nyelvi jogok/emberi jogok nemzetközi konferencián. Gyurcsík Iván a konferencia résztvevőit tájékoztatta a nyelvhasználat kapcsán Szlovákiában kialakult helyzetről.
November 23–24. – A Szlovák Köztársaságban helyhatósági választásokat tartottak, ezen a pártokat illetően következő eredmény született:A megválasztott képviselők számát tekintve: 1. KDM – 10564 (27,4%), 2. NYEE – 7844 (20,4%), 3. SZLKP – 5252 (13,6%), 4. Együttélés – 2416 (6,3%), 5. SZNP – 1233 (3,2%), 6. MDM – 1177 (3,1%), 7. MKDM – 1153 (3,0%), 8. DP – 874 (2,3%), 9. CSMP – 575 (1,5%), 10. FMK – 482 (1,3%).A megválasztott polgármesterek száma alapján kialakult sorrend: 1. SZLKP – 660 (24,2%), 2. KDM – 541 (19,9%), 3. NYEE – 476 (17,5%), 4. Együttélés – 102 (3,7%), 5. MDM – 43 (1,6%), 6. SZNP – 43 (1,6%), 7. DP – 37 (1,4%), 8. MKDM – 35 (1,3%), 9. FMK – 27 (1,0%), 10. CSMP – 25 (0,9%).
December 7–8. – A mozgalom küldöttsége részt vett a Kisebbségi jog – kisebbségi önkormányzat címmel Budapesten rendezett konferencián.
December 12. – A Szövetségi Gyűlés szenvedélyektől sem mentes vita után elfogadta az illetékességi törvényt. A mozgalom képviselői annak érdekében emeltek szót, hogy a nemzeti kisebbségek ügye szövetségi hatáskörben maradjon, s ez a törekvésük sikerrel járt.
December 15. – Losoncon ülésezett a Központi Ügyvivő Testület: határozatában megerősítette az Intéző Bizottságnak a nyelvtörvénnyel kapcsolatos állásfoglalását, megvitatta a mozgalom azon képviselőinek magatartását, akik a Szlovák Nemzeti Tanácsban a nyelvtörvény mellett szavaztak.
December 19. – A képviselői mandátumáról lemondó Tamás András helyére a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába Miklós István rimajánosi református lelkész került, aki az Együttélés listáján független jelöltként indult a választásokon.
1991
1991. január 9. – A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az alapvető emberi és szabadságjogokról szóló alkotmánylevelet. A vitában Duray Miklós ismertette azt a javaslatot, melyet a klub az alkotmánylevélnek a nemzeti kisebbségeket érintő részeivel kapcsolatban dolgozott ki. Hangsúlyozta, hogy a magyar képviselők indítványai a koppenhágai emberjogi konferencián, illetve az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1990 október elsejei ajánlásából indulnak ki. Az Együttélés-MKDM parlamenti klub nevében beterjesztett javaslatokat a Szövetségi Gyűlés elvetette. Az Együttélés-MKDM képviselői ezért az alkotmánylevélről való szavazáskor tiltakozásul elhagyták a termet.
1991. január 10. – A Szövetségi Gyűlés képviselői határozatban követelték, hogy a legfelsőbb állami szervek tisztségviselői, a parlamenti képviselők, a szövetségi parlament irodájának és a szövetségi kormány hivatalának munkatársai vessék magukat alá a feddhetetlenségi vizsgálatnak. Egyben felszólították azokat, akik az említett tisztségekben tevékenykednek és együttműködtek az egykori állambiztonsági rendőrséggel, hogy mondjanak le. A Szövetségi Gyűlés képviselői a november 17-i eseményeket vizsgáló bizottságot bízták meg a feddhetetlenségi vizsgálatok elvégzésével. Az Együttélés és az MKDM támogatta a határozatot.
1991. január 10–11. – Prágában tartózkodott az Európa Tanács emberjogi bizottságának küldöttsége. A delegáció tagjai találkoztak az Együttélés képviselőivel is, akik beszámoltak arról, hogy az alkotmánylevél és a szlovákiai nyelvtörvény tükrében miként értékelhető a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek helyzete.
1991. január 21. – Az Együttélés Intéző Bizottsága állásfoglalást fogadott el a szlovák kormánynak a bősi vízi erőművel kapcsolatos azon döntéséről, hogy a Duna csehszlovák területen történő elzárásával akarja befejezni az erőművet. Az Együttélés úgy véli, hogy a szlovák kormány ezzel a döntéssel az elmúlt rendszer környezetellenes, energetikailag elhibázott politikáját folytatja, a közvetlenül érintett lakosság véleményének figyelmen kívül hagyásával. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új gátszakasz megépítése egyoldalú döntés alapján nemzetközi jogi problémákat okozhat.
1991. január 22. – A mozgalom vezetői, Fuksz Sándor vezető titkár és Stanislav Gawlik alelnök fogadták a Csehszlovákiai Németek Szövetségének képviselőjét, Franz-Karl Stanzellt.
Január 28–29. – Az Együttélés küldöttsége Varsóban sajtókonferencián tájékoztatta az összegyűlt újságírókat a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek, elsősorban a lengyelek helyzetéről.Február 1. – Az Együttélés küldöttsége Duray Miklós vezetésével Budapesten hivatalosan felvette a kapcsolatot a Magyar Demokrata Fórummal.
Február 4–9. – Az Együttélés magánvállalkozók részére tanfolyamot szervezett Gímesen.
Február 9. – A Központi Ügyvivő Testület Galántán ülésezett, a napirenden elsősorban a mozgalom III. kongresszusának előkészítése szerepelt.
Február 12. – A Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el a szlovákiai németek kitelepítéséről, amelynek záró részében bocsánatot kér a kitelepítettektől és utódaiktól. Az MKDM és az Együttélés parlamenti klub tagjainak nevében Csáky Pál (MKDM) szólalt fel a parlamentben. Felszólalásában kifejtette, hogy a parlamenti klub minden tagja elégtétellel fogadta, hogy az elmúlt év decemberében a zsidó deportáltaktól, most pedig a német kitelepítettektől kért bocsánatot a szlovák parlament. Utalt azonban arra, hogy a kollektív bűnösség elvét a magyarokra is vonatkoztatták, ezért ezeket egy újabb nyilatkozatnak kellene követnie.
Február 14. – Szabó Rezső interpellációt nyújtott be a szlovák kormány első alelnökéhez, Ján Čarnogurskýhoz a népszámlálás előkészítését illetően. Arra kérte, hogy a kormány alelnökeként intézkedjen a kérdőíveknek a nemzetiségek nyelvén történő kinyomtatásáról és kikézbesítéséről.– Bauer Edit a belügyminiszterhez nyújtotta be kérdését: adott-e ki a belügyminisztérium olyan rendeletet, amelylyel megtiltja a helységek, közterületek, hivatalok kétnyelvű megjelölését. Ugyanis a dunaszerdahelyi járásból olyan értesülésük van, hogy a minisztérium belső rendelete alapján el akarják távolítani a kétnyelvű feliratokat.
Február 16. – Třinecben került sor az Együttélés csehországi konferenciájára, amelyen megválasztották a mozgalom csehországi regionális tanácsát és annak vezetőjét Stanislav Gawlik személyében. A konferencián részt vett Duray Miklós országos elnök is.Február 17. – Vladimír Mečiar kormányfő TV-beszédében kitért a kárpótlási törvény „magyarveszélyére“ is. A Szövetségi Gyűlés bizottságai által tárgyalt, a bíróságon kívüli rehabilitációra vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ezzel a törvénynyel a horthystáknak és a nyilasoknak akarják visszaadni a birtokukat. (Az Együttélés kassai szervezete nyilatkozatban tiltakozott az elhangzottak miatt.)
Február 19. – A szövetségi külügyminisztérium nemzetiségi kerekasztal-beszélgetés szervezett a csehszlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság kérdéséről. Az Együttélést Batta István és Miklós István képviselte.
Február 20–21. – A Szövetségi Gyűlésben a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló törvény vitájában képviselőink azt szorgalmazták, hogy a kártalanítás vonatkozzon az 1945–1948 között kollektív bűnösként megbélyegzett és kifosztott kisebbségekre is. Többek között javasolták, hogy a törvény hatálya ne 1948. február 25-étől érvényesüljön, illetve, hogy a németektől és a magyaroktól az elnöki dekrétumok alapján elkobzott vagyon rendezését külön törvény szabályozza. Javaslatuk azonban a Szövetségi Gyűlésben nem kapta meg a kellő támogatást. Elfogadták viszont azt a módosító indítványt, hogy a törvényből maradjon ki az 5/1945 számú elnöki dekrétumra való hivatkozás. Batta István úgy nyilatkozott, az egyeztető tárgyalások során megegyezés született, hogy a földtörvény kidolgozása során a felvetett problémával újra foglalkozni fog a parlament, ezért a kárpótlási törvényt szavazatukkal támogatták az MKDM-Együttélés klub tagjai is.
Február 23–24. – Kassán tartotta III. Országos Kongresszusát az Együttélés. A küldöttek megerősítették Duray Miklóst elnöki tisztségében, valamint három alelnököt választottak: Stanislav Gawlikot, Duka Zólyomi Árpádot és Mihályi Molnár Lászlót. Határozatba foglalták, hogy az Együttélés továbbra is mozgalom marad központilag nyilvántartott tagság nélkül. A tisztségviselőknek viszont nyilatkozatot kell aláírniuk, hogy egyetértenek a mozgalom célkitűzéseivel és alapszabályával.A kongresszus küldöttei levelet intéztek Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország államfőihez, melyben üdvözölték a február 15-ei visegrádi találkozót, s egyben biztosították a történelmi találkozó résztvevőit, hogy támogatni fogják a nyilatkozatban foglaltak gyakorlati megvalósítását.
Március 2. – A Független Magyar Kezdeményezés galántai közgyűlésén vendégként felszólalt Duray Miklós is.– A csallóközi és a mátyusföldi polgármesterek komáromi tanácskozásán Bauer Edit, Szabó Rezső és Rózsa Ernő parlamenti képviselők is részt vettek. A tanácskozáson az önkormányzati szervek gondjairól volt szó: a községek vagyonának, a földviszonyoknak a rendezetlenségéről, az önkormányzatok korlátozott hatásköréről.
Március 3–10. – Népszámlálás.Március 8–10. – Első alkalommal tartottak megemlékezést Pozsonyban gróf Esterházy Jánosról születésének 90. évfordulója alkalmából.
Március 11. – Az Együttélés központi irodájába látogatott a Szabad Demokraták Szövetségének Kis János vezette küldöttsége, mely az FMK meghívására tartózkodott Pozsonyban.
Március 13. – Az Együttélés Intéző Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalom kettészakadása után kialakult belpolitikai fejleményeket értékeli.
Március 15. – Az Együttélés vezetői megfogalmazták véleményüket a földtörvénnyel kapcsolatban, amelyet a Szövetségi Gyűlés elé terjesztett a szövetségi kormány. Tiltakoztak Vladimír Mečiar kormányfő március 11-i nyilatkozata miatt – a SMENA közölte –, mert azok ellen akar hangulatot kelteni, akiktől nemzetiségi hovatartozásuk miatt igazságtalanul vették el birtokukat. Az Együttélés álláspontja az, hogy minden csehszlovák állampolgárnak vissza kell szolgáltatni a mezőgazdasági vagyonát. Tehát azoknak is, akiktől mezőgazdasági birtokukat a kollektív bűnösség elve alapján vették el.
Március 20. – A Szövetségi Gyűlés a sajtóra és más tájékoztató eszközökre vonatkozó hatáskörnek a föderáció és a nemzeti tanácsok közti elosztásáról tárgyalt. Az Együttélés-MKDM parlamenti klub közös módosító indítványát Gyimesi György terjesztette be: a törvény rögzítse a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő tájékoztatást. A javaslatot a parlament két szavazat híján elvetette.
Március 21. – A Szlovák Nemzeti Tanács elnökével, František Mikloškóval tárgyaltak az Együttélés és az MKDM képviselői a nyelvtörvény alkalmazásának következményeiről. A képviselők figyelmeztették a házelnököt, hogy a belügyminisztérium a törvényt helytelenül értelmezi.
Március 22. – A Szövetségi Gyűlés napirendjén az 1989. november 17-i eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság jelentése, ezen belül a volt államrendőrséggel együttműködő képviselők névsorának nyilvánosságra hozatala szerepelt. Az ülést megelőzően lemondott mandátumáról az az öt képviselő, akivel a vizsgálóbizottság közölte, hogy fennakadt a feddhetetlenségi vizsgálat szűrőjén.
Március 27. – Az Együttélés ismét élesen tiltakozott Vladimír Mečiarnak az előző nap folyamán a földtörvénnyel kapcsolatban elhangzott nyilatkozata ellen, miszerint a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy „kollaboránsok, árulók, a szlovák és cseh nemzet árulói“ visszaszerezzék a földjeiket. A Szövetségi Gyűlés mezőgazdasági bizottsága ugyanis elfogadta Batta Istvánnak javaslatát, hogy a törvénytervezetbe kerüljön bele az 1945-ben elkobzott földtulajdon kérdése is.
Április 6. – A Szövetségi Gyűlés nemzetek kamarájában viharos vita után a földtörvény nem kapta meg a kellő támogatást. A parlament elnöke a parlamenti klubok elnökeinek bevonásával egyeztető eljárást indított.
Április 9. – Nemzetközi sajtóértekezletet tartottak Bécsben a Concordia sajtóházban az Együttélés vezetői: Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Stanislav Gawlik, Flórián László és Matthias Schlöger. A résztvevőket gróf Esterházy Alice köszöntötte. Duray Miklós kitért arra, hogy a kassai kormányprogram és a beneši dekrétumok diszkriminatív tételeinek hatása még ma is érződik, Szlovákiában igyekeznek felfrissíteni a nemzetállam eszméjét. „Erősödik az idegengyűlölet és a magyarellenesség, amit az 1990-ben tartott demokratikus választások után alakult kormánykoalíció tagjai is támogatnak“. Újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, „jogaink biztosításában a kommunista időszakhoz képest romlott a helyzetünk“.
Április 22. – František Mikloško, az SZNT elnöke külön-külön fogadta a parlamenti pártok vezetőit, hogy megvitassa velük a belpolitikai válság megoldásának lehetőségeit. Duray Miklós így fogalmazta meg az Együttélés álláspontját: „megérett az idő a kormány átalakítására“.
Április 23. – Az SZNT Elnöksége visszahívta miniszterelnöki tisztségéből Vladimír Mečiart, és Ján Čarnogurskýt nevezte ki a kormány élére. Ezzel egyidőben több tárca élén is személycsere történt. Szabó Rezső ezzel kapcsolatban úgy vélte, Szlovákia gazdasági és társadalmi helyzete megköveteli a parlament elnökségétől, hogy éljen alkotmányadta jogával, és hajtson végre változtatásokat a kormányban.
Április 26. – Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke reagált Ján Čarnogurskýnak arra a kijelentésére, hogy a kormánykoalícióban a kommunistákon és az Együttélésen kívül bármelyik parlamenti párttal el tudja képzelni az együttműködést. Egy korábbi interjúban Ján Čarnogurský azt nyilatkozta a Lidové novinynak, hogy az Együttéléssel tárgyalni sem hajlandó, mert a mozgalom diszkvalifikálta magát, amikor az alkotmánylevél szavazásakor képviselői kivonultak a szövetségi parlamentből. Duka Zólyomi érthetetlennek tartja Čarnogurský nyilatkozatait, mert miközben a kormányfő úgymondotta elzárkózott a tárgyalástól, ugyanaznap asztalhoz ült az Együttélés vezetőivel.
Április 27. – Surján László, a KDNP elnöke az Együttélés központi irodájában találkozott Duray Miklóssal, hogy hivatalosan felvegyék a kapcsolatot a két szervezet között. Mindkét fél annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy együttműködésük mind a kétoldalú kapcsolatban, mind a nemzetközi fórumokon eredményes lesz.
Május 5. – Komáromban ismét visszakerült – eredeti formájában – a városháza előtti térre Klapka György szobra. Az ünnepség szónoka volt Szabó Rezső, az Együttélés parlamenti képviselője.
Május 10. – Hivatalos kapcsolatfelvételre került sor Budapesten a FIDESZ és az Együttélés között.
Május 11. – Az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója Budapesten tartott 18. kongresszusán a szervezet soraiba társult tagként felvette az Együttélés politikai mozgalmat. A kongresszuson a küldöttséget Duray Miklós vezette.
Május 13. – A Csemadok Országos Választmánya találkozót kezdeményezett az Együttélés, a Független Magyar Kezdeményezés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel, az eszmecserén az alkotmánytervezet és a nemzetiségi oktatásügy kérdései szerepeltek.
Május 14. – A Szövetségi Gyűlésben a mandátumukat visszaadó Gyimesi György és Miklós István helyére Mihályi Molnár László, illetve Boros Zoltán lépett. Rajczy László az ügyrendi törvényre hivatkozva magyar tolmács biztosítását követelte, hogy anyanyelvén szólalhasson fel a parlamentben. Duray Miklós így fogalmazta meg erről a véleményét: „A javaslat jogszerű, ám mi úgy gondoljuk, hogy a túlnyomó többségben cseh és szlovák anyanyelvű parlamenti közegben hatásosabban lehet úgy politizálni, ha a képviselőtársainkhoz az ő anyanyelvükön szólunk. A parlamenti klub alakulásakor mi ezt a kérdést úgy zártuk le, hogy esetleg a megszólításkor használjuk a magyar vagy a lengyel nyelvet, de egyébként csak rendkívüli helyzetben óhajtunk élni ezzel a jogunkkal“.
Május 15. – A Szövetségi Gyűlés új házszabálya értelmében újjáalakultak a parlamenti klubok. Az Együttélés öt képviselője – Batta István, Boros Zoltán, Duray Miklós, Mihályi Molnár László és Vladislav Niedoba – Coexistentia néven alakított klubot. A klub elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé Mihályi Molnár Lászlót választották. Egyben levelet intéztek az MKDM-hez tartozó képviselőtársaikhoz, hogy csatlakozzanak a parlamenti klubhoz, és újítsák fel együttműködésüket.
Május 18. – A felhívásra Magyar Ferenc, Novitzky Béla, Szőcs Ferenc és Varga Olivér beléptek a parlamenti klubba, és az első megbeszélésen elhatározták, hogy a továbbiakban MKDM – Együttélés képviselői klubja néven fejtik ki tevékenységüket.
Május 19. – Bugár Béla és Vincze Dániel levélben utasították el a közös parlamenti klub megalakítását, hivatkozva az MKDM Országos Közgyűlésének határozatára, amellyel a közös klubba korábban belépő négy parlamenti képviselőt kizárták az MKDM-ből.
Május 21. – A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a földtörvényt. A többhónapos egyeztetés eredményeként megfogalmazott – a magyar nemzetiségű személyek elkobzott mezőgazdasági vagyonára vonatkozó – 6. (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „a kiadási kötelezettség vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a természetes személyeknek egyedi előírások alapján keletkezett igényük arra, hogy a mezőgazdasági vagyonukat kivonják a konfiskálás alól.“ Az említett egyedi jogszabály a Megbízottak Testületének 26/1948 Tt. sz. rendelete, amely a magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági vagyonának a konfiskálás alóli mentesítését szabályozta.
Május 24. – Bauer Edit az oktatásügyi minisztérium illetékesével való tárgyalás után nyilatkozta: lesznek kétnyelvű bizonyítványok a magyar tanítási nyelvű iskolákban.
Május 25–26. – Duray Miklós Nagykaposon tanácskozott az Együttélés kelet-szlovákiai szervezőivel, majd a kisráskai Erdélyi János Cserkészcsapat fogadalomtételén vett részt.Május 27. – Sárospatakon a református kollégiumban Duray Miklós Habsburg Ottóval, a Páneurópai Unió elnökével találkozott.
Május 31. – Alkotmány előkészítő tanácskozást tartottak Budmericében a parlamenti pártok vezetői, Václav Havel köztársasági elnök és Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke. Az Együttélést Duray Miklós képviselte, aki kifejtette: „Nagyon fontos, hogy Csehszlovákia megtartsa a szövetségi államformát, de ne államszerződés helyettesítse az alkotmányt. Az alkotmány ne a nemzeti elvből induljon ki, hanem magát a polgárt tekintse szubjektumnak. A polgári elv mellett viszont kifejezésre kell jutnia, hogy az országon belül élnek nemzeti kisebbségek, és ezek csoportérdekeit biztosítani kell. A tárgyalások az egyik képviselő váratlan halála miatt félbeszakadtak.“
Június 2. – Az Együttélés képviselői – Bauer Edit, Gyurcsík Iván, Rózsa Ernő és Szabó Rezső – fogadták Entz Gézát, a magyarországi miniszterelnöki hivatal államtitkárát, Wolfart Jánost, a nemzeti és etnikai kisebbségi hivatal vezetőjét, valamint Boros Jenő főkonzult.
Június 3. – Az Együttélés által jelölt polgármesterek és önkormányzati képviselők konferenciát tartottak Szepsiben, amelyen Duray Miklós A régiók Európája, regionalizmus és etnikum címmel tartott előadást, Kvarda József az önkormányzatok lehetőségeiről és feladatairól, Rózsa Ernő pedig a földtörvényről mondta el a legfontosabb tudnivalókat.
Június 6. – A Szövetségi Gyűlés magyar képviselői felszólították Rajczy Lászlót, hogy mondjon le, mert köznevetség tárgyává vált a parlamentben, és hátráltatja a törvényhozás folyamatosságát.
Június 7. – Dieter W.Bricke, a Német Szövetségi Köztársaság pozsonyi főkonzulja az Együttélés irodájában tárgyalt Duray Miklóssal és Flórián Lászlóval.
Június 8. – Komáromban tartotta ülését az Együttélés Országos Tanácsa. Duray Miklós a belpolitikai helyzetet úgy értékelte, hogy a Polgári Fórumban és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomban bekövetkezett szakadás nemcsak a törvényhozói munkát nehezítette meg, hanem feszültségeket okozott különösen Szlovákiában. Az Együttélést ért támadások ellenére a mozgalom továbbra is konstruktív ellenzékként fog részt venni a parlamenti munkában. Rámutatott a földtörvény hiányosságaira és a csehszlovákiai magyarokat érintő cikkelyek többértelmű megfogalmazására. Az OT kimondta, hogy az Együttélés támogatja a szövetségi államformát és szorgalmazza, hogy a nemzeti kisebbségek jogait a szövetségi alkotmányban rögzítsék, erről az OT elvi állásfoglalást adott ki. A továbbiakban megvitatta a mozgalom gazdaságpolitikai célkitűzéseit, foglalkozott az önkormányzatok és a régiók helyzetével, valamint a nemzetiségi oktatásügy aggodalmat keltő problémáival.
Június 17. – Kroměřížben folytatódott a szövetségi és köztársasági alkotmányokról szóló tárgyalások újabb fordulója. A tanácskozáson jelen volt Václav Havel köztársasági elnök, Alexander Dubček, a szövetségi parlament elnöke, valamint a koalíciós és ellenzéki pártok képviselői. Az Együttélésből a tárgyaláson Duray Miklós vett részt. Másnap sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét: a három magyar pártnak megegyezésre kellene jutni az új alkotmányt illetően.
Június 20–21. – A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének kezdeményezésére Ópusztaszeren tanácskoztak a kisebbségi magyar szervezetek vezetői. A találkozón Csehszlovákiából az Együttélés, az MKDM és a Csemadok képviseltette magát. A résztvevők elhatározták, hogy a kisebbségi magyarság létével kapcsolatos problémák kezelésére nemzetközi szervezetet hoznak. (Ennek eredménye volt a Közép-európai Népcsoportok Fórumának megalakulása 1991. november 30-án, Csölösztőn.)
Június 21. – Az Együttélés központi irodájába látogatott Miloš Žiak, a köztársasági elnöki hivatal pozsonyi irodájának helyettes vezetője.– A Szlovák Nemzeti Tanács lusztrációs bizottságot hozott létre, amelybe az Együttélés részéről Rózsa Ernőt választották meg.
Június 28. – Az Együttélés központi irodájában találkozott Bugár Béla, az MKDM elnöke és Duray Miklós, az Együttélés elnöke, hogy egyeztessék álláspontjukat az új alkotmánnyal kapcsolatban. Egyetértettek abban, hogy az új alkotmányba be kell építeni a helsinki folyamatban megfogalmazott elveket.
– Nyilvánosságra hozták az 1991-es népszámlálás eredményeit: Szlovákiában eszerint 566 741 – tehát a tíz évvel korábbi népszámláláshoz viszonyítva 7 251-gyel (1,3%-kal) több – magyar él. Csehországban a magyar nemzetiségűek száma 14 112, Morvaországban 6 031. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése nem tér ki arra, hányan vallották magukat magyar anyanyelvűnek.
Július 3. – Az Eurolánc polgári kezdeményezés aktivistái különböző hazai, osztrák és magyarországi környezetvédő mozgalmakkal együtt a bősi vízi erőmű építése elleni tiltakozásul jelképesen elfoglalták a körtvélyesi tározó területén épülő, a felvízcsatorna feltöltésére szolgáló szivattyúállomást.
Július 5. – Lemondott mandátumáról Rajczy László, MKDM-es szövetségi gyűlésbeli képviselő.
Július 13. – A vízi erőmű ellen tiltakozók támogatására Csölösztőre utazott az Együttélés parlamenti képviselőinek egy csoportja Duray Miklós vezetésével. A képviselők a szivattyútelepen tett látogatásukkal a tiltakozókhoz hasonlóan megszegték az illetékesek által foganatosított belépési tilalmat. Duray Miklós kijelentette, eltekintve attól, hogy mentelmi joguk van, a képviselőknek kötelességük megvédeni a lakosságot, ha meg akarná valaki akadályozni őket abban, hogy jogos aggályaikra választ követeljenek. ígéretet tettek arra, hogy személyes jelenlétükkel fogják védeni a tüntetőket a kilátásba helyezett rendőri beavatkozás ellen.
– Az Együttélés Intéző Bizottsága kibővített ülést tartott, amelyen részt vettek a mozgalom járási elnökei is. Az IB megállapította, hogy a mozgalom parlamenti képviselői hozzájárultak a földtörvény értelmezési zavarainak tisztázásához, s az SZNT olyan végrehajtási törvényt fogadott el, amely csökkenti a magyar kisebbség diszkriminálásának lehetőségét. Kiemelkedő jelentőségű az Együttélés parlamenti képviselőinek erőfeszítése az 1944-46 között a Szovjetunióba „málenykij robot“-ra elhurcolt civilek kártalanítása érdekében.
Július 17. – Az SZNT Elnöksége a rádióról és a televízióról szóló törvény értelmében kinevezte a két intézmény tanácsát. Az Együttélést Ozogány Ernő képviseli a televízió-, Lacza Tihamér pedig a rádiótanácsban.– A parlamentben Rózsa Ernő és Harna István tiltakozott az ellen, hogy a belügyminiszter a csehszlovákiai magyarokat marasztalta el a bősi vízi erőmű elleni tiltakozó akció miatt, és nemzetiségi kérdést akar csinálni Bős-Nagymarosból.
– Ugyanaznap este rendőrkülönítmény számolta fel a körtvélyesi víztározó területén két hete tartó tiltakozó akciót. Az akció során először az újságírókat és a külföldi állampolgárokat vették őrizetbe és vitték be a somorjai rendőrségre, a csoport többi tagját az építkezés területéről kiszorították. Az Együttélés, a dunaszerdahelyi járási ügyvivő tanács és a somodi művelődési tábor résztvevői a tiltakozókat támogató nyilatkozatot adtak ki.
Július 23. – A helyi lakosság kétségbeesett tiltakozása ellenére a szlovák kormány úgy döntött, üzembe helyezi a bősi vízlépcsőt, megépíti az ún. C variánst.– Az Együttélés Intéző Bizottsága nevében Duray Miklós felhívással fordult az önkormányzatokhoz, hogy fejezzék ki egyetértésüket a vízi erőmű ellen tiltakozó környezetvédőkkel, és biztosítsák támogatásukról azokat, akik a helyi lakosság érdekében emelik fel hangjukat. A felhívás gyors visszhangra talált.
Augusztus 1. – Ján Čarnogurský kormányfő fogadta a vízi erőmű ellen tiltakozó polgárok küldöttségét, az Eurolánc vezetőit.Az Együttélés parlamenti képviselői nyílt levelet intéztek a kormányfőhöz, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a kormányzat figyelmen kívül hagyja a lakosság véleményét, és rendőri beavatkozással akadályozza a polgári kezdeményezés tiltakozó akcióját.
Augusztus 3.– Kommandósokat vetettek be a bősi vízi erőmű területén tartózkodó tiltakozók ellen.
Augusztus 6. – A bősi vízi erőmű építésével kapcsolatos szakmai és jogi kérdésekről, valamint a beruházó és építővállalat által ideiglenesen használt területekről kezdeményezett tanácskozást a Csallóközi Régió nevében Pázmány Péter. A dunaszerdahelyi tanácskozáson részt vettek az érintett községek polgármesterei, a környezetvédelmi hivatal elöljárói, valamint dr.Rózsa Ernő parlamenti képviselő.
Augusztus 21. – Az Együttélés javaslatot dolgozott ki a Szlovák Televízió nemzetiségi műsorainak sugárzására.
Augusztus 28. – Duray Miklós a belpolitikai helyzetről tárgyalt a Nyilvánosság az Erőszak Ellen vezetőivel. Egybehangzóan úgy értékelték a helyzetet, hogy Szlovákiában túlsúlyba kerültek azok a politikai erők, melyek a szlovák alkotmány elfogadását szorgalmazzák, és ez meggyorsíthatja Csehszlovákia szétesését. „A választások óta semmilyen előrelépés nem történt a nemzeti kisebbségek jogbiztonságának növelésében, amiért a kormánykoalíció a felelős. Ez a helyzet olyan lépésre kényszerítheti az Együttélés képviselőit, hogy nem fogjuk tudni támogatni a kormány javaslatait a Szlovák Nemzeti Tanácsban“ – hangsúlyozta Duray.A Magyar Demokrata Fórum képviselői Nahimi Péter vezetésével egynapos pozsonyi látogatásuk során az Együttélés központi irodájába látogattak.
Augusztus 30. – Hivatalos kapcsolatfelvételre került sor a Polgári Mozgalom és az Együttélés között. A Jiří Dienstbier vezette küldöttség az Együttélés irodájában találkozott Duray Miklóssal, Stanislav Gawlikkal és Dobos Lászlóval.
–Az Intéző Bizottság kijelölte azt a csoportot, amely az FMK-val és az MKDM-mel egyezteti az alkotmányozási folyamatban a lépéseket. Stanislav Gawlik a mozgalom lengyel szárnyának, Mikuláš Hirjak pedig az ukrán és a rutén kisebbségnek a helyzetéről számolt be.
Szeptember 2. – Az Együttélés vezetői fogadták Urs Schöttlit, a Liberális Internacionálé ügyvezető elnökét, és tájékoztatták őt a kisebbségek jogi helyzetéről, a parlamentek és az önkormányzatok munkájáról.
Szeptember 4. – Az Együttélés vezetői Ján Čarnogurský kormányfővel, a KDM elnökével, majd Vladimír Mečiarral, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökével tárgyaltak. A kormányfővel folytatott tárgyalás során Duray Miklós hangsúlyozta, hogy az Együttélés támogatja a föderatív államjogi elrendezés fenntartását és az önrendelkezési elv tiszteletben tartását. Kifejtette, hogy Szlovákia önállósulása más fénybe állítja az itt élő nemzeti kisebbségek helyzetének megítélését. Vladimír Mečiarral való találkozásuk során az Együttélés politikusai azt hangsúlyozták, hogy a magyarság félelme az önálló Szlovákiától jogos, hiszen a szlovák politikusok nem tudnak olyan koncepciót felmutatni, amely szavatolná a nemzeti kisebbségek jogait.
Szeptember 6. – Václav Havel köztársasági elnök a pozsonyi várban fogadta a szlovákiai politikai pártok – köztük az Együttélés – vezetőit. Duray Miklós, Bauer Edit, Stanislav Gawlik és Duka Zólyomi Árpád az állam jövőjéről folytattak eszmecserét az államfővel.
– Az FMK irodájában találkoztak az Együttélés, az MKDM és az FMK küldöttségei. Az Együttélést Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit és Rózsa Ernő képviselték. A megbeszélésen véleményt cseréltek Csehszlovákia és Szlovákia jövendőbeli államjogi elrendezéséről, a népszavazás kiírásának lehetőségéről. Megegyeztek abban, hogy rendszeresítik a három párt közti találkozókat.
Szeptember 7. – Luzernben tartotta kongresszusát a Liberális Internacionálé, az Együttélést Flórián László és Gyurcsík Iván képviselték.
Szeptember 9. – Szabó Rezső a Szlovák Nemzeti Tanács, illetve a Cseh Nemzeti Tanács Elnökségének együttes tanácskozásán Pozsonyban ismertette az Együttélés–MKDM parlamenti klub állásfoglalását Csehszlovákia államjogi elrendezéséről.
Szeptember 13. – A Csemadok székházában első ízben találkoztak a Szövetségi Gyűlés és az SZNT magyar nemzetiségű képviselői. Az Együttélésnek 11, az MKDM-nek 7, az FMK-nak 4, a DBP-nek 1 képviselője volt jelen. Jelen volt az MNP és több más magyar szervezet képviselője is. A tárgyalás folyamán csak nagyon kevés kérdésben volt nézetazonosság, ezért a nyilatkozat is szűkszavú lett. Kinyilatkoztatták, hogy a cseh és szlovák nemzet között a jelen és a jövő igazságait kereső párbeszéd folyik, amelyben nagy jelentőségű a demokratikus megoldási módokról folyó vita. Megegyeztek abban, hogy alapvető cél a demokratikus jogállam kiépítése, a környezetkímélő, szociális piacgazdaság létrehozása, az alkotmányos rend betartása, az emberi és kisebbségi jogok biztosítása. A találkozó résztvevői eszmecserét folytattak a szövetségi államformáról, a nemzetek önrendelkezéséről és a kisebbségek jogi helyzetéről, az önigazgatás kérdéséről, az önrendelkezés alkotmányos úton történő eléréséről. Szóba került továbbá a feddhetetlenségi vizsgálat, a regionális önszerveződések, a területi átszervezés és a népszavazás kérdése.
Szeptember 16. – Az Együttélés Intéző Bizottsága a szeptember 13-i párttalálkozót értékelte. Mivel az FMK sajtónyilatkozatban elmarasztalta a pártokat a nem konstruktív hozzáállásukért, fontosnak tartotta a saját véleményének a megfogalmazását is a közvélemény számára.
Szeptember 19. – A Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottsága újra a bősi vízi erőmű kérdésével foglalkozott. Határozatot fogadott el, amelyben javasolja a szövetségi kormánynak, hogy vizsgálja felül az építkezés biztonsági, gazdasági, környezetvédelmi, szociális, valamint nemzetközi jogi vonatkozásait – valamennyi variánsra vonatkozóan. Az ülésen részt vett az Eurolánc polgári kezdeményezés néhány képviselője is. Duray Miklós, mint a bizottság tagja nagy előrelépésnek tartotta a bizottság határozatát.
Szeptember 20. – Az Együttélés, az FMK és az MKDM vezetői megbeszélést folytattak. Egyetértettek abban, hogy az államjogi elrendezés ügyében elleneznek minden alkotmánysértő kezdeményezést. Elhatározták, hogy a parlamentben képviselőik együtt fognak működni. Két közös bizottságot hoznak létre, az egyik a kisebbségi jogok alapelveivel foglalkozik majd, egy további pedig a közigazgatás területi átszervezésével kapcsolatos elképzeléseket hangolja össze.
Szeptember 24. – A Szövetségi Gyűlésben beszédet mondott Václav Havel államfő. Az állam létét fenyegető helyzetben három megoldási javaslatot terjesztett a parlament elé: fogadják el a népszavazásról szóló alkotmánytörvény végrehajtási törvényét, tegyék lehetővé a népszavazás kihirdetését úgy, hogy az még decemberben megtartható legyen, végül határozatban támogassák a két nemzeti tanács tárgyalásait a tagköztársaságok közötti szerződésről. A parlament magyar képviselői támogatták az államfő indítványait.
Szeptember 26. – Az Együttélésből Duka Zólyomi Árpád vett részt azon a találkozón, amelyet a Csehszlovák Szocialista Párt szlovákiai szervezete kezdeményezett. A résztvevő 14 politikai szubjektum képviselői a közös állam fennmaradása mellett szálltak síkra.
Szeptember 27. – A Szövetségi Gyűlésben heves vita alakult ki a bősi vízi erőmű kapcsán. Jozef Zlocha, a nemzetek kamarája környezetvédelmi bizottságának titkára kétségbe vonta a bizottság szeptember 18-i határozatát, elmarasztalta az erőmű elleni tiltakozás szervezőit a közvélemény félrevezetésében, bagatellizálta a lakosság állásfoglalását. A vitában felszólaltak a magyar képviselők, és visszautasították Zlocha jelentését.
Szeptember 29. – Az Együttélés Intéző Bizottsága nyilatkozatban értékelte az államjogi elrendezés kérdése körül kialakult helyzetet. A testület hangsúlyozta, hogy támogatja a közös állam nemzetközi jogi folytonosságának megőrzését, amely Közép-Európa stabilitása és a kontinenshez való csatlakozás szempontjából egyaránt jelentős.
Október 4. – Az Együttélés és az MKDM képviselői a Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban benyújtották az alkotmány önálló kisebbségjogi fejezetére vonatkozó javaslatukat. A Szlovák Nemzeti Tanácsban az alkotmány-kiegészítés előterjesztői között a magyar koalíción kívül három szlovák parlamenti képviselő is szerepelt (Ivan Brndiar, Miroslav Kusý és Peter Tatár).
Október 5. – Érsekkétyen ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Duray Miklós politikai helyzetelemzésében leszögezte, hogy a kisebbségeknek az erősödő demokrácia, a stabil politikai helyzet kedvez, ezért létérdekünk a szövetségi köztársaság megmaradása. Ugyanakkor számolnunk kell Csehszlovákia szétesésével is. Dr. Rózsa Ernő az alkotmány-kiegészítő tervezetet ismertette és indokolta meg. Dr. Szabó Rezső a szlovák belügyminisztérium által kidolgozott választójogi törvénytervezet fonákságaira mutatott rá. Az Országos Tanács ezután Merre tart Csehszlovákia címmel memorandumot fogadott el a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekről.
Október 7–8. – A Magyar Vállalkozói Kamara küldöttségének vezetője, Olajos Csaba kétnapos kapcsolatépítő körútjuk végén sikeresnek értékelte az Együttélés vezetőivel és gazdasági szakemberekkel folytatott megbeszéléseket. Azt javasolta tárgyalópartnereiknek, hogy Szlovákiában is hozzanak létre egy vállalkozói érdekképviseleti szervezetet.
Október 9-11. – A Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottsága tagjaként Duray Miklós részt vett a bizottság budapesti tárgyalásán. A meghívó fél a Magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága volt.
Október 14. – Az Együttélés központi irodájában találkoztak a három magyar párt vezetői. A találkozóról kiadott közleményben megerősítették, hogy mindhárom párt a közös államért száll síkra, és az államjogi elrendezés kérdésében az alkotmányos utat támogatják. Az FMK képviselői kijelentették, hogy támogatják az Együttélés és az MKDM közös alkotmány-kiegészítő javaslatát. A tárgyaló felek fontosnak ítélték a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetséggel való együttműködést.
Október 17. – Véleménycserére került sor az Együttélés és a Demokratikus Baloldal Pártja vezetői közt. A népszavazással kapcsolatban mindkét fél egyetértett abban, hogy ezt az összes alkotmányos lehetőség kimerítése után kellene kiírni. Szó volt arról is, hogy a parlamentben a DBP képviselői rendszeresen olyan álláspontra helyezkednek, amely nem kedvez a nemzeti kisebbségeknek.
Október 18. – Duray Miklós sajtótájékoztatón kijelentette: Bőst nem szabad megépíteni.
Október 22. – A szlovák belügyminisztérium körlevelet adott ki a belügyminiszter-helyettes aláírásával, amelyben a járási hivatalok igazgatóit a nem szlovák nyelvű feliratok eltávolítására szólítja fel. Egyben arra utasítja őket, hogy november 5-ig jelentsék a belügyminisztériumnak azon községek nevét, amelyekben a helység vagy az utcák, terek, közterületek nevét magyarul is feltüntették. A sajtóban Ladislav Pittner belügyminiszter is megerősítette, hogy az intézkedésre azért volt szükség, mert be kell tartani a nyelvtörvényt.Bauer Edit és más képviselők korábban már többször interpelláltak ez ügyben, most az MKDM–Együttélés frakció képviselői közös levélben tiltakoztak a parlament elnökénél a nyelvtörvény helytelen értelmezése miatt.
Október 28. – Václav Havel elnököt nacionalista hangoskodók nem engedték szóhoz jutni a Csehszlovákia megalakulásának tiszteletére rendezett ünnepségen Pozsonyban. Az Együttélés nyilatkozatban ítélte el a szélsőséges megnyilvánulásokat.November 1. – Az Együttélés és az MKDM prágai parlamenti képviselői a Szövetségi Gyűlésben benyújtották javaslatukat, amelyben népszavazás kiírását indítványozták.
November 3. – Az Együttélés központjában Duka Zólyomi Árpád, Harna István és Dobos László fogadták a Kereszténydemokrata Párt delegációját, melyet Václav Benda vezetett. Arra a megállapításra jutottak, hogy a közös állam magasabb szinten garantálhatja az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A felek megegyeztek a további politikai együttműködésben is.
November 15. – Bauer Edit a helységnevek ügyében interpellált: „1948-ban az új elnevezéseket ránk erőszakolták, ezért nem honosodtak meg. Jogos tehát az érintett községek lakóinak népszavazás útján kinyilvánított kérése, hogy állítsák vissza az eredeti elnevezéseket“.Rózsa Ernő a földtörvénnyel kapcsolatban interpellált, rámutatva, hogy a központi végrehajtó és a közigazgatási szervek irányzatosan félremagyarázzák a földtörvényt.
November 20. – Az Együttélés önkormányzati Tanácsa az MKDM-mel karöltve a polgármesterek, önkormányzati képviselők számára Komáromban szakmai konferenciát tartott. Előadók voltak többek közt: Václav Klaus pénzügyminiszter, Harna István, az Együttélés parlamenti képviselője és Szomolay Ferenc, az Együttélés szaktanácsadója.
November 25. – Václav Havel fogadta az Együttélés képviselőit. A Duray Miklós vezette delegáció a köztársasági elnöknek egy kísérőlevéllel átadta a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekről szóló memorandumot.
