Csehszlovák állampolgárok (Ján Čarnogurský, Milán Simečka, Jozef Jablonický, Miroslav Kusý) is szót emeltek Duray Miklós védelmében

Csehszlovák állampolgárok (Ján Čarnogurský, Milán Simečka, Jozef Jablonický, Miroslav Kusý) is szót emeltek Duray Miklós védelmében, a szlovákiai kormány és párt vezetőségének címzett levelekben.

Pozsony, 1984. június 27.

Prof. JUDr. Péter Colotka
a Szlovák Szövetségi Köztársaság
Kormányának Elnöke

Pozsony

Tisztelt Kormányelnök Úr!

Az állambiztonsági rendőrség folyó év május 10-én Pozsonyban bezárta RNDr. Duray Miklóst. Azóta vizsgálati fogságban tartja és eljárást folytat ellene köztársaságellenes bűnügyi tevékenység címén.

Dr. Duray évek óta tanulmányozza a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű polgárok helyzetének problémáit. Ezen a területen bizonyos nézeteket tett magáévá, melyekkel vitatkozni lehet, de végképpen célttévesztettnek tartom, ha azokat az állambiztonsági rendőrség Duray fogságba vetésével igyekszik elkendőzni. A bebörtönzés csak megelőző kicsúcsosodása a dr. Duray elleni beavatkozásnak, munkaadója vele kapcsolatban már előbb is megsértette a munkatörvénykönyvet, nyilvánvalóan a vállalaton kívüli körökből érkező befolyásra.

A magyarok harmonikus együttélése a többi polgárral Csehszlovákia belső szilárdsága szempontjából fontos. Feltételezhető, hogy dr. Duray bebörtönzése nem válik javára az ilyen együttélésnek, sőt a fordítottját eredményezheti.

Ön tartozik felelősséggel az államigazgatás tetteiért Szlovákiában, amelyhez a biztonsági szervek is tartoznak. Éppen ezért élek a polgárjogommal, hogy megírjam Önnek dr. Duray bebörtonzéséről vallott nézetemet, és csatlakozom azokhoz, akik szabadlábra való helyezését követelik.

Üdvözlettel:
Ján Čarnogursky, s.k.
Bratislava, ül. K. Adlera 10.

Ján Čarnogorsky a Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökéhez intézett levelének magyar fordítása

Dr. Ján Čarnogursky, mint ügyvéd több olyan személyt képviselt, akik az emberi jogok ügyét szorgalmazták Csehszlovákiában. Ezért 1981-ben elvesztette ügyvédi működési engedélyét és kizárták a csehszlovákiai Ügyvédi Kamarából.

* * *

Pozsony, 1984 június 28.

Prof. Dr. Péter Colotka
az SzSzK Kormányának Elnöke
Gottwald tér, Pozsony

Tisztelt Kormányelnök Elvtárs!

1984. május 10-én bebörtönözték dr. Duray Miklóst, akit állítólag azzal vádolnak, hogy a büntető törvénykönyv 112. §-a értelmében a köztársaság érdekének okozott kárt azzal, hogy külföldön valótlan híreket terjesztett a köztársaságban létező viszonyokról. Bizonyára helyesen vélekedem, hogy ezek a hírek nem mások, mint azok a szövegek, amelyek a magyar kisebbség helyzetével foglalkoznak Csehszlovákiában. Ezeknek a szövegeknek csupán egy kis részét olvastam és nem rendelkezem elegendő tájékozottsággal, sem személyes élménnyel arra nézve, hogy elbírálhassam, hogy a kritikus észrevételek a köztársaságunk magyar polgárainak helyzete kapcsán mennyire jogosultak és milyen mértékben felel meg a viszonyok Duray-féle leírása a valóságnak. Azt azonban biztosan tudom, hogy bírósági eljárással a nemzetiségi kérdések elemzésének semmiféle kísérlete kapcsán nem lehet azok helyes vagy helytelen voltát megítélni. Ez a szakszerű és politikai vita illetékességi körébe tartozik, nem pedig a nyomozószervek hatáskörébe.

Anélkül, hogy az ügy érdemi részében állást foglalnék, bátorkodom megemlíteni, hogy Európa eddigi történetében semmiféle nemzetiség együttélése valamely államban nem volt olyan tökéletesen megoldva, hogy azzal szemben semmiféle kritikus fenntartás fel nem merülhetett volna. Sőt, fordítva, a jobb megoldásra mindig akkor került sor, amikor – szabad és előítéletmentes vita után – a közös előrehaladást tartották szem előtt. Ön éppen olyan jól tudja mint én, hogy még húsz esztendő sem telt el azóta, amikor a csehek és szlovákok kapcsolatában az aszimetrikus modellt eszményi megoldásnak tekintették, és minden vele kapcsolatos kétkedés repressziókat váltott ki. Ma annál is inkább nagyvonalúsággal kellene élni a kritikus állásfoglalás kapcsán, amelynek távolról sincsen olyan végzetes súlya és nem lépi át az alkotmányosság kereteit.

