Duray Miklós honlapja felvidéki politikus, közíró
(Könyv: Kettős elnyomásban)
1985-ben és 1986-ban újjá és újra szerveződött a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága. Több új személy kapcsolódott a munkatársi közösségbe; így részben megváltozhatott a Bizottság tevékenysége.
Ez főleg abban nyilvánult meg, hogy míg a korábbiakban inkább elméleti jellegű anyagokat jelentetett meg,1987-től kezdve egyre jobban kezdett kötődni az aktuális eseményekhez. Jelentéseket, beadványokat, tiltakozásokat, törvénysértési panaszokat adott ki, amelyeket – a korábbiakhoz híven – megküldött az illetékes államhatalmi szerveknek. Ezt a változást azonban nem kis mértékben befolyásolták az események is.
A Jogvédő Bizottság tevékenységét – a dokumentumok alapján – továbbra is az a meggyőződés vezérelte, hogy párbeszédet kell folytatni a hivatalos hatalommal – még akkor is, ha az általában lehetetlen vagy gyakran monológgá válik. Követelni kell az alkotmány és a törvények betartását még akkor is, ha a politikai elvek többnyire lehetetlenné teszik e jogi normák érvényesülését. Igyekezni kell tágítani a törvények adta kereteket a demokrácia irányába. Mindez a nemzetközi jogi normákra is vonatkozik. A Jogvédő Bizottság dokumentumaiból azonban nyilvánvaló egy visszautasítás: a demokrácia rovására nem hajlandó egyezkedni.
A dokumentumok hitelességéért továbbra is Duray Miklós vállalta a felelősséget, mivelhogy 1982 óta ő a Jogvédő Bizottság egyetlen nyilvánosságra hozott tagja. Továbbra is érvényben maradt az a biztonsági elv, hogy a Bizottság munkatársi közösségét meg kell védeni a rendőri meghurcolástól és zsarolástól.
A jogvédelmi tevékenység előbbi szakaszában, a „párbeszéd” során, elmélyült a Charta ’77 és a Bizottság kapcsolata. Ez főleg a személyes érintkezésekben nyilvánult meg. Például Duray Miklós részvételében a Charta szóvivői kollektívájának összejövetelein, valamint a szóvivőkkel és a VONS tagjaival való gyakoribb találkozásokban, amelyeken részt vettek a Bizottság más tagjai is.
A kisebbség és a többség közötti kapcsolat fontos eleme, hogy a Charta ’77 tájékoztatója, az Inf o Ch, 1987-ben már rendszeresen ismertette a Bizottság anyagait. Ezúttal az a furcsa helyzet következett be, hogy a Jogvédő Bizottság tevékenységéről szinte kizárólag az Inf o Ch tudósított. A magyarországi szamizdatokban csak elvétve jelentek meg a Bizottság anyagai: A nyugati magyar sajtóban pedig rendszertelenül, ahogy véletlenszerűen eljutottak hozzájuk a dokumentumok. Ennek következtében a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédelmének ez a szakasza – főleg Duray Miklós második börtönzésétől számítva – inkább a csehszlovákiai nemhivatalos nyilvánosság körében ismert.
A Jogvédő Bizottság és a Charta kapcsolatának 1987-ben két kiemelkedő pontja volt. Az egyik: a Charta elítélő állásfoglalása az 1987 március elejei pozsonyi magyarellenes támadásokkal kapcsolatban. Az esemény így kerülhetett be az East European Reporter című angol nyelvű folyóiratba, amely közölte mind a Bizottság, mind a Charta állásfoglalását erről az eseményről. A másik: az a közösen kiadott dokumentum a kisebbségi jogok nemzetközi biztosításáról (a Charta 1987/74-es, a Bizottság 1987/24-es dokumentuma), amelyet a nemzetközi nyilvánosság számára a Charta terjesztett elő 1988. január 22-én az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia bécsi utókonferenciája alkalmából.
A Bizottság 1987 januárjától kiadott dokumentumait két különböző sorszámmal jelöljük. Az 1987-ben kiadott első anyagot a folyamatos számozás szerint 19. dokumentumként jelöljük. Emellett az 1987-től megjelenő dokumentumokat évenként a megjelenés sorrendjében is számozzuk. Azaz: 1987/1. . . 1987/25;1988/1 . . . stb. A dokumentumkötetbe az 1988 szeptemberéig megjelent anyagokat iktattuk be.