November 30. – Somorja mellett Csölösztőn tartotta alakuló ülését a Közép-európai Népcsoportok Fóruma, amelynek munkájába öt államból különböző népcsoportok érdekeit védő politikai szervezetek vezetői kapcsolódnak be. A találkozó résztvevői megválasztották a vezetőség tagjait: az elnöki tisztségbe Hódi Sándort, a VMDK alelnökét, valamint a három alelnököt: Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Vasil Lizakot, a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligájának elnökét, Borbély Imrét, az RMDSZ politikai titkárát.
1991. december 2. – Ismét találkoztak a három magyar párt vezetői, és közös gazdaságpolitikai bizottság létrehozásában állapodtak meg. Megegyeztek abban, hogy a következő találkozón már a választási előkészületekről lesz szó.December 3. – Lemondott Mikuláš Hirjak, az Együttélés képviselője. Helyébe Hornyák János MKDM-es képviselő került.
1991. december 4. – Az Együttélés képviselői átadták a memorandumot a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács, a cseh kormány, a szlovák kormány vezető tisztségviselőinek, valamint a lengyel és a magyar külképviseleteknek.
1991. december 6. – A Szövetségi Gyűlésben Jiří Dienstbier külügyminiszter elismerte Batta István azon kérésének jogosságát, hogy a helsinki folyamat fő okmányait minden csehszlovákiai polgár számára az anyanyelvén kell hozzáférhetővé tenni, tehát magyarul, lengyelül és a többi kisebbség nyelvén is. A külügyminiszter ígéretet tett, hogy beszerzi az okmányokat a kért nyelveken.
1991. december 19. – Az SZNT-ben a költségvetési tervezet vitájában Dobos László javasolta a nemzetiségi kultúrára szánt összeget 140 millióval megemelni. A Szlovák Rádió nemzetiségi műsorának 1,5, a Szlovák Televízió nemzetiségi adásának 10 millió koronával több költségvetési juttatást javasolt. A javaslatot a parlament megszavazta. A költségvetésről szóló törvény közös előadója Harna István volt.
1991. december 20. – Duray Miklós lemondott a szövetségi gyűlésbeli MKDM-Együttélés parlamenti klub elnökének tisztségéről, a képviselők a feladattal Mihályi Molnár Lászlót bízták meg.
1992
1992. január 4. – Az Együttélés Intéző Bizottsága a parlamenti választásokra való felkészülést és a koalíciós tárgyalások megkezdését tartotta a legfontosabb feladatának.
1992. január 10. – A Szövetségi Gyűlés bizottságaiban folyt a választójogi törvénytervezet vitája. Az Együttélés előterjesztette saját tervezetét, amelyben kombinált választási rendszert javasolt. Duray Miklós szerint a köztársasági elnök nyilvánosságra hozott törvényjavaslata összhangban van az Együttélés javaslatával, és előnyös a nemzeti kisebbségek számára.
1992. január 18. – Az Együttélés Intéző Bizottsága megvitatta a választási koalíció kialakításának alapelveit. Leszögezte, hogy természetes szövetségesének tartja a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat.
1992. január 21–24. – A Szövetségi Gyűlés ratifikálta az emberjogi egyezségokmányt. Václav Havel két javaslatát – a népszavazás megvalósítását szabályozó törvény módosítását és az új alkotmány elfogadásának módjára vonatkozó alkotmánytörvény javaslatát – a parlament elvetette. Ezután a Szövetségi Gyűlés az emberi jogok betartásának helyzetéről szóló jelentést vitatta meg. A jelentés részletesen foglalkozott a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével is.
1992. január 23. – A Szlovák Nemzeti Tanács és a Cseh Nemzeti Tanács Elnöksége közös bizottságot hozott létre a célból, hogy előkészítse a két nemzeti parlament elnökségének találkozóját és az államjogi rendezés kérdéseire vonatkozó szerződés szövegét.
Február 1. – Az Együttélés Országos Tanácsa nagycétényi ülésén felhatalmazta vezetőit, hogy azok kezdjenek koalíciós tárgyalásokat a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy a koalíció egy harmadik taggal bővüljön, nyitott kérdés maradt viszont, hogy a harmadik tag a Magyar Polgári Párt vagy a Magyar Néppárt lesz-e. Az OT felhívást tett közzé a nevelés és az oktatás évéről.
– Az Országos Tanács nyilatkozatot fogalmazott meg az önrendelkezésről, amelyben leszögezi, hogy az Együttélés alapkövetelése az önrendelkezési jog kiterjesztése a kisebbségekben élő népcsoportokra és nemzetrészekre is.
Február 8. – A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács közös bizottságának Milovy-i ülésén megállapodás született az államjogi szerződés legfőbb pontjairól, a szövetség és a tagköztársaságok hatásköréről. Az államrendezésről kompromisszumot kötöttek: a két nép nevében a nemzeti tanácsok kötnének szerződést. A Milovy-i javaslatot a nemzeti tanácsoknak kell jóváhagyniuk.
Február 12. – A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége elvetette az államjogi elrendezésről megfogalmazott Milovy-i szerződéstervezetet. A szerződés ellen szavazott a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, a Demokratikus Baloldal Pártja, a Szlovák Nemzeti Párt és részben a kormánypárt, a Kereszténydemokrata Mozgalom.
Február 13. – A Matica slovenská elnöke nyílt levélben követelte, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács mellett létrejött, a nyelvtörvény betartását ellenőrző bizottság dolgozzon ki zárójelentést tevékenységről.– A szlovák közélet több személyisége diplomáciai baklövésnek minősítette, hogy Ján Klepáč, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke magyarázatot kért az USA pozsonyi konzuljától az amerikai külügyminisztériumnak azzal a jelentésével kapcsolatban, amely az emberi jogok betartását értékeli az egész világon. A jelentés Szlovákiát antiszemita országként jellemezte, és hangsúlyozta a magyar nemzeti kisebbség elnyomását is.
Február 17. – A Szövetségi Gyűlés módosította a földtörvényt. A módosítással egyszerűbbé vált a kárpótlás érvényesítése. A javaslatok érintették azon magyar és német nemzetiségű csehszlovák állampolgárok kárpótlásának kérdését is, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség vádja alapján elnöki rendeletekkel fosztottak meg vagyonuktól. Az Együttélés prágai parlamenti képviselői a sikertelen szavazást követő egyeztetések során elérték, hogy a törvény módosított változata jogosult személyeknek tekintse azokat a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat is, akiknek vagyonát az 1945 utáni elkobzások során másoknak utalták ki. A törvény így bizonyos elégtételt adott a csehszlovákiai magyaroknak, továbbra sem tette azonban lehetővé az 50 hektár feletti földterületek visszaigénylését.
Február 20. – A szlovák kormány nemzetiségi tanácsa megtárgyalta az állami költségvetésből a nemzetiségek támogatására előirányzott összegek elosztásának szabályait: azokat az alapelveket, amelyeket figyelembe vesznek a nemzetiségi kultúra és oktatás anyagi támogatásakor.
Február 22. – Az Együttélés és a Magyar Néppárt vezetői a választásokon való esetleges közös fellépésről tárgyaltak.
Február 25–27. – A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén Dobos László kérte, hogy hozzák nyilvánosságra az állami költségvetésből a nemzetiségek támogatására az erre az évre jóváhagyott összeg elosztását. Az általános politikai vitában ugyancsak Dobos László javasolta, hogy a szlovák–magyar viszony javítása érdekében a szlovák parlament márciusi ülésén érvénytelenítse a magyar nemzeti kisebbséggel szemben kimondott kollektív bűnösséget. Erre válaszolva František Mikloško, a parlament elnöke megállapította, hogy ezt az érzékeny kérdést csakis a magyar parlamenttel közösen lehet tisztázni, és kilátásba helyezte, hogy még a választások előtt sor kerülhet egy közös nyilatkozat elfogadására.
– A jóváhagyott választójogi törvény értelmében a szlovák parlamentbe való bejutás küszöbe egy párt esetében 5, kettős és hármas koalíció számára 7, az ennél nagyobbnak pedig 10 százalék. A választási kampány 23 napra rövidült le, s egy-egy párt az eddiginél kevesebb időt kapott a rádióban és a televízióban programja propagálására. Az előző választásokon tízezer szavazatnál kevesebbet kapott pártoknak – amennyiben a választásokon indulni kívánnak – aláírásokkal kell bizonyítaniuk, hogy legalább tízezer tagjuk van. Továbbra is az arányos képviseleti rendszer érvényesül, és változatlanok maradtak a választási körzetek is.
Február 26. – Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök fogadta az Együttélés küldöttségét.
Február 27. – A Szlovák Nemzeti Tanács a nyitrai egyetem alapításáról szóló törvénytervezetről tárgyalt. Ez az egyetem a Nyitrán működő Pedagógiai Főiskolát és a Mezőgazdasági Főiskolát foglalná magában. Az Együttélés képviselője, Bauer Edit a magyar iskolaügy helyzetét ismertette, és javasolta, hogy indítványozzák az egyetem szenátusának indítványozzák: az egyetem keretében létesítsenek önálló magyar pedagógiai kart. A képviselők heves vita után a javaslatot elvetették, külön határozatként azonban elfogadták Berényi Józsefnek, az MPP képviselőjének indítványát, miszerint az SZNT javasolja az egyetem szenátusának a nemzetiségi és etnikai kultúrák karának létesítését, amelyen pedagógusokat, kulturális dolgozókat és népművelőket képeznének a nemzetiségek számára.
– Duray Miklós, az Együttélés elnöke és Bugár Béla, az MKDM elnöke aláírták a két mozgalom közti koalíció politikai alapelveiről szóló szerződést, amelyben a választásokra való felkészülésen túl a választások utáni együttműködés alapelveit is leszögezték. Közös céljuk, hogy a kisebbségek az állam keretén belül intézményesen gyakorolhassák jogaikat, önigazgatási alapon lépjenek fel az oktatás, a kultúra és a helyhatóságok ügyeiben.
Február 29. – A Rákóczi Szövetség Budapesten találkozót szervezett a második világháború után kitelepített felvidéki magyarok számára. Katona Tamásnak, a magyar külügyminisztérium államtitkárának e rendezvényen elmondott szavaira reagált két vezető szlovákiai politikus, František Mikloško és Ján Čarnogurský. Nyilatkozataikban kifejtették, hogy nem ellenzik a beneši dekrétumok kritikáját, ám egyúttal szükségesnek tartják, hogy a magyar kormány foglaljon állást a szlovákiai területek 1938-as visszacsatolását követő eseményekkel kapcsolatban.
Március 6. – A Szövetségi Gyűlés a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről tárgyalt. A magyar parlamenti képviselők indítványozták, hogy a parlament állíttassa le a Duna elterelésére irányuló munkálatokat. A módosító javaslataikat a parlament elvetette, viszont támogatta a Szövetségi Gyűlés és a Magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottságainak találkozóján közös nyilatkozatban elfogadott csehszlovák álláspontot.
Március 8. – Rekviem Esterházy Jánosért, halálának 35. évfordulóján Kassán. Az Együttélés által szervezett rendezvényen részt vett Esterházy Alice grófnő, a felvidéki magyar mártír-politikus lánya is.
Március 12. – Ismét érdemi döntés nélkül értek véget az Együttélés, az MKDM és az MPP tárgyalásai a hármas választási koalícióról. Az MKDM és az Együttélés hat pontban fektette le azokat a feltételeket, amelyekhez az MPP-vel kialakítandó koalíció létrehozását kötik.
Március 17. – A hármas koalícióról folytatott megbeszélések újabb fordulója. Az Együttélés és az MKDM véleménye szerint az MPP-nek, mint a kormánykoalíció tagjának vagy ki kell lépnie a kormányból, vagy el kell határolnia magát a kormány nemzetiségi politikájának mulasztásaitól. Vitatott pont az is, hogy az MPP elutasította a jövőbeni politikai együttműködés lehetőségét.
Március 19–22. – Az MPP írásbeli nyilatkozatban határolta el magát a kormány nemzetiségi mulasztásaitól, és minősítette saját felelősségének arányát. Az Együttélés és az MKDM nem fogadta el az MPP által kidolgozott nyilatkozatot.
Március 23. – Az MKDM és az Együttélés megbízott küldöttsége a Magyar Néppárttal folytatott megbeszélést az esetleges választási együttműködés feltételeiről.
Március 24. – A Szlovák Nemzeti Tanács védelmi bizottságának a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma tevékenységéről szóló jelentése kitért Vladimír Mečiar múltbeli tevékenységére, és ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy belügyminiszteri, illetve kormányfői minőségében a nyilvántartási adatokkal manipulált. A jelentés meghallgatása az SZNT-ban viharos vitát váltott ki. Míg a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői védték elnöküket, a kormánypártok egyértelműen kiálltak a jelentés tényei mellett.A három magyar politikai erő tárgyalóküldöttségei újabb fordulóra ültek össze. Az Együttélés és az MKDM képviselői az MPP-nek választási szerződés megkötésére tettek javaslatot, ez azt jelentette, hogy az MPP jelöltjei pártmegjelölés nélkül szerepelnének a listán.
Március 26. – Az MKDM, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt küldöttségei nem tudtak megállapodni abban, hogy választási koalíciót alakítsanak, és a választási szerződés feltételeiről sem született egyezség. A tárgyaló felek külön-külön közleményben értékelték a tárgyalásokat.
Március 28. – Az Együttélés Országos Tanácsa Hanván jóváhagyta az MKDM-mel kötött koalíciós szerződést. Továbbra is nyitott kérdésként kezelték a Magyar Néppárttal kötendő hármas koalíció lehetőségét.
Március 30. – Csáky Pál MKDM-es képviselő a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén felolvasta azt a nyilatkozattervezetet, amelyet az MKDM – Együttélés képviselői már két hónappal korábban beterjesztettek, és amely elvetné a magyarokkal szemben 1945-ben érvényesített bűnösség elvét.
Április 1–2. – A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén František Mikloško beszámolt az államjogi elrendezésről folytatott, kudarcba fulladt több mint egyéves tárgyalássorozatról, és megállapította, hogy az új parlamentnek kell folytatnia a megkezdett munkát.– Az államjogi elrendezés és Szlovákia szuverenitásának kérdése ismét szembe állította a parlament vezetőit és nemzeti elven politizáló erőit. Viliam Oberhauser, az SZKDM képviselője, a szlovák kormány erdőgazdasági és vízgazdálkodási minisztere felolvasta a szuverenitást deklaráló nyilatkozatjavaslatot.
Április 2. – Az Együttélés, az MKDM és a Magyar Néppárt között megállapodás született a hármas választási koalícióról.
Április 7. – A Szlovák Televízió Tanácsának magyar tagjai nyilvánosságra hozták a nemzetiségek és etnikai csoportok számára sugárzott anyanyelvi műsor készítésére és az adások fejlesztésére vonatkozó közös javaslatukat. A tervezetet két hónappal korábban terjesztették a Szlovák Televízió Tanácsa elé, amely azonban nem foglalkozott vele.
Április 14. – A prágai Szövetségi Gyűlés utolsó ülésén jóváhagyták a köztársasági elnök megválasztásának módját. A testület a kétfordulós elnökválasztás mellett döntött. Az elnök három hónapig maradhat hivatalában, amíg az új elnök leteszi az esküt.– A Szövetségi Gyűlés nem hagyta jóvá az egyházak és vallási közösségek vagyonjogi kárpótlásáról és rehabilitálásáról szóló törvényt. Ezzel elvetette a magyar képviselők módosító javaslatait, amelyek korábban egy aláírási akció során széles körű támogatást kaptak.
Április 15. – A Központi Választási Bizottság kisorsolta a választásokon induló politikai pártok, mozgalmak és koalíciók választási listáinak sorszámait. A választásokon összesen 41 politikai szerveződés indult. Az MKDM, Együttélés és MNP koalíció a 15, illetve a 20-as számot kapta.
Április 23. – A szövetségi kormány jóváhagyta a Csehszlovákia és Magyarország közötti államszerződés szövegét, a bősi vízi erőmű körüli tisztázatlan kérdések miatt azonban közeli ratifikálása nem volt valószínű.
Április 25. – Dunaszerdahelyen a Csallóközi Városok és Falvak Szövetsége, az Együttélés politikai mozgalom és az Eurolánc Polgári Kezdeményezés szervezésében környezetvédelmi konferenciára került sor, amelyen a Duna két partján fekvő régiók polgármesterei és szakemberek vitatták meg a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdését. A konferencia jelszava „Hagyjuk a Dunát élni!“. A konferencián az érintett régió polgármesterei közös állásfoglalásban kifejtették, nem érdekük, hogy a C-variáns építésével feszültséggóc alakuljon ki ezen a területen.
Május 2–3. – A magyar koalíció mintegy 170 parlamenti képviselőjelöltje és a választási kampány szervezői kétnapos tanácskozást tartottak Pozsonyeperjesen.
Május 4–7. – A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén a kormányprogram teljesítéséről folyt a vita. Rózsa Ernő, az Együttélés képviselője a kormány nemzetiségi politikáját bírálta.
– A Szovjetunióba elhurcoltak kárpótlásáról szóló törvénnyel kapcsolatban a magyar képviselők közös módosító javaslatot terjesztettek a plénum elé. A módosítás, amelyet a képviselők elfogadtak, az 1944-től 1953-ig elhurcoltak számára is lehetővé tette a kárpótlást. Azt is figyelembe vették, hogy a Szovjetunió más országokban is létesített munkatáborokat, az itt töltött időszakért is kárpótlás jár.
– A parlament újra foglalkozott a nyelvtörvény felügyelésére létrehozott parlamenti bizottság tevékenységével. Több képviselő magyarellenes felszólalása után a szlovák parlament ismét elutasította a már megszűnt bizottság felújítására tett javaslatot.– A napirend utolsó pontja a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozat megtárgyalása volt. Viliam Oberhauser miniszter újra előterjesztette a nyilatkozat szövegét, amelyet indulatos vita követett. A parlament végül eldöntötte, hogy a szuverenitási kezdeményezést, tekintettel államjogi fontosságára, háromötödös szótöbbséggel fogadja el a parlament. A szavazáson jelen lévő 139 képviselő közül 73-an szavaztak a nyilatkozat elfogadása mellett, ami a szuverenitási nyilatkozat elutasítását jelentette.
– A Magyar Polgári Párt nyilatkozatot tett közzé, melyben leszögezte: a meg nem valósult hármas koalíció miatt félő, hogy a magyar választópolgárok nem járulnak a szavazóurnákhoz.
Május 7. – A magyar kormány úgy döntött, hogy május 21-i hatállyal felmondja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről Magyarország és Csehszlovákia között 1977-ben kötött államszersződést. Egyben kezdeményezte, hogy az Európa Közösség nagyköveteinek jelenlétében a csehszlovák tárgyalóküldöttség vezetőjével induljanak tárgyalások, melynek témája a munkálatoknak a vizsgálatok idejére történő felfüggesztése volna.
Május 11. – Václav Havel köztársasági elnök fogadta a csehszlovákiai magyar politikai pártok küldöttségeit.
Május 12. – Az Együttélés nyilatkozatot adott ki a bősi vízi erőművel kapcsolatban.
Május 18. – Elkezdődött a vagyonjegyes privatizáció első igazi befektetési fordulója, amelyben a polgárok közvetlenül a részvénytársaságok részvényeibe fektethették pontjaikat.
Május 19. – A Szlovák Televízió főszerkesztője nem engedélyezte a nemzetiségi műsorban annak a riportnak a sugárzását – amelyet a műsor szerkesztői a bősi vízi erőműről készítettek – azzal az indoklással, hogy a riport egyoldalú, a magyar lakosság szemszögéből ítéli meg a kérdést, és a magyar kormány állásfoglalását támogatja. Az Együttélés tiltakozott a „cenzúrázás“ ellen.
Június 1. – Václav Havel köztársasági elnök választások előtti tévébeszédében isten segítségét kérte a helyes döntéshez, és felhívást intézett az állampolgárokhoz: azokat az erőket válasszák, amelyek Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek igazságos együttélése mellett szállnak síkra. „Hiba lenne olyan embereket választani, akik minden probléma gyors megoldását ígérik. Az ilyenek csak diktálni szeretnének választóiknak, nem kíváncsiak a véleményükre.“
Június 5–6. – Parlamenti választások voltak Csehszlovákiában. Csehországban legeredményesebben a Polgári Demokrata Párt (PDP) és a Kereszténydemokrata Párt (KDP) koalíciója, Szlovákiában a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (DSZM) szerepelt. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom – Együttélés Politikai Mozgalom – Magyar Néppárt koalíció elérte a törvényhozó testületekbe való jutáshoz szükséges szavazatküszöböt. Figyelemre méltó a szavazópolgárok nagyarányú részvétele a választásokon (86%).A Magyar Koalíció 228885 (7,42%) szavazata 14 parlamenti helyhez juttatta az Együttélést és az MKDM-et a Szlovák Nemzeti Tanácsban. A Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába 7, a Népi Kamarájába pedig 5 mandátumhoz jutott a Magyar Koalíció. A Magyar Polgári Párt 2,29%-os országos eredményt ért el, így nem teljesítette a parlamentbe jutás feltételét.Az Együttélés megválasztott parlamenti képviselői: Duray Miklós, Bajnok István, Batta István, Boros Zoltán (Szövetségi Gyűlés – Nemzetek Kamarája), Pázmány Péter, Andrássy Ferenc, Gawlik Stanislaw, Mihályi Molnár László (Szövetségi Gyűlés – Népi Kamara), Bauer Edit, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Köteles László, Komlósy Zsolt, Filakovszky János, Fehér Miklós, Harna István, Rózsa Ernő (Szlovák Nemzeti Tanács).
Június 7. – Vladimír Mečiar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke a választások után megtartott első sajtótájékoztatóján a kormányról és a koalícióról még nem nyilatkozott. Kijelentette, hogy Václav Havel elnökké való újraválasztásának esélye nagyon kicsi. A magyar politikai pártokról szólva a következő kijelentéseket tettei: „A magyar politikai pártok képviselőit nem tartom az összes szlovákiai magyar képviselőjének. A DSZM-ben is vannak magyarok, számomra ők a partnerek, azonban semmilyen politikai párbeszédet nem tartok kizártnak.“ Véleménye szerint a nyelvtörvény megújításra szorul, hiszen eredeti formájában nem old meg semmit. A földtörvénnyel kapcsolatban elhangzott: a kollektív bűnösség elvetése nem jelent kollektív bűntelenséget. Az akkori földtörvény értelmében azok is visszakaphatták földjeiket, akik valóban háborús bűnösök voltak, és így kialakult a kettős tulajdon. Az önrendelkezés joga a nemzeteket illeti meg, nem a nemzeti kisebbségeket. Ha Európa nemzetiségi autonómiában gondolkodna, akkor már rég szétesett volna.
Június 8. – Megkezdődött a két köztársaság győztes pártelnökeinek, Václav Klausnak és Vladimír Mečiarnak a tárgyalása, amelynek tétje a szövetségi államforma fennmaradása vagy az ország szétszakadása.
Június 11. – A Szövetségi Gyűlés kamaráiba bejutott pártok és mozgalmak vezetői a különböző tisztségeknek a pártok és mozgalmak súlyának megfelelő arányos szétosztásáról, az elnökség, illetve a bizottságok összetételéről tanácskoztak.– A PDP-KDP koalíció nevében a Kereszténydemokrata Párt elnöke, Václav Benda vezette küldöttség és a Duray Miklós vezette MKDM – Együttélés koalíció küldöttsége egyeztette véleményét a közös állammal kapcsolatban. A PDP-KDP és a magyar koalíció a lényeget tekintve azonos álláspontot képvisel, megegyeznek abban, hogy a jövőben együtt fognak működni.
Június 12. – Az Együttélés vezetőivel folytatott megbeszélést a Demokratikus Baloldal Pártja. Peter Weiss az Együttéléssel folytatott tárgyalásokról: „áttekintettük a belpolitikai helyzet kulcskérdéseit, s egyetértettünk abban, hogy senkit sem szabad kizárni a szlovákiai politikai folyamatokból.“
Június 14. – Václav Havel köztársasági elnök rádiónyilatkozata: „Elnöki jelölésemet kész vagyok abban a pillanatban visszavonni, mihelyt az ország széthullása visszavonhatatlanná válik.“ Megjegyezte azonban, hogy jelölését nem hajlandó visszavonni csak azért, mert valamelyik párt nem támogatja. Csehszlovákia jövőjét illetően három alternatívát jelölt meg: Az első az akkori szövetségi államforma, amelyet ő sem támogatott, mert az akkori föderáció rossz. A második egy olyan transzformáció, amely megőrizné az akkori Csehszlovákia nemzetközi jogalanyiságának folytonosságát, ez azt jelentette, hogy két köztársaság a szövetségi állam jogutódjává vált volna. Ezt csak közös népszavazással lehetett elérni. A harmadik alternatíva szerint az egyik köztársaságban végzett népszavazás döntene a közös államból való kilépésről, ami azt jelentette volna, hogy az elszakadni nem kívánó tagköztársaság nyerné el a jogutódlást.
Június 16. – Bugár Béla, az MKDM elnöke a Csehszlovák Sajtóirodának nyilatkozott: „Szlovákia önállósulása esetében az MKDM a magyar kisebbség jogainak szavatolására területi autonómiát követel majd.“– Tanácskoztak a Szlovák Nemzeti Tanácsba bekerült pártok vezetői. A magyar parlamenti képviselők elégedetlenségüknek adtak hangot, mert a DSZM kész tervekkel állt elő a parlamenti tisztségeket és a bizottságok összetételét illetően, ennek értelmében a tizenöt tagú elnökségben a magyar koalíciót csak egy tag képviselné.
Június 17. – Václav Havel államfő fogadta az Együttélés és az MKDM képviselőit.
Június 19. – A parlamenti pártok közölték a Szlovák Nemzeti Tanács tisztségeinek betöltésére tett javaslataikat. Az Együttélés – MKDM egy bizottságban állíthatott elnökjelöltet, aki egyben az SZNT Elnökségének is tagja lett volna. A jelölt Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke volt.
Június 20. – Václav Klaus és Vladimír Mečiar politikai egyezményt írt alá. Ebben kinyilvánították, hogy a választások után kialakult helyzetet alkotmányos úton, közösen kívánják megoldani.
Június 22. – A Szlovák Nemzeti Tanács politikai grémiumában (a parlamenti pártok vezetőinek találkozóján) meglepetést okozott, hogy a magyar koalíciót ketten képviselték. A két politikai szervezet, az MKDM és az Együttélés képviselői azonban ragaszkodtak ehhez a jogukhoz, mert a szlovák parlamentben két önálló jogi szubjektumként vannak jelen.
Június 23. – A Szlovák Nemzeti Tanács alakuló ülésén a tisztségek szétosztása az előzetes pártközi megállapodások szerint folyt, egy kivétellel: a képviselők nem választották meg az Együttélés – MKDM részéről javasolt Duka Zólyomi Árpádot a környezetvédelmi bizottság elnökévé azzal az indoklással, hogy részt vett a bősi vízierőmű elleni tüntetéseken, sőt ő szervezte az Euroláncot. (Megjegyzés: Duka Zólyomi Árpád a tüntetések idején nem tartózkodott Csehszlovákiában.) A koalíció helyette dr. Rózsa Ernőt javasolta, akit kis többséggel a parlament megválasztott.Június 24.
– Az SZNT Elnöksége kinevezte az új szlovák kormányt. A Szlovák Köztársaság miniszterelnöke Vladimír Mečiar lett.
Június 25–26. – A prágai Szövetségi Gyűlés két kamarájának alakuló ülése. A Népi Kamara elnöke Václav Benda (KDP), a Nemzetek Kamarájának elnöke Roman Zelenay (DSZM) lett. A parlament elnökségébe választották Duray Miklóst és Pázmány Pétert, mindketten az Együttélés képviselői. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak első együttes ülésén a parlament elnökévé Michal Kováčot (DSZM) választották. Václav Havel beszédet mondott a parlamentben. Az MKDM és az Együttélés Coexistentia parlamenti klubjának elnöke Duray Miklós, alelnöke Bartakovics István /MKDM/ lett.
Június 27. – A napilapokban megjelent a Coexistentia parlamenti klub képviselőinek állásfoglalása, melyben néhány időszerű politikai kérdésről fejtették ki véleményüket. A képviselők többek között kinyilvánították, hogy támogatják Václav Havel újraválasztását, valamint bírálták a szlovák kormány tagjainak a nemzeti kérdés kapcsán elhangzott kijelentéseit.Július 3. – A Szövetségi Gyűlésben sikertelen volt az elnökválasztás: az egyik jelölt visszalépésével Václav Havel maradt az egyedüli jelölt, aki viszont a két forduló során nem kapott elengedő szavazatot a Nemzetek Kamarájának szlovák részében.– A szlovák alkotmány előkészítéséről tárgyalt a három vezető szlovák politikai párt. Az alkotmánytervezethez benyújtott – a múlt év októberében kidolgozott – Együttélés-MKDM javaslatot, a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó fejezet tervezetét a megváltozott feltételeknek megfelelően át kellett dolgozni.
Július 4. – Komáromfüssön ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Politikai nyilatkozatot fogadott el az ország helyzetéről.
Július 8. – A magyar kormány Budapesten átadta a csehszlovák diplomáciai képviseletnek azt a bősi vízi erőműre vonatkozó jegyzéket, amelyben a magyar kormány tiltakozott a körtvélyesi tározó feltöltése ellen.
Július 9. – Vladimír Mečiar a „Hű Képet Szlovákiáról“ újságíróklub meghívott tagjainak tartott sajtóértekezletet. Nagy visszhangot váltott ki az, hogy bizonyos titkos forgatókönyv közzétételét követelte, amelyet az előző kormány az ország szétválásának esetére dolgozott ki. A tájékoztatón a szétválás negatív következményeiről beszélt és beismerte, hogy Szlovákia gazdaságilag nincs felkészülve a gyors szétválásra. Hasonló vihart kavartak kijelentései a magyar részről észlelt fokozott légi tevékenységről, hadgyakorlatokról és arról, hogy a vegyesen lakott területeken zavart okozók ellen, mint a köztársaság-ellenes felforgatók ellen fognak eljárni.
– Az SZNT Elnöksége a július 17-i parlamenti ülés napirendjére tűzte a kormányprogramnak és Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatnak a megvitatását. A magyar képviselők a bizottsági üléseken elmondták a kormányprogrammal kapcsolatos fenntartásaikat. Duka Zólyomi Árpád szerint a kormányprogram túl általános, nem abból a tényből indul ki, hogy Szlovákia többnemzetiségű köztársaság, a nemzeti kisebbségek jogait csak általánosságban fogalmazza meg. Dobos László az államigazgatási, helyi önkormányzati és nemzetiségi bizottság ülésén javasolta, hogy a bizottság támogassa a kulturális és oktatásügyi önigazgatás megteremtését a nemzetiségek számára. A javaslatot viharos vita után elvetették. A művelődési, tudományos és oktatásügyi bizottság is elfogadta a kormányprogramnak a nemzetiségi oktatásügyre vonatkozó tételeit. Ezek szerint a kormány a nemzetiségileg vegyes területeken megteremti a feltételeket a szlovák nyelvnek – az államnyelvnek – a tökéletes elsajátításához, emellett támogatja az anyanyelvi oktatást. Bauer Edit egyrészt arra mutatott rá, hogy az anyanyelvi oktatásnak előnyt kellene élveznie, másrészt hangsúlyozta, hogy az érvényben lévő nyelvtörvény hivatalos nyelvről beszél, az államnyelv fogalma nem tisztázott.
– A környezetvédelmi bizottság ülésén Köteles László kifogásolta, hogy a kormány fontos céljának tekinti a bősi vízi erőmű befejezését, pedig az nem oldja meg az energiaellátási gondokat, ráadásul környezetvédelmi szempontból veszélyeket rejt magában.
– Jozef Moravčík szövetségi külügyminiszter a Národná Obrodának adott interjújában a magyar kisebbségről azt mondta, hogy Dél-Szlovákiában a magyar kisebbségek jogai meghaladják az európai mértéket. Ezeket a kérdéseket multilaterális szinten kellene megoldani, és ő hajlandó erről a kérdésről bármilyen nemzetközi fórumon tárgyalni. Veszélyesnek ítélte azt a gyakorlatot, hogy a kisebbségek jogvédelmét az „anyaország“ látná el.
Július 14. – A szlovák parlament napirendjén a kormányprogram szerepelt. A vitában a magyar koalícióból is többen elmondták a kormányprogrammal szembeni fenntartásaikat. A magyar képviselők hozzászólásaira éles hangnemben reagált Milan Kňažko. Az SZNT elfogadta a kormányprogramot. Vladimír Mečiar záróbeszédében kitért a magyar képviselők felszólalásaira, leszögezte, hogy az Együttélés és az MKDM nem lehet a magyar kisebbség képviselője, a kisebbségeket az állam képviseli. A kormánynak kötelessége, hogy foglalkozzon a szlovák nyelv oktatásával a magyar iskolákban. Elítélte az egyoldalú autonómiatörekvéseket és hozzátette, hogy „tudjuk, ezt Budapest kezdeményezi“.
Július 15. – Kéthetes szünet után újra megjelent a Szabad újság. Az új lapgazda a Madách-Posonium Kft.– Az Együttélés és az MKDM parlamenti klubjai állásfoglalást tettek közzé a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló SZNT-deklarációval kapcsolatban.
– Duray Miklós és Bugár Béla nyilatkozatban utasította el a DSZM, a DBP és az SZNP vádjait és fenyegetéseit.
Július 16. – A Szövetségi Gyűlésben a Coexistentia parlamenti klub nevében Duray Miklós mondta el a magyar képviselők fenntartásait a szövetségi kormány programjával kapcsolatban: a kormány ideiglenes programjából hiányzik a politikai helyzet pontos elemzése. Alkotmányellenes a kormány programnyilatkozatának az állam kettéosztására irányuló javaslata.
Július 17. – Az SZNT elfogadta a Szlovákia szuverenitását kinyilvánító dokumentumot. A plénumon Csáky Pál olvasta fel az MKDM és az Együttélés képviselői klubjának állásfoglalását.
– Václav Havel levelet küldött a Szövetségi Gyűlésnek, amelyben bejelentette, hogy 1992. július 18-án lemond köztársági elnöki tisztségéről.
Július 22. – A szlovák sajtó Vladimír Mečiarnak azon hétfői kijelentésével foglalkozott, miszerint Magyarország a szlovák-magyar határon több hadgyakorlatot tartott, mint az egész NATO. A szlovák napilapok a Csehszlovák Távirati Iroda budapesti tudósítását közölték arról, hogy a magyar védelmi államtitkár, Annus Antal szerint ez a kijelentés csak arra jó, hogy mérgezze a két szomszédos állam közti viszonyt. Ugyanakkor a beszámoló arról is szólt, milyen katonai alakulatok létesülnek Nyíregyházán, a szlovák határtól 50 kilométerre.
Július 28. – A szlovák kormány foglalkozott a néhány dél-szlovákiai község nevének megváltoztatására tett indítvánnyal. Érsekkéty és Nagykér kérelmét a szlovák elnevezés megváltoztatására jóvá hagyta, elutasította viszont Gúta, Köbölkút, Tardoskedd és Párkány kérelmét annak ellenére, hogy a helybéliek népszavazással döntöttek a szlovák elnevezés megváltoztatásáról.Augusztus 1. – A Coexistentia parlamenti klub sajtóértekezletén Duray Miklós beszámolt Václav Klaus cseh miniszterelnökkel és Ján Strásky szövetségi miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről. Elmondta, hogy a közös állam szétesésére vonatkozó módszereknek a programnyilatkozatban való taglalása miatt nem támogatták a szövetségi kormány programnyilatkozatát.
Augusztus 4. – Jannis Sakelariou, az Európa Parlament külügyi és biztonsági bizottságának elnöke a bizottság ülésén azt javasolta, hogy az EP szeptemberi ülésén ne kezdjenek vitát a Csehszlovákiával kötött társulási szerződés ratifikálásáról. Duray Miklós véleménye szerint az EP óvatossága bizonyos mértékben segítheti az újonnan létrejövő államokban a demokratikus erőket.
Augusztus 7. – Duray Miklós a Szövetségi Gyűlésben módosító javaslatokat terjesztett be a szövetségi parlament emberjogi és humanitárius kérdésekkel foglalkozó albizottságának megalakításáról folyó vita során. A javaslat értelmében a bizottság tevékenysége a kisebbségi jogok tiszteletben tartására is kiterjedt volna, a parlament azonban a javaslatot elvetette. (Ugyanezt javasolta Erich Kříž, a PDP képviselője is.)
Augusztus 8. – Jozef Moravčík szövetségi külügyminiszter pozsonyi tartózkodása során találkozott Bugár Bélával, az MKDM elnökével és Duka Zólyomi Árpáddal, az Együttélés alelnökével. A miniszter szerint a kisebbségi mozgalmak fontos szerepet tölthetnek be a külkapcsolatok ápolásában. A külügyminiszter sajtóértekezletén kijelentette, jó lenne, ha Szlovákia lemondana a védelmi pozíciókról és a konfrontációs hangnemről.
Augusztus 10. – A Matica slovenská közgyűlésén több felszólalás foglalkozott a dél-szlovákiai helyzettel. Mečiar kormányfő kijelentette, hogy az autonómia kérdésének felvetése nélkülözi a pontos meghatározást, „minthogy azonban a magyar kisebbség Jugoszláviában, Romániában és Szlovákiában egyszerre lépett fel ugyanazon programmal, ezt úgy értékeljük, mint nemzetközileg összehangolt akciót.“
Augusztus 13. – A szlovák parlament bizottságaiban folyó vita során a magyar képviselőknek az alkotmánytervezethez fűzött javaslatait szinte automatikusan leszavazták.
Augusztus 19. – A győztes szlovák párt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetői tárgyalóasztalhoz ültek a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel. Az MKDM átadta a koalíció 33 pontba foglalt észrevételeit az alkotmánytervezettel kapcsolatban. Megegyeztek abban, hogy a parlamenti ülés előtt sor kerül egy találkozóra a DSZM és a koalíció, vagyis az MKDM és az Együttélés között. A magyar önigazgatási törekvésekről érdemben nem esett szó.
Augusztus 20. – A magyar lapok ismertették a magyar kormány kisebbségekkel kapcsolatos nyilatkozatát. A nyilatkozatot Jeszenszky Géza külügyminiszter olvasta fel a Határon Túli Magyarok Fórumán, melyet a III. Magyar Világkongresszus előestéjén rendeztek meg.
– A III. Magyar Világkongresszuson Duray Miklós terjesztette be a Határon Túli Magyarok Fórumán elfogadott javaslatot, miszerint a kongresszus hagyjon jóvá a kisebbségek sorsáról szóló nyilatkozatot.
Augusztus 22. – Az alkotmányjogi bizottság ülésén Fehér Miklósnak a kisebbségi önkormányzati végrehajtó szerv létrehozására vonatkozó módosító javaslatait elvetették. A javaslatra reagálva Mečiar kormányfő elmondta, hogy önrendelkezési joga csak a nemzetnek lehet, önigazgatási szerveket létrehozni nemzetiségi alapon durva beavatkozás lenne az ország rendjébe, veszélyeztetné az ország integritását, sehol a világon nem ismernek el ilyen jogokat.
Augusztus 26. – Az Együttélés és az MKDM közös sajtótájékoztatót tartott, amelynek témája az alkotmány volt. Elhangzott, hogy amennyiben a parlament a kisebbségi jogokra vonatkozó módosító javaslatokat elveti, a magyar koalíció nem szavazza meg a tervezetet, és képviselői tiltakozásuk jeléül kivonulnak az ülésteremből.
– A magyar koalíció és a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőinek megbeszélésén az alkotmánytervezet volt a téma. A KDM képviselői nem támogatták a nemzetiségi jogokat érintő javaslatokat.
Augusztus 28. – Az MKDM és az Együttélés politikusai véleményt mondtak a legutóbbi Klaus-Mečiar találkozón született megegyezésekről. Az MKDM nyilatkozatában az állt, hogy az államjogi elrendezés kérdésében a népszavazás kiírását támogatják. Az Együttélés elnöke szerint a brünni megállapodások nem tartalmaznak fontos új elemet, csupán a két önálló állam létrehozása időpontjának kitűzését jövő év elsejére. A vezető politikai pártok vezetői el akarták kerülni a föderáció önkényes szétesését, ezért megállapodás született arról, hogy a Szövetségi Gyűlésben közösen nyújtsanak be törvénytervezetet az ország különválásának módjáról.
Szeptember 1. – A Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta az alkotmányt. A magyar képviselők módosító javaslatait a bizottságok egytől egyig elutasították. Hangsúlyozták, hogy az alkotmánytervezet a benyújtott formájában a nemzetiségek hátrányos megkülönböztetésének veszélyeit rejti magában, de rámutattak arra is, hogy a demokrácia, a jogállamiság kialakulását is hátráltatja a tervezet több pontja.
Szeptember 3. – A pozsonyi várban ünnepélyes keretek között aláírták a Szlovák Alkotmányt. A magyar képviselők frakciói nem vettek részt az ünnepségen.
Szeptember 4. – Felmérés készült arról, hogyan vélekedik Szlovákia lakossága a nemzeti kisebbségek helyzetéről. A lakosság 63%-a meg volt győződve arról, hogy a nemzetiségek jogait Szlovákiában tiszteletben tartják. A magyar megkérdezettek közül 25 százalék vélekedett úgy, hogy nem tartják be a kisebbségi jogokat. A lakosság 60% a kisebbségi önigazgatás megvalósítása ellen volt. A magyar lakosság 32%-a egyetértett az önigazgatás megvalósításával, 30% pedig inkább egyetértett, mint nem.
Szeptember 8. – Az SZNT Együttélés képviselőnek klubja és a MKDM képviselőinek klubja közös nyilatkozatban reagált a kormányfő kijelentéseire, amelyekkel megkérdőjelezte a magyar koalíció képviselőinek legitimitását.
Szeptember 9. – Vladimír Mečiar egynapos hivatalos látogatásra Budapestre utazott. A kormányfők közötti tárgyaláson megállapodás született parlamenti bizottságok létrehozásáról Bős kérdésének tárgyilagos, ideológiamentes megítélésére. A magyar javaslatot, miszerint közösen forduljanak a Hágai Nemzetközi Bírósághoz, Mečiar azzal utasította vissza, hogy ez a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik. A kisebbségek helyzetének vizsgálatára ugyancsak bizottságokat hoztak létre. Magyar szakértői csoport vizsgálta meg Szlovákiában a kisebbségek helyzetét, egy szlovák szakértői bizottság pedig a Magyarországon élő szlovákokét.