Végül engedjék meg nekem, hogy kifejezzem a szomorúságomat afelett, hogy az az időszak, amelyben az adott viszonyok kapcsán nyilvánosan kifejtett kritika miatt Szlovákiában nem tartottak senkit börtönben, oly rövid ideig tartott. Mélységesen meg vagyok győződve arról, hogy a köztársaság külföldi érdekeit a kritikus véleményeket követő minden egyes bebortönzés sokkal inkább megkárosítja, mint az ilyenfajta nézet létezése.

Üdvözlettel:

Milan Simečka,
Prazská 35. Pozsony

Milan Simečka a Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökéhez intézett levelének magyar fordítása

Dr. Milan Simečka filozófus és újságíró, akinek egyes műveit küldöidön adták ki. 1981-ben letartóztatták, több hónapra fogva tartották, és a Csehszlovák büntető törvénykönyv 98. cikkelye alapján vádat emeltek ellene idegen hatalommal való szövetségben elkövetett államellenes felforgató tevékenység miatt.

* * *

Pozsony, 1984 június 28.

Dr. Peter Colotka
SzSzK Kormányának Elnöke
Gottwald tér 45 Pozsony

Kormányelnök Úr!

Nyugtalanná tett engem az a hír, hogy 1984 május 10-e óta dr. Duray Miklós vizsgálati fogságban van. Meggyőződésem, hogy Duray doktor üldözése nem válik hasznára a jó szlovák-magyar kapcsolatoknak.

Duray doktornak olyan nézetei vannak, amelyeket nem takargat. A magyar kisebbség problémáját Szlovákiában egyoldalúan közelíti meg, de bebörtönzéssel való elhallgatása nem helyes adalék az amúgy is hányatott történetű szlovák-magyar kapcsolatok mérlegéhez.

A problémákat mindkét nemzet, a szlovák és a magyar, megelégedésére kell megoldani. A történelemből nem csupán csak tanúságot meríthetünk, hanem azoknak a nézeteknek a gyökerét is kereshetjük, amelyeket Duray doktor vall. A problémák tömegének tárgyilagos megítélésekor a szlovák-magyar viszony kérdéskörében nem lesz akkor majd az ügy kárára felidézni Duray doktornak és másoknak, hogy magyarosítás is volt, és hogy szlovák kisebbség is van Magyarországon.

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket Duray doktor szabadlábra helyezéséhez, az ügy érdekében, a két szomszédnemzet, a szlovák meg a magyar, jó egymásmelletélését szolgáló út keresésének érdekében. Az én nézetem szerint a szlovákiai magyarok helyzetével kapcsolatos vitákat és problémákat más módon kell megoldani, nem pedig dr. Duray Miklós üldözésével.

Üdvözlettel:

Jozef Jablonický
Viznová 9.
831 01 Bratislava

Jozef Jablonický a Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökéhez intézett levelének
magyar fordítása

* * *

Tisztelt Jozef Lénárt Úrnák,
a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága
Első Titkárának
Első Titkár Úr!

Amikor a folyó év április havi levelemben felhívtam az ön figyelmét a rendőrségi kihallgatásom bizonyos körülményeire, amely abban az időben zajlott le, nem tettem említést egy dologról, amelyet akkor mellékesnek tekintettem. Pačesa ezredes ugyanis többek között igen nyomatékosan kérdezgetett a nálunk levő magyar kisebbség mozgalmával kapcsolatos állásfoglalásomról, nevezetesen Duray Miklósról és természetesen mindenekelőtt az én ilyenirányú kapcsolataimról. Akkor az igazságnak megfelelően azt válaszoltam Pačesának, hogy erről a mozgalomról bizony nem sokat tudok, és jómagam kezdeményezőleg nem is érdeklődöm iránta, a magyar kérdés kapcsán nem nyilatkozom, mivel nem ismerem kielégítően, és Duray Miklóst személyesen nem is ismerem.
Két héttel ezután Pačesa ezredes ismét megidézett engem, és – többek közt – ezeket a kérdéseket ismét feltette nekem. Megelőző vallomásomnak nyilvánvalóan nem adott hitelt, és gyanakodott, hogy nem mondtam igazat.

Ama gyanakvás azonban nem nyughatott a tevékenységemmel kapcsolatos semmiféle megállapított és ellenőrzött tényen, mivelhogy semmi ilyen nem létezett, hanem mindössze Pačesa rendőri meggyőződésén, hogy az egészen lehetetlen, hogy most nálunk a magyar problémával nem foglalkoztam, és hogy kizárt dolog az, hogy legalább ne szimpatizáljak Durayval.

Röviddel ezután értesültem arról, hogy Duray Miklóst folyó év május 10-én ismét börtönbe vetették.