Szeptember 15. – A bősi vízi erőmű ügyében tett közzé állásfoglalást a Csallóközi Városok és Falvak Szövetségének Közgyűlése, ebben sajnálattal állapítják meg, hogy a döntéshozók rendre figyelmen kívül hagyták Bős kérdésében hozott számos állásfoglalásukat.
Szeptember 24. – Az Együttélés sajtóértekezletén a fő téma az volt, hogy a szlovák alkotmány elfogadása után fennáll a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének veszélye. A mozgalom vezetői az alaptörvény módosításának szükségességét hangoztatták. Szó esett az FTC-szurkolók elleni rendőri beavatkozásról. Duray Miklós elmondta, hogy a Szövetségi Gyűlésben a magyar koalíció interpellációt nyújtott be, amelyben magyarázatot kértek a belügyminisztertől a terroristaellenes alakulat bevetése miatt.
Szeptember 25. – A Szövetségi Gyűlés Batta Istvánt az Európa Tanács közgyűlésének póttagjává, Boros Zoltánt pedig az Európa Parlament tagjává választotta.
Szeptember 28. – A Magyar Demokrata Fórum Országgyűlési Képviselőcsoportjának meghívására budapesti látogatásra érkeztek az Együttélés és az MKDM parlamenti klubjai.Szeptember 29. – A magyar koalíció parlamenti klubjainak küldöttségét fogadta Antall József kormányfő és Szabad György házelnök.
Szeptember 30. – A Szlovák Nemzeti Tanács állami ünneppé nyilvánította augusztus 29-ét, a szlovák nemzeti felkelés kitörésének napját. A javaslatot támogatta az Együttélés és az MKDM parlamenti klubja is. Duka Zólyomi Árpád beszédében hangsúlyozta, hogy a felkelés során a szlovák nép más népekkel együtt az erőszakkal, a fasiszta kizárólagossággal szállt szembe.
– Az Együttélés először adja ki a Hónap című közlönyét, melyet a központi iroda szerkeszt az elmúlt hónap eseményeiről.
Október 1. – A Szövetségi Gyűlés képviselői nem hagyták jóvá a föderáció megszűnésének módjairól szóló alkotmánytörvény-javaslatot. Elfogadtak viszont egy olyan határozatot, hogy alakuljon bizottság, amelynek feladata a csehszlovák unióra vonatkozó törvényjavaslat kidolgozása lett volna. A Coexistentia parlamenti klub tagjai tartózkodtak a szavazástól.
– A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülésén Köteles László javasolta, hogy a Szlovák Rádió Tanácsának mindig legyen kisebbségi tagja, akit nem politikai, hanem nemzetiségi társadalmi szervezetek jelölnének. Az indítványt a parlament elvetette.
Október 2. – A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának ülésén az idei év első felének költségvetési merítéséről szóló jelentés bizottsági előadója Harna István volt.
– Bauer Edit az utónevek használatával kapcsolatban interpellált a belügyminiszterhez. Augusztus 19-én a Pravdában ugyanis a belügyminisztérium illetékese félrevezető tájékoztatást adott az utónevek anyakönyveztetését illetően. Ezzel olyan tévhitet keltett, mintha a szülők nem adhatnának anyanyelvükön keresztnevet gyermeküknek.
Október 4. – Budapesten a Szép utcában felavatták gróf Esterházy János emléktábláját. Ünnepi beszédet mondott a felvidéki magyarság több közéleti személyisége, köztük Duray Miklós is.
Október 5. – Duray Miklós, az Együttélés elnöke és Duka Zólyomi Árpád alelnök Bécsben Simon Wiesenthallal, a Zsidó Dokumentációs Központ világhírű vezetőjével találkoztak. Megbeszélésükön a szlovákiai kisebbségek helyzete volt a fő téma, de felvetődött gróf Esterházy János rehabilitálása is.
Október 6. – Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Néppárt vezetőivel.
Október 11. – Az MDF és az Együttélés oktatáspolitikai fórumot szervezett Salgóbányán.
– Az MKDM és az Együttélés országszerte előadássorozatot szervezett a vagyoni és a politikai üldözöttek kárpótlásáról intézkedő magyar törvényekről, mivel azok a külföldi állampolgárokra is vonatkoztak.
Október 16. – Az „Akcióbizottság a Duna védelmében“ elnevezésű környezetvédelmi szervezet sajtótájékoztatót tartott Pozsonyban. A szervezet tíznapos tiltakozó akciót hirdetett meg a Duna elterelése ellen.
Október 19. – A Dunáért folyó tüntetéssorozat keretében Nagymaroson szimbolikus gátbontást rendeztek, Esztergomban és Párkányban is tiltakoztak a környezetrombolás ellen. Esztergomban felszólalt Duka Zólyomi Árpád is. A tüntetőkhöz csatlakozott Lipták Béla professzor, az Amerikai Magyar Környezetvédelmi Alapítvány elnöke. A Panorámának adott nyilatkozatára reagálva Ivan Laluha, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szlovák fél továbbra is hajlandó a tárgyalásokra. Hozzátette, a szlovák hatóságok fel fognak lépni, amennyiben a tiltakozó akciók Szlovákia területére is kiterjednek, és törvénytelenség történik.
Október 20. – A Národná Obroda címoldalán „Duray fenyegetőzik“ címmel röviden hírt adott arról, hogy az előző napi genfi sajtótájékoztatóján Duray Miklós újságírói kérdésre válaszolva nem tartotta kizártnak Szlovákiában a polgárháború kitörését.– Az Együttélés tiltakozó akciót indított a bősi vízi erőmű ellen. Felhívással fordult mindenkihez, hogy küldjön levelet az ENSZ Emberjogi Bizottsága Elnökének.
Október 21–23. – Antall József levélben fordult több nyugati államfőhöz, hogy támogatásukat kérje Bős ügyében. „Az egész nemzetközi közösség érdeke, hogy elkerüljük a közép-kelet-európai régió stabilitását fenyegető konfliktusokat.“
– A magyar környezetvédők Lipták Béla vezetésével békés tüntetést szerveztek Dunacsúnyon.
Október 24. – Bős kérdésében a négyoldalú brüsszeli tárgyalás sem vezetett eredményre. A szövetségi kormányfő kész volt további tárgyalásokra. Ezen a napon kezdődött meg a Duna elterelése Dunacsúnyon. A magyar kormány a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult.
Október 26. – A szlovák és a cseh kormány egyeztető tárgyalásán több pontban megegyezés született az államszövetség szétesése utáni együttműködésről, például a vámunióról.
Október 27. – A Szlovák Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta a népszámlálás végleges adatait. Szlovákiában 567 296 magyar nemzetiségű és 608 221 magyar anyanyelvű lakos élt.
Október 29. – Az Együttélés és az MKDM közös nyilatkozatban foglalt állást a bősi vízi erőműről.
Október 30. – Londonban az EK-csúcsértekezleten részeredmény született: szombattól felfüggesztik a Duna elterelését, ha az EK szakértőiből és a két érintett fél képviselőiből álló bizottság erre ajánlatot tesz. Egy külön bizottságnak november 15-éig kell felmérnie a környezeti ártalmakat.
– Minden napilapban megjelent a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Memoranduma az ország szétválása utáni együttműködésről.
– Győrött nemzetközi kisebbségi konferenciát tartottak, melyen részt vettek az Együttélés képviselői is.
November 2. – Vladimír Mečiar ausztriai látogatásáról hazatérve a Szlovák Rádióban megismételte korábbi kijelentéseit a magyarországi nacionalista, militáns és antiszemita megnyilatkozásokról.– A New York Times közölte Lipták Béla cikkét: Bős problémája veszélyezteti a térség stabilitását. Lipták írásában Mečiart Miloševičhez hasonlította.
November 4. – Az Új Szó a szlovákiai magyar pártok vezetőit arról kérdezte, mi lesz a Szövetségi Gyűlés képviselőinek sorsa a szövetségi parlament megszűnése után. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke a második kamara megalakulásával számolt, bár a legdemokratikusabb eljárásnak azt tartotta volna, ha új választások kiírására került volna sor, de ez nem volt érdeke a két legerősebb pártnak.
November 6. – A Szövetségi Gyűlés nem szavazta meg a szövetségi kormány kibővített programnyilatkozatát.
– Jozef Moravčík szövetségi külügyminiszter az ET ülésén Strassbourgban kijelentette: Szlovákiában megteremtették a feltételeket a magyar nemzetiségű állampolgárok minden jogának tiszteletben tartására.
November 7. – Az Együttélés Český Těšínben tartotta országos tanácskozását. A föderáció szétesése után a mozgalom is ketté vált: szlovákiai és csehországi szervezetre. Az Együttélés Országos Tanácsa felhívással fordult mindazokhoz, akik jogsérelmet szenvedtek el nemzetiségük miatt: forduljanak parlamenti képviselőinkhez.
November 11. – Tornaújfalun, Szepsiben és több más községben a Kassai járásban az útkarbantartó vállalat kidöntötte a magyar helységnévtáblákat. Az Együttélés és az MKDM felhívással fordult az önkormányzatokhoz, miszerint a táblák eltávolításának elrendelését törvényellenesnek tekintik.
November 12. – A szlovák miniszterelnök, a parlament elnöke és alelnökei, valamint a parlamenti pártok és a frakcióvezetők megbeszélésén a miniszterelnök fegyverszünetet kért január 15-ig, vagyis az ellenzéki pártok vezetőitől azt kérte, hogy tartózkodjanak a kormány bírálatától. Külön hangsúlyozottan kérte a magyar pártok együttműködését. Duray Miklós szerint az adott belpolitikai viszonyok közt elfogadhatatlan volna a politikai moratórium.
November 17. – Négynapos látogatásra Franciaországba és Belgiumba utazott a magyar koalíció négytagú küldöttsége: Bugár Béla, Csáky Pál, Dolník Erzsébet és Duray Miklós. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke megbeszélést folytatott az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa külügyi bizottságának tagjaival.
November 18. – A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa és a Cseh Nemzeti Tanács is megvitatta az államszövetség megszűnéséről szóló alkotmánytörvény-tervezetet. Az alkotmánytörvényt végül egy módosítással elfogadták. (Az SZNP indítványozta, hogy a törvény mondja ki, egyik utódállam sem használhatja a föderáció felségjeleit.) Elutasították viszont a DBP és a KDM javaslatát, hogy a föderáció megszűnésének kimondását népszavazás előzze meg.November 20. – A szlovák parlamentben Bauer Edit interpellált a kétnyelvű helységnévtáblák erőszakos eltávolítása miatt. A képviselőnő ugyanakkor nem fogadta el, a plénum viszont megszavazta a belügyminiszter válaszát az előző ülésen elhangzott interpellációjára, melyben a magyar nevek anyakönyveztetésének akadályoztatására hívta fel a figyelmet.
November 23. – Tom Lantos amerikai demokrata párti képviselő Pozsonyban tartózkodott, a Magyar Polgári Párt vezetőivel találkozott, majd az Együttélés részéről Duka Zólyomi Árpáddal és Dobos Lászlóval tárgyalt.
– Szomolai Ernő, a Dunaszerdahelyi Járási Útkarbantartó Vállalat igazgatója a magyar helységnévtáblák ügyében azt javasolta, hogy az önkormányzatok a magyar nyelvű táblákat külön táblaszárakra a község földterületére helyezzék.
November 25. – Prágában a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnéséről szóló alkotmánytörvényt. A magyar koalíció képviselői a szavazásnál tartózkodtak.
December 3. – Az Együttélés alelnöke, Duka Zólyomi Árpád és az MKDM elnöke, Bugár Béla közös nyílt tiltakozó levelet intézett a Szlovák Televízió elnökéhez a magyar helységnevek alkalmazásának betiltása miatt. A Szlovák Televízió hírszerkesztőségének főszerkesztője november 18-án egy munkaértekezleten utasította a magyar adás szerkesztőit, hogy az adásban ne használják a magyar helységneveket.
December 5. – Az Együttélés meghívására kétnapos látogatásra Szlovákiába érkezett a FUEV (Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója) delegációja. A kétnyelvűség alkalmazása, a restitúció gyakorlati megvalósítása, a bősi vízi erőmű, az oktatás és az egyházak helyzete iránt érdeklődtek.
December 7. – Léván az I. Magyar Értelmiségi Fórum alkalmából a szlovákiai magyar politikai szervezetek elnökei közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben kijelentették: az önálló Szlovákia antidemokratikus folyamatban jött létre.
December 9. – Az Együttélés és az MKDM közzétette a kisebbségek jogairól szóló közös alkotmánytörvény-tervezetét.
December 11. – Az Együttélés központi irodájában tanácskozott a négy szlovákiai magyar párt, illetve mozgalom elnöke, azzal a kéréssel fordultak az EBEÉ képviselőihez, hogy Szlovákia felvétele előtt mérlegeljék, mennyire tartja magát a helsinki elvekhez Szlovákia. Az MPP elnöke, A. Nagy László nem írta alá a nyilatkozatot, így a hármas koalíció pártelnökeinek aláírásával jutott el a címzettekhez.
1992. december 14. – Trencsénteplicen újra találkoztak a szlovákiai parlamenti pártok és frakciók vezetői, hogy tárgyaljanak a Szlovák Köztársaság önállósulásának gyakorlati kérdéseiről. A szövetségi parlamenti képviselők további sorsáról folyó vitában a magyar pártok elnökei a második kamara létrehozása mellett tették le voksukat. A DSZM elutasító döntését ebben a kérdésben a politikai megállapodások megszegésének tekintették. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a szlovákiai belpolitikai viszonyok stabilizálása szempontjából elengedhetetlen a nemzetiségileg vegyesen lakott területek problémájának kezelése.
– Az Együttélés és az MKDM közös nemzetközi sajtótájékoztatóján a két mozgalom vezetői számos olyan tényt tártak az újságírók elé, melyek bizonyítják, hogy frontális támadás indult a szlovákiai magyar kisebbség anyanyelvének használata ellen. Erre utalnak többek között azok az intézkedések, melyeket a magyar keresztnevek anyakönyveztetése és a helységnevek használata ellen hoztak.
1992. december 15. – Az EBEÉ külügyminiszteri tanácsának december 15-i stockholmi ülésén hozott zárónyilatkozat értelmében a résztvevők egyetértettek azzal, hogy 1993. január 1-jei hatállyal a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a helsinki folyamat rendes tagjává váljon.
1992. december 17. – A Szövetségi Gyűlés utolsó ülésén Duray Miklós szlovákul és magyarul is szólt: „Most is hasonló helyzetben vagyunk, mint hetvennégy évvel ezelőtt. Akkor sem a népakarat szerint alakult meg ez az ország, most sem a nép döntése által szűnik meg. Elődeink akkor nem értettek egyet azzal, ami történt, mi sem értünk egyet ezzel a törvénytelenséggel. Legitimnek csak azt tartjuk, ami a nép akaratából történik.“
1992. december 21. – Az Új Szó közzétette Az év csehszlovákiai magyar embere címért meghirdetett verseny eredményét. A legtöbb szavazatot Duray Miklós kapta.
– Az Együttélés és az MKDM közös felhívással fordultak az illetékesekhez, hogy intézkedjenek az utóbbi hetekben erősödő skinhead mozgalom idegengyűlöletet és fajgyűlöletet terjesztő tevékenysége ellen, mert veszélyezteti az alapvető emberi és szabadságjogok szavatolását.
– Az Együttélés és az MKDM parlamenti képviselői a bősi vízi erőmű által sújtott térség lakosainak nevében levelet intéztek az Európai Közösség elnökéhez. Arra kérték, hogy az EK szakértői véleményük megfogalmazása során vegyék figyelembe a leginkább érintett lakosság érdekeit.
1992. december 23. – A magyar kormány diplomáciailag elismerte a január 1-jén önállóvá váló Cseh, illetve Szlovák Köztársaságot.December 31. – Duray Miklósnak ítélte a Hungarian American Alumni Associaton nevű intézmény a JUS HUMANA 1992-es évi díját.
1993
1993. január 1. – Szlovákia az Európa Tanácshoz címzett levélben kérte felvételét az Európa Tanácsba, ugyanakkor kinyilvánította, hogy a Csehszlovákia által aláírt kötelezettségeket Szlovákia magára nézve kötelező érvényűnek tartja.
1993. január 3–8. – Közigazgatási konferenciát rendeztek határon túli magyar fiatalok részére Veszprémben az államigazgatási Főiskolában. A nemzetközi kollokviumon mozgalmunkat hattagú küldöttség képviselte.
1993. január 8. – Duray Miklós és Flórián László Budapesten a FIDESZ vezetőivel tárgyalt.
1993. január 9. – Budapesten ülést tartott a Közép-európai Népcsoportok Fóruma. Részt vettek rajta a határon túli magyar szervezetek vezetői, az Együttélést Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád képviselte.
1993. január 11. – Duka Zólyomi Árpád és Harna István a Demokratikus Baloldal Pártjának vezetőivel folytatott megbeszélést.
Január 12. – Egyeztető tárgyalások folytak a magyar pártok között. Először az Együttélés és az MKDM vezetői, ezt követően pedig a négy magyar mozgalom, illetve párt vezetői ültek tárgyalóasztalhoz. Megbeszélésük célja, hogy közös álláspontot alakítsanak ki Szlovákia felvételi kérelméről az Európa Tanácsba.– Dobos László kapta az Európai Utas 1992-es emlékplakettjét.
Január 13. – Az Együttélés nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a szlovák költségvetésnek a magyarok és egyéb nem szlovák nemzetiségűek kultúráját és oktatásügyét érintő diszkriminatív jellegére. Ez egyben válasz Vladimír Mečiarnak az utóbbi időben többször ismételt nyilatkozatára, miszerint az állam a vegyesen lakott területeken egy kisebbségi lakos kulturális életére háromszor annyit költ, mint egy szlovákéra. Egy belga újságírónak kijelentette, hogy a mai gazdasági helyzetben Szlovákia nem engedheti meg magának, hogy aránytalanul többet költsön a nemzetiségi iskolákra. Az Együttélés nyilatkozatában rámutat, hogy a magyar és többi nemzeti kisebbség 65,5%-kal kevesebbet kap kulturális célokra, mint a többségi nemzet.
– David Brighty prágai brit nagykövet az Együttélés irodájában találkozott Duray Miklóssal, Duka Zólyomi Árpáddal és Flórián Lászlóval.
– Az ET miniszteri bizottsága Szlovákia tagfelvételi kérelmét a Parlamenti Közgyűlésnek továbbította véleményezésre.
Január 15. – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Szlovákiának megadta a különleges meghívotti státuszt.
Január 15–17. – Brassóban az RMDSZ III. kongresszusán vendégként jelen voltak Duray Miklós, Dolník Erzsébet és Dobos László.
Január 16. – A Liberális Internacionálé római ülésén elfogadott határozata értelmében az LI Intéző Bizottsága támogatta az Együttélés (és hasonlóképp a Magyar Polgári Párt) felvételi kérelmét a Liberális Internacionáléba. Ezzel megfigyelői státuszt nyertünk e szervezetben. Duray Miklós véleménye szerint e felvételnek több előnye van, például politikai céljaink érdekében nemzetközi támogatást szerezhetünk, és az sem elhanyagolható szempont, hogy ezáltal a liberális sajtó ajtaján bátrabban kopogtathatunk.
– A helyhatósági pótválasztásokon az Együttélés jelöltjei közül négy új polgármestert választottak meg.
Január 19. – A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa ülésén döntés született arról, hogy a parlament képviselői mégsem fognak újra esküt tenni az új alkotmányra, hanem csupán egy határozatot fogadnak el. Ebben megállapítják, hogy létrejött az önálló Szlovákia, majd a második cikkely szerint „az SZK NT képviselői a Szlovák Köztársaság létrejöttéből kiindulva hűséget fogadnak a Szlovák Köztársaságnak és kijelentik, hogy kötelességeiket annak állampolgárai érdekében teljesítik majd.“
– A képviselők döntöttek a volt prágai Szövetségi Gyűlés képviselőinek sorsáról is: elvetették a második kamara létrehozásának gondolatát. Ezzel kapcsolatban Rózsa Ernő így nyilatkozott: „Két nézettel találkoztunk. Az egyik szerint a képviselők négy évre kaptak mandátumot a választóiktól, és az érvényes törvények szerint a parlament ettől a mandátumuktól nem foszthatja meg őket. A másik nézet szerint amennyiben egy olyan állam szervébe választották be, amely minden intézményével együtt – beleértve a parlamentet is – megszűnt, akkor a képviselői funkció is megszűnik. A szövetségi parlament nem oldotta meg következetesen a kérdést. Mivel államjogi kérdésről van szó, ezt csak az alkotmánybíróság döntheti el. Csakhogy a szövetségi megszűnt, a szlovákiai pedig még nem működik.“
– A Human emberjogi mozgalom képviselőivel folytattak eszmecserét az Együttélés vezetői.
Január 20. – Duray Miklós a szlovák parlamentnek a Szövetségi Gyűlés képviselőire vonatkozó határozatáról nyilatkozta, hogy véleménye szerint nem létezik olyan törvény, amely a képviselőket megfoszthatja a mandátumuktól. Ezért a szlovák parlament határozata nélkülözi a szilárd jogi alapot, és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is rossz fényben tünteti fel Szlovákiát. Kifejtette, hogy a legigazságosabb megoldás az új parlamenti választások kiírása lett volna, ezt azonban a kormányzó mozgalom elutasítja.
Január 21. – A parlament ülésén Bauer Edit és Köteles László kifejtették, hogy a helységnévtáblák eltávolítása ügyében benyújtott interpellációjukra az írásbeli választ nem tartják kielégítőnek. Köteles László konkrét eseteket sorolt fel a táblák erőszakos eltávolítására. Rózsa Ernő az államigazgatás magyar nemzetiségű munkatársainak sorozatos elbocsátása miatt tiltakozott. Harna István a pénzügyminiszternek tett fel kérdéseket a hitelnyújtást megnehezítő körülményekről.
Január 22–24. – Az MDF VI. országos közgyűlésén a vendégek között felszólalt Duray Miklós is. A magyarországi fejlődés jelenlegi szakaszát konszolidált átalakulásnak nevezte, amely példaértékű Közép-Európa többi állama számára is.Január 24. – A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levélben tiltakozott Matúš Kučera oktatási miniszternek az anyanyelvi oktatás ellen tett nyilatkozatai miatt.Január 30. – Az Új Szó ismerteti az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentését az emberi jogok betartásáról Szlovákiában. A jelentés többek között megállapítja, hogy az új szlovák alkotmány nem szentel kellő figyelmet a nemzeti kisebbségeknek, e tekintetben kimunkálatlan.
Február 1. – Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kiegészítést fogadott el az emberi jogok európai konvenciójához, amely garantálja a nemzeti kisebbségek szabad fejlődését, vallási, nemzeti és kulturális identitásuk megőrzését (1201-es ajánlás).Február 2. – A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán létrehozták a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karát.
– A szlovák parlament államigazgatási, önigazgatási és nemzetiségi bizottságának küldöttsége – köztük Duka Zólyomi Árpád is – a Magyar Országgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának meghívására budapesti látogatáson vett részt.
Február 3. – A prágai brit nagykövetség munkatársai látogatást tettek az Együttélés központi irodájában, ahol Duray Miklóssal és Dolník Erzsébettel találkoztak. A vendégek aziránt érdeklődtek, milyen álláspontot alakított ki az Együttélés a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban, és milyen konkrét lépéseket terveznek a kisebbségeket érintő kérdésekben.
Február 4. – Közös dokumentumot írt alá a négy szlovákiai magyar politikai erő. A memorandum címzettje az Európa Tanács. A dokumentum annak kapcsán született, hogy Szlovákia, mint önálló állam az Európa Tanács tagja kíván lenni. Felhívja a figyelmet a politikai visszarendeződés veszélyeire és a kisebbségben élő népcsoportok diszkriminálására. – Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi kapcsolatok titkárságának vezetője Pozsonyban találkozott Dolník Erzsébettel és Bauer Edittel, akiknek átadta az MSZP meghívását egy nemzetközi stabilitási konferenciára.
Február 5. – A szlovák parlament küldöttsége vendégként részt vett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén. A delegáció tagja volt Harna István is.– Az Együttélés gazdasági bizottsága Dunaszerdahelyen tartotta tanácskozását.
Február 6. – Az Együttélés és a Csallóközi Városok és Falvak Szövetsége Dunaszerdahelyen találkozót szervezett vállalkozók részére.
Február 9–10. – Strasbourgban járt a szlovák parlament delegációja. Csáky Pál a delegáció tagjaként Egon Klepschnek átadta a magyar koalíció közös levelét (Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Bugár Béla és Csáky Pál írták alá december 21-én) a helsinki elvek szlovákiai betartásáról.
Február 10. – Az Együttélés központi irodájába látogatott Michal Kováč, a DSZM köztársasági elnökjelöltje. Az Együttélés vezetői, Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád elmondták, hogy fenntartásaik vannak a DSZM politizálását illetően.
Február 12. – Királyhelmecen járt az MDF parlamenti frakciójának küldöttsége. A vendégekkel való találkozáson részt vett Duray Miklós és Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövet is. Pásztor István polgármesterrel a határmenti régiók kapcsolatteremtési lehetőségeiről és a városi egyetemről tárgyaltak.
Február 15. – A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa titkos szavazáson 106 igen szavazattal, 20 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett Michal Kováčot megválasztotta köztársasági elnökké. Az Együttélés álláspontját Duka Zólyomi Árpád fejtette ki: „…nem tudunk támogatni olyan elnökjelöltet, aki a kormánypárt központi erejét erősíti meg. Bízunk viszont abban, hogy Michal Kováč arra fog törekedni, hogy minden polgár államfője legyen.“
– Szlovákiai látogatást tett az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet nemzetiségi kisebbségek ügyében illetékes főbiztosa, Max van der Stoel. Találkozott az Együttélés és az MKDM vezetőivel is, akik vendégüket a szlovákiai magyar és más nemzeti közösségek helyzetéről tájékoztatták.
Február 17. – A parlament ülésén több interpelláció hangzott el az Együttélés képviselői részéről. Bauer Edit az igazságügy-minisztertől kért választ a „málenykij robot“-ra hurcoltak kártalanításával kapcsolatos kérdéseire. Dobos László a kormánytól konkrét adatokat kért arról, milyen mértékben vannak jelen az államigazgatás alacsonyabb szintjein, illetve a diplomáciai szolgálatban a kisebbségek képviselői. Köteles László a bodrogközi és nagykaposi ivóvízgondok megoldása iránt érdeklődött. Fehér Miklós idézett az interpellációk során említett 1868-as kisebbségi törvényből bizonyítva, hogy annak paragrafusai az adott időben nagyvonalúak voltak.
Február 20–21. – Léván a II. Magyar Értelmiségi Fórummal folytatódott a múlt év decemberében megkezdett szlovákiai magyar-magyar eszmecsere. Többek közt mind a négy hazai magyar párt vezetőin részt vettek a találkozón.
Február 27–28. – Az Együttélés Komáromban tartotta IV. Országos Kongresszusát. Kongresszusi dokumentumként jóváhagyta Duray Miklós Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet c. dolgozatát. Programértékű dokumentumokat hagyott jóvá az Együttélés politizálásáról, a területi önkormányzat és a személyi autonómia alapelveiről, a helyi önkormányzatok, településközi szövetségek kérdéséről, a területi és közigazgatási átrendezésről, az Együttélés vállalkozási politikájának élénkítésére Válságkezelő gazdasági programra van szükség, Mentsük meg a mezőgazdaságot és Vessünk véget a tömeges elszegényedésnek címekkel, valamint az egészségügyi politikáról, az oktatáspolitikáról, a kultúráról. A kongresszus küldöttei nyilatkozatot fogadtak el a Kassai Kormányprogramról, és felhívással fordultak a szlovákiai magyarokhoz önmeghatározásunkat illetően. A felhívásban kimondták, hogy a Szlovákiában élő magyarságot a magyar nemzet szlovákiai nemzeti közösségének tekintik. A küldettek módosították a mozgalom alapszabályát. A kongresszus által megválasztott tisztségviselők: Elnök: Duray Miklós, általános alelnök: Duka Zólyomi Árpád, az Etikai Bizottság tagjai: Fister Magda, elnök; Brogyányi Mihály; Gyurícsek Piroska; Kolár Péter; Zsámbok Csaba, a Számvizsgáló és Ellenőrző Bizottság tagjai: Kása Zoltán, elnök; Brogyányi Mihály, ifj.; Lépes László; Pápay Zoltán; Plichta Péter, az Országos Tanács: Andrássy Ferenc; Baculák Veronika; Dr. Bajnok István; Balassa Zoltán; Balkó Ferenc ; Batta Attila; Batta István; Bauer Edit; Barczi Tibor; Bélik György; Bohák Béla; Botló Mihály; Borbély József; Borka Gyula; Boros Zoltán; Bölcs József; Dobos László; Dolník Erzsébet; Duka Zólyomi Árpád; Dusza István; Duray Miklós; Együd László; Fegyveres Margit; Fehér Miklós; Filakovszky János; Forró László; Fuksz Sándor; Görgey Árpád; Gabri Rudolf; Gyimesi György; Gyurián Gábor; Hahn József; Hahnné Duray Éva; Harna István; Gyurcsík Iván; Harsányi László; Hortai Éva; Hrubík Béla; Hulkó Gábor; Ibos László; Jancsó János; Kajla János; Kakas Pál; Katrenics Károly; Kele Lajos; Kiss Mihály; Komlósy Zsolt; B. Kovács István; Ladislav Köteles; Kvarda József; Lacza Tihamér; Lőrincz Zoltán; Melczer László; Mészáros György; Mészáros Miklós; Mihályi Molnár László; Mocskos Géza; Novák László; Pásztor István; Pallya Gábor; Pál Lajos; Pázmány Péter; Pelle Tibor; Pogány Erzsébet; Proszonits László; Rózsa Ernő; Sebők Zoltán; Seres Lajos; Szabó Rezső; Szabó Sándor; Száraz Dénes; Szomolay Ferenc; Tokár Lajos; Urbán Aladár; Vincze Gábor; Vitéz Erika; Varga Ervin; Zachariás István. Az Országos Tanács által megválasztott Intéző Bizottság: Batta Attila; Batta István; Bauer Edit; Dobos László; Gyimesi György; Harna István; Hortai Éva; Köteles László; Kvarda József; Pázmány Péter; Rózsa Ernő; Az Országos Tanács által megválasztott további tisztségviselők: alelnök: Kvarda József; főtitkár: Dolník Erzsébet; sajtótitkár: Pogány Erzsébet; szervező titkár: Görföl Jenő; külügyi titkár: Batta IstvánMárcius 3. – Az Együttélés irodájába látogatott Luc Liebaut, Belgium szlovákiai nagykövete.
– Komáromból és környékéről mintegy 150 vállalkozó találkozott, hogy elégedetlenségüket fejezzék ki a kormány vállalkozó-ellenes politikája miatt. A találkozón felszólalt Fehér Miklós parlamenti képviselő is.
Március 6–7. – Az Együttélés képviselői, területi vezetői az Eger mellett Noszvajon nemzetközi konferencián vettek részt, amelynek témája A társnemzeti modell mint új alkotmányos berendezkedési forma volt. Előadók voltak többek közt Czigány Imre, Ankerl Géza, Bíró Gáspár, Nahimi Péter, Szabó Tibor, Molnár Gusztáv és Duray Miklós.
Március 8. – A Magyar Polgári Párt meghívására Pozsonyban járt a Szabad Demokraták Szövetségének küldöttsége Pető Iván elnök vezetésével. A delegációt Duray Miklós vezetésével az Együttélés képviselői is fogadták.– Dunaszerdahelyen tartotta közgyűlését a Csallóközi Városok és Falvak Társulása. Kvarda József ismertette az új területrendezési elvvel kapcsolatos állásfoglalásunkat.
Március 11. – Az MDF Elnöksége támogató nyilatkozatot adott ki az Együttélés IV. Országos Kongresszusán megfogalmazott törekvésekről. „Az összmagyarság szempontjából is nagy jelentőséggel bír, hogy az Együttélés az eddigi kisebbségi önmeghatározás helyett magyar nemzeti közösségnek tekinti a Szlovákiában élő magyarságot“, áll többek között a nyilatkozatban.
– A Ján Ludwig vezetésével Szlovákiában tartózkodó EBEÉ-küldöttség kétórás eszmecserét folytatott az Együttélés vezetőivel. A megbeszélés témája az volt, milyen feltételei és lehetőségei vannak Szlovákiában a helsinki elvek betartásának.Március 12. – Az Európa Parlament határozatot hozott, miszerint Szlovákiának és Magyarországnak haladéktalanul a Hágai Nemzetközi Bíróság elé kell vinnie a bősi vízi erőmű ügyét.
Március 15. – Országszerte megemlékezéseket tartottak az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján. Számos ünnepségen jelen voltak mozgalmunk képviselői is, többek között Ipolyvarbón Batta István és Hrubík Béla, Losoncon és Komáromban Duray Miklós és Bauer Edit, Pozsonyban Dolník Erzsébet, Somorján Duka Zólyomi Árpád és Dobos László.
Március 16. – Nagy-Britannia külügyminisztériumának államtitkára és Nagy-Britannia prágai nagykövete további szakértők kíséretében az Együttélés irodájába látogattak.
Március 19. – Az Együttélés küldöttsége Duray Miklós vezetésével Budapesten találkozott valamennyi magyarországi parlamenti párt képviselőivel. A látogatás időszerűségét az adta, hogy az Együttélés kongresszusán több olyan kérdésben született döntés, amely túllépi az ország határait, és közép-európai jelentőséggel bír. A küldöttség tagjai ezekről a határozatokról tájékoztatták a magyarországi parlamenti pártokat.
Március 20. – Az Együttélés Országos Tanácsa Tardoskedden ülésezett. Programján az országos kongresszus értékelése, illetve személyi kérdések szerepeltek. Az OT felhívással fordult a szlovák kormányhoz, hogy a bősi vízi erőművet illetően írja alá a hágai alávetési nyilatkozatot, és egyezzen meg a magyar kormánnyal az átmeneti vízgazdálkodási rendszerről. Duray Miklós beszámolójában elmondta, hogy az Európa Tanács által megbízott, a szlovákiai kisebbségek helyzetéről felmérést készítő szakemberek nem kaptak optimális képet a szlovákiai helyzetről, mivel jobboldali nacionalista erők akadályozták őket ennek kialakításában. Duray közölte, emiatt az Együttélés panaszlevelet intéz Catherine Lalumiere-hez, az ET főtitkárához, melyben kéri a felmérés újbóli elvégzését és azt, hogy a küldöttség a magyar politikai erők véleményét is hallgassa meg.
Március 22. – április 8. – A brünni Masaryk Egyetem a TEMPUS program keretében politikai szemináriumot szervezett az önkormányzatok szakemberei számára Korszerű demokratikus önkormányzat címmel. Az Együttélést Fister Magda és Boros Zoltán képviselték.
Március 24–27. – Máltán az Európa Tanács közgyűlésének politikai bizottsága Tarja Halonen asszony jelentésének meghallgatása után úgy döntött, hogy Szlovákia felvételét júniusban tűzik napirendre.
Március 24. – A szlovák parlament nyilatkozatot fogadott el Bős-Nagymarossal kapcsolatban, választ adva a Magyar Országgyűlésnek az ENSZ-tagországok törvényhozó testületeihez intézett február 24-i felhívására. Eredménytelennek bizonyult Bauer Edit és Rózsa Ernő felszólalása, mely arra irányult, hogy a kérdés végleges megoldása érdekében kerülni kellene a konfrontációs hangnemet, illetve a Nemzeti Tanács reagáljon az Európa Parlament ajánlásaira. A szlovák parlament nyilatkozatában az áll, hogy a Magyar Országgyűlés célzatosan elferdíti a problémák lényegét, és igazságtalanul vádolja Szlovákiát Magyarország területi integritásának, illetve számos nemzetközi egyezménynek a megsértésével.
Március 29. – Az Együttélés-MKDM koalíció küldöttsége Budapesten tárgyalásokat folytatott Szabad Györggyel, az országgyűlés elnökével. A küldöttséget fogadta Antall József miniszterelnök is. A tárgyalásokon többek között szóba került Szlovákia felvétele az Európa Tanácsba, a nemzeti kisebbségek jogbiztonsága, Bős kérdése, valamint a kulturális és oktatásügyi autonómia, a regionális közigazgatás koncepciója is.
Március 30. – Megbeszélést tartottak az MKDM és az Együttélés vezetői. A jogaink alkotmányos biztosítása már több tárgyalás, több – sokszor ellentmondó – nyilatkozat témája volt. Most talán sikerült határozott lépést tenni annak érdekében, hogy a koalíció közösen keresse a megoldás módját.
Április 1. – Az Együttélés központi irodájában a környezetvédelem legégetőbb kérdéseiről tanácskoztak a Szlovákiai Zöldek Pártja és az Együttélés tisztségviselői.– Ülésezett az Együttélés Intéző Bizottsága, értékelte az elmúlt hetek nagy horderejű politikai tárgyalásait, találkozóit a magyarországi parlamenti pártokkal, majd a kormányfővel és az országgyűlés elnökével.
Április 2. – Michal Kováč meghívására kerekasztal-beszélgetésre került sor az államfő és a parlamenti pártok vezetői között. A találkozón – Duray Miklós értékelése szerint – „a köztársasági elnök minden jó szándéka ellenére a szóvivő Vladimír Mečiar volt, aki többek között kijelentette, hogy Szlovákiában kialakult helyzetért nem csupán a DSZM a felelős, hanem az összes többi párt is, miközben egyértelműen leszögezte, hogy sem a Čarnogurský által vezetett KDM-mel, sem az Együttéléssel nem hajlandó együttműködni, még a köztársasági elnök kérésére sem.“ Az államfő elfogadta Duray Miklósnak azt a javaslatát, hogy külön megbeszélést folytasson a magyar politikai pártokkal.
– Nyitrán a Pedagógiai Főiskola aulájában tanácskozás zajlott a négypárti egyeztető tanács (Együttélés, MKDM, MPP, MNP) kezdeményezésére a magyar felsőoktatás és pedagógusképzés helyzetéről. Dolník Erzsébet bevezetőjében leszögezte, hogy kényszerhelyzetben vagyunk, vagyis a magyar pedagógusképzést Nyitrán kell megoldani, mert a parlament és a Pedagógiai Főiskola szenátusa egyaránt jóváhagyta a Nemzetiségi Kultúrák Karának létrehozását. Dobos László elmondta, hogy az Együttélés fenntartással fogadta a kar megalakulását, mivel az NKK egybemossa a szlovákiai magyar felsőoktatás kérdését a roma, horvát, ukrán, bolgár vagy német képzés eltérő igényeivel.
Április 3. – Duray Miklós beszédet mondott a Csemadok Országos Közgyűlésén a Csemadok építkezésének lehetőségeiről.
Április 6–7. – Az Európa Tanács jogi igazgatója pozsonyi látogatása során többek között megbeszélést folytatott az Együttélés és az MKDM képviselőivel is. Előkészítette az ET jogi szakembereinek egy héttel később esedékes látogatását.Április 7–8. – Hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodott a szlovák parlament küldöttsége – köztük Harna István, az Együttélés parlamenti képviselője. A pozsonyi küldöttséget fogadta Szabad György és Antall József is.
Április 8. – A Szabad Újság napilap sorozatban kezdte közölni az Együttélésnek a magyarlakta dél-szlovákiai régió területi felosztására vonatkozó javaslatát.
– Michal Kováč köztársasági elnök a pozsonyi várban fogadta az Együttélés és az MKDM parlamenti koalíciójának képviselőit. Mozgalmunk részéről Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád vettek részt a találkozón. A köztársasági elnök elfogadta Duray Miklós indítványát, hogy májusban kerekasztal-beszélgetésen fogadja a kisebbségek képviselőit, beleértve a kisebbségek társadalmi és kulturális szervezeteinek vezetőit is.
Április 16. – Duray Miklós, Batta István és Boros Zoltán falugyűléseken találkozott Páskaháza, Kuntapolca és Pelsőc polgáraival.
Április 16–17. – Királyhelmecen az Együttélés, a Magyarok Világszövetsége és a Holland Református Párt szervezésében nagysikerű kétnapos fórumot tartottak Keresztények a közös Európáért címmel, a konferencián kilenc ország képviseltette magát. Az Együttélés képviselői közül Bauer Edit és Duray Miklós tartottak előadást.
Április 17–18. – Debrecenben tartotta kongresszusát a FIDESZ, amelyen mozgalmunkat Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád képviselte.
Április 20. – Catherine Lalumiere asszony, az ET főtitkára Pozsonyban találkozott Vladimír Mečiar kormányfővel.
Április 21. – Szepsiben folytatott eszmecserét a Vállalkozók Fóruma. Mozgalmunkból Köteles László és Zachariás István voltak a kezdeményezői a tanácskozásnak.
Április 21–26. – A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa leszavazta Bauer Editnek azt a határozati javaslatát, amely a magyar egyesületek és intézmények 1938 óta elkobzott vagyonának visszaszolgáltatásáról rendelkezett volna. Rózsa Ernő rámutatott az általános gazdasági és társadalmi krízisre, kiemelve az aktualizált program kisebbségpolitikai hátrányait. Dobos László azokra a támadásokra felelt, melyek szerint a magyar koalíció tehetne Szlovákia ET-i felvételének késéséért. Pontos adatokkal és nevekkel demonstrálta, hogy 1965 óta hányszor próbálkozott hiába a szlovákiai magyarság jogainak alkotmányos és törvényes kodifikálásával. Ezt a demokrácia sem hozta meg neki, ezért kénytelen a magyarság Európához fordulni. Filakovszky János parlamenti felszólalásában az egészségügy hiányosságaira mutatott rá, Harna István pedig szakember-kormány létrejöttét sürgette. A képviselők többpontos határozatot fogadtak el a kormányprogram módosításáról. Bauer Edit indítványára feladatul adták a foglalkoztatási alapról szóló törvény következetes megvalósítását és Rózsa Ernő javaslatára a kormány nemzetiségi politikájának pontosítását.
Április 22–23. – Mozgalmunk vendégül látta a budapesti Századvég Politikai Iskola diákjait. A diákok Szarka László vezetésével azért látogattak Szlovákiába, hogy az itteni magyarság politikai, társadalmi és gazdasági helyzetével ismerkedjenek.
Április 25. – A Magyarok Világszövetsége, a Közép-európai Népcsoportok Fóruma (KENF) és az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója (FUEV) Budapesten az MVSZ székházában szakmai tanácskozást tartott a kárpát-medencei magyarság autonómia-törekvéseiről. Az Együttélés küldöttségét Duray Miklós vezette.
Április 26. – A Magyar Köztársaság nagykövetségi rezidenciáján előadással egybekötött beszélgetésre került sor, amelynek témája a diplomáciai protokoll volt. Az előadást Kiss Róbert, a budapesti Századvég politikai iskola igazgatóhelyettese tartotta, és részt vettek rajta a pozsonyi magyar szervezetek munkatársai. Az Együttélés által kezdeményezett találkozó védnöke Boros Terézia aszszony, a nagykövet felesége volt.
Április 28. – Duray Miklós a SMENA vendége volt. A SMENA szerkesztősége szerdánként ismert személyiségeket hív meg reggelire és az olvasókkal való telefonbeszélgetésre. A Duray Miklóssal folytatott telefonbeszélgetések szövegét másnap a lap közölte.
Április 29. – Duray Miklós a Budapesti Műszaki Egyetem vendége volt. Ugyanaznap este Érden a Magyar Nemzet által szervezett vitafórumon, előadásának témája a magyarság és kisebbségi lét volt.
Április 30. – Duray Miklós a Piarista Diákszövetség váci összejövetelén vett részt, este pedig Budapesten az MDF Hunyadi Klubjában Népek együttélése Közép-Európában címmel tartott előadást.
Május 3. – Hans van der Brock, az Európai Közösség külügyi és biztonsági biztosa pozsonyi megbeszélései során találkozott az Együttélés képviselőivel, Duray Miklóssal és Rózsa Ernővel is. Rózsa Ernő beszámolt a kárpótlási törvény diszkriminatív jellegéről, illetve elemezte az alkotmány nemzetiségi cikkelyeinek fonákságait.
– A szlovák iskolaügyi minisztériumnak az ún. vegyes lakosságú területek iskoláival megbízott főosztálya megbeszélést hívott össze. Dolník Erzsébet így vélekedett a tanácskozásról: „…nem vesznek bennünket partnerszámba. Szemünkre vetették, hogy minden eszközzel a minisztérium, a kormányzat lejáratására törekszünk. Számon kérték tőlünk, hogy ezrével érkeznek a tiltakozó levelek a kétnyelvű oktatás bevezetése ellen, miközben szerintük az emberek nem is tudják, hogy mi az.“
Május 6. – Harna István a Budapest Kongresszusi Központban tartott kétnapos nemzetközi konferencián vett részt. A Pénz–Piac 93 elnevezésű rendezvény témája a közép-kelet európai térség újjászerveződő pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatai voltak.
Május 7. – Jozef Moravčík külügyminiszter Strasbourgban részt vett az ET miniszteri bizottságának ülésén. Tárgyalásai eredményéről másnap személyesen cserélt eszmét Duray Miklóssal és Bugár Bélával.
– Pozsonyban tartotta első közgyűlését a Márai Sándor Alapítvány, majd a résztvevők a liberalizmus közép-európai helyzetéről tanácskoztak. Az Együttélést Pogány Erzsébet sajtótitkár képviselte.
Május 8. – Esztergomban emlékünnepséget rendeztek Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek halálának és földi maradványai hazaszállításának évfordulója kapcsán. Az ünnepségen Paskai László bíboros meghívására Duray Miklós is részt vett.
– Rozsnyón tanácskoztak az Együttélés járási titkárai.Május 9. – Kalondán a Palóc Regionális Majális alkalmával polgármesteri találkozót tartottak, amelyen a regionális települési közösség megalakulása volt a téma. Az eseményen jelen voltak Komlósy Zsolt és Boros Zoltán parlamenti képviselők is.
Május 9–14. – Batta István Londonban részt vett az Európa jövője címmel rendezett konferencián, amelyen többek között Schöpflin György is előadást tartott. Batta István a brit parlamentben konzervatív párti képviselőkkel tárgyalt, s találkozott a szlovák nagykövettel is.
Május 12. – Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strassbourgban úgy döntött, hogy javasolja Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba, miután megszabták azokat a feltételeket, amelyeket a szlovákiai magyar közösség jogaival kapcsolatban a szlovák kormányzatnak figyelembe kell vennie. A raportőr, Tarja Halonen asszony újabb kiegészítéseket fűzött a máltai közgyűlésen előterjesztett jelentéséhez.
– Ľubomír Dolgoš privatizációs miniszter a pártok gazdasági szakértőivel – köztük Szomolay Ferenccel és Komlósy Zsolttal – tárgyalt. – Az MKDM központi irodájában öszszeült a magyar politikai pártok és mozgalmak politikai egyeztető tanácsa. A résztvevők kifejtették véleményüket azokról a kérdésekről, amelyeket az ET-be való felvétel kapcsán Szlovákiának rendeznie kell. Megvitatták a köztársasági elnök által május 20-ára összehívott kerekasztalon várható kérdéseket és az oktatásügy időszerű problémáit. Az Együttélést Dolník Erzsébet és Duka Zólyomi Árpád képviselték.
Május 12–15. – A ruszinok- ukránok szlovákiai szervezetének négynapos fesztiválján az Együttélés képviseletében részt vett Reiter Krisztina, kassai területi titkár is.
Május 13. – A Szabad Újság közölte Kende Péternek, a Párizsban élő magyar származású egyetemi tanárnak észrevételeit tartalmazó levelet Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet című memorandummal kapcsolatban: „… Igazatok van, hogy a közép-európai stabilitás csak a teljes állampolgári egyenjogúság alapján és az eltérő identitású csoportok (nemzeti közösségek) kölcsönösen korlátozott önrendelkezésével teremthető meg…“
Május 14. – A Pozsonyi Városi Bíróság megkapta Simon Wiesenthal levelét, amelyben adatokat szolgáltat Esterházy Jánosról. Közli: a Nácizmus áldozatai Szövetségének dokumentációs központjában írásos bizonyítékok és tanúvallomások vannak arról, hogy a gróf 1942 és 1945 között zsidó családokat mentett meg.
Május 15. – A Wspólnota, a Csehszlovákia megszűnése következtében kettévált Együttélés Csehországban maradt része Český Těšínben tartotta országos kongresszusát. A mozgalom Coexistentia néven folytatja működését, elnöke ismét Stanislav Gawlik lett. Az Együttélés nevében Duka Zólyomi Árpád, a Coexistentia nevében pedig Stanislav Gawlik aláírtak egy megállapodást a két politikai szubjektum közötti kapcsolatról.
– A Beszélő Duray Miklós véleményét közli az ukrán-magyar alapszerződés ratifikálásáról. Duray kifejtette, hogy értelmetlennek tartja és a helsinki elvek túllépésének minősíti annak rögzítését, „hogy tiszteletben tartják egymás területi épségét és kijelentik, hogy egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük“.
Május 17. – Komáromban jobboldali politikai konzultációs és egyeztető konferenciára került sor hat politikai párt részvételével. Az Együttélés, a PDSZ, a KDM, az MKDM, az MPP és a PDP komáromi szervezetei megegyeztek a Komáromi Konzervatív-Liberális Konferencia létrehozásában.
Május 19–22. – Obstrukcióval reagált a szlovák parlament a magyar koalíció határozati javaslatára, amelyet az Európa Tanácsba való felvételi kérelem kapcsán fogalmaztak meg a magyar képviselők. Ez többek között a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának aláírására, az Európa Tanács 1201-es ajánlásának betartására, a nemzeti kisebbséghez tartozók nevének használatára, a községek, városok és földrajzi nevek használatára, valamint a területi és a közigazgatási felosztásra vonatkozott. Duka Zólyomi Árpád a napirend összeállításakor javasolta egy olyan programpont beiktatását, amely Szlovákia európa tanácsbeli felvételével kapcsolatos. Ennek napirendre tűzését a parlament elvetette. Ezért Bauer Edit az általános vitában terjesztette elő a magyar koalíciós mozgalmak határozati javaslatát.
– A szlovák parlament Harna István javaslatára határozatot hozott, miszerint a kormány ezentúl negyedévenként köteles beszámolni a költségvetés helyzetéről, illetve köteles biztosítani az iskolaügyi és egészségügyi tárca működéséhez szükséges pénzeszközöket, akár a költségvetési törvény módosítása árán is.
– Duka Zólyomi Árpád a dunaszerdahelyi egészségügyi iskolában megnyitott szlovák, illetve az emiatt elvett magyar tannyelvű osztály ügyében interpellációval fordult az oktatási és az egészségügyi tárca vezetőihez. Az oktatási minisztertől választ kért arra a kérdésre is, kinek az utasítására és milyen törvények alapján rendelkezett úgy a Szlovák Tankönyvkiadó igazgatója, hogy a magyar iskoláknak készülő földrajzkönyvekben a földrajzi neveket kizárólag szlovákul lehet írni. A parlament márciusi ülésén Duka Zólyomi Árpád a magániskolák finanszírozása ügyében intézett kérdést az iskolaügyi tárca miniszteréhez, a most megkapott választ az Együttélés alelnöke nem fogadta el, mivel az nem tartalmaz megoldást a magánvállalkozási elvek szerint adóztatott magániskolák helyzetének megváltoztatására. E parlament történetében először fordult elő, hogy magyar képviselő ellenvetése alapján a választ a plénum sem fogadta el.
Május 20. – Az Együttélés vendége volt Holly Cartner, a Helsinki Watch (New York-i független, társadalmi szervezet, amely nemzetközi viszonylatban a Helsinki Záródokumentumban foglalt elvek betartását hivatott ellenőrizni) kiküldött munkatársa. Szlovákiai látogatásának célja volt, hogy az emberi jogok betartásáról helyszíni tapasztalatokat szerezzen. Az Együttélés vezetői elsősorban a nyelvi diszkriminációra hívták fel a figyelmet. Holly Cartner találkozott több olyan személlyel is, akit nemzetisége miatt ért jogsérelem.Korábban a Helsinki Watch levelet intézett Vladimír Mečiarhoz, amelyben aggodalmát fejezte ki a szlovákiai magyarság jogait illetően. Konkrétan a magyar szülők névválasztási jogának korlátozását említi, illetve a Szlovák Televízió 1992. november 18-i rendeletét, amellyel meg akarták tiltani a magyar adásban a magyar helységnevek használatát.
– Michal Kováč államfő kerekasztal-beszélgetésre hívta a szlovákiai nemzeti közösségek képviselőit. Az Együttélést Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád képviselte. Megállapodtak abban, hogy a legközelebbi találkozóig az elnöki hivatal összegzi az egyes küldöttségek állásfoglalásait, valamint a kormányszervek elképzeléseit a felvetett problémák megoldásáról.
Május 20–23. – A németországi Flensburgban tartotta közgyűlését az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója. A kongresszuson az Együttélést Flórián László és Galo Vilmos, az MKDM-et Csáky Pál képviselték. A kongresszus fő témájához (Kisebbségek a konfliktus és a béke metszéspontjában) Flórián László is hozzászólt. Vendégként jelen volt Dušan Slobodník szlovák kultuszminiszter is, aki Flórián felszólalására a tárgyalás addigi békés hangulatával ellentétben ingerült hangnemben replikázott. Fenyegetőzött, hogy az Együttélésnek ezt a FUEV-beli tevékenységét a szlovákokkal szembeni magyar állásfoglalásként fogja a szlovák közvélemény elé tárni, ezzel is előre jelezve egy újabb magyarellenes kampány kezdetét.Flórián László és Csáky Pál közös beadvánnyal fordult a FUEV elnökségéhez, és kérték a szervezet állásfoglalását annak érdekében, hogy a jövőben egy FUEV-kongresszuson se léphessen fel senki fenyegetőleg a résztvevőkkel szemben.
Május 25. – Duray Miklós a sajtó kérdésére reagált a két nappal korábbi DSZM-MKDM találkozóra. Mint elmondta, az Együttélés is kapott megbeszélésre felkérő levelet a DSZM alelnökétől, az Együttélés konkrét témakörök megjelölésével válaszlevelet írt, erre azonban már nem reagált a kormánypárt.
– Fehér Miklós ismertette a magyar koalíciónak a nyelvtörvény módosítására benyújtott törvényjavaslatát. Ennek lényege, hogy amely településen a nem szlovák lakosság meghaladja az 50%-ot, ott e nemzeti közösség nyelve is hivatalos nyelvként szerepelne, ahol pedig meghaladja a 10%-ot, ott a közfeliratok is többnyelvűek lennének. A módosító javaslat kitér az okiratok kezelésére, hitelesítésére is.
– A Szlovák Köztársaság magyar parlamenti pártjai állásfoglalást fogalmaztak meg Szlovákia felvételéről az Európa Tanácsba. Az állásfoglalást Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Bugár Béla és Csáky Pál írták alá, majd egyetértésüket jelezve A. Nagy László és Popély Gyula, a két parlamenten kívüli magyar párt elnöke is csatlakozott. A címzett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselői.
Május 26. – A Szlovákiai Helsinki Bizottság a kisebbségi jogokról tartott szemináriumot. A vitában Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád is felszólalt.– Az Együttélés vezetői találkoztak a Diákhálózat és a Magyar Ifjúsági Szövetség vezetőivel.
– A Magyar Televízió Napzárta előtt című műsorában Duray Miklós és Bíró Gáspár nemzetközi és alkotmányjogász a társnemzeti viszony fogalmáról, tartalmáról, megvalósítási lehetőségeiről folytattak eszmecserét.
Június 1. – Az Együttélés és az MKDM képviselői a Diákhálózat szervezésében a Szlovákiában tevékenykedő hat diákszervezet képviselőivel az együttműködés és a kölcsönös tájékoztatás gyakorlati megvalósításának formájáról tárgyaltak.
Június 2. – Genfben az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága a raportőrok jelentésének elfogadása után Szlovákia felvételének kérelmét a június 29-én esedékes plenáris ülés elé utalta.
Június 4. – Szlovákiának az Európa Tanácsba történő felvételét megelőző időszakban – főként a szlovák kormánypárt részéről – sorozatos támadásoknak volt kitéve a szlovákiai magyarság, de a vádaskodásokból szép számban jutott Magyarországnak is.Ivan Laluha, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke támadta Bratinka József magyar országgyűlési képviselőt, amiért az kísérőlevélben támogatta azt az állásfoglalást, amelyet a szlovákiai magyar pártok vezetői juttattak el az ET-hez. Bratinka József június 7-én nyilatkozatban utasította vissza, hogy beavatkozott volna a szlovák belügyekbe, s hivatkozott az ET 1201-es ajánlására, amely szerint helytelen belügyként kezelni a kisebbségi kérdést.
Június 7. – Az RMDSZ küldöttsége Tokay György vezetésével az MPP meghívására szlovákiai látogatáson ismerkedett a politikai helyzettel. Találkoztak a szlovákiai magyar pártok – köztük az Együttélés – és a Csemadok vezetőivel.
– Az Együttélés központi irodájában találkoztak a Konzervatív Demokrata Párt és az Együttélés képviselői. Pavol Hagyari, a KDP elnöke és Duray Miklós, az Együttélés elnöke egybehangzóan elfogadhatónak tartotta az idő előtti parlamenti választásokat mint a Szlovákiában kialakult politikai és gazdasági krízis egyik lehetséges megoldását. Megegyeztek abban, hogy a legközelebbi találkozón a nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozó alkotmánytörvény- tervezetről tárgyalnak majd.
Június 11. – A Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének vendégeként Szlovákiában tartózkodó határon túli magyar rádiószerkesztők találkoztak a magyar pártok parlamenti képviselőivel, köztük Duka Zólyomi Árpáddal és Dobos Lászlóval.
Június 14. – Entz Géza, a HTMH elnöke budapesti látogatásra hívta meg az Együttélés képviselőit. A tárgyalásokról kiadott közlemény leszögezi, hogy a magyar kormány támogatja a társnemzeti koncepciót, mert összhangban áll az európai szervezetekben és a nemzetközi fórumokon elfogadott alapelvekkel, és a szlovákiai magyarságnak közösségként értelmezett integrációját fogalmazza meg.
– Érden egyhetes Katolikus Ifjúsági Népfőiskolát szerveztek, amelyen húsz szlovákiai magyar hallgató is részt vett. A megnyitó ünnepségen többek közt Duray Miklós is beszédet mondott. Egy kerekasztal-beszélgetésen a foglalkozások keretében Boros Zoltán képviselte a mozgalmunkat.
Június 17. – Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén Magyarország nagykövete javasolta, hogy Szlovákia felvételének tárgyalását ne tűzzék még napirendre.Június 18. – Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter magához kérette az ET-tagországok Magyarországra akkreditált nagyköveteit, és „non-papert“ adott át nekik.
Június 20. – Vladimír Mečiar TV-beszédében kifejtette, a magyar fél mesterséges akadályokat gördít Szlovákia elé, hogy megnehezítse belépését az Európa Tanácsba. „Jelzést kaptunk arról, hogy az Európa Tanácsnál akkreditált magyar nagykövet szavazás esetén megvétózza Szlovákia belépését“. Herman János magyar külügyi szóvivő ezzel kapcsolatban kijelentette: „Nem tudom, miért tálalta ezt az egész dolgot Mečiar úr ilyen drámai hangnemben. Magyarország nem készül vétóra a szlovák felvételt illetően, de hozzáteszem, nem is tudná megtenni.“ Duray Miklós: „Teljesen egyértelmű, Hogy a miniszterelnök valótlanságot állít. Nincs olyan lehetőség, hogy az egyik ország megvétózza a másik ország felvételét. Szavazhat ellene, de nem állíthatja le a folyamatot. Megítélésem szerint tudatos hisztériakeltésről van szó.“
Június 20–23. – A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 20. ülésén Bauer Edit és Rózsa Ernő a házszabályra hivatkozva kérték a 19. ülés végén, május 22-én obstruált határozati javaslatról a szavazás lebonyolítását. A szavazás lebonyolítását a házelnök most is elvetette, ehelyett Ivan Gasparovič saját hatáskörében benyújtott egy, az ET-felvétellel kapcsolatos nyilatkozatot, amelyet egy kiegészítéssel a parlament elfogadott. E szerint a szlovák parlament tudomásul veszi a felvételi tanácskozások állását, az ET bizottságainak észrevételeit, kijelenti, hogy továbbra is emberi és kisebbségi jogokat védő politikát folytat majd az európai emberjogi konvenció és az ET ajánlásai értelmében, s a kisebbségi jogok védelmében az ET 1201-es ajánlásából indul ki. Javasolta továbbá a kormánynak, hogy adjon jelentést, milyen lépéseket kell az országnak megtennie az 1201-es ajánlás és az ET javaslatainak megvalósítása érdekében.– Az Együttélés és az MKDM frakciói közös állásfoglalást adtak ki az SZK NT ezen határozatával kapcsolatban.
Június 23. – A Bécsi Emberjogi Világkonferencia színhelyén az NGO akciók egyik legfontosabb eseményeként tartották számon a határon túli magyar szervezetek közös sajtótájékoztatóját, amelyet az Együttélés, a FUEV, a KENF és a svájci Kisebbségvédelmi Tanács hirdetett meg. Az Együttélés elnöke reagált a szlovák parlament aznapi eseményeire, felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák parlament nem volt hajlandó szavazni a magyar képviselők határozati javaslatáról az ET ajánlásait illetően. Ehelyett a parlament elnökének nagyon általános – egyetlen konkrét feladatot sem tartalmazó – nyilatkozatát fogadták el. Duray Miklós reagált Vladimír Mečiarnak arra a kijelentésére, miszerint a magyar lakosságnak nem szabadna belenyugodnia abba, hogy túszok legyenek az országuk ellen folytatott játékban. Duray kijelentette: „Mi nem érezzük magunkat a magyar kormány túszainak.“
– Vladimír Mečiar magához kérette az ET-tagországok Pozsonyban akkreditált nagyköveteit.
– Az MKDM meghívására Szlovákiába érkezett a dél-tiroli parlament elnöke és a Dél-Tiroli Néppárt frakciójának vezetője. Találkoztak az Együttélés és az MPP képviselőivel is.
– A négy szlovákiai magyar párt, a Csemadok Országos Választmánya és a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség vezetői közösen felhívással fordultak a szlovákiai magyar közvéleményhez a magyar anyanyelvű pedagógusképzés érdekében.
Június 24. – Az EK három vezető államának nagykövetei figyelmeztető jegyzéket adtak át Martonyi János államtitkárnak Szlovákia ET felvétele kapcsán. Antall József államfő két nap múlva válaszolt a demarsra.
Június 25. – A magyar koalíció 14 parlamenti képviselője levélben tájékoztatta az Európa Tanács funkcionáriusait határozati javaslatuk sorsáról, az obstrukcióról, valamint a házszabály megszegéséről. Mellékelték a határozati javaslatuk szövegét is.
Június 27. – Vladimír Mečiar TV-beszédben szólította fel a szlovákiai magyar pártokat, használják ki az utolsó lehetőséget arra, hogy kifejezzék viszonyukat hazájuk és szülőföldjük iránt – mégpedig úgy, hogy nyilatkozatban támogassák Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba. Erre reagált két nap múlva Duray Miklós és Bugár Béla az Együttélés irodájában szervezett közös sajtótájékoztatón. Duray Miklós bevezető beszédében leszögezte: nem kell új nyilatkozatot elfogadnunk, hiszen már több ízben is kifejtettük, támogatjuk Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba, de ennek érdekében teljesítenie kell az ET ajánlásait. Hangsúlyozta, hogy a mai helyzetért a kormány és a parlament a felelős. Bugár Béla úgy összegezte véleményét, hogy a belépést lehetővé tevő ajtó kulcsát a kormány tartja kezében. csak rajta múlik, mikor helyezi a zárba és fordítja el azt, ami az ET feltételeinek tényleges teljesítését jelentené. A. Nagy László az Új Szónak nyilatkozta: „Inkább azt várnám el, hogy a kormányzó párt és maga az elnöke tegyen olyan nyilatkozatot, amelyben kifejezné lojalitását Szlovákia lakosságával szemben“.
Június 28. – Veszprémben az államigazgatási Főiskolán az Európa Tanács támogatásával egyhetes emberjogi tanfolyamot szerveztek magyar és közigazgatásban dolgozó külföldön élő magyar szakemberek részére. Szlovákiából Hortai Éva, Pogány Erzsébet és Fekete Marian vettek részt a tanfolyamon.
Június 29. – Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Csehszlovákia két utódállamának a tagfelvételéről tárgyalt. Míg Csehországot egyhangúlag felvételre javasolta, Szlovákia esetében feltételeket szabott meg. Az ET parlamenti közgyűlése politikai bizottsága által megszabott feltételekhez a Magyar Köztársaság képviselői négy módosító, illetve kiegészítő javaslatot nyújtottak be. Ezekből a közgyűlés Szlovákiát a kisebbségekkel szemben diszkriminatív törvények, rendelkezések érvénytelenítésére kötelező javaslatot elfogadta, illetve egy módosítást eszközölt a május 12-i jegyzőkönyv 10. pontjában. További javaslat hangzott el Tarja Halonen asszony részéről, aki indítványozta, hogy az ET félévenként ellenőrizze a felvállalt kötelezettségek teljesítését. A Magyar Köztársaság képviselői tartózkodtak a végső szavazásnál.
Június 30. – Az Európa Tanács miniszteri bizottsága szavazott Csehország és Szlovákia felvételéről: 28–28 igen és 1–1 tartózkodás mellett Csehország esetében Lichtenstein, Szlovákia esetében Magyarország tartózkodott a szavazástól), Csehszlovákia két utódállama az Európa Tanács rendes és teljes jogú tagjává vált.– Duray Miklós értékelése szerint: „Ami Strasbourgban Szlovákia felvételével kapcsolatban az elmúlt napokban történt, az a feltételrendszer, amelyet Szlovákia számára megszabtak, összhangban van az Együttélés programjával. A felvételi feltételek leglényegesebb része a félévenkénti ellenőrzés. Ezt mi teljes mértékben ki fogjuk használni. …Azzal, hogy az Európa Tanács most feltételeket szabott és az ellenőrzés feltételeit is megteremtette, tulajdonképpen a szlovák politika államnacionalista elképzeléseit ellenpontozta“.
– Duray Miklós és Flórián László fogadták a Luc Liebaut belga nagykövetet, valamint Herdes Crom holland ügyvezetőt, akik az ET-nek Szlovákiával szemben támasztott feltételei iránt érdeklődtek. – A Szlovák Nemzeti Párt nyilatkozatban ítélte el az Együttélés és az MKDM politikáját mint olyan politikát, amely árt Szlovákia létérdekeinek és a lakosságának. Leszögezték, hogy amíg ez a két mozgalom nem változtat álláspontján, az SZNP nem tartja lehetségesnek a velük való párbeszédet és a közös tárgyalásokon való részvételét. A magyar koalíció válaszában határozottan visszautasította a rágalmakat, és azokat úgy értékelte, mint a leendő kormánypárt részéről megnyilvánuló politikai intoleranciát.
Július 1. – Az ellenzéki kerekasztal az Együttélés irodájában tartotta meg soros ülését. Az Együttélést Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit képviselte.– Alakuló ülést tartott az Együttélés Központi Művelődéspolitikai Tanácsa, elnöknek Lacza Tihamért választották meg.
Július 1–5. – A nagyfödémesi tábor lakóival találkoztak Dolník Erzsébet, Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit, Batta István és Rózsa Ernő.
Július 2–3. – Reiter Krisztína és Köteles László szlovákiai magyar polgármesterek és önkormányzati képviselők küldöttségével Ungváron és Beregszászon jártak tanulmányúton.
Július 4. – Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád az Amerikai Egyesült államok megalakulásának alkalmából az USA pozsonyi nagykövetségének ünnepségén vettek részt.
Július 7. – A szlovák parlament elfogadta a névhasználatról szóló törvényt, amely többek között a nemzeti kisebbségeknek lehetővé teszi, hogy anyanyelvükön használják nevüket. Duka Zólyomi Árpád nyilatkozata: „az emberi jogok szempontjából ez a parlament eddigi legjobb törvénye“. A törvény mégsem lépett e formájában életbe, mert a köztársasági elnök a kormány felszólításának engedelmeskedve visszaadta a parlamentnek újabb megvitatásra.
Július 8. – A csallóközi Ifjúsági Művelődési Tábor vendégei voltak Bauer Edit, Komlósy Zsolt és Duka Zólyomi Árpád.
Július 9. – Vámosladányban körzeti önkormányzati ülést szervezett az Együttélés Duray Miklós, Kvarda József és Dolník Erzsébet részvételével.
Július 9–19. – A Nagykanizsai Identitás Szabadegyetem hallgatóinak 14-én Dobos László, 16-án Duray Miklós tartott előadást Társnemzeti kapcsolatok: új távlat a kulturálisan egyetemes, politikailag szétdarabolt magyarság számára címmel.
Július 9–21. – Jakus Péter nagykövesdi és Baróti Attila pácini polgármester a szlovák-magyar határ két oldalán éhségsztrájkot tartottak tiltakozásul a két falu közötti határátkelő megnyitását hátráltató hivatalos eljárás ellen. Az Együttélés elnöke levelet intézett a két polgármesterhez, tőketerebesi járási tanácsa nyilatkozatban támogatta a határátkelő mielőbbi megnyitását, Köteles László pedig többször interpellált a szlovák parlament májusi és júliusi ülésszakán. Az Együttélés július 20-i sajtótájékoztatóját Pozsonyban ennek a témának szentelte. A radikális tiltakozást a két polgármester július 21-én nyilatkozattal függesztette fel, mert arról értesültek, hogy hamarosan újra megkezdődnek a hivatalos tárgyalások a határátkelő megnyitásáról.
Július 12. – A Közép-európai Kezdeményezés budapesti csúcstalálkozója előtt nagy vihart kavart Antall Józsefnek Václav Klaushoz intézett levele, illetve annak a nyilvánosság elé tárása.
Július 12–13. – A Magyar Pedagógusok Nyári Egyetemén tartott előadást Dolník Erzsébet és Duka Zólyomi Árpád.
Július 16. – Oroszkán körzeti önkormányzati ülést szervezett az Együttélés és az MKDM. Részt vettek Dolník Erzsébet, Kvarda József, az MKDM részéről Fóthy János.
– Duka Zólyomi Árpád a Rádió Tanács ülésén vett részt.Július 27. – A gadóci tábor vendége volt Duray Miklós.
Július 28. – A köztársasági elnök a Várban fogadta Duray Miklóst, az Együttélés elnökét és Farkas Pált, az MKDM alelnökét. A találkozón áttekintették a politikai helyzetet, amely azután alakult ki, hogy a kormányzó párt a parlamentben kisebbségbe került, illetve tárgyalásai a Szlovák Nemzeti Párttal zsákutcába jutottak. Szó volt a kormány által nemrégen visszaadott névtörvényről is.
Július 30. – A Nemzetközi Valutaalap igazgatója, Michel Camdessus pozsonyi látogatása során találkozott a pártok képviselőivel is. Az Együttélést Szomolay Ferenc képviselte.
Július 31. – Budapesten ülésezett a Közép-európai Népcsoportok Fóruma. A tanácskozáson Duray Miklós vett részt.
Augusztus 3. – Az Együttélés sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy a közlekedésügyi minisztérium július 14-i rendelete nyomán az útkarbantartó vállalatok a magyarok lakta járásokban gyakorlatilag az összes magyar nyelvű helységnévtáblát eltávolították. A minisztérium rendelete a 99/1989-es hirdetmény azon paragrafusára hivatkozik, amely azt mondja ki, hogy az út mentén nem lehetnek közlekedést veszélyeztető táblák. Utalás történik a nyelvtörvényre is, ami arra enged következtetni, hogy a minisztérium rendelete csak a magyar táblákra vonatkozik. A gyakorlat is ezt igazolta, hiszen az utak mellől csak a magyar helységnévtáblákat távolították el különböző eljárások folytán.
Augusztus 4. – A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség országos vezetőségének néhány tagja az Együttélés központi irodájába látogatott, hogy célkitűzéseik megvalósításához az Együttélés támogatását kérjék. Duray Miklós levéllel fordult az önkormányzatokhoz és a széles nyilvánossághoz, hogy nyújtsanak anyagi és erkölcsi támogatást a szlovákiai magyar cserkészmozgalom számára.
Augusztus 7. – A Dunasat, a Közép-kelet európai Magyar TV- és Videostúdió Alapítvány rendezésében Határtalanul címmel a Budai Parkszínpadon tartották meg a határon túli magyar lapok szemléjét. Mozgalmunkat Nagy Gábor komáromi területi titkár képviselte.
Augusztus 9. – Az Együttélés központi irodájában találkozott Eleanor Bly Sutter asszony, az Amerikai Egyesült államok ideiglenes szlovákiai megbízottja és Duray Miklós, az Együttélés elnöke. Szó volt a szlovákiai belpolitikai helyzetről, a helységnévtáblák eltávolításáról, a névtörvény visszaadásáról. Fenyegető jelként értékelték a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazó hangokat.
Augusztus 10. – Alojz Englišt, a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának elnökét látta vendégül Duray Miklós. A tárgyaló felek a létminimum, a létfenntartási költségek, a minimálbérek, a nyugdíjak valorizációja kérdésében nagyon közeli álláspontot képviseltek.
Augusztus 11. – A jászóvári apátság megalapításának 800.évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen részt vett Duka Zólyomi Árpád és Dolník Erzsébet is.
Augusztus 14. – A történelmi jelentőségűvé vált 1989-es sopronpusztai Páneurópai Piknik emlékére az MDF soproni szervezete Európai Nap ünnepséget szervezett. Duray Miklós olvasta fel azt a nyilatkozatot, amelyet a magyarországi és a határon túli magyarok képviselői írtak alá: „A decentralizáció, az önkormányzat és a szubszidiaritás elve alapján váljon Közép-Európa a történelmileg és fizikailag is egymásrautalt nemzetek egyenrangú és partneri viszonyán alapuló közösségévé, amelyben az egyéni jogok és a csoportjogok, a személyi jogok és a csoportok autonóm jogai természetszerűleg egészítik ki egymást. Ennek megvalósítása nyithat teret Közép-Európa óhajtott békéje előtt.“
Augusztus 15. – Duray Miklós Ipolybalogon nagysikerű lakossági fórumon vett részt. Közel egy évvel ezelőtt a járási hivatal titkárának jóvoltából röppent fel az a hír, miszerint 1968-ban Duray Miklóst elűzték Ipolybalogról. Duray Miklós akkor kijelentette, hogy a hír „kacsa“, annál is inkább, mert még nem járt Ipolybalogon. Most az ipolybalogiak is kimondták, nem emlékeznek ilyen esetre, s annál nagyobb szeretettel fogadták az Együttélés elnökét.
Augusztus 17. – A Kereszténydemokrata Mozgalom székházában összeült az ellenzéki kerekesztal, amelyen az SZNP nem vett részt. A tárgyaló felek áttekintették a belpolitikai fejleményeket, értékelték a DSZM és az SZNP között lefolytatott sikertelen koalíciós megbeszéléseket. Az Együttélésből Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit voltak jelen.
Augustus 19. – Duray Miklós Vácon a Szent István-ünnepségen mondott beszédet.
Augusztus 20. – Az Atilla – Isten kardja című rockopera bemutatóján a Kárpát-Alpok Alapítvány és az Együttélés támogatásával mintegy félszáz szlovákiai magyar érdeklődő vett részt.
Augusztus 27. – Az Együttélés komáromi szervezetének kezdeményezésére tiltakozó nagygyűlés volt a komáromi Klapka téren. A mintegy ötezer ember nemzeti közösségünk jogainak megsértése miatt, a magyar helységnevek, a magyar iskolák védelmében vonult ki a térre. Felszólalt a négy szlovákiai magyar párt elnöke, a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának nevében Lelkes Vince, Fehér Miklós és Dolník Erzsébet.
Augusztus 30. – Az Együttélés központjába látogatott Per Poulsen-Hansen, a Dán Királyság nagykövete, aki Duray Miklóssal az ET-felvétel óta eltelt időszak tapasztalatait tekintette át.
Szeptember 1. – Duray Miklós levélben gratulált Boros Jenőnek a Magyar Köztársaság szlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének kinevezése alkalmából.
– A hidaskürti magánszaktanintézet megnyitóján részt vettek az Együttélés vezetői, Dolník Erzsébet, Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád. Magyarbélen új iskolát avattak, az ünnepségen Bauer Edit volt jelen.
– A négy szlovákiai magyar párt vezetője közös levélben fordult az Európa Tanácshoz, hogy felhívják a figyelmet arra, Szlovákia nem tesz eleget azon kötelezettségeinek, amelyeket a felvételkor vállalt. A levelet megkapták az ET vezető tisztségviselői, valamint Szlovákia államfője, kormányfője és a parlament elnöke.
Szeptember 2. – A pozsonyi várban Michal Kováč köztársasági elnöknek, valamint tíz nemzeti és etnikai csoport képviselőinek a részvételével újabb kerekasztal-beszélgetésre került sor. A szlovákiai magyar nemzeti közösséget a négy politikai párt vezetői (az Együttélésből Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád), valamint a Csemadok és az SZMPSZ képviselői, illetve a DBP egyik magyar képviselője képviselte. Mindent összevetve a hat magyar szervezet képviselői úgy vélték, hogy csalódást okozott a kerekasztal, s szeptember 10-én levélben fordultak a köztársasági elnökhöz.
Szeptember 3. – Ipolyságon körzeti önkormányzati ülést szervezett az Együttélés: Duka Zólyomi Árpád, Kvarda József és Dolník Erzsébet is részt vettek a tanácskozáson.
Szeptember 4. – Bátorkeszin emlékművet avattak a második világháború áldozatainak. Duray Miklós mondott ünnepi beszédet.
Szeptember 5. – Budapesten ülésezett a Közép-európai Népcsoportok Fóruma Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád részvételével.
Szeptember 9–15. – A Hollandiai Helsinki Bizottság által szervezett Demokrácia és jogállam című szemináriumon Molnár László külügyi szakelőadó vett részt.
Szeptember 10. – Antall József fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit, köztük Duray Miklóst is. A találkozó, melynek fő témája a Balladur-terv volt, közös közleménnyel ért véget. A találkozót követően a szlovák külügyminisztérium magyarázatot kért a magyar féltől. A szlovák oldal azt nehezményezte, hogy a francia javaslat nem politikai pártok, hanem kormányok számára készült, ezért a magyar fél lépése kétségbe vonhatja a két ország között létrehozott konzultációs mechanizmus működőképességét. Az Együttélés véleménye szerint a magyar kormány eljárása lehetővé tette, hogy a leginkább érdekeltek, a határon túli magyarok képviselői megismerkedjenek a Balladur-terv körül kialakult helyzettel.
Szeptember 14. – A Szlovák Köztársaság főügyészsége válaszolt Duray Miklós beadványára, amelyben büntetőjogi eljárást javasolt a Slovenské národné noviny hetilap, a lap kiadója és Ondrej Hubač, a privigyei Matica slovenská elnöke ellen, mert a lap olyan hirdetést közölt, amelynek szövege kimeríti a büntetőtörvénykönyv rágalmazásra vonatkozó paragrafusát. A főügyész-helyettes azt javasolta Duray Miklósnak, hogy a polgárjogi védelem eszközeivel oldja meg az ügyet.A túrócszentmártoni körzeti hivatal később szabálysértési eljárás során elmarasztalta a lap kiadóját. Ez volt az első eset, hogy egy szlovák hivatal Duray Miklós védelmére kelt.
Szeptember 15. – Batta István svédországi tanulmányútján a mozgalom rendszeres nyugat-európai kapcsolatainak kialakítására törekedett.
Szeptember 16. – Az Intéző Bizottság az alkotmánytörvény-tervezet paragrafizált változatával foglalkozott.
Szeptember 17. – A Páneurópai Unió Magyar Egyesülete páneurópai hajót indított Budapestről. Az egyesület elnökének, dr.Szentágotai Jánosnak a meghívására az Együttélésből Duka Zólyomi Árpád és Batta Attila vettek részt az úton.
– A kormányon kívüli pártok találkozója a DBP székházában. Az Együttélésből Dolník Erzsébet vett részt.
– Serkén körzeti önkormányzati ülést tartottak a rimaszombati járási önkormányzati képviselőink. Az Együttélésből Duray Miklós, Kvarda József és Boros Zoltán voltak jelen a gyűlésen.
Szeptember 18. – Berzéte község alapításának 750. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség vendége volt Duray Miklós.– Duka Zólyomi Árpád a galántai gimnázium jubileumi rendezvényén vett részt.
Szeptember 20–21. – Komáromban szlovéniai és a szlovákiai magyarok találkoztak egymással. A Sorsközösség címmel tartott rendezvény egyik előadója volt Dolník Erzsébet.
Szeptember 21. – Az Együttélés irodájába látogatott a Demokrata Párt küldöttsége Anton Ďuriš vezetésével. Az Együttélés vezetőivel elsősorban a nemzetiségi kérdést vitatták meg, és megegyeztek abban, hogy új modell szerint kell ehhez a kérdéshez viszonyulni.
Szeptember 22. – Szlovákiai útja során az Együttélés irodájába is ellátogatott az az EBEé-küldöttség, amely a szlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákok helyzetének felmérésével foglalkozik.
Szeptember 24. – A szlovák parlament változásokat eszközölt a július 7-én jóváhagyott, majd a köztársasági elnök által visszaadott névtörvényben. Olyan változatot hagyott jóvá, ami nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti kisebbségek -ová végződés nélkül anyakönyveztethessék a női vezetékneveket, és törölték azt a rendelkezést is, hogy illetékmentes legyen az eddig szlovákul bejegyzett nevek anyanyelvűre való változtatása. A magyar képviselők a törvény megszavazása után tiltakozásul elhagyták az üléstermet.
Szeptember 25–26. – Komárom mellett Paton ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. A tagok átfogó elemzést készítettek a szlovákiai politikai helyzetről, és egy nyilatkozatban rögzítették véleményüket.
Október 1. – A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség felkérésére Duka Zólyomi Árpád a tiszti tanfolyam résztvevőinek az időszerű belpolitikai eseményekről tartott előadást.
– Az Együttélés szervezésében a szlovákiai magyar sajtó képviselői és a dunaszerdahelyi járásbeli vállalkozók találkozójára került sor Bősön a Duna-parton.
Október 2. – A Királyhelmeci Városi Egyetem tanévnyitó ünnepségén részt vett Dobos László, Köteles László és Boros Zoltán.
Október 3. – Margonyán Köteles László az Együttélés nevében megkoszorúzta Dessewffy Arisztid aradi vértanú síremlékét.
Október 4. – Csölösztőn tanácskozott az Együttélés és az MKDM koalíciós tanácsa.
Október 5. – Az Együttélés delegációja Duray Miklós vezetésével Filip Šedivývel, Csehország pozsonyi nagykövetével tárgyalt.
– Az Európa Parlament Szlovákiában tartózkodó küldöttsége a pozsonyi várban találkozott a szlovák parlament néhány képviselőjével, köztük Duka Zólyomi Árpáddal.
– Dolník Erzsébet és Köteles László az egészségügyi minisztériumban tárgyaltak arról, milyen lehetőség van a rozsnyói egészségügyi szakközépiskolában egy magyar szakosító osztály megnyitására.
Október 6. – Járási találkozó volt Rozsnyón az Együttélés, a Csemadok és a SZMPSZ közreműködésével. Mozgalmunkat Dolník Erzsébet és Duka Zólyomi Árpád képviselték.
Október 7. – Az ellenzéki pártok képviselői – az Együttélés részéről Duka Zólyomi Árpád – az USA pozsonyi nagykövetségén Clinton amerikai elnök emberjogi tanácsadójával találkoztak.
Október 9. – Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Budapesten a Közép-európai Népcsoportok Fórumának ülésén vett részt.
Október 10. – Alistálon Duka Zólyomi Árpád és Pázmány Péter is jelen voltak a falualapításra emlékező ünnepségen.
Október 10–15. – Dolník Erzsébet a Kárpát-medencei Magyarság II. Közoktatási Fórumán vett részt Nyírbátorban.
Október 13. – Az MKDM irodájában találkoztak az ellenzéki pártok vezetői. Az Együttélést Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád képviselte.
Október 13–15. – Az Együttélés küldöttsége – Batta István, Batta Attila, Farkas László, Fuksz Sándor és Iván László – a Dél-Tiroli Néppárt vendégeként dél-tiroli tanulmányúton vettek részt
Október 15. – Az Együttélés irodájában Szergej Jastrzembszky, az Orosz Föderáció nagykövete Duray Miklóssal és Duka Zólyomi Árpáddal folytatott megbeszélést.
Október 16. – Duray Miklós az 56-os Magyarok Világtalálkozóján mondott ünnepi beszédet, majd megkoszorúzta a 301-es parcellát. Ugyanaznap előadást tartott Egerben az Erdély jelene és jövője konferencián.
Október 17. – Ipolykeszin az Ipolyi Arnold Napok vendége volt Duray Miklós, majd Marcelházán részt vett az Akikért nem szólt a harang ünnepségen.
– Duka Zólyomi Árpád Agyagfalván a Székely Nemzeti Gyűlés 145. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezés ünnepi szónoka volt. Jelen voltak Rózsa Ernő és Harna István képviselők is.