A tavalyi év folyamán Duray be volt börtönözve és büntetőeljárás folyt ellene – hasonlóképpen, mint velem és számos barátommal történt – a köztársaság állítólagos felforgatása miatt a büntető törvénykönyv 98. § -a alapján. Ezúttal börtönben tartják és büntetőeljárást folytatnak ellene – amint ezzel a rendőrök engemet is fenyegettek és amint azt számos barátommal meg is tették – a köztársaság külföldi érdekeinek megsértése címén, a 112. és más hasonló büntető törvénykönyvbeli cikkely alapján.

A Pačesaféléknek igazuk van: kizárt dolog, hogy legalább ne szimpatizáljak Durayval. Pontosan ugyanazt teszi, amit én meg a barátaim tesznek ebben a köztársaságban: küzd az emberi és a polgári jogokért – mindössze azzal a különbséggel, hogy egy olyan sajátos népcsoport jogaival foglalkozik amilyen nálunk a magyar kisebbség. Ugyanazokkal az eszközökkel teszi ezt, mint én meg a barátaim tesszük: nézeteinek közzétételével, amelyek kritikusak a jelen napjainkra nézve, ösztönésekkel a problémákra vonatkozó nyilvános vitához, azon kérdésekben amelyeket társadalmi tekintetben fontosnak és egyben megoldatlannak, vagy rosszul megoldottnak tart. Mivel pedig nézeteit és javaslatait nem tudja demokratikus módon közzétenni és aképpen szembesíteni, szamizdatokban teszi közzé azokat, meg sokszorosított kéziratokban (amit én is megteszek) – a rendőrség meg ezt úgy minősíti, mint a köztársaság fel forgatás át; mivel pedig nem közölheti ezeket idehaza, azt külföldön teszi meg (ami velem is megesik) – amit a rendőrség megint úgy minősít, mint a köztársaság érdekeinek károsítását külföldön.

Mindezeket a rendőri praktikákat én meg a társaim jól ismerjük, és a saját bőrünkön meglehetősen jól érezzük. Azt amit Duray Miklósról és a nálunk élő magyar kisebbség érdekeinek védelmében kifejtett tevékenységéről megtudtam, az amit erről a kérdésről tőle elolvastam, megerősít engem abban, hogy semmiben sem lépet túl jogainak körén, és nem sértette meg a köztársaság polgárának kötelességeit.

Minden bizonnyal a problémák amelyekről beszél és ír, nagyon kényesek és vitathatóak: ebben a formában kellene a mi nyilvánosságunk elé terjeszteni, megvitatni és megoldani. Duray pedig éppen ezt teszi. Nem izgat, hanem érvel, nem az érzelmekre, hanem az észre hat, nem kiváltságokat követel, hanem igazságos megoldást.

Durayval és állásfoglalásaival lehet vitatkozni, be lehet bizonyítani neki, hogy ebben vagy abban téved, hogy ezt vagy azt nem gondolta végig – demokratikus államban azonban nem volna szabad őt bebörtönözni. Azoknak a problémáknak az elhallgatásával, amelyekről beszél, semmi pozitív dolgot el nem érnek, mindössze a problémák maguk mélyülhetnek el és a kapcsolatok romolhatnak tovább. Duray bezárásával pedig végképpen semmi sem oldódik meg: mindössze annyit érnek el, hogy a nálunk lévő magyar kisebbség valamennyi nyílt problémája mellé még az ügyének vértanúját is elnyeri.

A felsorolt körülmények arra késztetnek engem, tisztelt Első Titkár Űr, hogy nyilvánosan fejezzem ki szimpátiámat Duray Miklóssal, hogy támogassam az ő elidegeníthetetlen demokratikus jogát harcolni a saját ügyéért, hogy tiltakozzam az ő bebörtönzése és az esetleges bírósági eljárása ellen, és hogy követeljem a nyilvános és demokratikus vitát mindazokról a javaslatokról, amelyeket Duray Miklós a mi társadalmunk magyar kisebbségének helyzetével kapcsolatos kérdésekben felvet.
Pozsony

Tisztelettel:

Miroslav Kusý

Miroslav Kusý a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárához intézett levelének magyar fordítása

Miroslav Kusý a Charta 77 aláírója és egyik hivatalos szóvivője. Tanulmányait politikai tudományokban, közgazdaságtanban és filozófiában végezte a prágai Károly Egyetemen. Később elvesztette állását a pozsonyi Comenius Egyetemen. 1981-ben letartóztatták, több hónapra fogva tartották, és a Csehszlovák büntető törvénykönyv 98. cikkelye alapján vádat emeltek ellene idegen hatalommal való szövetségben elkövetett államellenesfelforgató tevékenység miatt.

A bécsi Die Presse beszámolt a szlovákiai értelmiségiek tiltakozó leveleiről.
Bécs, 1984. augusztus 16

+