Október 18. – Az Együttélésnél látogatást tett Lenart Watz, Svédország pozsonyi nagykövete és Ruben Kemeny főkonzul, akiket Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád fogadott.
– Franciaország szlovákiai megbízottjának főtanácsosa, Rémy Perraud is látogatást tett az Együttélés irodájában. Duka Zólyomi Árpád fogadta őt.
– A Szenczi Molnár Albert Napok záróünnepségén Dolník Erzsébet és Ásványi László (MKDM) közösen megkoszorúzták Szenczi Molnár Albert domborművét.
Október 19. – Dolník Erzsébet és Komlósy Zsolt körzeti önkormányzati ülésen vett részt Ipolybalogon.
– Duka Zólyomi Árpád és Hrubík Béla Ipolynyéken találkozott a körzet önkormányzati képviselőivel.
Október 21–24. – Az RMDSZ meghívására Romániába utazott az Együttélés küldöttsége: Duray Miklós, Kvarda József, Pázmány Péter, Komlósy Zsolt. Tárgyalásaikról közös nyilatkozatot adtak ki.
Október 27. – Boros Zoltán dániai tanulmányúton vett részt, amelyet az Európa Közösség támogatásával a brünni Masaryk Egyetem szervezett. Az úton a modern európai helyi önkormányzati rendszerekkel ismerkedtek.
Október 28. – A Human emberjogi mozgalommal kialakult jó kapcsolat újabb bizonyítéka, hogy felkértek bennünket, támogassuk az Együtt jó nekünk hangversenyüket. Az előkészületekbe bekapcsolódott Fister Magda, Bordács Erzsébet és Pogány Erzsébet.
Október 29. – A Rákóczi Szövetség Budapesten beszélgetést szervezett a szlovákiai magyar szervezetek vezetőivel. Az Együttélést Duka Zólyomi Árpád, Dolník Erzsébet és Pogány Erzsébet képviselték.
– Dobos László és Köteles László Kassán a Fábry Napok résztvevője volt.
Október 30. – Mécs László halálának 15. évforulóján az Együttélés háromtagú küldöttsége (Dolník Erzsébet, Duka Zólyomi Árpád és Pogány Erzsébet) megkoszorúzta az emléktáblát, és részt vett az emlékünnepségen.– Fábry Zoltán síremlékének megkoszorúzásán vett részt Köteles László és az Együttélés több járási vezetője.
Október 31. – Nagycétényben a nyitrai járásban elsőként emeltek emlékművet a világháborúk áldozatainak. Az emlékműavatáson mozgalmunkból Duka Zólyomi Árpád, Dolník Erzsébet, Rózsa Ernő és Pogány Erzsébet is jelen voltak.November 1. – Michal Kováč köztársasági elnök fogadta Duka Zólyomi Árpádot és Flórián Lászlót, az Együttélés külügyi tanácsának elnökét. A találkozóra a köztársasági elnök esedékes brüsszeli tárgyalása kapcsán került sor, amelyen Szlovákia NATO-csatlakozásának kérdése is napirenden lesz.
November 2. – Az Együttélés és az MKDM képviselői levélben tiltakoztak Ivan Gasparovič házelnöknél amiatt, hogy a parlament sajtóosztálya hatáskörét túllépve közzétette egy képviselői csoportnak a bécsi döntéssel kapcsolatos álláspontját, s ezzel olyan látszatot keltett, mintha a parlament állásfoglalásáról lenne szó.
November 4. – Az MPP székházában ülésezett a négy szlovákiai magyar párt politikai egyeztető tanácsa (az Együttélésből Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád és Dolník Erzsébet). A jelenlévők kifejtették véleményüket a dél-szlovákiai választott képviselők és polgármesterek társulásának kérdéséről.
November 5. – Dunaszerdahelyen ülésezett a dél-szlovákiai képviselők és polgármesterek társulásának kilenctagú előkészítő bizottsága. Foglalkoztak azokkal a kifogásokkal, amelyeket a belügyminisztérium emelt a társulás benyújtott alapszabályával kapcsolatban.
November 6. – Michal Kováč köztársasági elnök találkozott Duray Miklóssal és Duka Zólyomi Árpáddal abból az alkalomból, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom koalíciót kötött a Szlovák Nemzeti Párttal, és a miniszterelnök átadta a köztársasági elnöknek javaslatát az új miniszeterek kinevezésére.
November 8. – Az új kormány kinevezése kapcsán Duka Zólyomi Árpád a sajtótájékoztatón kifejtette, a miniszterek kiválasztásakor a szakmai rátermettséget és nem a párthovatartozást kellene figyelembe venni. Duray Miklós arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az MKDM-mel közösen tiltakozó levelet küldött a belügyminiszternek, mert a Komáromi Járási Védelmi Tanács egy polgári védelmi gyakorlattal kapcsolatban olyan helyzetet feltételez, amely a Magyarországról és a szlovákiai magyarságról mesterségesen alkotott ellenségképként is értelmezhető.
November 12. – A pozsonyi várban ülésezett a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó szakértői testület. A résztvevőkkel Dobos László ismertette az Együttélés önkormányzati tervezetét.
November 13–14. – Dunaszerdahelyen tartotta harmadik közgyűlését a Magyar Polgári Párt. Meghívott vendégként jelen volt Duray Miklós is, aki felszólalásában arra kérte a közgyűlést, hogy támogassák a magyar választott képviselők és polgármesterek társulásának létrejöttét.
November 16. – Kisebbségi politika Kelet-Európa fiatal demokráciáiban címmel szemináriumot tartottak Kölnben, amelyen Flórián László, a külügyi tanács elnöke is előadást tartott.
November 17–18. – A szlovák parlament megvonta a bizalmat Viliam Soboňa egészségügyi minisztertől. A bizalmatlansági indítványt az Együttélés és az MKDM képviselői is aláírták. Ugyanezen az ülésen kinevezték a privatizációs bizottság tagjait is. A magyar koalíciót Komlósy Zsolt képviseli ebben a bizottságban.A parlament megszavazta a nyugdíjak 6 százalékos emeléséről szóló törvényt. Fehér Miklós a vitában rámutatott, hogy mivel a nyugdíjak a bérek 60%-ának felelnek meg, ezért a nyugdíjemelésnek legalább 10 százalékosnak kellene lennie. Bauer Edit többek közt azt kifogásolta, hogy a kormány nem gondolt a január 1-je után nyugdíjba vonulókra, így ők nagyon hátrányos helyzetbe kerülnek. Az interpellációk során Köteles László arra kért választ az egészségügyi minisztertől, hogy ígérete ellenére miért nem nyitották meg Rozsnyón az egészségügyi szakközépiskolában a magyar szakosító osztályt. Roman Kováč kormány-elnökhelyettes úgy vélte, hogy az állam a magyar tannyelvű gimnáziumi oktatással eleget tesz kötelezettségének, a szakképzést mindenkinek az államnyelven kellene megszereznie. Rózsa Ernő tiltakozott. Komlósy Zsolt az oktatási miniszterhez nyújtott be interpellációt a rimaszombati Šrobár utcai iskola új igazgatójának törvényellenes kinevezése miatt. Fehér Miklós a pénzügyminisztérium által vásárolt számítástechnikai berendezések körüli tisztázatlan kérdésekre kért magyarázatot.A vitában Dobos László felhívta a figyelmet arra, hogy a végrehajtó hatalomban a magyar munkatársak száma messze alatta van a magyar lakosság számarányának, sokkal kisebb, mint az egypártrendszer idején.
November 19. – Walter Schwimmer, az Európa Tanács ausztriai képviselője, a szlovákiai felvételi kérelem egyik vizsgálója – raportőre – pozsonyi látogatása során találkozott az Együttélés vezetőivel is. Kiküldetésének célja az volt, hogy mérje fel a Szlovákiában a felvétel óta eltelt közel fél év alatt lezajlott változásokat. Az Együttélés vezetői arról tájékoztatták őt, hogy a névhasználati törvényt a kormány visszaadta a parlamentnek, és a magyar koalíció által benyújtott alkotmánytörvény-tervezet június óta nem került a parlamenti bizottságok elé. Szó volt ezen kívül a kormánynak arról az elképzeléséről, hogy a városok és falvak nevét nem a magyarul használatos formában engednék feltüntetni, hanem a szlovákul használatos nevet magyar helyesírással. (A november 26-i Der Standard-ban jelent meg Walter Schwimmer nyilatkozata erről az útról, miszerint igencsak kétes irányzatokat látott a szlovákiai kisebbségi törvénykezésben, és felsorolta, mely részletkérdések térnek el az Európa Tanács követelményeitől.)
November 20. – A Palóc Társaság és Csáb község önkormányzata értelmiségi fórumot szervezett, amelyen Duray Miklós is előadást tartott.
November 22–25. – Batta István Svédországban és Norvégiában tárgyalt több vezető politikussal a közép-európai kisebbségi kérdés rendezetlenségéről.
November 26–28. – A Budapesten megrendezett Liberális Világkonferencián az Együttélést Flórián László és Batta István képviselték. A konferencia résztvevői Kelet-Közép-Európa aktuális gazdasági és politikai helyzetével, emberi jogi problémákkal, elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdéseivel foglalkoztak. Támogatták azt a javaslatot, hogy térségünkben speciális jogokat kell biztosítani a nemzeti kisebbségeknek. Otto Lambsdorff, az Liberális Internacionálé elnöke kifejtette, hogy az erőteljes nacionalista irányzatok megjelenése térségünkben elsősorban a növekvő gazdasági és szociális gondok következménye, melyek populista és leegyszerűsített válaszokat adnak korunk kihívásaira.
November 27. – Az Együttélés kezdeményezésére Csölösztőn találkoztak a mozgalom politikusai az Új Szó napilap szerkesztőivel. Szarka László történész bevezetőjében sokszólamúnak és sokarcúnak minősítette a napilapot, de kitért arra is, hogy a napilap és az Együttélés kapcsolata nem felhőtlen. Ennek okát többek közt abban látta, hogy még nem alakult ki a hazai magyar pártok együttműködési mechanizmusa, a mozgalom és a szerkesztőség eltérően értékeli az MPP-nek a volt kormánykoalícióban betöltött szerepét, és nem ritka, hogy minősítik egymást. Duray Miklós ismertette az Együttélés társnemzeti koncepcióját, és kifejtette, hogy a szlovákiai magyaroknak különleges jogállású területre van szükségük saját önkormányzati rendszerrel. A vita résztvevői többféleképpen értékelték az Új Szó függetlenségét. Duray Miklós úgy vélte, hogy amíg csak egy napilap van, addig annak a dél-szlovákiai magyarság lapjává kell válnia.
December 2. – A parlamenti bizottságok a helységnevek használatára vonatkozó törvénytervezettel foglalkoztak. A közigazgatási és nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottság elvetette Duka Zólyomi Árpád módosító javaslatait, és a törvényt a kormány által kidolgozott fomában javasolta a parlamentnek megvitatásra.
– Az Együttélés kérte a Somorjai Körzeti Hivatalban a Demokratikus és Nyitott Társadalomért Alapítvány bejegyzését. Az alapítvány célja, hogy támogatást nyújtson a szlovákiai magyarság társadalmi, tudományos és művelődési fejlődéséhez, valamint a gazdasági élet fellendítését célzó széleskörű gazdasági tevékenységhez.
December 3. – A Csallóközi Városok és Községek Társulásának közgyűlése úgy határozott, hogy 1994. január 8-án Komáromban megrendezi a dél-szlovákiai régió önkormányzati képviselőinek, polgármestereinek és parlamenti képviselőinek a nagygyűlését. Négy fontos kérdés megvitatást tűzték a gyűlés napirendjére: az önkormányzatok jogi helyzetével kapcsolatos problémákat, az államigazgatás átszervezésének és az ország, új területi-közigazgatási felosztásának kérdését, a magyar nemzeti közösség alkotmányos jogállását, és a dél-szlovákiai régió választott képviselőiből álló társulás előkészítését.
December 6. – A Csallóközi Városok és Községek Társulásának Tanácsa felhívással fordult Dél-Szlovákia választott képviselőihez, polgármestereihez, hogy politikai és ideológiai elkötelezettségüktől függetlenül vegyenek részt 1994. január 8-án Komáromban tartandó országos nagygyűlésen.
– A parlamenti pártok vezetői a köztársasági elnökkel a helységnevek nem szlovák megnevezéséről és használatáról szóló törvénytervezetet vitatták meg. Az Együttélést Bauer Edit képviselte, aki az MKDM képviselőjével közösen azt indítványozta, hogy azokban a községekben, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 10%-ot, az adott kisebbség nyelve is hivatalos nyelv legyen. Ezekben a községekben a helység, az utcák és terek nevét a kisebbség nyelvén a hivatalos megjelöléssel azonos módon tüntessék fel. A javaslatokat a kerekasztal résztvevői elvetették.
December 7. – Az Együttélés és az MKDM vezetőségének tagjai közös támogató nyilatkozatot írtak alá, amelyben kijelentik, hogy egyetértenek a CSVKT nyilvánosságra hozott felhívásával, és részvételre szólítják fel Dél-Szlovákia minden választott képviselőjét és polgármesterét.
December 8. – Duray Miklós és Pázmány Péter a kulcsodi önkormányzat meghívására nyugdíjastalálkozón vettek részt.
December 9. – A kormányon kívüli pártok gazdasági szakértői az Együttélés irodájában tanácskoztak a költségvetés tervezetéről.
December 10. – Duray Miklós és Flórián László az Európa Parlament néppárti frakciójának meghívására Brüsszelbe látogatott.
December 12. – Elhunyt Antall József, Magyarország miniszterelnöke. Duray Miklós levelet küldött a gyászoló családnak, az MDF-nek és a magyar kormánynak: „…a kettős elnyomás keserves évei után elsőként szólította meg a nemzetnek a határokon túl élő részét is. Magyarország kormánya élén az egyetemes magyar politika újrateremtője lett, határozottan és következetesen lépett fel a kisebbségben élő nemzeti közösségek jogaiért. Korunk egyik meghatározó személyiségét veszítettük el, aki – ki tudja – talán az utolsó nagy alakja a Teleki László, Eötvös József, Deák Ferenc, Bibó István nevével fémjelzett magyar liberális politikai vonulatnak. Tudása és állhatatossága megvédte őt attól, hogy apró cselvetők és szerencselovagok áldozatává váljon.“
December 13. – A köztársasági elnöknek, a kormányfőnek és a parlament elnökének rendszeres hétfői megbeszélésén a CSVKT felhívása volt a téma. A rádióban és a sajtóban elhangzott nyilatkozatok szerint Szlovákiában komoly helyzet alakult ki, amelyet nem lehet kézlegyintéssel elintézni, a kezdeményezést alkotmány- és törvénysértőnek, az állam szuverenitását veszélyeztetőnek minősítették. Az ország vezető politikusai ezzel kiadták a vezényszót: beindult a hisztériakeltő ellenpropaganda.
December 14. – Sajtótájékoztató volt az Együttélés irodájában az Együttélés, az MKDM és a CSVKT elnökének részvételével. Duray Miklós nyilatkozta: „Amit a Csallóközi Régió tervez, az az ország berendezkedésének demokratizálódásához vezet. Ha ezt valaki úgy próbálja magyarázni, hogy állam-, illetve alkotmányellenes, akkor vagy kimondottan magyargyűlölő, vagy nem ismeri Szlovákia jogrendjét.“
December 15. – A szlovák parlament is napirendre tűzte a CSVKT által január 8-ára összehívott komáromi nagygyűlés kérdését. Kaliská képviselőnő azzal indokolta javaslatát, hogy a parlament nem maradhat közömbös, hiszen az Együttélés és az MKDM is támogatta a kezdeményezést.Az Együttélés nyilatkozatot tett közzé, amelyben elutasította némely szlovák politikus és újságíró politikailag motivált hangulatkeltését a CSVKT felhívásával kapcsolatban. Az ország integritásának megbontására nem a régió legitim képviselőinek megoldási javaslatai irányulnak, hanem a kormánynak az új területi felosztási tervezete, amely szét akarja zilálni a főképpen magyarok lakta régió szerves fejlődését.
December 16. – Michal Kováč köztársasági elnök fogadta a Csallóközi Régió képviselőit. A megbeszélés után az elnöki szóvivő elmondta, a köztársasági elnök hajlandó lenne védnökséget vállalni a komáromi nagygyűlés felett, amennyiben a kezdeményezők eltekintenek a tartomány vagy területi autonómia követelésétől, illetve a nagygyűlést egy későbbi időpontra tűzik ki. Pásztor István azt nyilatkozta, hogy a régió tanácsával való megbeszélés után adhat csak választ a köztársasági elnök felvetésére.
1993. december 17. – A határon túli magyarok képviselői, köztük az Együttélés elnöke is, lerótta kegyeletét Antall József ravatalánál.
1993. december 19. – A köztársasági elnök a parlamenti pártok vezetőivel folytatott megbeszélést a komáromi nagygyűlésről. Kifejtette, hogy elfogadhatatlan számára a komáromi felhívás. Úgy vélte, hogy semmilyen nyomás gyakorlása nem segít a kérdések megoldásában, kezdeményező lépéseket kell tenni a kölcsönös bizalom kiépítése érdekében, s szerinte ilyen lépés lenne a felhívás visszavonása.
1993. december 20. – A CSVKT Tanácsa közleményt adott ki, mely szerint a CSVKT közgyűlésének december 3-i határozata értelmében összehívja a január 8-ára meghirdetett találkozót a jóváhagyott négy kérdéskör megvitatására.
– A pozsonyi Magyar Kulturális Központban emlékestet tartottak, amelyen Boros Jenő és Duray Miklós méltatta Antall József életútját, államfői érdemeit.
1993. december 21. – Pásztor István közölte a köztársasági elnökkel a régió tanácsának döntését: az önkormányzati nagygyűlést a meghirdetett időpontban az eredeti program szerint tartják meg. A parlament a CSVKT felhívását elítélő határozatot fogadott el: A felhívás tartalmával túllépi a Szlovák Köztársaságnak a polgári kezdeményezésekre és érdekszervezetekre vonatkozó jogszabályait. Alkotmány- és törvényellenesek, valamint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ajánlásaival is ellentétesek a politikai céllal létrehozandó szervezeti egységek, amelyek az ország területi integritása ellen irányulnak. A felhívás konfrontációs hangnemben előadott túlzott követeléseket tartalmaz, ami nem lehet a lakosság érdeke. A parlament jóváhagyta a bizottság követelését, hogy a szervezők napolják el a nagygyűlést. Egyben felszólította a kormányt, hogy foganatosítson intézkedéseket a törvényesség védelmében, s nem javasolta, hogy a kormány az új területi felosztás során csak az etnikai elvekből induljon ki. Január végéig a kormány kezdjen tárgyalásokat az ET illetékeseivel arról, hogy az ET parlamenti közgyűlésének 1201-es ajánlása mennyiben kötelező érvényű. A parlament módosította június 23-i határozatát – az Európa Tanácsba való felvétel kapcsán elfogadott nyilatkozatát –, annyi maradt benne, hogy a szlovák parlament kész ember- és polgárjogi, valamint kisebbségi politikáját az európai konvenciókkal és az ET kötelező érvényű határozataival összhangban folytatni.
– A parlament költségvetési vitájában felszólalt Harna István, Dobos László, Filakovszky János és Bauer Edit.
1993. december 23. – A közlekedésügyi minisztérium közleményt adott ki: „Az utóbbi hetekben egyre több gondot okoznak Szlovákia egyes magyar nemzetiségű polgárai a Szlovák Postának. Belföldi küldemények címzésében ugyanis szándékosan magyarul tüntetik fel a helységneveket.“
1993. december 27. – Az Együttélés nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy Roman Hofbauer távközlési miniszter egyoldalúan felmondta a Szabad Európa Rádióval kötött szerződést.
1994
1994. január 5. – Duka Zólyomi Árpád Eleanor B. Sutternak, az Amerikai Egyesült államok pozsonyi nagykövetének bemutatkozása alkalmából rendezett ünnepség vendége volt.
– Köteles László és Zachariás István Szepsiben egy járási politikai kerekasztal-beszélgetésen vettek részt, amelynek témája a komáromi nagygyűlés és a területi átszervezés volt.
1994. január 7. – Dunaszerdahelyen a komáromi nagygyűlés előkészítésével foglalkozott a CSVFT tanácsa, az MKDM és az Együttélés vezetősége.
1994. január 8. – Dél-Szlovákia helyi önkormányzati képviselőinek, polgármestereinek és parlamenti képviselőinek országos nagygyűlése zajlott Komáromban. A több mint háromezer közlegitimitással rendelkező résztvevő (polgármester, helyi, illetve parlamenti képviselő) állásfoglalást hagyott jóvá, amelyben négy fontos részterületen fogalmazódott meg a szlovákiai magyarság elképzelése a jövőjéről. A komáromi nyilatkozat legfontosabb üzenete Európa és Szlovákia felé, hogy a szlovákiai magyarság jogi helyzetét tárgyalásos úton, törvényes keretek között, Szlovákia területi integritásának tiszteletben tartásával kívánja rendezni.
1994. január 10. – Gútán az Együttélés és az MKDM által szervezett lakossági fórumon Duray Miklós a komáromi nagygyűlést értékelte, Harna István pedig a régiók létrehozásának gazdasági feltételeiről és előnyeiről beszélt.
1994. január 12. – Duray Miklós és Dolník Erzsébet a Tudományos és Ismeretterjesztő Egyesület meghívására Sopronba utaztak. – Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit, Rózsa Ernő (Együttélés) és Csáky Pál (MKDM) a Demokratikus Baloldal frakciójával megtárgyalta a helységnevek kétnyelvű használatára vonatkozó törvényt.
Január 13. – Duray Miklós Budapesten a Rákóczi Szövetség elnökével tárgyalt az iskolabuszok támogatásának lehetőségéről. – Fehér Miklós Ekelen a gútai körzet polgármestereinek találkozóján vett részt, amelyen az önkormányzatok gazdasági helyzete volt a téma.
Január 14. – Pásztor István, Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Bugár Béla, Csáky Pál átadták a komáromi nagygyűlésen elfogadott dokumentumokat a köztársasági elnöknek.
– Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit, Rózsa Ernő és Csáky Pál a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőivel tárgyalt a „táblatörvényről“.
Január 15. – Az Együttélés Intéző Bizottsága és Központi önkormányzati Tanácsának tagjai tardoskeddi együttes Ülésükön a január 8-i önkormányzati nagygyűléssel kapcsolatban nyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyben kijelentik, hogy a komáromi nagygyűlés dokumentumaiban foglalt elvek összhangban vannak az Együttélés választási programjával és kongresszusi határozataival, ezért ezeket a mozgalom számára kötelező érvényűnek fogadják el.
Január 17. – Duray Miklós fogadta az MSZP küldöttségét. Tabajdi Csaba átadta az MSZP választási programjának kisebbségpolitikai téziseit.
Január 17–18. – Duka Zólyomi Árpád a szlovák parlament tárgyalócsoportjának tagjaként az Európa Tanács közigazgatási szakértőivel tárgyalt. A tárgyalásokon szóba került a kormányzat által elképzelt területi felosztás. Az ET szakértői is megerősítették, hogy az etnikai szempont nagyon fontos egy olyan országban, ahol jelentős számú nemzeti kisebbség él.
Január 19. – Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Flórián László és Batta István vacsorával egybekötött tárgyalást folytatott Max van der Stoellal, az EBEé főbiztosával.
Január 20. – Kvarda Józsefet, az Együttélés alelnökét azonnali hatállyal leváltották a Somorjai Körzeti Hivatal elöljárói tisztségéből. Kvarda József tevékeny résztvevője volt a komáromi önkormányzati nagygyűlésnek.– Miguel Angel Martinézzel, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökével való találkozáson az Együttélést Bauer Edit képviselte.
Január 21–23. – A Magyar Demokrata Fórum küldöttsége – Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, Nahimi Péter alelnök, Szabó Tamás privatizációs miniszter, Herényi Károly szóvivő és Dobos Ferenc szakértő – körutat tettek Szlovákiában. Főbb állomások voltak: Királyhelmec, Kassa, Losonc, Dunaszerdahely és Pozsony, ahol sajtótájékoztatóval ért véget a látogatás. Az MDF nagyon sikeresnek minősítette ezt a látogatást, amelyen – Lezsák Sándor szavaival élve – a szlovákiai magyarság nagyfokú politikai kultúrájáról és realitásérzékéről győződhettek meg. Az MDF a szlovákiai magyarság követeléseit jogosnak tartja, s támogatja a legitim képviselői által megfogalmazott célkitűzéseket.
Január 24. – A KDM székházában az ellenzéki kerekasztal-tárgyaláson Duka Zólyomi Árpád és Harna István vettek részt.– Köteles László a helységnévtörvényről tárgyalt a Kárpáti Németek Szövetségének képviselőivel Mecenzéfen, ahol a lakosság 17%-át németek alkotják.
Január 25. – A központi irodában Bauer Edit találkozott az amerikai követség politikai osztályának munkatársával, aki a parlamentben elfogadott és elfogadásra váró, a magyar kisebbséget érintő törvényekről tájékozódott.
Január 26. – Megkezdődött az SZK NT ülése. A plénum elfogadta a január 1-jétől megállapított nyugdíjak összegét meghatározó törvénymódosítást. Bauer Edit felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a módosítás hátrányosan érinti az 1994-ben nyugdíjba vonulókat. Kezdeményezését a parlament leszavazta.
Január 27. – A szlovák parlament ülésén napirendre került a helységnevek használatára vonatkozó törvénytervezet. Jozef Tuchyňa belügyminiszter a kormányjavaslatot tolmácsolta, miszerint azokban a helységekben, ahol a nem szlovák nemzetiségű lakosság számaránya meghaladja a 20%-ot, a község nevét a kisebbség nyelvén (a szlovák mellett) fordításban tüntetnék fel, ahol pedig nem lehet fordítást alkalmazni, ott a hivatalos szlovák elnevezést a kisebbség nyelvének helyesírása szerinti átírásban tüntetnék fel. A bizottsági ülésen a kormánypárt a 20%-os határt 30%-ra emelte. Az Együttélés és az MKDM képviselői a 10%-os határ mellett szálltak síkra, a le nem fordítható helységnevek esetében elfogadhatatlannak tartották a szlovák nevek formális átírását a kisebbség nyelvének helyesírása szerint. Javaslatuk szerint a községek nem szlovák megjelöléséről az egyik alternatíva szerint a község döntene, a másik alternatíva szerint a törvényhez mellékelt községnévjegyzék lenne a mérvadó. Pavol Bogdan baloldali képviselő szintén a 10%-os határt tartotta helyesebbnek, mivel így a törvény hatálya kiterjedhetne a kisebb létszámú nemzetiségekre is, például a ruszinokra. Végül a kormány törvénytervezete a végső szavazásnál 66 igen, 33 tartózkodás és 35 nem szavazattal megbukott.
Január 27–31. – Duray Miklós Tőkés László meghívására erdélyi körúton vett részt. Számos találkozón ismertette a komáromi nagygyűlés eredményeit és a szlovákiai magyarság területi önkormányzati elképzeléseit. őszi viszontlátogatásra hívta meg Tőkés Lászlót Szlovákiába.
Január 27. – Léván tanácskoztak az Együttélés járási titkárai.Január 28–30. – Az SZDSZ küldöttgyűlésén Budapesten az Együttélést Batta István képviselte, aki üdvözlő beszédében kiemelte az össznemzetben gondolkodás és az anyanemzet támogatásának szükségességét.Január 31. – A FOCUS Intézet közvélemény-kutatása során a következő eredményt hozta: Ha most lennének a választások, a megkérdezettek közül a DSZM-re 26,9 %, a DBP-re 17,8%, az Együttélés-MKDM koalícióra 11,1%, a KDM.re 11,1 %, a SZNP-re 5,9%, az MPP-re 0,6% szavazna.
Február 1. – A szlovák parlament ülésén a Szlovákia külkapcsolatairól szóló kormányjelentést is napirendre tűzték. Duka Zólyomi Árpád rámutatott a kormány által kidolgozott jelentés hiányosságaira: többek közt nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy Szlovákia teljesíti az Európa Tanács feltételeit.
Február 2. – A parlamentben a nagyprivatizációs törvény módosítása volt napirenden. A törvénymódosítás a szlovákiai nagyprivatizáció második hullámát előzi meg, mely során kb. 220 milliárd korona értékű állami vagyon kerül magánkézbe. A kormány olyan törvénymódosító javaslatot terjesztett a parlament elé, amely lehetővé tenné számára, hogy lényegében saját hatáskörben és különösebb felügyelet nélkül azoknak juttassa az állami vagyont, akiket arra érdemesnek tart. Az ellenzéki pártok kinyilvánították, hogy csak olyan törvénymódosítást támogatnak, amely parlamenti ellenőrzés alá vonja a privatizációt, és a Nemzeti Vagyonalapot függetleníti a kormánytól. A parlamentben patthelyzet alakult ki, az ülést elnapolták.
– Kvarda József részt vett egy polgármesteri találkozón, amelynek témája az ország közigazgatási területi felosztása, valamint az önkormányzatok jogkörének bővítése volt. Komárom, Pozsony, Gúta és Nagyszombat polgármesterén kívül jelen volt Vladimír Minarovič szakértő is. A résztvevők között az elvek szintjén teljes, a megvalósítás módjaiban pedig nagymértékben azonos elképzelések mutatkoztak a megbeszélés folyamán.
Február 4. – Kvarda József Nagymegyeren egy önkormányzati témájú szemináriumon tartott előadást.
Február 5. – Az Együttélés Intéző Bizottsága leszögezte, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának legutóbbi ülése egyértelműen bebizonyította, hogy a kormány nem képes megállítani a gazdasági összeomlást, és nem találja a felgyülemlett feszültségek megoldásának a módját. A megfelelő gazdasági, illetve szociálpolitikai stratégia hiánya miatt a kormány egyre arrogánsabb módszerek bevetésével próbál hatalmon maradni.
Február 7. – Budapesten a Nemzeti Társas Kör rendezvényén Szokolay Sándor zeneszerző, elnök meghívására az Operaház épületében Duray Miklós ünnepi beszédet mondott.
Február 9. – Székesfehérvárott vitafórumot szerveztek Határon túli beszélgetések címmel, amelyen az Együttélést Duray Miklós képviselte.
Február 10. – Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatalában Entz Géza címzetes államtitkárral tárgyalt Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád, Bugár Béla (MKDM) és Fodó Sándor (KMKSZ).– Hajdú János a Nap TV adásában visszatért ahhoz az ismert eseményhez, amikor 1993-ban Csoóri Sándornak a Duray Miklós Kutyaszorító című könyvéhez írt előszava miatt élesen támadta Csoórit. Ezzel kapcsolatban most a TV kamerája előtt a következő nyilatkozatot tette: „.. .az a fanatikus nacionalizmus, aminek Csoóri Sándor az egyik letéteményese, az Magyarországra nézve az én legjobb meggyőződésem szerint káros. Már akkor is ez volt a véleményem.“ A HéT egykori főszerkesztőjének, az MSZP Csongrád megyei képviselőjelötjének szavaira Duray Miklós A HéT-ben reagált: „1983 óta eltelt most már több mint tíz év, nemcsak a világ változott meg, hanem még azt a kommunizmust is másként értelmezik, amelyben Hajdú János egy jelentős és tömegeket befolyásoló újságíró volt, pontosabban a rendszert szakszerűen eladó ember. Behozza a napi politikába azt a múltat, amelyet mindenki szeretne elfelejteni. Mondhatnám azt is, hogy Isten óvja Magyarországot egy olyan párt kormányzásától, amelynek ilyen képviselőjelöltjei vannak.“
Február 11. – Boross Péter magyar miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. Az Együttélést Duray Miklós képviselte. Boross Péter kijelentette, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József politikai felfogását kívánja követni. A magyar kormány továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvéseit, melyeket azok legitim képviselői fogalmaznak meg, és melyek összhangban állnak az európai integráció eszméivel.
– A bodrogszerdahelyi lakossági fórumon Dolník Erzsébet és Duka Zólyomi Árpád találkozott a választópolgárokkal.
Február 12. – Királyhelmecen tanácskozott az Együttélés Országos Tanácsa. A testület megerősítette az Intéző Bizottság és a Központi önkormányzati Tanács korábbi nyilatkozatát, miszerint az Együttélés a január 8-i komáromi nagygyűlés záródokumentumaiban foglalt elveket és célkitűzéseket a mozgalom számára kötelező érvényűnek tekinti. Az Országos Tanács megválasztotta a Demokratikus és Nyitott Társadalomért Alapítvány kuratóriumát.
Február 13. – Duray Miklós Simonyi községben részt vett a Simonyi Alapítvány kuratóriumának ülésén.– Duka Zólyomi Árpád Szepsiben lakossági fórumon vett részt.
Február 14. – Duray Miklós fogadta Georges Biname-t, a belgiumi flamand Kereszténydemokrata Párt egyik vezetőjét, parlamenti képviselőjét.
Február 15. – Duray Miklós a mozgalom sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Együttélés is támogatni fogja a szlovák kormányfő ellen tartandó bizalmatlansági szavazást a parlamentben. A közelgő magyarországi választásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy amennyiben érezhetően baloldali eltolódásra kerülne sor, bizonyára elhidegülnének a kapcsolatok az Együttélés és az új magyar kormány között.
– A komáromi nagygyűlés tapasztalatait összegezték a szervezők, a Csallóközi Régió Tanácsa, az Együttélés és az MKDM képviselői.
Február 16–18. – A parlament ülésén nem fogadták el az idő előtti választásokról szóló alkotmánytörvényt. Sem a kormány javaslata, sem a képviselői indítvány nem kapta meg a szükséges 90 szavazatot. Ezzel kapcsolatban Dobos László nyilatkozta a Szabad újság hasábjain: „Ezt megelőzően folytak bizalmas tárgyalások az előrehozott parlamenti választásokról, a Mečiar-kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványról. Nélkülünk. Együttműködésünk érdekében garanciákat kérünk a problémáink megoldására. Üres tarisznyájú politikai statiszták szerepét nem vagyunk hajlandók játszani“.
Február 18–20. – Budapesten tartotta VII. országos gyűlését a Magyar Demokrata Fórum. Az Antall József halálával megüresedett pártelnöki posztra Für Lajost választották. Vendégként felszólalt Duray Miklós is, és kijelentette, hogy a szlovákiai magyarok a magyar kormányzat politikáját az elmúlt időszak átalakító folyamatában rendkívül jelentősnek tartják, s szerinte a szlovákiai magyarság túlnyomó többsége az MDF-fel gondolkodik együtt. Hangsúlyozta, hogy Magyarország külpolitikája annyiban a magyar belpolitika része is egyben, amennyiben az azonosul a magyar nemzetpolitikai érdekekkel.
Február 21. – Az Együttélés a sajtó útján azt javasolta támogatóinak, hogy ne írják alá a Vladimír Mečiar mozgalma által kezdeményezett, népszavazást követelő petíciókat. A népszavazás a képviselői mandátum párthoz való kötöttségéről lett volna hivatott dönteni, erre azonban demokratikus országban sehol nincs példa. A kormányfő azt szerette volna elérni, hogy a pártjukat elhagyó képviselők kötelesek legyenek visszaadni mandátumukat, így a meggyengült DSZM új képviselőkkel egészíthette volna ki sorait. Végeredményben a petíció nem volt sikeres, a népszavazás kiírására nem gyűlt össze kellő számú aláírás.
Február 22. – Duka Zólyomi Árpád megbeszélést folytatott J.Olekszyvel, a lengyel parlament elnökével.
Február 26. – Az MKDM országos kongresszusán vendégként felszólalt Duray Miklós is.
Február 28. – Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád megbeszélést folytatott az amerikai Project on Ethnic Relations vezetőjével, Allen Kassoffal.
Március 1. – Az SZNP kettészakadása után a kormányban a Ján Slota vezette rész maradt. Ezzel összefüggésben Duray Miklós a sajtó képviselőinek kijelentette: „A kormánykoalíció jelentősen jobbra tolódott, és egy olyan politikai felállásra kezd hasonlítani, amit emberarcú fasizmusnak lehetne nevezni.“ Ján Slota többször tett magyar- és zsidóellenes kijelentéseket, a hadseregben látja a problémák megoldásának kulcsát.
Március 2. – Az Együttélés vezetői találkoztak a Magyar Szociáldemokrata Párt képviselőivel, akik Király Zoltán vezetésével a szlovák Szociáldemokrata Párt meghívására tartózkodtak Pozsonyban.
– Köteles László Lászlómindszenten tartott előadást a kárpótlásról.
– Duka Zólyomi Árpád a parlamenti ellenzéki pártok eszmecseréjét követően nyilatkozott: „A magyar pártok követeléseit illetően sikerült kompromisszumot kötni. Ezután visszatért az alapkérdés: megbuktatni-e Mečiart vagy sem. A DBP-nek érdeke, hogy előrehozott választások legyenek, akár szeptemberben, de szerinte addig maradjon a jelenlegi kormány. A kereszténydemokraták viszont úgy vélik, hogy az előrehozott választások csak jövő tavasszal legyenek, és addig létre kell hozni egy széles koalíciót, amelyben magyar részvételre is számítanak. A tárgyalások első szakaszában követeléseinket szinte lesöpörték az asztalról, a legkeményebben a kereszténydemokraták. Fokozatosan sikerült bebizonyítanunk, hogy elképzeléseink nem túlzottak, és végül eljutottunk odáig, hogy bizonyos módosításokkal elfogadták feltételeinket“
– A szlovák ellenzéki pártok és a magyar koalíció vezetői megállapodtak az együttműködés alapelveiben.
Március 9–10. – Februárban és márciusban meggyorsult a kormánykoalíciót alkotó DSZM és SZNP belső szakadásának folyamata. A DSZM-ből Milan Kňažko után most Jozef Moravčík és Roman Kováč, valamint további hét parlamenti képviselő vált ki, a nemzeti pártból Ľudovít Černák és további öt parlamenti képviselő. Ezzel egyértelművé vált, hogy a kormány megbuktatása csak az ellenzék megegyezésének függvénye. A DBP döntésétől függött ennek a folyamatnak az eredményessége.
– Március 9-én Michal Kováč köztársasági elnök beszédet mondott a parlamentben, majd Ladislav Pittner (KDM) az ellenzék nevében bizalmatlansági indítványt terjesztett be Vladimír Mečiar miniszterelnök ellen. Bauer Edit az Új Szónak így értékelte az eseményeket: „A köztársasági elnök olyan kemény bírálatban részesítette a miniszterelnököt, hogy nyilvánvalóvá vált; Mečiar nem felel meg a kormányfői posztra. Megvilágította személyes konfliktusuk hátterét is, kiderült, hogy az az arrogáns politizálási mód áll a háttérben, amelyet mi is elutasítunk. Ezután kétségeket váltott ki az a mondata, hogy ő nem kívánja a miniszterelnök leváltását. Ezzel az ellenzékre hárította a felelősséget. Ha az ellenzék nem teszi meg ezt a lépést, akkor csaknem biztosra vehető, hogy a miniszterelnök megtalálja a köztársasági elnök eltávolításának módját.“Duka Zólyomi Árpád parlamenti felszólalásában rámutatott arra, milyen mértékben felel Mečiar és kormánya az ország helyzetéért, valamint azokra a problémákra, amelyeket a nemzetiségi politikájával ez a kormány mesterségesen gerjeszt. A bizalmatlansági indítvány szavazása előtt a kiszámíthatatlan DBP elnöke, Peter Weiss kijelentette, hogy a baloldal hajlandó a DSZM-mel koalíciós kormányt alakítani, ám ennek érdekében Mečiar mondjon le. Vladimír Mečiar nem válaszolt Peter Weiss felszólalására. Az indítványra a titkos szavazás során 78 képviselő igennel voksolt, a DSZM és az SZNP obstruálta a szavazást. A parlament tehát megvonta a bizalmat Vladimír Mečiartól és kormányától.
Március 14. – A köztársasági elnök Jozef Moravčíkot bízta meg a kormányalakítási teendőkkel. Az ellenzéki megbeszélések során született döntés szerint az új kormányban a magyar koalíció nem vesz részt, noha szükség van a támogatásukra. Az Együttélés vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az ellenzéknek ezt a kizáró álláspontját nem tartják jó előjelnek, de támogatják az új kormánynak a társadalmi problémák megoldására irányuló törekvéseit, például az időelőtti parlamenti választások kiírását.
Március 15. – Magas állami kitüntetést adományozott Dobos Lászlónak Göncz Árpád, Magyarország köztársasági elnöke: több évtizedes kiemelkedő közéleti és irodalmi munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki.– Duka Zólyomi Árpád részt vett a pozsonyi magyar nagykövetség új székházának megnyitásán.
Március 16. – Duray Miklós Udvardon a Járási Ügyvivői Testület ülésén, az esti órákban pedig az Együttélés komáromi városi szervezetének taggyűlésén vett részt.
– A pozsonyi várban beiktatták az újonnan kinevezett szlovák kormányt. Az Együttélés képviseletében Duka Zólyomi Ápád volt jelen.
Március 17. – A szlovák parlament valamennyi képviselője megszavazta a jelenlegi parlamenti képviselők megbízatási időszakának lerövidítését, és 1994. szeptember 30-ára és október 1-jére a parlamenti választások kiírását.Március 19. – Harmadszor rendezték meg a Lévai Találkozót. A tanácskozás célja az oktatásügy helyzetének feltérképezése és a szlovákiai magyar oktatásügy egységes koncepciójához szükséges alapelvek megfogalmazása volt.
Március 20. – A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének közgyűlésén az Együttélést Zachariás István, Köteles László és Balassa Zoltán képviselték.
Március 20–25. – Duray Miklós nyugat-európai útja során Stuttgartban, Bernben, Zürichben és Párizsban járt.
Március 21. – Köteles László a szlovák parlament valamennyi magyar képviselőjének támogató aláírásával egy kérvényt nyújtott be az egészségügyi minisztériumba annak érdekében, hogy a rozsnyói egészségügyi iskolában egy magyar tannyelvű továbbképző osztály nyíljon.
– Köteles László és Zachariás István a Roma Polgári Kezdeményezés (ROI) országos vezetőivel folytattak egyeztető tárgyalást.
– Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád Németország bajor tartományának képviselőivel találkozott Pozsonyban.
– Az Együttélés királyhelmeci szervezete vajdasági írókat és újságírókat látott vendégül.
Március 22. – Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit találkozott Axel Hanischsal, az Európai Szocialisták Pártjának elnökével.
– Dolník Erzsébet a XXV. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok országos döntőjén vett részt.
Március 25. – Duka Zólyomi Árpád, Dolník Erzsébet és Köteles László Lekenyén és Rozsnyón lakossági fórumot tartottak.
– Az Együttélés kassai szervezete és a Kassai Magyar Baráti Szövetség a budapesti Széchenyi általános Iskola tanárait és diákjait látta vendégül.
Március 26. – Borsiban kétnapos rendezvény keretében megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát. Az Együttélés nevében Gyimesi György, Köteles László és Reiter Krisztína volt jelen a megemlékezésen.
– Duka Zólyomi Árpád a Nemzeti Demokrata Párt alakuló ülésének vendége volt Zólyomban.
Március 28. – Az Együttélés központi irodájában Duka Zólyomi Árpád az angol nagykövetség megbízottjával, majd az amerikai nagykövetség politikai titkárával tárgyalt a parlamenti választásokra való felkészülésről és annak várható kimeneteléről.
Március 29. – Az Együttélés sajtótájékoztatóján Dolník Erzsébet, Bauer Edit és Fehér Miklós elsősorban az oktatásügy helyzetéről nyilatkozott. Szorgalmazták az iskolaügy decentralizásálát, valamint azt, hogy az oktatásügyi intézményeket illetően bővüljön az önkormányzatok jogköre.
Március 30. – Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit a belügyminiszterrel tárgyalt.
– Mecenzéfen a Kárpáti Németek Szövetségének képviselőivel találkozott Köteles László és Reiter Krisztina.
Március 31. – Duray Miklós és Batta István tárgyalást folytatott Horvátország szlovákiai nagykövetével.
Április 5–7. – Duray Miklós és Köteles László gömöri körúton vettek részt, Szalócon, Barkán, Gömörhorkán, Várhosszúréten és Szádalmáson találkoztak az érdeklődőkkel. Ugyanebben az időben Komlósy Zsolt és Fehér Miklós a nagykürtösi járásban tartózkodtak.
Április 9. – Budapesten a Mártírok útján emléktáblát avattak Szombathy Viktor tiszteletére. A rimaszombati születésű íróra, aki a két világháború közötti időszakban a szlovákiai magyar kultúra jelentős képviselője, többek közt a komáromi múzeum igazgatója volt, Duray Miklós emlékezett az ünnepségen.
Április 10. – Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit és Komlósy Zsolt Ipolyvarbón politikai fórumon vettek részt.
Április 12–13. – A szlovák parlament elfogadta az új kormány programnyilatkozatát. A vitában hozzászólt Duka Zólyomi Árpád is, akinek javaslatát a határozat kibővítésére a parlament elfogadta. Duka Zólyomi Árpád azt javasolta határozatba foglalni, hogy a szlovák kormány javítsa az együttműködését a Matica slovenskával, valamint a nemzeti kisebbségek kulturális szervezeteivel, másrészt pedig az anyanyelvű művelődés és nevelés feltételeit.
Április 15. – Az Együttélés Intéző Bizottsága leszögezte, hogy a mozgalom a szlovákiai magyarság jövőjét tekintve fontosnak tartja az egységes fellépést. Az Együttélés mindig erre törekedett, ahogy ezt a január 8-i nagygyűlés is tükrözte. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal való együttműködés eredményes volt az elmúlt időszakban, ezért az előrehozott parlamenti választásokon való fellépés stratégiáját erre kívánja építeni.
Április 18. – A DBP meghívására Dunaszerdahelyen tartózkodó Horn Gyula MSZP-elnök reagált Duray Miklósnak az MDF legutóbbi közgyűlésén tett kijelentésére: „Nem hiszem, hogy Duray Miklós a szlovákiai magyarok többsége nevében nyilatkozott, mivel a szlovákiai magyarság normális, ezért aligha támogatná az MDF-et.“
Április 19. – A Fórum Alapítvány Somorján politikai vitaestet szervezett, az Együttélést Bauer Edit képviselte.
– Duray Miklós Zalaegerszegen tartott előadást A határainkon túl élő magyarság megmaradási esélyei címmel.
Április 20. – Az Együttélés és az MKDM képviselői a szlovák kormány koalíciós tanácsa elé terjesztették a helységnevek kétnyelvű megjelölésére vonatkozó törvénytervezetüket. A tervezet szerint a törvényhez csatolják a községeknek a kisebbség által használt nevét. A tervezet kitér a terek, utcák, intézmények kétnyelvű megjelölésére is.
– Zselízen Duray Miklós, Bauer Edit és Dolník Erzsébet lakossági fórumon vettek részt.
Április 22. – Ipolyszakállason Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit és Dolník Erzsébet lakossági fórumot tartottak.
– Duray Miklós a Magyar Szemle és az Irodalmi Szemle közös rendezvényén vett részt a Madách-Posonium komáromi könyvesboltjában.
Április 26. – Az Együttélés nyilatkozatban követelte Eva Bubniakovának, a dunaszerdahelyi járási hivatal vezetőjének leváltását.
Április 29. – Duka Zólyomi Árpád és Harna István Vámosladányban lakossági fórumon vettek részt.
Május 2. – Az Együttélés irodájába látogatott Louigi Boselli, az Európai Unió multilaterális kapcsolatok szekciójának igazgatója, és tárgyalt Duray Miklóssal, Bugár Bélával (MKDM) és A. Nagy Lászlóval (MPP). Látogatásának célja a külügyminiszterek részvételével szerveződő Európai Stabilitási Egyezmény nyitókonferenciájának előkészítése volt.
– Az Együttélés Intéző Bizottsága egységes magyar politizálásra szólította fel a szlovákiai magyar politikai erőket. A valós politikai egységet a szlovákiai magyar pártok uniója teremti meg, áll a nyilatkozatban.
Május 6. – Az Együttélés, az RMDSZ, a KMKSZ és a VMDK közös állásfoglalást adott ki, amelyben kifejezik, hogy a határon túli magyar közösségek továbbra is igényt tartanak a magyar társadalom egészének támogatására és szolidaritására, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásán alapuló partneri viszony kiteljesítésére.
Május 11–15. – Az Együttélés képviseletében Batta István és Flórián László vett részt az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának (FUEV) közgyűlésén Gdanskban. A FUEV új elnöke dr.Christoph Pan lett, az új elnökségben a magyar nemzeti közösségeket Komlóssy József alelnök képviseli.
Május 12. – Tardoskedden tanácskoztak az Együttélés járási titkárai. A programon a választási előkészületek, a Demokratikus és Nyitott Társadalomért Alapítvány működtetése és a tagregisztráció kérdése szerepelt.
Május 15. – Az Együttélés-MKDM parlamenti képviselői elhatározták a Pro Probitate – A Helytállásért Alapítvány létrehozását azzal a céllal, hogy támogassa a magyarok által lakott régiók kulturális és regionális-önkormányzati fejlődését. Május 15-ét a szlovákiai magyarság emléknapjává nyilvánították arra emlékezve, hogy 1942. május 15-én Esterházy János a szlovák parlamentben egyedül szavazott a zsidók deportálását elrendelő törvény ellen. A képviselők egy ünnepség keretében Komáromban első alkalommal adták át a Pro Probitate – A Helytállásért díjat. A díjat gróf Esterházy Jánosnak in memoriam ítélte oda az alapítvány kuratóriuma, és Esterházy Alice, a mártír politikus lánya vette át.
– Ugyanezen a napon Komáromban ülésezett az Együttélés Intéző Bizottsága: tagjai egy nyilatkozatot tettek közzé, amelyben Esterházy Jánosra emlékezve újra felhívták a figyelmet a szlovákiai magyar politikai erők egységes fellépésnek szükségességére.
Május 17. – Boross Péter magyar miniszterelnök hivatalában fogadta a határon túli magyarok képviselőit.Május 18. – Duray Miklós és Dolník Erzsébet fogadta Reinhard Wiemert, a német nagykövetség titkárát, majd Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Nagy-Britannia szlovákiai nagykövetével találkozott. A megbeszélések fő témája a belpolitikai helyzet, a szlovákiai magyarság autonómiaigénye és a választások várható kimenetele volt.– A kormánykoalíció felkérte Harna Istvánt, hogy vállalja el a számvevőszék alelnöki posztját. Harna István azért nem vállalta el a tisztséget, mert az kizárja párttagságot, tehát szüneteltetnie kellett volna az Együttélésben való aktív politizálását.
Május 22. – Duray Miklós Kalondán és Ipolynyéken találkozott a választókkal.
Május 23. – Az Együttélés Intéző Bizottsága egy nyilatkozatot tett közzé Hozzuk létre a magyar uniót! címmel. – Köteles László Szepsiben képviselői napot tartott a kárpótlási törvényről.
Május 24. – Duray Miklós az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az Együttélés elutasít minden olyan lépést, amely kizárná közvetlen részvételünket a paktum formálásában. Szükségszerűnek tartjuk, hogy az adott országon belül egyezményrendszer jöjjön létre – a mi esetünkben a magyar kisebbség és a kormányzat között. Az a tervezet, amelyet május 9-én Athénban hagytak jóvá, s amelyről a május 26-án Párizsban esedékes konferencián tárgyalnak majd, csak nagy általánosságban foglalkozik a kisebbségi kérdéssel. Tulajdonképpen a kérdést átutalja a regionális kerekasztalok témakörébe.
Május 27. – A parlament elfogadta az anyakönyvezésről szóló törvényt, amellyel módosította az 1993. szeptember 24-i névtörvényt, ugyanis megszüntette az -ová végződés kötelező hivatalos használatát, és megoldotta a korábban szlovákul anyakönyvezett nevek anyanyelvűre való átírását. A törvény végrehajtása 1994. július 1-től bonyolult ügyvitellel történik.
Május 28. – Az Együttélés Országos Tanácsa losonci ülésén tudomásul vette az MKDM-mel kötött szoros együttműködési és koalíciós szerződésről folytatott eddigi tárgyalások eredményeit, és elfogadta a további tárgyalásokra vonatkozó alapelveket. Egy további nyilatkozatban az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatos állásfoglalást rögzítették az OT tagjai.
Május 29. – A magyarországi parlamenti választások második fordulója után kialakult a végleges eredmény: az MSZP megszerezte az abszolút többséget a Magyar Országgyűlésben. Koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel a mandátumok több mint kétharmadát birtokolják. Duray Miklós Horn Gyulának címzett levelében kifejezte azt a reményét, hogy a „mindenkori magyar kormány magáévá teszi és támogatja a határon túli magyarok legitim képviselői által megfogalmazott elképzeléseket, mint az Antall-kormány tette.“ Horn Gyula válaszlevelében kifejtette: „Elhatározott szándékunk, hogy a szomszédos országokkal, így a Szlovák Köztársasággal is gyors ütemben javítsuk kapcsolatainkat, mert ebben látjuk az ott élő magyarság sorsa jobbrafordulásának garanciáját.“
Június 3. – A táblatörvényről szavazott a szlovák parlament. Egy szavazaton múlott, hogy a törvényt nem fogadták el a képviselők. Ennek fő oka az volt, hogy Gariela Kaliská két olyan módosító indítványt tett, amit a kormánykoalíció soraiból is támogattak. Ennek értelmében azok a községek, amelyek hivatalos elnevezésüket szlovák személyiségekről kapták, illetve amelyeknek elnevezését 1938-ban különböző előnevekkel pontosítottak, kiestek volna azon községek jegyzékéből, amelyek magyarul használhatják a történelmi nevüket (Párkány, Bős, Diószeg, Gúta stb, illetve Csiliz-, Vág-, Sajó-, Csallóköz – stb előnevű községek). A magyar képviselők közül Komlósy Zsolt szavazott nemmel, Rózsa Ernő és Fehér Miklós tartózkodtak a szavazástól, a többiek pedig igennel szavaztak. Duka Zólyomi Árpád úgy nyilatkozott, hogy a kormánykoalíció soraiból is megszavazták a módosító javaslatokat, tehát a kormánypártok nem tartották be a magyar koalíciónak tett ígéretüket, ezért személy szerint ő sem értett egyet a tervezet megszavazásával, viszont alávetette magát a frakcióban hozott döntésnek. A koalíciós tanácsban tisztázni kell, lehet-e együttműködni olyan kormánnyal, amely saját ígéreteinek betartását sem tudja teljesíteni, nem tud rendet teremteni a soraiban. A szavazási eredmények nem jelentik azt, hogy a magyar koalíción belül a viszony megromlana.
Június 4. – Az Új Szó főszerkesztője kommentárjában elítélte a táblatörvény ellen szavazó, illetve a szavazástól tartózkodó képviselőket. Komlósy Zsolt válaszát a június 10-i számban olvashattuk.
Június 5. – Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád is részt vettek a zselízi kulturális ünnepségen.
Június 6. – Lakossági fórumok Busán, Kőkeszin és óváron Duka Zólyomi Árpád, Bauer Edit, Komlósy Zsolt és Dolník Erzsébet részvételével.
Június 7. – Duray Miklós Szőgyén polgáraival találkozott.
Június 9. – Lennart Watz, a Svéd Királyság nagykövete az Együttélés irodájában találkozott Duray Miklóssal és Dolník Erzsébettel.
Június 12. – Tornagörgőn és Somodiban Duka Zólyomi Árpád és Köteles László képviselői napot tartottak. Duray Miklós, Bauer Edit, Rózsa Ernő és Kvarda József Nagycétényben lakossági fórumon vettek részt.
Június 13. – Az Együttélés Intéző Bizottsága úgy döntött, elfogadja az MKDM javaslatát arra vonatkozóan, hogy először a kétoldalú megállapodást írják alá, majd a szoros együttműködési és koalíciós szerződés aláírása után haladéktalanul állapodjanak meg a további politikai szubjektummal kötendő szerződés alapelveiről.
Június 15. – Az Együttélés és az MKDM tárgyaló delegációi befejezték a két mozgalom között kötendő együttműködési és koalíciós szerződés szövegezését. Megegyeztek abban, hogy rövid időn belül megkezdik a kettős koalíció kibővítéséről szóló tárgyalásokat is.
Június 16–17. – Duray Miklós Szepsiben, majd Kassán a Thália Színházban találkozott az érdeklődőkkel.
Június 18. – Kicsinden Rózsa Ernő és Filakovszky János, Rakottyáson pedig Komlósy Zsolt, Boros Zoltán és B.Kovács István találkoztak a község polgáraival.
Június 19. – Lakossági fórum Szalatnyán Bauer Edit, Duka Zólyomi Árpád és Dolník Erzsébet részvételével.
Június 20. – Nyárasdon Bauer Edit és Duray Miklós találkoztak az érdeklődőkkel.
Június 21. – Buzitán Duka Zólyomi Árpád és Köteles László, Debrődön pedig Rózsa Ernő és Zachariás István lakossági fórumot tartottak.
Június 23. – Duray Miklós Párkányban, Boros Zoltán pedig Felsőráson találkozott a lakossággal.
Június 24. – Duray Miklós és Bugár Béla az Együttélés, illetve az MKDM nevében aláírták a két politikai mozgalom közötti koalíciós és együttműködési szerződést. A szerződés nem csupán a választásokra vonatkozik, hanem az azt követő együttműködésre is. A két fél megegyezett abban, hogy lehetővé teszik a koalíciónak harmadik féllel való kibővítését is.
Június 25. – Lakossági fórumok voltak Ipolyságon Duka Zólyomi Árpád és Harna István, Kőhídgyarmaton Duray Miklós részvételével.
Június 27–29. – Koalíciós megbeszélések az Együttélés, az MKDM és az MPP között.Július 1. – Érvénybe lépett az SZK NT 154/1994 Tt. számú anyakönyvi törvény 4. paragrafusa, amelynek értelmében a szülők kérésére anyanyelvükön anyakönyvezhetők a gyermekek, a leánygyermekek vezetékneve -ová nélkül. A korábban születettek az illetékes anyakönyvi hivatalban írásban kérhetik, hogy nevük bejegyzését anyanyelvűre változtassák.
Július 2. – Dunaradványon a világháború áldozatainak emlékművénél Duray Miklós mondott ünnepi beszédet.Július 3. – Filakovszky János és Fehér Miklós vett részt Ipolyszalkán az Ipoly-menti randevún.
Július 7. – A szlovák parlament elfogadta az ún. „táblatörvényt“.Az Együttélés és az MKDM képviselőinek kezdeményezésére a szlovák parlament 72 képviselője a településeknek a nemzeti kisebbség nyelvén való megjelölésére vonatkozó törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, miután a parlament 32. ülésén elvetették a kormány által kidolgozott javaslatot, amelyet a módosítások után az Együttélés három képviselője elfogadhatatlannak tartott és nem szavazott meg, A törvénytervezet előterjesztője Duka Zólyomi Árpád volt. Az elfogadott törvény értelmében a községeknek a nemzeti kisebbségek nyelvén történő megjelölése ott lehetséges, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20%-ot. Ezekben a községekben az állam biztosítja a helységnévtáblák elkészítését és elhelyezését. A kisebbségek által használt megjelölést a törvényhez csatolt jegyzék tartalmazza. Nincsenek benne a szlovák történelmi személyiségekről elnevezett falvak és városok, ám a jogszabály megengedi, hogy ezeknek a községeknek a lakói népszavazás formájában kérjék a kétnyelvű helységnév használatát. A törvény értelmében november 1-jétől kezdve kell a táblákat elhelyezni, ezek formáját a belügyminisztérium külön rendeletben szabja meg. Az SZNP képviselői a törvény megszavazása után tiltakozásul tizenöt percre elhagyták a termet.
Július 9. – Deákin ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa, amely elfogadta az MKDM-mel kötött koalíciós szerződést, valamint a hármas koalícióról folytatott tárgyalások eddigi eredményeit is. Titkos szavazással összeállította a mozgalom parlamenti képviselőjelöltjeinek névsorát (105 személy). Az OT a választásokkal kapcsolatban a kampányfőnöki teendőkkel Pogány Erzsébetet bízta meg.
Július 15. – Az Együttélés a sajtóban nyilvánosságra hozta képviselőjelöltjeinek névsorát, s egyúttal az Új Szóban sorozatot indított Együttélés-oldal címmel. Ennek keretében kéthetente a pénteki számban egyoldalas fizetett hirdetést jelentetett meg, melyben saját szerkesztésű információkat közölt.
– Magyarországon hivatalba lépett Horn Gyula kormánya.
Július 21. – Az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt képviselői ünnepélyesen aláírták a koalíciós szerződést, amely választási és a választások utáni szoros együttműködésüket alapozza meg. Duray Miklós nyilatkozta: „A szerződés az első jelentős lépés abba az irányba, hogy létrehozzuk a magyar politikai egységet Szlovákiában. Az Együttélés elképzeléseinek mintegy 80%-át tudta belevinni a koalíciós és együttműködési szerződésbe.“
Július 22. – Budapesten Tabajdi Csaba, a miniszterelnöki hivatal államtitkára a szlovákiai magyar pártok képviselőivel, köztük Duray Miklóssal, folytatott megbeszélést a magyar-szlovák alapszerződéssel kapcsolatban.
– A Rákóczi Szövetség elnökének, Halzl Józsefnek a kezdeményezésére a három szlovákiai magyar párt képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak a szövetség budapesti székházában.
Július 22–23. – A Kárpát-Alpok Alapítvány vendégeként az Együttélés kampánystábja szakmai megbeszélést tartott Budapesten.
Július 23. – A Magyar Polgári Párt Országos Választmánya komáromi ülésén jóváhagyta a hármas magyar koalícióról kötött szerződést.
– A Magyar Néppárt legfelsőbb vezetése is foglalkozott a koalícióra lépett három magyar párt ajánlatával, miszerint indítsanak független jelöltet a választási listán. Popély Gyula pártelnök nyilatkozata szerint néhány tisztázásra váró kérdés megoldása után véleménye szerint nem lesz akadálya az ajánlat elfogadásának.
Július 24. – Az MKDM Országos Választmánya pozsonyi ülésén jóváhagyta a három szlovákiai magyar politikai erő koalíciós szerződését. Ezzel a megállapodás érvénybe lépett.
Július 26. – Az MKDM, az Együttélés és az MPP vezetői átadták egymásnak a jelölőlistákat, melyek alapján megkezdték a koalíció közös listáinak összeállítását. Csupán a közép-szlovákiai lista maradt nyitott, mert az MKDM és az Együttélés kifogást emelt az MPP azon két jelöltje ellen, akik nem feleltek meg a koalíciós szerződésben rögzített feltételeknek. Döntés született az MNP-nek tett ajánlatról is: az Együttélés, az MKDM és az MPP Popély Gyulával, a Magyar Néppárt elnökével megállapodott abban, hogy a jelölőlistákra független jelöltként felveszi a néppárt öt jelöltjét is.
Július 29. – Összeállt végső formájában a Magyar Koalíció jelölőlistája. A Magyar Polgári Párt a közép-szlovákiai kerületben is olyan jelölteket nevezett meg, akik teljesítik a koalíciós szerződésben támasztott feltételeket.
Július 30. – Az Együttélés képviselőjelöltjei és a kampánystáb tagjai szakmai tanácskozást tartottak Hidaskürtön.
Augusztus 2. – Horn Gyula magyar miniszterelnök hivatalában fogadta a szlovákiai magyar pártok elnökeit. Véleményt cseréltek Budapest és a határon túli magyarság kapcsolatáról, valamint a szlovák-magyar kapcsolatokról. Duray Miklós: „Javasoltuk a miniszterelnök úrnak, hogy amennyiben a magyar-szlovák alapszerződésről fognak tárgyalni szlovák partnereikkel, akkor olyan megállapodásra törekedjenek, ami a szlovákiai magyarságnak a jövőben biztos európai szintű perspektívát kínál“.
– Az Együttélés képviselői megszavazzák a parlament ülésén a privatizációban felhasznált pénzek ellenőrzését célzó kormány-előterjesztést, jelentette ki Fehér Miklós a sajtó képviselőinek. Ugyanakkor feleslegesnek tartotta azt a kezdeményezést, hogy népszavazás döntsön egy ilyen törvény meghozataláról.
Augusztus 5. – Pozsonyba látogatott Horn Gyula magyar miniszterelnök. Némi bonyodalom támadt egy sajtóhír nyomán. Eszerint Michal Kováč azt nyilatkozta, hogy Horn a vele való találkozón bocsánatot kért a Magyarországon élő szlovák kisebbséget ért sérelmekért. Ezt az állítást a magyar fél később cáfolta.Duray Miklós Horn Gyula és Jozef Moravčík találkozója kapcsán kijelentette, hogy a két ország közötti alapszerződést nem szabad elhamarkodni, és az előkészítő folyamatba be kell vonni a két ország területén élő kisebbségeket.
Augusztus 11. – A Szlovák Választási Bizottság kisorsolta a parlamenti választásokon induló pártok és mozgalmak jelölőlistáinak a sorszámát. A Magyar Koalíció, tehát az MKDM-Együttélés-MPP közös listája a 4-es számot kapta.
Augusztus 13–14. – Füleken a III. Palóc Napokon Komlósy Zsolt képviselte az Együttélést.
Augusztus 18–19. – Budapesten a Független Kisgazdapárt szervezésében megrendezett Szent István 1994 konferencián mozgalmunkat Batta István külügyi titkár képviselte.
Augusztus 20. – „Államalapító királyunk szentül hitte, hogy Isten kegyelméből nyeri el népe fölötti hatalmát. Azt viszont tudta, hogy a hatalom megtartásához és megszilárdításához már kevés az isteni kegyelem. Bölcsesség, józanság, határozottság s mindenekelőtt a viszonyok pontos ismerete ugyanúgy szükséges. Erre inti fiát, Imrét is“ – állt az Együttélés István-napi üzenetében az Új Szóban.
Augusztus 25. – Pozsonyban az Együttélés képviselőjelöltjei találkoztak a választópolgárokkal. – Megjelent a Szabad újság mellékleteként a Választási Újság első száma, amelyet a kampány végéig további négy szám követett.
Augusztus 26. – Befejezte törvényalkotói munkáját a Szlovák Köztársaság 1992 júniusában megválasztott Nemzeti Tanácsa.
Augusztus 31. – Duray Miklós együttműködési szerződést írt alá az Együttélés – Magyarországi Roma Szervezetek Szövetségének elnökével, valamint a szlovákiai Közös úton a Roma Kultúrával szervezetnek és a Szlovákiában élő Magyarul Beszélő Romák Tudományos és Kulturális Társaságának elnökével.
Szeptember 2. – Az Együttélés a komáromi Klapka téren tartotta kampányindító nagygyűlését. Bemutatkozott valamennyi képviselőjelölt, vendégként jelen voltak koalíciós partnereink is. Duray Miklós beszédében az Együttélés választási programjának pilléreit ismertette.
Szeptember 6. – Michal Kováč köztársasági elnök fogadta az Együttélés küldöttségét: Duray Miklóst, Duka Zólyomi Árpádot és Harna Istvánt. A megbeszélésen az államfő kifejezte abbéli óhaját, hogy az előrehozott választásokból kikerülő új parlamentben józan, demokratikus légkör uralkodjon.
Szeptember 6–9. – Duray Miklósnak, az Együttélés elnökének meghívására négynapos körúton Szlovákiában tartózkodott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Komáromban, Pozsonyban, Léván, Losoncon, Rimaszombatban, Királyhelmecen, Kassán és Szepsiben találkozott az érdeklődőkkel. Tőkés László Duray Miklós januári erdélyi látogatását viszonozta.
Szeptember 8. – A Magyar Koalíció a választási bizottsághoz fordult a Szlovák Nemzeti Párt rádióhirdetése miatt. Slotáék ismert magyar népdal szövegének felhasználásával, magyar nyelven arra szólították a szlovákiai magyar választókat, hogy „szavazzanak helyesen a 14-es számú koalícióra.“
– Az Együttélés – és egyidőben az MPP is – megfigyelői státuszra tett szert a Liberális Internacionáléban. Erről a szabadelvű pártokat tömörítő nemzetközi szervezet reykjaviki kongresszusán született döntés.
Szeptember 17. – Monokon a Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen részt vett Duray Miklós is.
Szeptember 26. – A Magyar Koalíció közös kampányzáró nagygyűlést tartott Galántán.
– A Szlovák Nemzeti Párt több országos napilapban tett közzé fizetett hirdetést, amelyben az Együttélés választási emblémáját felhasználva nemzetiségi ellentéteket szít. Az Együttélés tiltakozó levelet írt a párt vezetőségének és beadvánnyal fordult a Szlovákiai Választási Bizottsághoz.
Szeptember 27. – Kampányzáró nagygyűlést tartott az Együttélés Dunaszerdahelyen a 100 tagú Budapest Cigányzenekar vendégszereplésével.
Szeptember 28. – A képviselőjelöltek a kampány alatt összesen 340 választási gyűlésen vettek részt.
Szeptember 30. – október 1. – Parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában. A szlovák parlament mandátumainak összetétele nem változott számottevően. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom a szavazatok 34,96%-át, a Közös Választás a 10,41%-át, a Magyar Koalíció a 10,18%-át, a KDM a 10,08%-át, a Demokratikus Unió a 8.57%-át, a Munkásszövetség a 7,34%-át, az SZNP az 5,4%-t szerezte meg.Az Együttélés 9, az MKDM 6 és az MPP 1 képviselőt juttatott a parlamentbe az első körben, a maradékszavazatok elosztása után az MKDM még egy képviselői helyet nyert. Így a Magyar Koalíciónak a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában összesen 17 képviselője lett.Az Együttélés megválasztott parlamenti képviselői: Bauer Edit, Boros Zoltán, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Komlósy Zsolt, Köteles László, Kvarda József, Pásztor István, Rózsa Ernő.
Október 4. – Michal Kováč köztársasági elnök megbeszélésre hívta a parlamentbe jutott pártok és mozgalmak vezetőit. A DSZM képviseletében megjelenő Oľga Keltošová és Ivan Lexa botrányt robbantottak ki azzal, hogy lemondásra szólították fel a köztársasági elnököt.
– Az államfő Vladimír Mečiart kérte fel, hogy kezdjen kormányalakítási tárgyalásokat, és ezekről október 18-ig számoljon be.
Október 10. – Dušan Kleiman nyilatkozta a DSZM politikai grémiumának ülése után: a testület egyhangúlag jóváhagyta, hogy a DSZM tájékoztató jellegű megbeszéléseket folytasson a magyar pártokkal.Október 11. – Ivan Gašparovič házelnök megbeszélésre hívta össze a parlamentbe bejutott pártok vezetőit. A DSZM, a Munkásszövetség és az SZNP a parlamenten belül is a többségi rendszer alapján javasolja a tisztségek elosztását, míg a többi párt az arányos rendszer mellett tette le a voksát.
– A DSZM irodájából Duray Miklóst keresték egy megbeszélés időpontjának az egyeztetése miatt. Duray tájékoztatta a magyar pártok koalíciós tanácsát a felkérésről, mert a koalíción belül olyan megállapodás született, hogy csak közösen folytatnak pártközi tárgyalásokat. A Magyar Koalíció úgy döntött, hogy most nem tartja időszerűnek a DSZM-mel való tárgyalást, s erről az Együttélés irodája értesítette a DSZM vezetőségét.
Október 12. – A szlovák parlament alakuló ülésével foglalkoztak a Moravčík-kormány és a Magyar Koalíció tagjai. Egyeztették álláspontjukat a parlamenti funkciók megválasztásának módjáról és azokról a javaslatokról, melyeket a DSZM elnöke vetett fel a parlamenti pártok megbeszélésén. Egyik javaslata a Demokratikus Unió parlamenti képviseletének a létjogosultságát kérdőjelezi meg. A DSZM azt is követeli, hogy a parlament első ülésén a kormány jelenlegi tagjai ne élhessenek szavazati jogukkal. A tanácskozás résztvevői megegyeztek abban, hogy a parlamenti tisztségek elosztásakor az arányossági elv tiszteletben tartását fogják követelni. Érintőlegesen szóba került a kormányalakítás kérdése is.
Október 15. – Udvardon tartotta ülését az Együttélés Országos Tanácsa. A parlamenti választások értékelése, a helyhatósági választásokra való felkészülés és a kormányalakítás lehetőségei szerepeltek a napirenden. Abban az esetben, ha a DSZM alakít kormányt, a Magyar Koalíció ellenzékben marad. Ha egy széles koalíción alapuló kormány jönne létre, akkor a magyar pártok súlyuknak megfelelő helyet igényelnek, fogalmazta meg álláspontját az Országos Tanács.
Október 20. – A Magyar Koalíció és a baloldali Közös Választás pártjai a szlovák parlament alakuló üléséről és a parlamenti tisztségek elosztásáról tárgyaltak. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Peter Weiss kijelentette, nem tartja reálisnak, hogy a jelenlegi kormánykoalíció a Magyar Koalícióval együttműködve alakítson kormányt.
Október 22. – A privatizációra fordított pénzforrások eredetének megvizsgálását szorgalmazó népszavazáson csupán a lakosság 19,96%-a vett részt, ezért a referendum eredménye érvénytelen.
– Lipták Béla, magyar származású amerikai professzor, környezetvédő a Duna elterelésének évfordulójára tüntetést hirdetett meg Bősön. Budapestről hat busznyi tüntetővel érkezett, a gáton az ellentüntetők 50 fős csoportja várta őt.
Október 22–23. – A Magyarok Világszövetsége közgyűlést tartott Budapesten.
Október 24. – Szomolay Ferencet választották a Szlovák Választási Bizottság alelnökévé. Szomolay Ferenc 1990 óta az Együttélés megbízottjaként tevékenykedik a választási bizottságban.
– Népcsoportvédelem Európában címmel figyelemfelhívó, tájékoztató konferenciát tartott Budapesten az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója (FUEV). Christoph Pan elnök az európai népcsoportjogokat felölelő, a szervezet által kidolgozott szerződéstervezetről tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Az Együttélés képviseletében Duray Miklós vett részt a konferencián. Véleménye szerint a FUEV által kidolgozott tervezet nagy előrelépést jelent, hiszen kimondja: az autonómiára való jog a közösségek alapvető emberi joga, és az autonómiára való jog megvalósítása – beleértve a területi autonómiát is – olyan megelőző jogintézkedés, amely csökkentheti az ország területi egységének megbontásától való félelmet.
Október 25. – Ivan Gašparovič, a nemzeti tanács elnöke második alkalommal hívta megbeszélésre a parlamenti pártok vezetőit. Megegyezés nem született, csupán a javaslatokat vette számba a házelnök. A Magyar Koalíció javasolta az önálló nemzetiségi, etnikai és egyházügyi parlamenti bizottság létrehozását. A tárgyalást követően Duray Miklós a sajtó kérdésére kijelentette: a pártközi tárgyalások után biztosra vehető, hogy a Magyar Koalíció nem lesz tagja az új szlovák kormánynak.
Október 27. – Michal Kováč államfő külön-külön fogadta a parlamenti pártok elnökeit, köztük a Magyar Koalíció küldöttségét: Duray Miklóst, Bugár Bélát és A. Nagy Lászlót. Egyetértettek a köztársasági elnökkel abban, hogy a legerősebb parlamenti pártot bízta meg az új kormány megalakításával.
Október 31. – A Magyar Koalíció tanácsa a parlamenti tisztségek jelöltjeiről tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy négy parlamenti bizottság élére javasolnak jelöltet: Rózsa Ernőt a környezetvédelmi, Bauer Editet az oktatási és művelődési, Farkas Pált a mezőgazdasági, Duka Zólyomi Árpádot pedig az államigazgatási bizottság elnöki posztjára javasolják. A parlament alelnöki posztjára A. Nagy László jelölésében állapodtak meg.
November 3–4. – Megtartotta alakuló ülését a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa. Ugyanaznap estére a parlament elnöke összehívta a törvényhozó testület második, rendkívüli ülését is, így a tanácskozás negyedikén reggel kilencig tartott. A tisztségek elosztásánál kizárólag a DSZM, az SZNP és a Munkásszövetség képviselői jutottak pozícióba, tömeges visszahívásokat és személyi cseréket hajtott végre a 83 szavazattal rendelkező Mečiar-tábor. Többek közt elvetették Duray Miklós javaslatát az önálló nemzetiségi, etnikai és vallásügyi bizottság létrehozására.
– A Magyar Koalíción belül ellentét támadt a parlamenti képviselők klubjának bejelentése körül. Mivel a tárgyalás során szükségessé vált a parlamenti klubok gyors megalakítása, az Együttélés képviselői aláírásukkal hitelesítették a Magyar Koalíció klubjának megalakítását és felkérték az MKDM és az MPP képviselőit is, hogy írják alá a koalíciós szerződés értelmében létrehozott klub alapító levelét. Nem született megegyezés, ezért a klub létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet az Együttélés kilenc képviselőjének aláírásával adták le. Egyben megválasztották a klub elnökévé Duray Miklóst, egyik alelnökké Duka Zólyomi Árpádot, a klub további tagjainak és a másik két alelnök személye nyitott kérdés maradt.
– Az MKDM november 5-én rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az MKDM önálló parlamenti frakciót alakít.– Az MKDM képviselői már a parlament ülését megelőző koalíciós tanácskozásokon felvetették, hogy módosítani kívánják a koalíciós szerződésnek azt a pontját, amely kimondja a közös parlamenti klub létrehozására vonatkozó pontot, mert – mint a nyilatkozatokból kiderült – a parlamenti munkában gyakorlati előnyt jelenthet, ha a magyar képviselők két frakcióval vannak jelen, ugyanakkor szorosan együttműködik mind a 17 magyar parlamenti képviselő. Az Együttélés ragaszkodott a koalíciós szerződés betartásához.
November 11. – Az Együttélés Intéző Bizottsága úgy döntött, továbbra is a Magyar Koalíció közös parlamenti klubjának létrehozását fogja szorgalmazni, és a koalíciós szerződéshez fogja tartani magát. Megelégedéssel fogadták, hogy az MPP is ellenzi a koalíciós szerződés megszegését. Az intéző bizottság úgy döntött, hogy az állami Számvevőszék elnöki, illetve alelnöki posztjára Harna Istvánt jelöli, a rádió és a tévé frekvenciaelosztó bizottságába pedig továbbra is Ozogány Ernőt.
November 15. – A magyar fél diplomáciai csatornákon eljuttatta a szlovák-magyar államközi alapszerződés magyar tervezetét a szlovák külügyminisztériumba.
November 16. – Az országban megkezdték a kétnyelvű helységnévtáblák felszerelését.
November 18. – Budapesti sajtótájékoztatóján Max van der Stoel, az EBEé kisebbségi főbiztosa elmondta, hogy a közelmúltban levelet küldött a magyar és a szlovák külügyminiszternek, amelyben javaslatokat tett a két országban élő nemzeti kisebbségek helyzetének javítására. A szlovák külügyminiszternek küldött levelében javasolta, hogy a nemzeti kisebbségeket vonják be az őket érintő döntések előkészítésének folyamatába, hozzanak létre egy olyan önálló testületet, amelynek kompetenciájába tartozna például a nemzeti kisebbségeket érintő törvénykoncepciók véleményezése, kidolgozása. Felhívta figyelmet arra is, hogy a szlovákiai közigazgatási reform során a főbb tényezők között számításba kell venni az etnikai összetételt azokon a területeken, ahol a magyarság többségben él.
– Az Együttélés tiltakozott a Szlovák Televízió november 17-én Elveszett emlékművek címmel sugárzott műsora miatt, mert azt egyrészt a helyhatósági választások előtti 48 órás kampánycsend idején sugározta a tévé, másrészt féligazságokkal, egyoldalú információkkal és félrevezető állításokkal a műsor készítői olyan nézeteket próbáltak a nézőkre erőltetni, amelyek nemzetiségi ellentéteket, intoleranciát váltanak ki.
November 18–19. – Helyhatósági választásokat tartottak Szlovákiában. A Magyar Koalíció megerősítette pozícióját az önkormányzatokban. A magyar pártok közül az Együttélés szerezte a legtöbb polgármesteri és képviselői helyet. A sorrend a polgármesterek számát és arányát tekintve így alakult: Független 800 – 28,48%, DBP 502 – 17,87%, DSZM 446 – 15,88%, KDM 415 – 14,77%, Együttélés 131 – 4,66%, MPP 62 – 2,21%, SZNP 58 – 2,06%, MKDM 56 – 1,99%, Munkásszövetség 25 – 0,89%, DU 20 – 0,71%. Az önkormányzati képviselők számát tekintve: DSZM 8005 – 22,78%, KDM 6920 – 19,69%, DBP 5498 – 15,65%, Függetlenek 2664 – 7,58%, Együttélés 2215 – 6,3%, MKDM 1367 – 3,89%, SZNP 1311 – 3,73%, MPP 812 – 2,31%, Munkásszövetség 501 – 1,43%, DU 417 – 1,19%.
November 21. – Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két tagja, Tarja Halonen raportőr és John Hartland, a politikai bizottság titkára megbeszélést folytatott a szlovák parlamenti frakciók képviselőivel. Duka Zólyomi Árpád átadta nekik azt a dokumentumot, amelyben a Magyar Koalíció az Európa Tanács ajánlásainak teljesítésére vonatkozó álláspontját rögzítette.
November 23. – Az Európa Unió megbízásából Heike Zenker Németország és Michel Perrin Franciaország pozsonyi nagykövete egy figyelmeztető jegyzéket – demarsot – adott át a szlovák államfőnek, a miniszterelnöknek és a parlamenti elnöknek, amelyben kifejezik aggodalmukat a szlovákiai belpolitikai fejlemények miatt. (Ivan Gašparovič egy hét múlva közzé tette a jegyzékre küldött választ, amelyben biztosítja a tizenketteket, hogy Szlovákia tiszteletben tartja az emberi jogokat. A válaszban kitér a szlovák-magyar viszonyra is olyan értelemben, hogy a szlovák-magyar alapszerződés aláírása attól függ, mikor viszonyul konstruktívan Magyarország a szlovák javaslatokhoz. Duray Miklós az Európa Unió figyelmeztető jegyzékét az érdeklődés és aggodalom jeleként értékelte. Rámutatott arra, hogy az EU képviselői elvárják Szlovákiától a regionális kapcsolatok fejlesztését, és ezzel szorosan öszszefügg a szlovákiai magyarok jogállásának kielégítő megoldása.
1994. november 30. – A Magyar Koalíció három pártjának vezetői a Széchenyi Társaság és a Rákóczi Szövetség vendégeként Budapesten közös sajtótájékoztatót tartottak.– Betörtek az Együttélés központi irodájába és mintegy 250 ezer korona értékben elektronikus berendezéseket vittek el.
1994. december 2. – Duray Miklós és A. Nagy László az Együttélés irodájában megállapodást írt alá a Magyar Koalíció parlamenti frakciójának működéséről, az MPP elnöke csatlakozott a parlamenti frakcióhoz.– Az Együttélés Intéző Bizottsága jóváhagyta a Magyar Polgári Párttal való megállapodást.
1994. december 5-6. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet Budapesten tartotta csúcstalálkozóját. A Magyarok Világszövetsége a nemzetiségek és nemzeti kisebbségek jogaival és önrendelkezésével kapcsolatban memorandumban fordult az EBEÉ felülvizsgálati konferenciához .
– Duray Miklós a sajtónak nyilatkozva méltatta az elkövetkezőkben Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetként működő intézmény csúcstalálkozóját, és az egyik leginkább figyelemre méltó elemének azt tartotta, hogy a stratégiai fegyverek korlátozására vonatkozó amerikai-orosz szerződés aláírásával a Kelet és Nyugat közötti határok Kelet felé tolódnak el.
1994. december 10. – Gömörhorkán ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. A programban az önkormányzati választások eredményeinek pontos számbavétele, a belpolitikai helyzet értékelése és az V. Országos Kongresszus előkészítése szerepelt.
1994. december 13. – Hivatalba lépett a Vladimír Mečiar vezette kormány.
– Pozsonyban szakértői tárgyalásra került sor a szlovák-magyar alapszerződésről.
December 14–16. – Vladimír Mečiar kormányfő bemutatta kabinetje tagjait a parlamentben. Bemutatkozó beszédében békejobbot ajánlott fel azoknak a honatyáknak is, akik az elmúlt év márciusában hozzájárultak az ő leváltásához. A tanácskozás menete azonban szöges ellentétben állt ezzel a kijelentésével.
A kormánypárti többség megakadályozta, hogy a Magyar Koalíció jelöltje, Bauer Edit az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált bizottság tagja legyen. Eva Garajová DSZM-es képviselő azzal indokolta Bauer Edit nevének törlését a bizottság tagjai közül, hogy a november 3-i emlékezetes éjszakai parlamenti tanácskozás után a szlovák parlamentre nézve sértő nyilatkozatot tett a sajtóban. Ezután éles hangú vita következett a nyelvhasználatot és kisebbségi jogokat illetően. A DSZM képviselőinek Ján Čarnogurskýval szemben is kifogásaik voltak, és egy bocsánatkéréshez kívánták kötni az EBEÉ Parlamenti Közgyűlésébe való delegálását, de végül a javaslatot jóváhagyták (a KDM elnöke ugyanis az EBEÉ PK-nek az alelnöke).Duray Miklós úgy értékelte az eseményeket, hogy a szlovák parlamentben példa nélküli demokratikus diktatúra uralkodik, mivel a többség egyáltalán nem veszi figyelembe a demokráciákban használatos szabályokat, amilyen a parlamenti kisebbséggel való párbeszéd és a konszenzusra való törekvés.
1995
1995. január 3. – Indoklás nélkül felmentik tisztségéből B. Kovács Istvánt, a rimaszombati Gömöri Múzeum igazgatóját.
1995. január 12. – A szlovákiai magyar pártok képviselői Csölösztőn és Galántán magyar ellenzéki pártok képviselőivel, Für Lajossal, Orbán Viktorral és Surján Lászlóval találkoznak.
1995. január 17. – Több járás területén megrongálják a magyar nyelvű helységnévtáblákat.
1995. január 19. – A Magyar Koalíció vezetői levelet intéznek Vladimír Mečiar miniszterelnökhöz, amelyben tárgyalást kezdeményeztek.
1995. január 24– 25. – A Magyar Koalíció képviselői Budapesten megbeszélést folytatnak Gál Zoltánnal, az országgyűlés elnökével.
Február 7. – Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szlovákiai látogatása során találkozik a szlovákiai magyar pártok képviselőivel. A megbeszélésen a tervezett területi átszervezésről, a létrehozandó kisebbségi tanácsról, valamint a szlovák-magyar alapszerződésről esik szó.
Február 9. – Az Együttélés állásfoglalást jelentet meg a kisebbségi keretszerződéssel kapcsolatban.
Február 12–15. – Az Együttélés állásfoglalásban tiltakozik Gyimesi György kijelentése ellen, miszerint a politikai mozgalom szélsőséges jobboldali politikát képvisel.
Február 12–15. – Dobogókőn tanácskoznak az MKDM polgármesterei és önkormányzati szakértői.
Február 13. – Az MK levelet intéz Daniel Tarchyshoz, az ET újonnan választott főtitkárához, amelyben rámutatnak arra, hogy egyetlen magyar képviselő sem került be a szlovák parlament ET küldöttségébe.
Február 16. – Csáky Pál, az MKDM frakcióvezetője bírálja Vladimír Mečiar a Kárpátok Eurorégióval kapcsolatos álláspontját.
Február 27. – Pozsonyban rendkívüli ülést tart a Csemadok OV Elnöksége, amelyet a szervezet létbizonytalansága miatt hívtak össze.
Február 28. – Eva Slavkovská oktatási miniszter fogadja az MK és az SZMPSZ képviselőit. A találkozón az alternatív oktatás esetleges bevezetéséről és a pedagógusképzés gondjairól tárgyalnak.
Március 2. – Budapesten a kisebbségben élő magyarok legitim képviselői Horn Gyula miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel konzultációt folytatnak az alapszerződésekről.
Március 3. – Az RMDSZ és az MK három pártja megállapodást jelentet meg, amelyben felhívják a szerződő feleket, hogy olyan államközi szerződést írjanak alá, amely garantálja a romániai és a szlovákiai magyar közösségnek az identitás megőrzésének jogát.
Március 9. – Megkezdi aláírásgyűjtési akcióját a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért, amelyet Gyimesi György, az Együttélés KT VB volt tagja kezdeményez.
Március 13. – Az Együttélés OT Kalászon tartott ülésén kizárja Gyimesi Györgyöt. A tanácskozáson döntenek arról, hogy a mozgalmon belül létrehozzák a szociális, konzervatív és liberális platformot.
Március 18. – AZ MK három pártja állásfoglalást jelentet meg a megkötendő szlovák-magyar alapszerződésről, amely tartalmazza, milyen feltételekkel köthető meg az alapszerződés.
Március 19. – Horn Gyula magyar és Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök Párizsban aláírja az alapszerződést.
Március 25. – Dunaszerdahelyen tartja V. országos közgyűlését az Együttélés. A közgyűlés programértékű dokumentumként fogadja el a komáromi nagygyűlés határozatait, és kinyilvánítja, ha nem kerül sor az önkormányzati rendszer megteremtésére, szorgalmazni kell a szlovákiai magyar nemzeti közösség területi autonómiájának létrehozását.
Április 1. – Rozsnyón tartják a szlovákiai magyar pedagógusok első országos tanácskozását.
Április 3. – Leváltják igazgatói posztjáról Tóth Sándort, a rozsnyói pedagógustalálkozó egyik szervezőjét.Április 5. – Az Együttélés a kassai kormányprogram kihirdetése 50. évfordulóján állásfoglalást jelentet meg.
Április 22. – Michal Kováč köztársasági elnök fogadja a nemzetiségek kulturális szövetségének vezetőit.
Április 22. – Komáromban hétezer ember részvételével a Csemadok és az SZMPSZ szervezésében tiltakozó nagygyűlést tartanak a magyar kultúra és oktatásügy megmentése érdekében.Május 9.
– A belügyminisztériumban hivatalosan is bejegyzik a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért nevű pártot.
Május 13. – Serkén tanácskozik az Együttélés OT, amelyen az általános elnök és alelnök mellé négy (gazdasági, külügyi, önkormányzati, művelődéspolitikai) alelnököt választanak.
Május 19. – Leváltják Hecht Annát, a Dunaszerdahelyi Járási Tanügyi Hivatal igazgatóját.
Május 23. – Az Ipoly menti községek lukanényei tanácskozásán részt vevő önkormányzati képviselők önkormányzati regionális tanácsot alakítanak.
Június 2–3. – Batta György és Brogyányi Mihály, az Együttélés Külügyi Bizottságának vezetői Strasbourg-ban megbeszélést folytattak Daniel Tarchys-szal, az ET főtitkárával.
Június 5-6. – Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa Pozsonyban a Csemadok és az MK vezetőivel tárgyal.
Június 7. – Jozef Kalman miniszterelnök-helyettes megbeszélésen fogadja Bauer Edit képviselőt és Szabó Rezsőt, a Csemadok OV alelnökét. A megbeszélés célja a kormány nemzetiségi tanácsa június 29-i rendkívüli ülésének előkészítése.
Június 12. – Duray Miklós, az Együttélés elnöke négyszemközti megbeszélést folytat Vladimír Mečiar miniszterelnökkel.
Június 17. – Leleszen ülésezik az MKDM Országos Választmánya, ahol a mozgalom ötesztendős tevékenységét elemzik.
Június 19. – V. Mečiar miniszterelnök fogadja a Magyar Koalíció képviselőit. A megbeszélés tárgya a szlovák-magyar alapszerződés.
Június 23. – Leváltják azt a négy iskolaigazgatót, akik kezdeményezői voltak az alternatív oktatást elutasító állásfoglalásnak.
Július 11–14. – Az MK pártelnökei a New York-i Emberjogi Bizottság meghívására Washingtonba utaznak, ahol magas rangú amerikai politikusokkal tárgyalnak.
Július 22. – Duray Miklós, az Együttélés elnöke kollégái, koalíciós partnerei nevében elnézést kér az Amerikai Egyesült Államoktól és a szlovák kormánytól azon kijelentések miatt, amelyeket az érintettek az USA-ból való hazatérésük után tettek.
Július 27. – Duray Miklós, az Együttélés elnöke és Kovács László, a somorjai gimnázium leváltott igazgatója képviseli a szlovákiai magyarságot azon a Debrecenben rendezett tiltakozó nagygyűlésen, amelyet a környező országokban folyó nyelvháború ellen szerveztek.
Augusztus 1. – Michal Kováč államfő betegségre hivatkozva nem fogadta a három magyar pártelnököt, akikkel washingtoni tapasztalataikról kívánt beszélgetni.A Legfőbb Ügyészség megkapta a Szlovák Nemzeti Párt javaslatát a Bugár Béla, Duray Miklós és A. Nagy László ellen indítandó büntetőeljárásra. Slotáék egyúttal a mentelmi bizottsághoz is fordultak, vizsgálja felül: a magyar parlamenti képviselők nem követtek-e el a mandátumukkal összeegyeztethetetlen cselekedeteket.
Augusztus 2. – Michal Kováč, anélkül, hogy meghallgatta volna a magyar pártelnököket, Amerikába való elutazása előtt, nyilatkozatban egyértelműen elítélte Bugár Bélát, Duray Miklóst, A. Nagy Lászlót washingtoni útjukkal kapcsolatos kijelentéseikért. Duray Miklóst pedig debreceni beszéde miatt külön is elmarasztalta, hangsúlyozva, hogy az tele volt „indulatokkal, történelmi tények elferdítésével és a folyamatos feszültség fenntartására való törekvéssel“.
Augusztus 3. – Duray Miklós vitaindító előadást tartott Balatonfenyvesen a dél-dunántúli történészek nyári táborában, amelynek központi témája a Kárpát-medence népei együtt-élésének kérdései voltak.
Augusztus 9. – A Magyar Koalíció Tanácsa megvitatta a három pártelnök amerikai útját illetve az út után tett kijelentéseiket. A kérdést ezzel lezártnak tekinti és a jövőben már nem tér vissza hozzá.
Augusztus 11. – Füleken megrendezték a IV. Palóc Napokat. A rendezvénysorozaton részt vett Duray Miklós.
Az Együttélés Központi irodájába látogatott Hervé Dupont Monod, a Francia Emberjogi Liga főtitkára, ahol Dolník Erzsébet alelnök tájékoztatta őt a szlovákiai magyarság helyzetéről.
Augusztus 16. – Duray Miklós előadást tartott Balatonszárszón a Református Egyetemista és Főiskolás Konferencián.
Augusztus 18. – Duray Miklós Békéscsabán lakossági fórumon vett részt és a helyi könyvesboltban dedikálta könyveit.
A Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetsége fogadást adott Magyarország államünnepe alkalmából. Jelen volt Duka Zólyomi Árpád.
Augusztus 19. – Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Budapesten részt vett az államalapító Szent István király napja alkalmából rendezett állami ünnepségeken.
– Duray Miklós Cegléden részt vett a Magyar Egységért Mozgalom első nyilvános összejövetelén.
Augusztus 20. – Somoskőújfalun a polgári szövetség pártjai Szent István-napi politikai fórumot rendeztek, amelyen megjelent Duray Miklós is.
– Ipolynyék fennállásának 860. év-fordulója alkalmából emlékünnepséget rendeztek, amelyen Duray Miklós és Batta István vett részt az Együttélés nevében. Duray Miklós Kazáron is jelen volt a Szent István-napi ünnepi szentmisén.
Augusztus 25. – A parlament önkormányzati és kisebbségi bizottságának ülésén Duray Miklós fasiszta szelleműnek nevezte az államnyelvről szóló törvény tervezetét és miután indítványait visszautasították, tiltakozása jeléül nem volt hajlandó részt venni a törvény megtárgyalásán. A bizottság végül határozatot hozott, miszerint büntető eljárást kezdeményeznek ellene a Debrecenben elhangzott, „Szlovákia szuverenitását sértő“ kijelentései miatt.
– Duray Miklós részt vett Budapesten a Politikai Elítéltek Közösségének jubileumi bajtársi találkozóján.
– Michal Kováč köztársasági elnök fogadja az MKDM küldöttségét. A megbeszélésen a három magyar pártelnök nagy visszhangot kiváltott amerikai útjáról és a készülő államnyelvtörvényről esik szó.
Augusztus 27. – Kétnapos rendezvénysorozattal emlékeztek meg Kéty község fennállásának 700. évfordulójáról. Az ünnepélyes falugyűlésen Duray Miklós is beszédet intézett az összegyűltekhez.
Augusztus 28. – Udvardon ülésezett a Kitelepítettek és Elhurcoltak Emlékbizottsága. A tanácskozáson részt vett Duray Miklós.
– Udvardon találkozott az Együttélés Önkormányzati Tanácsa, amely Kvarda József alelnök vezetésével megtárgyalta az V. kongresszus határozatainak gyakorlati megvalósítását. Nyilatkozatot fogadott el a tanévnyitás alkalmából és nyílt levelet intézett a polgár-mesterekhez, felkérve őket, támogassák a Slovenská Republika és a Hlas ĺudu nemzetiségi mellékletei kiadásának megszüntetését.
– Az MPP küldöttsége megbeszélést folytat Michal Kováč államelnökkel az MK pártelnökeinek amerikai útjáról.
Szeptember 4. – Országszerte tiltakozások zajlanak az alternatív oktatás bevezetése ellen.
Szeptember 4. – Megkezdődött az iskolaév a dél-szlovákiai magyar iskolákban. Nagyon sok községben és városban néma tiltakozó felvonulást rendeztek a szülők, másnap pedig a gyerekek több mint 70 százaléka nem ment iskolába.Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit részt vett a Nagymegyeri Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanévnyitóján.Az ellenzéki frakciók vezetői egyeztették álláspontjaikat a parlament 9. ülése előtt. Az MK nevében Duka Zólyomi Árpád vett részt a tanácskozáson.
Szeptember 5. – Michal Kováč fogadta Duray Miklóst és Duka Zólyomi Árpádot, akik tájékoztatták őt a magyar iskolákat érintő gondokról , és együttérzésüket fejezték ki az államfőnek, fia durva elrablása miatt.
Szeptember 8. – Megkezdődött az Együttélés Ifjúsági Csoportja által szervezett kerékpártúra, amelynek részvevői Komáromban találkoztak az erdélyi fiatalok karavánjával, hogy együtt tiltakozzanak a szlovákiai és romániai nemzetiségi iskolahálózat létét fenyegető veszélyek ellen.
Szeptember 9. – Jozef Kalman miniszterelnök-helyettes fogadja az MK vezetőit. A találkozóra a dél-szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák körül kialakult feszült helyzet miatt kerül sor.
Szeptember 10. – Dorog kezdeményezését követve a Nyitra melléki Zsére községben megünnepelték a megbékélés napját. A vendégek között volt Bauer Edit.
Szeptember 18. – William Perry amerikai védelmi miniszter pozsonyi látogatása alatt ebédet adott, amelyen részt vett Duray Miklós.Miguel Martinez az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke fogadta Pozsonyban a szlovák parlament frakcióelnökeit. Az MK-t Duka Zólyomi Árpád képviselte.
Szeptember 19. – Allen Kassof, az etnikai kapcsolati amerikai tervezetének elnöke az Együttélés irodájában találkozott Duray Miklóssal és Harna Istvánnal.A DUNA Televízió megünnepelte 1000. adásnapját. Az alkalomból tartott találkozón köszöntő beszédet mondott Duray Miklós.
Szeptember 20. – Thomas Benedikter, a FUEV küldöttségének tagja az Együttélés meghívására kétnapos látogatást tesz Szlovákiában.
Szeptember 20. – Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád találkozott Bjerke aszszonnyal, a norvég külügyminisztérium államtitkárával.
Szeptember 21. – Batta István részt vett a Future of Europe Trust négynapos velencei-tavi tanfolyamán, amelyet fiatal politikusok számára rendeztek. A részvevők a politikusok helyes magatartásával, a tömegtájékoztatással való kapcsolatukkal és a népszerűség kérdéseivel foglalkoztak elsősorban.
Szeptember 25. – A Magyar Koalíció képviselői a Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel tárgyaltak az iskolaügy helyzetéről, a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálásáról és a tervezett új közigazgatási felosztásról. Az Együttélés részéről jelen volt Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád.
Szeptember 26. – Bauer Edit, Duka Zólyomi Árpád és Komlósy Zsolt az amerikai képviselőház szakembereivel találkoztak.
Szeptember 27. – Duray Miklós Budapesten részt vett a Médiahajó 95 rendezvényen, amelynek keretében bekapcsolódott a Határok nélkül című rádióműsor nyilvános felvételébe. A beszélgetés tárgya a magyar nyelvű oktatás helyzete Szlovákiában és Romániában volt.
Szeptember 28. – Dunaszerdahelyen megnyílt a Kortárs Magyar Galéria, amelynek kezdeményezője Pázmány Péter polgármester volt. Az ünnepségen jelen volt Bauer Edit, Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád is.
Szeptember 29. – Tornalján megemlékeztek a város alapításának 750. évfordulójáról. Ebből az alkalomból leleplezték le a II. világháborúban elesett polgárok tiszteletére emelt emlékművet. Jelen volt Komlósy Zsolt és Boros Zoltán.
Szeptember 30. – Az Együttélés OT oroszkai ülésén az MK kormányba való belépésének elméleti lehetőségével is foglalkoznak.
Október 1. – A deregnyői református tanulmányi központ előadássorozatot rendezett a közép-európai országok nemzetiségi politikájáról. A rendezvény keretében vitafórum volt a politikai kultúráról, amelyen részt vett Duray Miklós is.
– Véke község fennállásának 750. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek, amelyen megjelent Duray Miklós is.
Október 2. – Az Együttélés és a Magyar Koalíció másik két pártja csatlakozott a Kereszténydemokrata Mozgalom kezdeményezéséhez, hogy hívják össze a parlament rendkívüli ülését a SIS és a titkosrendőrség közötti konfliktus megvitatására.
Október 3. – A Magyar Koalíció, a DU és a KDM képviselői megegyeztek, hogy közös beadványt nyújtanak be az alkotmánybírósághoz a befektetési társaságokról, valamint az állam stratégiai érdekeinek érvényesítéséről szóló törvények kapcsán, amelyeket a parlament az államfő kifogásai ellenére ismételten megszavazott.
– A Magyar Koalíció Tanácsa az Együttélés irodájában tárgyalt a tervezett új területi felosztásról és a rendkívüli parlamenti ülésről.
– Az US English amerikai szervezet vezetői, az amerikai nyelvtörvénytervezet kidolgozói találkoztak a szlovákiai magyar pártok képviselőivel, köztük Bauer Edittel. Amint kiderült, az amerikai törvény tervezete, amelyre oly előszeretettel hivatkoznak a szlovák nyelvtörvény szorgalmazói és kidolgozói, kizárólag a szövetségi kormány és az egyes amerikai államok kormányainak szintjén nyilvánítaná integráló nyelvnek az angolt.
Október 4. – Az Együttélés irodájába látogatott Mihail Dinucu román nagykövet, aki elsősorban a szlovákiai belpolitikai helyzet értékelésére kérte fel Duray Miklóst.Október 5. – Mečiar a DSZM hívők pozsonyi nagygyűlésén bejelentette, hogy novemberben a parlament elfogadja az új nyelvtörvényt.
Október 6. – Nemzeti gyásznapunk alkalmából több helyen megemlékeztek az aradi vértanukról és a szabadságért életüket feláldozó hősökről. Pozsonyban először koszorúzták meg Jeszenák János és Rázga Pál sírját a Kecske-kapui evangelikus temetőben. Az Együttélés koszorúját Batta István helyezte el.
– Pázmány Péternek, Dunaszerdahely polgármesterének átadták a Magyar Művészetért Tiszteletbeli Emlékérmét, amelyet a Kortárs Magyar Galéria kuratóriumának elnökeként kapott meg. A díj ünnepélyes budapesti átadásán részt vett Duray Miklós.
– Boros Zoltán részt vett az Ipolynyéken rendezett lakossági fórumon.
– Budapesten vajdasági szolidaritási estet rendeztek ökumenikus istentisztelettel, amelyen megjelent Duray Miklós is.– Dolník Erzsébet Brassóban részt vett az Apáczai Csere János Emlékünnepségen és az ebből az alkalomból rendezett nemzetközi konferencián, amelyen előadást tartott a szlovákiai magyar iskolák helyzetéről.
– Michal Kováč államfő megbeszélést folytatott a magyar pártok képviselőivel. Az Együttélést Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád képviselte a találkozón.
Október 7. – Alistálon ünnepséget tartottak a község 740 éves fennállása alkalmából. Jelen volt Duka Zólyomi Árpád.– Pozsonyban ülést tart a Csemadok OV Elnöksége. Az ülés után felhívással fordulnak a szlovákiai magyarsághoz, hogy adományaikkal járuljanak hozzá a Csemadok megtartásához.
Október 9. – A Csemadok Országos Választmánya felhívással fordult tagságához, a kulturájukat szerető és ápoló magyarokhoz, hogy pénzadományokkal segítsék a végveszélybe került kulturális szervezetünket. A magyar pártok parlamenti képviselői bejelentették, hogy fejenként kétezer koronát utalnak át a Csemadok számlájára.
– Madách-ünnepséget tartottak Alsósztergován. Az Együttélés nevében Boros Zoltán helyezte el a kegyelet virágait a nagy költő most leleplezett emléktáblájánál.
– Az ellenzéki pártok egyeztették eljárásukat a parlament rendkívüli ülése előtt. A Magyar Koalíciót Duka Zólyomi Árpád képviselte.
– A Magyar Koalíció parlamenti frakciója levélben emlékeztette a kormányfőt arra az ígéretére, hogy a nyelvtörvény tervezetét, a kormány általi jóváhagyása előtt, megtárgyalja a szlovák parlament magyar képviselőivel. Kérték a törvénytervezet szövegét, mivel azt még nem kapták kézhez, miközben a kormánykoalíció képviselői már több esetben hivatkoztak a törvény szövegére.
– Az Együttélés vezető képviselői, Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád és Dolník Erzsébet találkoztak a Diákhálózat képviselőivel, akikkel elsősorban az ifjúságpolitikáról, az oktatásügy és a kultúra helyzetéről folytattak párbeszédet.
– Batta István részt vett az EBESZ Varsóban megrendezett konferenciáján.
Október 10. – Az Együttélés képviselői – Duray Miklós, Kvarda József, Zachariás István, Pásztor István, Pázmány Péter, Száraz József – találkoztak a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának vezetőivel, akikkel az új területi felosztásról folytattak eszmecserét.
– Az MKDM irodájában találkoztak a Magyar Koalíció oktatáspolitikai szakemberei. Az Együttélést Dolník Erzsébet képviselte.
Október 11. – Bauer Edit részt vett Losoncon a Szlovák – Magyar Baráti Társaság által rendezett első nemzetközi konferencián, amelynek témája a tolerancia és együttélés a nemzeti kisebbségekkel volt
Október 12. – Duray Miklós előadást tartott a budapesti ELTE Bölcsésztudományi Karán. Előadásának témája Trianon és a kisebbségi magyarság volt.
– Bauer Edit és Boros Zoltán részt vett a parlament által rendezett nemzetközi szemináriumon, amelyen szakemberek szociálpolitikai kérdéseket vitattak meg.
– Harna István gazdaságpolitikai alelnök és Mikóczi Zoltán a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke Budapesten találkoztak Széles Gáborral, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével, a Videoton Holding elnök-vezérigaz-gatójával és Szokai Imrével, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő RT. elnökével, akikkel a határon átnyúló gazdasági együttműködés kiszélesítésének lehetőségeiről valamint a kárpótlás kérdéséről tárgyaltak.
Október 13. – Szeged Város Önkormányzata és a Szegedi Kisebbségi Egyesület háromnapos tanácskozást rendezett az autonómiáról, amelyen Kvarda József, Rózsa Ernő, Szabó Olga és Hortai Éva képviselte az Együttélést.
A XXV. Fábry Zoltán irodalmi és Kulturális Napokon Bauer Edit előadást tartott a szlovákiai magyar kultúra 1995 évi helyzetéről. A rendezvényen részt vett Duka Zólyom Árpád is. Az idei Fábry-díjat a pedagógusszövetség kapta meg.
Október 14. – Szencen felavatták a város nagy szülöttének, Szenczi Molnár Albertnek a szobrát. Az ünnepségen részt vett és az emlékművet az Együttélés nevében megkoszorúzta Duray Miklós
– Megnyílt a lévai Eötvös József Népfőiskola. Az egyéves előadássorozat első előadója Duray Miklós, Ádám Zita, Miklós István és Herdics György volt. Az Együttélés elnöke az önazonosságról és a nemzettudatról fejtette ki nézeteit.
Október 16. – Megalakult a Magyar Koalíció önkormányzati bizottsága. A szakmai tanácsadó testület az Együttélés irodájában tartotta alakuló ülését. Mozgalmunk részéről Kvarda József, Száraz József, Zacharias István, Pásztor István és Pázmány Péter tagja a bizottságnak.
– A Magyar Koalíció képviselői, köztük Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád találkoztak a dán parlament, a Folketing Pozsonyba látogató küldöttségével.
– A Szlovákiai Újságírók Szindikátusának küldöttsége Duray Miklóssal és Dolník Erzsébettel folytatott eszmecserét. Az újságírók az Együttélés támogatását kérték abban a törekvésükben, hogy a parlamentben vonják vissza a fényképezési tilalmat, ami sérti a szabad tájékoztatás jogát.
Október 17. – Alkotmányellenesnek minősítette a Magyar Koalíció Tanácsa a nyelvtörvény tervezetét. A tanács foglalkozott az oktatásügy időszerű kérdéseivel, a magyar miniszterelnökkel való találkozóval és döntött egy közös oktatásügyi bizottság létrehozásáról.
Október 20. – A Magyar Köztársaság nagykövete fogadást adott Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából. A vendégek között voltak az Együttélés képviselői is.
– Győrben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kerekasztal-beszélgetést szervezett Együtt a család címmel. A rendezvény egyik részvevője volt Duray Miklós.
– Duka Zólyomi Árpád Budapesten részt vett az ENSZ fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Október 21. – A Franciaországi Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének meghívására kétnapos látogatást tett Párizsban Duray Miklós. Részt vett a magyar szabadságharc 39. évfordulójának megünneplésén és előadást tartott a magyarság helyzetéről Szlovákiában.– A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt trencséni konferenciáján, amelyen ismét Jaroslav Volfot választották meg elnöknek, részt vett Bauer Edit képviselő.– Rimaszombatban a Tompa Mihály Kulturális Napokon részt vett Komlósy Zsolt, Batta István és Boros Zoltán.
– A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége Prágában megemlékezett az 1956-os magyar forradalom évfordulójáról. Jelen volt Duka Zólyomi Árpád, aki beszámolt a szlovákiai magyarok helyzetéről.
Október 23. – Dolník Erzsébet Rozsnyón, Szepsin, Királyhelmecen, Nagy- és Kisgéresen pedagógusokkal találkozott, akikkel az oktatáspolitika időszerű kérdéseit vitatta meg.
Október 24. – Kelemen Gertrúd a pozsonyi Magyar Kulturális Központ új igazgatónője találkozott a Magyar Koalíció képviselőivel, köztük Bauer Edittel és Duka Zólyomi Árpáddal.A kormány elfogadta a nyelvtörvény javaslatát, anélkül, hogy a tervezetet megvitatta volna a magyar pártokkal. A Magyar Koalíció nyilatkozatban tiltakozott a törvény tartalma és elfogadásának módja miatt.
Október 25. – A Magyar Koalíció három pártjának elnökei Budapesten Horn Gyula miniszterelnökkel tárgyaltak. A magyar miniszterelnök biztosította politikusainkat, ha a nyelvtörvény valóban sérti és korlátozza a kisebbségek jogait, felhívják erre az ET és az EBESZ kisebbségi főbiztosának figyelmét.Az Európa Unió szigorú figyelmeztetést intézett a szlovák kormányhoz, amelyben aggodalmait fejezi ki az országban éleződő alkotmányjogi válság miatt. 28-án az amerikai nagykövet adta át Vladimír Mečiarnak az USA hasonló tartalmú hivatalos figyelmeztetését.
1995. október 27. – A Páneurópai Unió Magyar Egyesülete miskolci szervezetének vendégeként Duray Miklós előadást tartott Miskolcon a Páneurópai Unió és a kisebbségek jövőjéről.– Duka Zólyomi Árpád és Rózsa Ernő részt vett a vámosmikolai környezetvédelmi napon, amelyen előadások hangzottak el és vita folyt a mohi atomerőműről.
1995. november 2. – Az MK 13 tagú delegációja Strasbourgban tájékoztatta Daniel Tarchyst, az ET főtitkárát az államnyelvtörvény-tervezettel kapcsolatos álláspontjáról. A tanácskozás keretében találkoznak Allard Plattétel, az ET Emberjogi Bizottsága titkárával.
1995. november 17. – A szlovák parlament elfogadta az államnyelvről szóló törvényt.
1995. november 24. – Horn Gyula magyar miniszterelnök Budapesten fogadta az MK küldöttségét, a találkozó keretében az elfogadott nyelvtörvényről és a Csemadokról tárgyalnak.
1995. december 5. – Az MK politikusai a Bécsben tartott nemzetközi sajtóértekezletükön ismertették a szlovák parlament által elfogadott nyelvtörvényt és annak a szlovákiai magyarságra hátrányos, tiltó intézkedéseit.
1995. december 16. – A szlovák parlament elfogadta, hogy Bauer Edit az ET Parlamenti Közgyűlésén, Boros Zoltán pedig a Közép-európai Parlamenti Bizottságban képviselje Szlovákiát.
1996
1996. január 9–10. – Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa szlovákiai látogatása során tárgyal az MK pártjaival és a Csemadok képviselőivel, akik felhívták a figyelmét, hogy a szlovák kabinet nem vette figyelembe az EBESZ-nek a nyelvtörvénnyel kapcsolatos észrevételeit.
1996. január 10. – Az Együttélés képviselői sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy elkészítették beadványukat, amellyel a nyelvtörvény ügyében az alkotmánybírósághoz fordulnak.
1996. január 17. – Az MK vezetőiből álló testület úgy határozott, hogy közös közigazgatási tervezet kidolgozásával bízza meg a Koalíciós Önkormányzati Tanácsot.
1996. január 18. – Michal Kováč államfő fogadta az MK vezetőit. Tanácskozásukon az államnyelvtörvényről, a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálásáról és az új területi-közigazgatási felosztásról tárgyaltak.Január 26. – Megalakult a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének Előkészítő Bizottsága, melynek 11 tagja van. A szövetséget május 17-én jegyezték be.
1996. január 28. – Pereden ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa. Döntöttek egy szociálpolitikai tanács létre területi-közigazgatási tervezettel kapcsolatban, amelyben elutasítják a kormányjavaslatát.
Február 1. – Leváltották Kucman Imrét, a Lévai járásbeli csatái alapiskola igazgatóját.
Február 9-10. – Hans van den Broek, az EU külkapcsolatokkal foglalkozó főbiztosa Pozsonyban tárgyal az MK parlamenti frakcióvezetőivel.
Március 7. – Vladimír Mečiar kormányfő fogadja az MK vezetőit.Március 26. – A szlovák parlament ratifikálja a szlovák-magyar alapszerződést.
Március 30. – Galántán tartja VIII. országos közgyűlését az MKDM. A mozgalom elnökévé Bugár Bélát, külügyekkel foglalkozó alelnökévé Csáky Pált, belügyi alelnökké Farkas Pált, oktatásügyi alelnökké Szigeti Lászlót választják. A vendégként jelen lévő Duray Miklós beszédében a magyar pártok egyesülésének szükségességéről szólt: „Erős meggyőződésem, hogy a Magyar Koalícióban a koalíciós együttműködést nem csupán elmélyíteni kell, hanem szorosabbá is kell tenni egy másfajta kötelék megteremtésével. Már 1994 tavaszán javasoltuk, hogy a Magyar Koalíció pártjai hozzanak létre uniót, vagy akár fuzionáljon a három magyar párt. Csak a szervezeti egységünk megteremtése védelmezheti a kialakuló helyzetben a szlovákiai magyarságot.”
Április 10. – A szlovák-magyar alapszerződés pozsonyi ratifikációja nyomán kialakult helyzetről tárgyal Budapesten az MK vezetősége, Lábody László, a HTMH elnöke, valamint Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az MPP és az Együttélés vezetőivel tárgyal az Együttélés felvételéről.
Május 8. – Pozsonyban tartja V. konferenciáját az ELDR (Európai Liberális Demokrata és Reformpártok), amelyen az európai integrációról tanácskoznak.
Május 10–11. – A Pozsony melletti Castá-Papierničkán zajló tanácskozáson az Etnikai Kapcsolatok Projektjének kezdeményezésére magyar és szlovák ellenzéki és kománypártok mellett az ET, EU, EBÉÉ képviselői, továbbá Daniel Fried, Clinton elnök kelet-közép-európai tanácsadója is részt vesz. Tanácskozásuk fő témája az etnikai feszültségek és annak elkerülése.
Május 13. – Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatásügyi miniszter Budapesten fogadja a Duray Miklós vezette Együttélés küldöttségét. A miniszterrel a felsőoktatás és a színházak helyzetéről tanácskoznak.
Május 18. – A Temesváron megtartott FUEV-kongresszuson az Együttélés a szervezet teljes jogú tagjává válik.
Május 22. – Az MK és a KDM közös beadványt nyújt be az alkotmánybíróságon az államnyelvtörvény ellen.Május 22. – Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa és öttagú küldöttsége Révkomáromban az SZMPSZ tisztségviselőivel, Gután az MK vezetőivel találkozik.
Május 26. – Bátorkeszin ülésezik az Együttélés Országos Tanácsa. Az ülésen Duray Miklós javasolja az MK unióvá történő átalakítását. és az MPP-t az LI teljes jogú tagjává, A. Nagy Lászlót, az MPP elnökét és Duray Miklóst, az Együttélés elnökét pedig tiszteletbeli alelnökévé választják.
Június 13. – Jozef Kalman miniszterelnök-helyettes fogadja Csáky Pál és Bárdos Gyula parlamenti képviselőket. A megbeszélés célja a kisebbségi szervezetek és a kisebbségi kultúra támogatásának kérdése.
Június 15. – Dunaszerdahelyen ülésezik az MPP Országos Választmánya. Állásfoglalásukban felszólítják az ellenzéki pártokat, egyeztessék álláspontjukat az alkotmányban garantált nemzetiségi jogok törvényeinek alapelveivel kapcsolatban.
Június 21. – Tiltakozó nagygyűlést rendeznek Révkomáromban a szlovák kormány jogtipró intézkedései ellen, amelyen felszólalnak a parlamenti pártok és a magyar szervezetek képviselői.
Június 28. – július 2. – Herbert Bösch, az EU és a szlovák parlament közös parlamenti bizottságának társelnöke szlovákiai látogatásán találkozik a dél-szlovákiai városok képviselőivel is.
Június 28. – Pozsonyban tanácskoznak a DSZM és az MK képviselői. A tanácskozás célja, hogy az MK képviselői is helyet kapjanak a Nemzeti Vagyonalap, a Szlovák Információs Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottságában, valamint a Számvevőszék vezetőségében és a tévétanácsban.
Július 4–5. – Kétnapos konferenciát tart a magyar kormány Budapesten az egységes magyar külpolitika kialakítása érdekében a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyarság legitim képviselőinek részvételével. Július 24.
– Életbe lép az új közigazgatási reformról és államigazgatásról szóló törvény.
Augusztus 2. – Megszüntették a kassai Thália Színház jogalanyiságát
Augusztus 20. – Az MK politikusai Budapesten tárgyalnak az RMDSZ vezető képviselőivel a román-magyar alapszerződés tervezetéről.
Augusztus 22. – Az MK küldöttsége Michal Kováč államfővel tárgyal Szlovákia EU és NATO csatlakozásával kapcsolatban.
Augusztus 23. – Megszűntetik a komáromi Jókai Színház jogalanyiságát.
Szeptember 4. – A Pápán zajló magyar-magyar csúcstalálkozón részt vesznek az MK politikusai is.
Szeptember 15. – Félórás szlovák-magyar kormányfői találkozó zajlik a Magas-Tátrában. Horn Gyula és Vladimír Mečiar a két ország viszonyáról tárgyal.
Szeptember 19. – A parlament módosítja az állami szimbólumokról szóló törvényt. Ennek értelmében más ország himnusza csak akkor hangozhat el, ha jelen van az adott ország küldöttsége is.
Szeptember 19. – A Rozsnyói Járási Hivatal környezetvédelmi szakosztálya elrendeli a Krasznahorkaváralján június 8-án felavatott millecentenáriumi emlékmű lebontását.
Szeptember 23. – A budapesti Országgyűlés ellenzéki és kormánypárti képviselői kérik a kormányt, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a szlovák parlament változtasson a himnuszrendeleten, mert ezzel megsértik az alapszerződést. A pozsonyi Külügyminisztérium visszautasítja a budapesti tiltakozást.
Szeptember 25. – Szeptemberben és októberben a parlamenti ellenzék, az MK támogatásával, bizalmatlansági indítványt kísérel meg Ivan Hudec kulturális miniszter és Eva Slavkovská iskolaügyi miniszter ellen.
1996. szeptember 25. – Elfogadják a pozsonyi parlament új házszabályát, amelynek értelmében a nemzetiségi képviselők nem szólalhatnak fel anyanyelvükön.
1996. november 11. – Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa hetedszer látogat Pozsonyba. Találkozik a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel. A magyar pártok képviselőivel találkozva az Együttélés a közigazgatási átszervezés utáni helyzetről, az MKDM az új házszabályról és az oktatási problémákról, az MPP pedig a kisebbségi nyelvtörvény hiányáról tájékoztatja.
1996. november 24. – Komáromban tartja IV országos közgyűlését az SZMPSZ. Elnökké újból Sidó Zoltánt, alelnökké Dolník Erzsébetet, Hecht Annát és Keszegh Istvánt választják. A közgyűlés levélben fordul a legfőbb ügyészhez, hogy vizsgálja fölül azt a miniszteri rendeletet, amely kötelezővé teszi a magyar iskolákban a felvételi vizsgát szlovák nyelvből.
1996. november 29. – Lakiteleken tartják a Duna dialóg ’96 konferenciát, melyen Duray Miklós is előadást tart Elősegítheti-e a regionális együttműködés az európai integrációt? címmel.
1996. november 30. – Ipolynyéken tanácskozik az MPP Országos Választmánya. Határozatban szögezik le a Kék Koalícióval való szoros kapcsolat szükségességét.
1997
1997. január 3. – A Magyar Koalíció alelnökei felhívásban szólítják fel a választókat, hogy aláírásukkal támogassák a közvetlen elnökválasztásra vonatkozó petíciót.
1997. január 16. – Az MK pártelnökei Budapesten Tabajdi Csaba politikai államtitkárral tárgyalnak.
1997. január 27. – Egy érsekújvári fórumon Duray Miklós és Popély Gyula pártelnökök a magyar egység megteremtését szorgalmazzák. Ezzel kapcsolatban Duray Miklós kijelenti, hogy a létrehozandó pártegyesülés érdekében hajlandó lenne lemondani elnöki tisztségéről.
1997. február 3. – Az SZMPSZ dunaszerdahelyi ülésén bejelentik, hogy országos tiltakozást indítanak a szülők körében a kétnyelvű bizonyítványok visszaállításáért.
1997. február 26. – Bárdos Gyula és Bauer Győző kilép a kormány Nemzetiségi Tanácsából.
Március 3. – Megkezdődött a Hágai Nemzetközi Bíróságon az a magyar-szlovák per, amely során a két ország képviselői a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos álláspontjukat védelmezik. Az eljárás tétje eldönteni, köteles-e Szlovákia az eredeti helyzetet visszaállítani a Duna érintett szakaszán, mivel Magyarország többszöri jogsértést lát eddigi intézkedéseiben. A szlovák fél szerint Magyarország megsértette a két ország szerződését és a vízi erőmű C variánsának felépítése csak pozitívumot hozott. A hónap folyamán a két fél szakemberei felsorakoztatták érveiket álláspontjuk megvédésére.
Március 4. – A Magyar Koalíció pártjai a szorosabb pártszövetség, az unió kialakításáról tanácskoztak. Az Együttélés által javasolt egyesülést a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt továbbra sem támogatja. A három párt ennek ellenére szakértői bizottság létrehozásáról döntött, amely megítéli a három párt elképzeléseit a jobb és szorosabb együttműködésről.A Kék Koalícióba tömörült szlovák ellenzék, valamint a Magyar Koalíció hét hét alatt több mint félmillió aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy a lakosság dönthessen abban a kérdésben, hogy az államfőt a parlament helyett közvetlenül válasszák-e. Mečiar már utalt arra, hogy az államapparátus esetleg szabotálhatja az elnökválasztással kapcsolatos népszavazás megszervezését.
Március 7. – A Magyar Szülők Szövetsége már 30 000 aláírást gyűjtött öszsze tiltakozásul a magyar iskolákban már évtizedek óta használt kétnyelvű bizonyítványok betiltása, a magyar iskolarendszert felszámoló új oktatási törvény és a magyar iskolák pedagógusainak diszkriminálása ellen.
Március 8. – Negyven évvel ezelőtt Csehországban a mírovi börtönben mártírhalált halt gróf Esterházy János. Halálának évfordulóján emlékülést rendeztek Budapesten. Az olomouci Szent Vencel Székesegyházban ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg Esterházyról majd a közeli mírovi börtönben a résztvevők a megemlékezés virágait helyezték el a politikai elítéltek temetőjében lévő emlékműnél.
Március 10. – A hetek óta sztrájkoló színészek tüntetést szerveztek a kulturális minisztérium épülete előtt, mivel Hudec miniszter nem volt hajlandó még csak meghallgatni sem kéréseiket. A miniszter a kihallgatást kérő ellenzéki képviselők népes csoportjával sem volt hajlandó tárgyalni. A képviselők végül a hozzájuk csatlakozó több tucat művészszel együtt reggelig a minisztérium épületében maradtak. A kivezényelt rendőrség durván fellépett a színészek ellen.
Március 11. – Ralf Johnson, az USA pozsonyi nagykövete válaszolt Ivan Hudec kulturális miniszternek, aki bírálta az amerikai Kongresszus Szlovákiáról szóló jelentését. Válaszában többek között rámutatott, hogy a magyar és a roma szervezetek költségvetését jobban megkurtították, mint másokét és a kisebbségeknek szánt pénzen olyan publikációk jelennek meg, amelyeket a magyarság magyarelleneseknek tart. A nagykövet támogatta az EBESZ és az EU álláspontját a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadásának szükségességével kapcsolatban.
Március 13. – Michal Kováč államfő bejelentette, hogy a parlament határozata és a lakosság kérése alapján május 23–24-re kihirdeti azt a népszavazást, amelyen a polgárok Szlovákia NATO-tagságáról, az atomfegyverek szlovákiai elhelyezéséről, külföldi alakulatok szlovákiai telepítéséről, illetve a köztársasági elnök megválasztásának módjáról szavazhatnak.A Dunaszerdahelyi Középfokú Gépipari Szakmunkásképző Intézet szlovák igazgatója levélben közölte az iskolába jelentkező diákok szüleivel, hogy gyermekeiket csak akkor veszik fel, ha írásban beleegyeznek, hogy a szak- és természettudományi tantárgyakat szlovák nyelven oktatják majd. Az iskolának eddig magyar osztályai is voltak.
Március 15. – Szlovákia-szerte kegyelettel megemlékeztek az 1848-as forradalom évfordulójáról. A magyarlakta városokban és falvakban megkoszorúzták az emlékhelyeket és összejöveteleket szerveztek a szabadságharc tiszteletére.A kulturális minisztériumban történtekre reagálva több főiskola és egyetem diákjai figyelmeztető sztrájkot hirdettek, tüntetéseket szerveztek. Így fejezték ki szolidaritásukat a színészekkel. A diákok a kultúrában lejátszódó események elleni tiltakozáson kívül az oktatásügy helyzetét is bírálták, követelték az egyetemi autonómiajogok visszaállítását.Rudolf Baláž püspök, az egyházi méltóságok közül elsőként, támogatta nyilvánosan a színészeket, diákokat, szakszervezeteket, s mindazokat, akik a kormánynak a polgárok iránti bizalma felújítására törekednek. A kormányhivatal ingerülten reagált bíráló szavaira, s kijelentette, hogy az egyház ezáltal felelősséget vállal a belpolitikai konfliktusok kiéleződéséért.
Március 19. – A Magyar Koalíció pártjai, a magyar intézmények és szervezetek összehangolt közös tiltakozó akciókról döntöttek az anyanyelvű oktatás megmentése érdekében. Az országos ellenállás szervezését az indokolja, hogy a kormányzat összpontosított nacionalista támadást intézett a magyar iskolák ellen.
Március 20. – A szlovák parlamentben az ellenzéki képviselők már harmadszor nyújtottak be bizalmatlansági indítványt Ivan Hudec kulturális miniszter ellen, de a kormánypárti képviselők ismét megakadályozták leváltását. A kulturális minisztériumban történtek miatt az ellenzék Gustav Krajčí belügyminiszter távozását is kezdeményezte, de a koalíciós többségtől ő is bizalmat kapott.
Március 21. – Sir Leon Britten, az EU biztosa, az Európa Bizottság alelnöke pozsonyi látogatása során figyelmeztette a szlovák vezetőket, hogy amennyiben komolyan gondolják az európai integrációt, Szlovákiának változtatni kell politikai stílusán és irányultságán.
Március 22. – Közgyűlést tartott a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok, amely az országban kialakult kisebbségellenes légkör, a jogcsorbítások és a megvont költségvetési támogatás ellenére is tevékeny maradt és erősíti a szlovákiai magyarság azonosságtudatát. Bauer Győző, a szervezet leköszönő elnöke helyébe Kolár Péter lépett.
Március 24. – Az oktatási minisztérium államtitkára körlevélben utasította a magyarlakta kerületek és járások államigazgatási elöljáróit, mit kell tenniük úgymond a szlovákok asszimilációjának megakadályozása és a magyar diákok szlovák hazafisága növelése érdekében. Egyebek között megkövetelte az alternatív oktatás következetes érvényesítését., azt hogy a magyar iskolákban a szlovák nyelvet, történelmet és földrajzot kizárólag szlovák nemzetiségű pedagógusok oktassák. A körlevél szerint a magyarlakta területek szlovák iskoláinak pedagógusai magyar kollégáikhoz viszonyítva kiemelt fizetést kapnak.
Április 1. – A Hágai Nemzetközi Bíróság tagjai megkezdték helyszíni szemléjüket a bősi vízlépcsővel kapcsolatos beruházásokon, majd felmérték a magyar oldalt is. A szlovák-magyar per további fordulójában a hónap közepén a két fél kommentálta a másik oldal érveit. A bíróság leghamarább szeptemberben hozza meg döntését.
Április 4. – Az Együttélés meghívására Pozsonyban járt a Magyar Demokrata Fórum küldöttsége, élén Lezsák Sándorral. Az MDF küldöttsége találkozott a Magyar Koalíció pártjaival, valamint a szlovák ellenzéki pártokkal. Lezsák Pozsonyban levelet fogalmazott meg Horn Gyulának és Vladimír Mečiarnak, mert arra a megállapításra jutott, hogy a két kormány nem tartja be a szlovák-magyar alapszerződést.
Április 5. – A szlovákiai magyar pedagógusok Rozsnyón megtartott harmadik országos találkozójának részvevői élesen tiltakoztak az új közoktatási törvény tervezete ellen, amely halálos veszélybe sodorja a szlovákiai magyar iskolákat. Követelték a tárca vezetésére alkalmatlan Eva Slavkovská oktatási miniszter leváltását.
Április 7. – A Kék Szövetség, a Magyar Koalíció és Szlovákia Szociáldemokrata Pártja megállapodott, hogy közös kampányt folytatnak a május 23-24-én tartandó népszavazás előtt. A referendum tétje a köztársasági elnök közvetlen választása.
Április 12. – Az Együttélés parlamenti képviselői törvényességi felülvizsgálatot kérve a Legfőbb Ügyészséghez fordultak Ondrej Nemčok oktatásügyi államtitkár azon körlevelével kapcsolatban, amelyben utasította a járási és kerületi iskolaügyi szerveket, hogy ezentúl a magyar tanítási nyelvű iskolákban kizárólag szlovák nemzetiségű pedagógusok, szlovák nyelven oktassák a történelmet, a földrajzot és a testnevelést. A beadvány szerint a rendelet a magyarság jogainak korlátozására irányul.
Április 16. – Háromnapos szlovákiai látogatása során Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa tárgyalt a szlovák kormány tagjaival, az MK és a magyar intézmények képviselőivel. Részletesen érdeklődött a kisebbségi jogok betartása iránt, a magyar tárgyalófelek felhívták a figyelmét a kormányzat nemzetiségellenes lépéseire. A kormányzat nemtetszéssel fogadta a főbiztosnak azt a kijelentését, hogy az oktatási tárca utasítása egyes tantárgyak szlovák nyelven való oktatására sérti az alapvető emberi jogokat.
– Az MK elhatárolta magát attól a röplaptól, amelyben egy nem létező szervezet „a felvidéki autonómia támogatására és Magyarországhoz való csatolására“ szólít fel. A magyar politikusok provokációnak tekintették a röplapot, amelynek szerzői feszültséget akarnak gerjeszteni a szlovákok és a szlovákiai magyarok között.
Április 20. – Komáromban nyolcadszor rendezték meg az imanapot, amelyen mintegy 5 ezer magyar hívő közösen imádkozott a papi és szerzetesi hivatásokért, valamint a magyar főpásztorért. A több mint 300 ezres szlovákiai magyar katolikus közösség évek óta eredménytelenül kéri, hogy saját püspöke legyen.
Április 26. – Megtartotta első országos közgyűlését a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége. A szervezetnek 150 magyar oktatási nyelvű iskola és óvoda szülői közössége a tagja. Elsőrendű feladatának tekinti az anyanyelvi oktatás és nevelés támogatását. Megalakulását a szükség hozta létre, mivel a jelenlegi kormánykoalíció egyre erőteljesebben veszélyezteti az anyanyelvű oktatást.
Április 28. – A magyar szülők és pártok petíciós bizottságának tagjai átadták Eva Slavkovská miniszternek azokat a tiltakozó petíciókat, amelyekkel az egynyelvű bizonyítványok, a diszkriminatív intézkedések és az új közoktatási törvény ellen tiltakoztak. Az íveken 55 663 aláírás gyűlt össze. Április folyamán a magyar iskolákban tiltakozó szülői értekezleteket is tartottak, amelyekről a szülők személyes tiltakozó leveleket küldtek az állam- és kormányfőnek, a parlament elnökének és az oktatási miniszternek.
Április 29. – A kormány legiszlatív tanácsa visszaadta átdolgozásra az oktatási minisztériumnak az oktatási törvény tervezetét. A magyar iskolákat sújtó intézkedések bevezetése így egyelőre lekerült a napirendről, amiben nyilván szerepet játszottak a petíciók és a tömegével érkező tiltakozó levelek.
Május 1. – A Freedom Forum amerikai szervezet értékelése szerint Szlovákia azon országok közé tartozik, amelyekben „részben sajtószabadság“ van.
Május 2. – Klaus Kinkel német külügyminiszter pozsonyi látogatása során listát adott át a köztársasági elnöknek, amely tartalmazza azokat a szlovák hatalmi-politikai lépéseket, amelyek alapján a nyugati politikai körök a demokrácia helyzetének romlásáról beszélnek Szlovákia kapcsán. A német diplomata a szlovákiai magyarság helyzetének rendezetlenségét is olyan hiányosságként említette, amelyet el kell távolítani az Európa Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás érdekében.
– Az Együttélés meghívására háromnapos látogatást tett Szlovákiában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldöttsége, élén Markó Béla elnökkel. Az RMDSZ vezetői találkoztak a szlovákiai magyar pártok és az ellenzéki csoportosulások képviselőivel, ellátogattak Komáromba és Galántára.
Május 18. – A hazai magyar parlamenti képviselők által alapított Pro Probitate díjat az idén Komáromban Lipcsey Gyula, Mészáros Gyula és Hajdú László vette át. A kitüntetettek a második világháború utáni jogfosztottság éveiben megalapították a Magyar Demokratikus Népi Szövetséget, amely szót emelt a magyarság meghurcoltatása ellen, amiért vezetőit börtönbe vetették. A mozgalom három élő vezéregyéniségének öt bajtársa in memoriam kitüntetést kapott.
Május 20. – Jozef Jasovský közlekedési miniszter bejelentette, hogy a kormány nem foglalkozik a Párkány és Esztergom közötti Mária-Valéria híd újjáépítésével. A párkányi hidat a közlekedés szempontjából parciális kérdésnek nevezte.
Június 2. – Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján tüntetés volt, amelyen a magyar iskolákat ért diszkriminatív döntések ellen tiltakoztak és követelték a kétnyelvü bizonyítványok hivatalos engedélyezését. A hónap folyamán hasonló tüntetések voltak szinte az összes magyarlakta városban.
Június 3. – Kormányellenes tüntetést szervezett a nyolc ellenzéki párt és több ellenzéki társulás Pozsonyban valamint a járási és kerületi székhelyeken. A Ne hagyjuk magunkat elhallgattatni! jelszóval meghirdetett kezdeményezés a lakosság érdektelensége miatt kudarcba fulladt. A legtöbben, mintegy háromezren Pozsonyban a kormányhivatal épülete előtt tüntettek.
Június 4. – A magyar politikai pártokat és civilszervezeteket egyesítő Központi Koordinációs Tanács ajánlással fordult a szülőkhöz és pedagógusokhoz, hogy az 1996/97-es tanév végén a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák, az oktatási minisztérium rendelkezései ellenére, kétnyelvű bizonyítványokat adjanak ki. A dél-szlovákiai iskolákban 1921-től kétnyelvűek voltak a bizonyítványok, az oktatási tárca most a nyelvtörvényre hivatkozva betiltotta azokat.
Június 9. – A szlovákiai magyar parlamenti pártok és a Rákóczi Szövetség vezetői Budapesten a szlovákiai magyarság ellen irányuló jogfosztó intézkedésekről, azok hatásairól és a további együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak.
Június 10. – A köztársasági elnök fogadta a közelmúltban megalakult Magyar Ertelmiségi Fórum képviselőit, akik tájékoztatták az államfőt a fórum céljairól és arról az őszre tervezett konferenciáról, amellyel párbeszédet akarnak indítani a szlovák—magyar együttélés helyzetéről. Az államfő a Magyar Koalíció vezetőivel is találkozott, akikkel a szlovákiai ellenzék következő lépéseiről tárgyalt.Csáky Pál, az MKDM alelnöke bejelentette, hogy a kétnyelvű bizonyítványok megvonása miatt panasszal fordul a strassbourgi emberjogi bírósághoz. A magyar képviselők egy évvel ezelőtt a nyelvtörvény ügyében az alkotmánybírósághoz fordultak, de az eddig nem tárgyalta meg beadványukat.
Június 14. – A Kék Koalíció pártjai – a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Demokratikus Unió, a Demokrata Párt – a rózsaszínűnek tartott Szlovákiai Szociáldemokrata Párt és a Szlovákiai Zöldek Pártja megegyezett, hogy a jövő évi választásokon közösen indulnak a választópolgárok szavazatainak elnyeréséért. A sajtó szivárvány koalíciónak nevezte el az új tömörülést.
Június 16. – Az Európa Parlament és a szlovák törvényhozás közös bizottságának tanácskozásán Herbert Bösch társelnök kifejtette, hogy Szlovákia még nem érett az EU-tagságra, amit a kormányképviselők igyekeztek cáfolni. A tanácskozás végén a bizottság ajánlásokat fogadott el, miszerint a tagfelvételi tárgyalások megkezdése érdekében a szlovákiai kormánykoalíciónak 1997 novembere végéig fel kell újítania párbeszédet az ellenzéki pártokkal, konkrét lépéseket kell tennie a tagság koppenhágai feltételeinek teljesítésében, létre kell hoznia a katonai hírszerzést és a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottságot és a kormánynak EU-szakértők bevonásával el kell készítenie a kisebbségi nyelvek használatát rendező jogszabályt úgy, hogy azt november végéig a parlament el is fogadja.
– A Helsinki Bizottság nyilatkozatban támogatta az alkotmányos jogaikért harcoló magyar szülőket és pedagógusokat– A Magyar Koalíció egyeztető tanácsa támogatta a Központi Koordinációs Tanács felhívását a kétnyelvű bizonyítványok kiadására.
Június 24. – A hatóságok fokozott nyomást gyakorolnak a magyar iskolák igazgatóira, ezért a Magyar Koalíció bejelentette, az EBESZ-hez és az Európa Tanácshoz fordul, felkéri a nemzetközi intézményeket, nyújtsanak védelmet azoknak az iskolaigazgatóknak, akik vállalják a kétnyelvű bizonyítványok kiadását
– Az Európa Bizottság megállapította, hogy Szlovákia revizionista tankönyv kiadására használta fel az Európa Unió pénzét. A bizottság követelte, hogy a tankönyvet vonják ki a forgalomból, mivel az EU nem tolerálja, hogy Phare-pénzt a zsidók deportálásának igazolására használjanak fel. A DSZM és az SZNP antidemokratikusnak és Szlovákia lejáratásának minősítette az állásfoglalást.
Június 27. – A magyar tanítási nyelvű iskolák egy részében csak szlovák nyelvű bizonyítványt kaptak a tanulók, akiknek egy része nem vette át ezeket, mivel szüleik szerint az ilen bizonyítványok csorbítják a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait. Az iskolaigazgatók jelentős része a megfélemlítések és fenyegetések ellenére is kétnyelvű bizonyítványokat adott ki.
Június 28. – Az Együttélés és a Magyar Polgári Párt Országos Tanácsai nyilatkozatokban figyelmeztettek, hogy a szlovák kormány belpolitikája csökkenti az ország nemzetközi tekintélyét és akadályozza integrációját a nyugati struktúrákhoz. Ennek kapcsán rámutattak a népszavazás meghiúsítására és a kétnyelvű iskolai bizonyítványok betiltására.
Június 30. – Rozsnyón felmondtak a helyi magyar iskola pedagógusának, mert kétnyelvű bizonyítványokat adott tanulóinak. Az oktatási minisztérium illetékes vezetője bejelentette, hogy azok a nyolcadikos tanulók, akik kétnyelvű bizonyítványokat kaptak, nem folytathatják tanulmányaikat a középiskolákban. Mindez bizonyítja, hogy a kormányzat beváltja fenyegetéseit.
Július 2. – A Magyar Koalíció levélben felhívta az Európai Unió és az Európa Tanács figyelmét a kétnyelvű bizonyítványok körül zajló szlovákiai történésekre.
Július 4. – Sokadik próbálkozás után találkoztak a parlamenti párt elnökei, hogy elkezdődjön a párbeszéd a kormánykoalíció és az ellenzék között. Vladimír Mečiar egyetlen kérdésben sem engedett az ellenzéknek, egyetlen konkrét megállapodást sem volt hajlandó kötni az ellenzékkel a valós demokrácia és a jogállam megerősítése érdekében. Az ellenzéki pártok, köztük a Magyar Koalíció pártjai megelégelték a látszattalálkozásokat és nyilatkozatban utasították el a további találkozásokat Mečiarral.
Július 10. – A szlovák külügyminisztérium tiltakozott a magyar televízió azon műsora ellen, amelyben Eörsi Mátyás külügyi államtitkár véleményt nyilvánított a szlovák-magyar alapszerződés teljesítéséről. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Eörsi a szlovák belpolitikai helyzetet elemezte, s ezzel beleavatkozott az ország belügyeibe.
Július 30. – Az Emberi Jogok Európai Bizottsága Strasbourgban elfogadta Csáky Pál beadványát, amelyben jogorvoslatot kért a szlovákiai magyaroktól megvont kétnyelvű bizonyítványok ügyében. A testület a nyári szünet után tárgyalni kíván az ügyről.
Augusztus 12. – A Magyar Koalíció Tanácsa programalkotó bizottság létrehozásáról döntött a jövő évi választásokra való felkészülés keretében. A három magyar párt ismét koalícióban indul.
Augusztus 13. – Tanácskozott az ötpárti Szlovák Demokratikus Koalíció a Magyar Koalíció három pártjával. A két tömb pártjai megerősítették, hogy szükség van az együttműködési szerződés aláírására, de erre az aktusra előreláthatólag csak szeptember végén kerül sor.
– Hans van den Broek az EU külügyi főbiztosa válaszolt az MK júliusi levelére, amelyben felhívták figyelmét a magyar iskolákat sújtó politikai nyomásra és a készülő jogkorlátozásokra. A főbiztos sajnálattal vette tudomásul a nehézségeket és biztosította a levélírókat, hogy az Európai Bizottságban nagyon figyelnek a kisebbségi oktatásügyben történtekre.
Augusztus 20. – Kovács László magyar külügyminiszter örömmel állapította meg, hogy a határon túli magyar szervezetek a korábbihoz képest nagyobb megértést tanúsítanak a magyar külpolitika törekvései iránt. Ezt azután mondta, hogy találkozott Budapesten a szervezetek vezetőivel, akik az államünnep alkalmából a HTMH vendégei voltak.
Augusztus 21. – A szlovák ellenzéki pártok közösen emlékeztek meg az 1968-as invázióról. Rámutattak, hogy a kormányzat a NATO-tagság lehetőségének megakadályozásával egy hasonló internacionalista segítség veszélyének tették ki az országot.
Augusztus 26. – Az alkotmánybíróság 15 hónap után tárgyalta 33 ellenzéki képviselő beadványát, amelyben megkérdőjelezték az államnyelvről szóló törvény több paragrafusának alkotmányosságát. A bíróság csak szeptember 9-én hirdeti ki döntését.
– Ellenzéki kezdeményezésre összehívták a parlamentet, hogy érvénytelenítse azt a határozatát, amellyel megfosztotta mandátumától František Gauliedert, s amelyet az alkotmánybíróság törvénytelennek minősített.
Augusztus 29. – Kovácspatakon vitafórumon vettek részt a magyar és a szlovák parlament ellenzéki képviselői. Egyetértettek abban, hogy a térség demokráciájának megkerülhetetlen mércéje a kisebbségi Augusztus kérdések kezelése.
Augusztus 30. – A Szlovák Demokratikus Koalíció pártjai közös deklarációt fogadtak el, amely tartalmazza az öt párt programcéljait a társadalmi élet különböző területein. A deklaráció ünnepélyes kihirdetésére nem hívták meg a Magyar Koalíció képviselőit.
Augusztus 30. – Ünnepi ülést tartott a szlovák parlament a szlovák alkotmány elfogadásának 5. évfordulója alkalmából. A magyar pártok képviselői csak az államfő beszéde alatt voltak jelen, a gyűlés többi részét ignorálták, így tiltakozva az ellen, hogy a kormánykoalíció több alkalommal megsértette az alkotmányt.
Szeptember 3. – Michal Kováč államfő fogadta Turczel Lajos irodalomtörténészt, nyugalmazott egyetemi tanárt, akinek 80. születésnapja alkalmából emlékérmet adott át.
– Mečiar tévéje egyre gyakrabban a magyarokkal rémisztgeti a nézőket, most azt a hírt repítette fel, hogy a Szlovák Demokratikus Koalíció már meg is egyezett a Magyar Koalícióval, választási győzelme esetében az oktatási és kulturális tárcát a magyaroknak adják. A magyarellenességéről ismert Szlovák Nemzeti Párt meglovagolta a témát, állítva, hogy az SZDK számára nem a szlovák, hanem a magyar választók az elsődlegesek.
Szeptember 4. – Mečiar híveinek pozsonyi nagygyűlésén bejelentette: augusztus 15-én Győrben a magyar-szlovák csúcson magyar kollegájának lakosságserét javasolt, amit azonban Horn Gyula felháborodottan visszautasított. Az elégedetlenkedő magyarok kitelepítésének gondolatát hívei nagy tetszéssel fogadták.
Szeptember 8. – A Magyar Koalíció vezetői, Bugár Béla, Duray Miklós és A. Nagy László, levélben fordultak Meciar kormányfőhöz, melyben felháborodásukat fejezték ki, hogy a magyar miniszterelnöknek lakosságcserét javasolt. Figyelmeztettek, hogy a Mečiaréhoz hasonló elképzelések véres konfliktusokat váltottak ki a Balkánon. A levélírók a kormányfői tisztségből való távozásra szólították fel Mečiart.
Szeptember 9. – Az alkotmánybíróság döntést hozott az államnyelvről szóló törvénnyel kapcsolatos ellenzéki beadvány ügyében. A bíróság szerint a törvénynek csak az egyik paragrafusa alkotmányellenes, a kifogások hatvan százalékáról úgy ítélkezett, hogy azok nem vonatkoznak az alkotmányra, így annak megítélése, hogy törvénysértőek-e, nem ennek a testületnek a dolga. A MK ezekután csak abban bízhat, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróságnak más lesz véleménye.
Szeptember 12. – A SZDK-n belül nem sikerült egységes álláspontot kialakítani a Magyar Koalícióval kötendő együttműködési szerződést illetően. A szakemberek által kidolgozott hosszabb és konkrétabb szöveget a KDM, a DP és az MK is támogatja, míg a DU, a zöldek és a szociáldemokraták egy rövidebb, semmitmondó szöveget hajlandóak csak aláírni. A kérdés a hónap végéig nem tisztázódott, így az ígéretek ellenére a két tömörülés szeptember végéig nem írta alá a közös dokumentumot.
Szeptember 21. – Búcson felavatták a község névadójának, Bulcsú vezérnek a lovasszobrát, Nagy János szobrászművész alkotását.
Szeptember 22. – Az Együttélés bejelentette, ügyészi eljárást kezdeményez Ján Slota ellen, aki a magyarokat Európa szerencsétlenségének nevezte, s ezzel többek között a nemzetgyalázás bűntettét követte el.
Szeptember 25. – A bős-nagymarosi beruházással kapcsolatban tett egyoldalú lépéseivel mind Magyarország, mind Szlovákia megsértette az 1977-ben kötött szerződést – mondta ki a hágai nemzetközi bíróság. A feleknek feladatul adta, hogy a jóhiszeműség jegyében tárgyaljanak az 1977 évi szerződés célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A szlovák kormánypártok és az ellenzék egybehangzóan Szlovákia győzelmeként üdvözölte a döntést.
Szeptember 30. – Leváltották Popély Gyulát, a pozsonyi magyar gimnázium igazgatóját, aki többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó a kiadott kétnyelvű bizonyítványok helyett egynyelvűeket adni a tanulóknak.
Október 2. – A Magyar Koalíció felkérte a parlament mentelmi bizottságát, vizsgálja felül, hogy a kormánykoalíciós képviselők megsértették-e az alkotmányt, amikor szavazásukkal megakadályozták František Gaulieder visszatérését a parlamentbe. Az MK támogatta, hogy külföldi megfigyelőket hívjanak a jövő évi választásokra.
1997. október 6. – Az EU-országok külügyminiszterei azonosultak az Európai Bizottság Szlovákia-értékelésével, amely szerint az ország nem teljesíti a csatlakozás politikai kritériumait.
1997. október 9. – A szlovák kormány feleslegesnek tartja, hogy tárgyaljon Budapesttel a párkányi hídról – mondta Vladimír Mečiar a parlamentben. A híd felépítése helyett szerinte út épül a nagymarosi körgáton. Azt állította, hogy ő sohasem ígérte, hogy ez a híd meglesz.
1997. október 10. – Az ellenzéki képviselők kezdeményezésére összehívták a parlament rendkívüli ülését, amelynek napirendjén Gašparovič házelnök leváltása, a Gaulieder-határozat visszavonása és az európai integrációra való elszántság megerősítése szerepelt volna. Az ülés csak néhány percig tartott, a kormánykoalíció képviselői nem szavazták meg a programot.
1997. október 14. – Folytatódott a párbeszéd a Szlovák Demokratikus Koalíció és a Magyar Koalíció között. Az eredmény: új kompromisszumos javaslatot dolgoznak ki a szlovák és a magyar ellenzék együttműködési szerződésére. – Leváltották Kovács Pétert, a szenci magyar iskola igazgatóját, mert iskolájában a tanév végén kétnyelvű bizonyítványokat adott ki.
– Az MK Tanácsa úgy döntött, a három párt jogi szakértői megvizsgálják, hogyan biztosítható a magyar választópolgárok parlamenti képviselete, mivel a kilátásba helyezett új választási törvény szerint a hármas koalíciónak 15 százalékos küszöböt kellene elérnie.
1997. november 3. – Az MPP, az Együttélés és az MKDM komáromi járási és városi szervezetei a jövő évi parlamenti és önkormányzati választások előtt elsőként írtak alá együttműködési és koalíciós keretszerződést. Ezzel megteremtették az egységes politizálás feltételeit. Hasonló szerződés született a hónap folyamán más járásokban és váro
1998
1998. január 2. – Dunaszerdahelyen az Együttélés és az MPP városi szervezeteinek vezetői koalíciós szerződést írtak alá, amely tartalmazza az önkormányzati választásokkal kapcsolatos együttműködésük alapelveit.
1998. január 7. – Közös nyilatkozatot írt alá a Gyimesi féle Magyar Népi Mozgalom és Szlovákia Kommunista Pártja az együttműködésről.
1998. január 9. – A Magyar Koalíció vezetői találkoztak Štefan Markušsal, az SZDK elnökjelöltjével. Az MK csak azután dönt, hogy kit támogat majd az elnökválasztás első fordulójában, hogy a DBP jelöltjét is meghallgatja.
– Az MK Tanácsa 18 szakértői csoport létrehozásáról döntött. Ezek a csoportok dolgozzák ki közös, részletes választási programjukat. A tanács elfogadta a választási pártként emlegetett Magyar Koalíció pártjának alapszabályát és úgy döntött, hogy szakemberei kidolgozzák a választásokon való sikeres szereplés lehetőségének további két változatát is (pártszövetség kialakítása, a három tömörülés jelöltjeinek egy párt listáján való indítása) arra az esetre, ha az új választási törvény nem tenné lehetővé az MK sikeres választási szerepelését.
1998. január 15. – Az Új Szó értesülése szerint a kormány felkérésére a Magyar Népi Mozgalom György Istvánt és Lengyel Lászlót javasolta a szlovák-magyar alapszerződés kisebbségekkel kapcsolatos rendelkezéseinek megvalósítását felügyelő vegyes bizottságba. Az MK vezetői szerint a szlovákiai magyarságot csak olyan személyek képviselhetik a bizottságban, akik választott képviseletének bizalmát élvezik. Az említett két személy a kormányhoz közel álló, a magyarságot nem képviselő mozgalom jelöltje.A kormány rendkívüli ülést tartott, amely úgy döntött, hogy a parlamenti választások szeptember 25–26-án, a helyhatósági választások pedig november 13–14-én lesznek.
1998. január 16. – Az ellenzéki pártok egyértelműen visszautasítják a választási törvénynek a kormánykoalíció által javasolt módosítását, aminek célja megakadályozni a már létező koalíciók, az SZDK és az MK választási részvételét. Nem értenek egyet a választási bizottságokra vonatkozó javaslatokkal sem, mivel azok meghiúsítják, hogy a jelölő pártok részt vegyenek a választások ellenőrzésében. Az SZDK és az MK saját javaslatot dolgoz ki a választási törvény módosítására.
Január 21. – Az SZDK és MK képviselői újabb rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeztek, hogy a parlament eleget tehessen az alkotmánybíróság döntésének.
Január 22. – Megtartották Budapesten a magyar-szlovák külügyminiszteri találkozót, amelyet eredetileg tavaly szeptember 20-ára terveztek, de a szlovák fél a találkozót lemondta. A miniszterek jegyzőkönyvet írtak alá a külügyminisztériumok együttműködéséről, de az alapszerződés kiértékelésének mechanizmusában nem sikerült megállapodniuk, mivel a szlovák külügy olyan személyeket kíván delegálni a kisebbségi részt felügyelő bizottságba, akik nem élvezik a szlovákiai magyarság parlamenti képviseletének támogatását. Kramplová beismerte: a személyek kiválasztásának az volt a legfontosabb kritériuma, hogy ne a MK programját képviseljék.
Január 23. – Lőcsén 11 közép-európai államfő találkozott és folytatott eszmecserét a polgári társadalomról. A vendéglátó Michal Kováč szerint, a találkozó bizonyította, hogy senki sem esküdött össze Szlovákia ellen, senki sem ignorálja az országot. A vendégek nagyra értékelték Michal Kováč ötéves munkásságát. Mečiar nem fogadta el a meghívást Lőcsére, a találkozó idejében egy tűzoltószertár átadásán vett részt Túrócszentmártonban. A csúcstalálkozón résztvevő Václav Havel a Magas-Tátrában találkozott az SZDK képviselőivel, Duray Miklóssal, Bugár Bélával és Gyurovszky Lászlóval, az MK vezetőivel. A cseh elnök a szlovákiai helyzetről tájékozódott.
Január 26. – A MK megállapodott a Magyar Koalíció Pártja elnevezésű választási párt bejegyeztetéséről. Egyúttal bejelentette, folytatja a magyar pártok parlamenti jelenlétét biztosító további módozatok előkészítését. A MK a választási törvény tervezett módosítása miatt kényszerül új szubjektum létrehozására, illetve további megoldások keresésére.
Január 27. – A MK úgy döntött, hogy képviselői Štefan Markušt, az SZDK államfőjelöltjét támogatják az elnökválasztás első fordulójában.
– Duray Miklós kijelentette, hogy a választási párt létrehozása a legkevésbé szerencsés megoldás, létrehozása szákutcába vezet, politikai és jogi szempontból támadhatatlan csak a három magyar párt fúziója lenne.
Február 2. – A Magyar Koalíció vezetői levélben fordultak a magyar parlamenti pártokhoz és kormányzathoz, amelyben szorgalmazzák, hogy Magyarországon a májusi választások után a kisebbségeknek alanyi jogon legyenek képviselőik az Országgyűlésben.
Február 3. – Nagy vihart kavart a parlamentben, hogy Rózsa Ernő képviselő magyarul szólította meg a házelnököt, felszólítva őt, teremtse meg a feltételeket, hogy a magyar képviselők a keretegyezménynek megfelelően anyanyelvükön szólalhassanak fel a törvényhozásban. Javasolta egyúttal, hogy tűzzék napirendre a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvényt. Ez volt a hatodik ilyen irányú próbálkozás, de a parlament ismét elvetette a kezdeményezést.
Február 9. – Az SZDK és az MK parlamenti képviselői nem ültek egy asztalhoz a kormánykoalíció tagjaival s ezért nem vettek részt az ET Parlamenti Közgyűlése finn delegációjának pozsonyi parlamenti fogadtatásán. Így tiltakoztak az ellen, hogy a kormánypárti képviselők ismét megsértették az alkotmányt, s nem tették lehetővé Spišák és Gaulieder mandátumának visszaadását.– Magyarország és Szlovákia megállapodott, hogy kölcsönösen lemondanak kártérítési igényeikről Bős ügyében. A többi kérdés továbbra is nyitott maradt.
Február 13. – A Magyar Polgári Párton belül platform született, amely az MK pártjaiból szövetségi párt létrehozását támogatja. A platform az érsekújvári régióra épül, élén Könözsi László áll.
Február 15. – Az SZDK és az MK vezetői Németországban jártak, ahol a parlament és a kancellári hivatal képviselőivel találkoztak, akik rámutattak a Szlovákiával szembeni elvárások teljesítésének fontosságára.
Február 20. – A Komáromi, Érsekújvári és Dunaszerdahelyi járás közéleti képviselői, az Együttélés és az MPP helyi politikusai felhívással fordultak az MKDM vezetőihez, hogy folytassák a három párt egyesülését előkészítő tárgyalásokat, mivel véleményük szerint az egységes magyar párt létrehozása lenne az egyetlen kikezdhetetlen alternatíva Mečiarék számára. Az MKDM politikai kalózkodásnak minősítette a felhívást, s bejelentette, nem kíván foglalkozni a Nagykesziben született kezdeményezéssel.
Március 12. – A Matica slovenská elképzelése szerint módosítani kellene Dél-Szlovákiában az önkormányzatokról szóló törvényt oly módon, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott községekben a szlovákságnak vétójoga legyen minden olyan ügyben, amely a kultúrát, az oktatást és a közigazgatást érinti.
Április 2. – További iskolaigazgatókat menesztettek, Dunaszerdahelyen Szúnyog Lászlót, Harkácson Dusza Máriát. Kitudódott, hogy Búcson és Bátorkeszin a leváltott igazgatók támogatására létrejött szülői bizottság néhány tagját a titkosrendőrség tagjai megfenyegették, hogy könnyen elveszíthetik állásukat.
Április 3. – Pásztor István, Komárom polgármestere erőfitogtatásnak és buta koholmánynak minősítette a belügyminiszternek az ellene felhozott vádjait. Krajči szerint Pásztor diktátorként viselkedik és „vasmadarat“ állíttat a városban.
Április 5. – Búcs és Bátorkeszi lakossága közel hatkilométeres élőláncot alkotott a két község alapiskolája között, így tiltakoztak iskolaigazgatóik leváltása miatt, akiket a kétnyelvű bizonyítványok ügyével kapcsolatban indoklás nélkül menesztettek.Április 6. – A Magyar Koalíció három pártjának tárgyalóbizottsága megegyezett, hogy a parlamenti választásokon szövetségi pártba tömörülve indulnak.
Április 8. – Az MK küldöttsége Budapesten az MSZP és a Fidesz MPP delegációjával tárgyalt.
Április 10. – Az MK Koalíciós Tanácsa úgy döntött, hogy az új szövetségi párt neve a Magyar Koalíció Pártja lesz.
Április 16. – Ellentét alakult ki az MK pártjai között, mivel az MKDM összehívta közgyűlését, hogy azon megváltoztassa nevét és alapszabályát és megtegye ezzel az első lépést a szövetségi párt létrehozása felé. Az Együttélés, amely tiltakozásul nem jelent meg az MK tanácsának ülésein sem, állásfoglalásában rámutatott, hogy még nem zárultak le az egyeztetések, több kérdés nyitott, ezért érthetetlen, hogy az MKDM minden előzetes megegyezés nélkül akar szövetségi párttá alakulni.
Április 17. – Az MKDM és az Együttélés közti pozícióharc keretében Pásztor István, az Együttélés képviselője kilépett az MKDM parlamenti frakciójából (annak idején azért lépett az MKDM parlamenti frakciójába, mert a házszabály szerint a frakciók minimális taglétszáma nyolc, és az MKDM-nek hét kéviselője van). Pásztor helyébe A. Nagy László (MPP) lépett, aki eddig az Együttélés frakciójának volt tagja.
– Az MK és az SZDK petíciós bizottsága nagygyűlést rendezett Komáromban az országos aláírásgyűjtő akció támogatására.
Április 18. – Az MKDM országos közgyűlése elfogadta a szövetségi párt még nem véglegesített alapszabályát és szövetségi párttá alakult át.
– A Spectator Társadalomkutató Műhely szlovákiai magyar pártpreferenciákra vonatkozó adatai szerint az Együttélés 38,2, az MKDM 37,8 és az MPP 14,1 százalékos támogatottságnak örvend.
Április 21. – Az Együttélés szerint az MKDM közgyűlésének összehívása tisztességtelen lépés volt, mivel a koalíciós tanácskozáson előzetesen nem egyeztették ezt a lépést.
Április 22. – Az MK három pártja megállapodott a szövetségi párt létrehozásában, az Együttélés és az MPP beleegyezett, hogy az MKDM legyen a befogadó párt. Megegyeztek, hogy az elnöki poszt az Együttélést, a képviselőtanács elnökének tisztsége az MPP-t illeti meg.
Április 24. – Újabb feszültség alakult ki a magyar pártok között, az MK Tanácsa nem tudott megállapodni az elnök, az alelnökök és a platformvezető személyére vonatkozó kérdésben. Az MKDM és az Együttélés elnöke ezt követően a sajtóban egymást vádolta a megegyezés meghiúsításával.
Április 28. – Az SZDK és MK petícióját, amelyben igazságos választási törvényt és közvetlen elnökválasztásokat követelnek, már 340.000-en írták alá.
Április 29. – Az MKDM kérte a belügyminisztériumban alapszabálya és neve módosításának bejegyeztetését.
Április 30. – Az MK pártjai megkezdték a közös választási lista összeállítását. Megállapodtak, hogy lezárják a szövetségi párt kialakításával kapcsolatos nyilvános vitákat és azoktól a jövőben is tartózkodnak.
Május 5. – Duka Zólyomi Árpád és Csáky Pál, a Magyar Koalíció két parlamenti frakciójának vezetője levélben felszólította a többi frakció vezetőit, hogy vessék el az oktatási törvény módosítására vonatkozó SZNP-javaslatot, illetve az önkormányzati törvény tervezett megváltoztatását. Értesítették Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát a tervezett jogcsorbításról.
Május 6. – Bátorkeszin és Búcson folytatódott a szülők tiltakozása a leváltott iskolaigazgatók miatt. Nem hozott eredményt a búcsiak küldöttségének találkozása a komáromi járási hivatal vezetőjével, a búcsiak kitartottak a leváltott igazgatók visszahelyezésének követelése mellett.
Május 10. – Parlamenti választások Magyarországon. Az első forduló eredménye előrevetíti, hogy jobboldali kormányzás lesz.
Május 12. – Ivan Gašparovič, a parlament elnöke a házszabályra hivatkozva nem vette át a közvetlen államfőválasztást, az igazságos választójogi törvényt és az alkotmányos válság elkerülését követelő petíciós íveket. Az SZDK és MK kezdeményezésére 440 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Az ívek a parlamenti elnöki irodába kerültek, s így a követelések napirendre tűzése nagyon valószínűtlenné vált.
Május 13. – Csáky Pál és Duka Zólyomi Árpád levélben fordult a magyar miniszterelnökhöz, a magyar diplomácia támogatását kérték annak érdekében, hogy az oktatási törvény módosítása ne emelkedhessen jogerőre.
Május 17. – A szlovák parlament 17 magyar képviselőjéből álló Helytállásért Társaság Janics Kálmánnak A hontalanság évei című könyvéért, valamint a bátorkeszi és búcsi közös petíciós bizottságnak a magyar iskolák védelmezéséért ítélte oda a Pro Probitate – Helytállásért díjat.
Május 19. – A magyar szervezetek és pártok képviselőiből álló Központi Koordinációs Tanács szerint azonnali lépésekre van szükség a magyar iskolákat végveszélybe sodró oktatásitörvény-módosítás miatt. A testület megbeszélte a teendőket, a tiltakozó akciók szervezését.
Május 20. – Mečiar második kerekasztaláról az MK képviselői idő előtt távoztak, kijelentették, csak akkor ülnek ismét asztalhoz, ha a parlament leveszi napirendjéről a magyar iskolákat diszkrimináló oktatási törvényt.
Május 22. – Horn Gyula válaszolt az MK megkeresésére, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány mindig fellép a határon túli magyarok jogainak korlátozása ellen, ha nincsenek is eszközei, hogy megszabja, milyen törvényeket hozzon a szlovák parlament.
1998. május 24. – Magyarországon parlamenti választásokat tartottak (2. forduló). A megszerzett mandátumok alapján Fidesz vezette kormány alakulhat – Orbán Viktor miniszterelnökségével.
– Az Együttélés Országos Tanács Duka Zólyomi Árpádot jelölte a szövetségi párt elnöki posztjára. Az OT nem fogadta el a Magyar Néppárt beolvadásának feltételeit, de amennyiben a párt feloszlatja magát, tagjai beléphetnek az Együttélésbe.
1998. május 25. – A belügyminisztérium bejegyezte a Magyar Koalíció Pártját, ami azt jelenti, hogy az MKDM önálló pártként megszűnt létezni.
1998. május 28. – A Magyar Koalíció hosszas egyeztetés után megegyezett a jelöltállításban. A megállapodás szerint a közös jelölőlistán az első húsz helyből 8–8 hely illeti meg az MKDM-et és az Együttélést, négy pedig az MPP-t. A Magyar Koalíció Pártjának elnökét a párt alakuló kongresszusa választja meg, mind a három platform állíthat elnökjelöltet. A kongresszusig a volt MKDM szervei irányítják a pártot.
1998. június 13. – Galántán tartotta VI., egyben utolsó közgyűlését a Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom. A küldöttek ellenszavazat nélkül jóváhagyták, hogy az Együttélés közös platformot alakítson az MKDM-mel. Előzőleg ugyanis az MKDM és az Együttélés olyan kétoldalú megállapodásra jutott, amely szerint a szövetségi pártot létrehozó három erő nem három egyforma platformot alkot majd a szövetségi pártban, hanem csak kettőt: az Együttélés és a MKDM közös „keresztény-konzervatív-népi platformját, amelynek párját az A. Nagy László vezette liberális szellemiségű Magyar Polgári Párt alkotná. Ezzel a szövetségi párton belüli erőviszonyok 80 : 20 százalékos arányban osztódnak. A közgyűlésen jóváhagyják a Popély Gyula vezette, politikai tevékenységet nem folytató Magyar Néppárt beolvadását az Együttélésbe.
1998. június 21. – Dunaszerdahelyen az eddigi Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egyesülésével létrejön a Magyar Koalíció Pártja. A közgyűlésen az MKP elnökévé Bugár Bélát, általános alelnökévé Duka Zólyomi Árpádot, tiszteletbeli elnökévé Duray Miklóst választják. A keresztény-konzervatív-népi platform elnöke Csáky Pál, a polgári-liberális platform elnöke A. Nagy László lett, egyben mindketten elnökhelyettesek is. Az országos tanács elnökévé Farkas Pált, a Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetőjévé Bárdos Gyulát választják.
***
A kronológia forrása: Húsz év távlatából az Együttélés nyolc éve * Emlékköny, 2010 / Szerkesztette Pogány Erzsébet és Oriskó Norbert. Források: Az Együttélés öt éve c. kiadvány (2005), Duray Miklós: Önkormányzati kísérleteink (1998, Méry Ratio), az Együttélés periodikus kiadványai: a Hónap és a Figyelő, az Együttélés volt honlapja, a Felvidék Ma és a Fórum internetes portálok, valamint Duray Miklós honlapja. Fotók: Az Együttélés képarchívuma.