Új lap a történelemben

(Duray Mílós beszéde az Együttélés és az MKDM gutái helyi csoportja által szervezett lakossági fórumon, 1994. január 10., Gúta)

A komáromi nagygyűlés új lapot nyitott nemcsak a szlovákiai magyarság történelmében, hanem remélhetőleg Szlovákia történelmében is. A szlovákiai magyarság számára elsősorban azért, mert ilyen egységesen és körültekintően valamint szakmai alapossággal megfogalmazva hetvenöt év alatt először összesítettük a követeléseinket, igényeinket, sőt ezeknek a megvalósítási módját is. A szlovákiai magyarság most olyan tettet, mondhatnám azt is, harci tettet hajtott végre, amelyre mindeddig nem volt képes.

Szlovákia történelmében is új lapot jelenthet 1994. január 8-a, amennyiben a Komáromban megfogalmazott elképzeléseinket, jogi helyzetünket és az általunk lakott terület státusát illetően meg is tudjuk valósítani. Amennyiben ezek az elképzelések az ország törvényhozásában egyszer törvényerőre emelkednek, méltán mondhatjuk, hogy 1994. január 8-a a szlovák-magyar kiegyezés kezdete. Ha ez nem következik be, akkor még több január 8-ának kell elkövetkeznie, és még hangsúlyosabban, még erősebben kell elmondanunk azt, ami ott elhangzott. De reméljük, hogy a szlovák politikusok és a törvényhozók legalább annyira fogják tudatosítani, mint a szlovákiai magyar politikusok, hogy a demokrácia nem a többség diktatúrája. Ha azonban a szlovák politikusok a demokráciát továbbra is úgy fogják fel, hogy az aritmetikai többség a döntő, nem az egyenrangúság megteremtése, akkor a szlovák-magyar kiegyezés nem a mi hibánkból várat majd magára.

A komáromi nagygyűlésen bebizonyítottuk, hogy a szlovákiai magyarság kulturális, történelmi, politikai és társadalmi vonatkozásban fejlett közösség. Ezt kénytelenek voltak elismerni azok is, akik eddig különböző negatív előjellel illettek bennünket. Kénytelenek voltak elismeréssel szólni arról, hogy nyugodtan, kiegyensúlyozottan, józanul, határozottan és egyértelműen fejezzük ki akaratunkat, valamint konfliktusok mellőzésével haladunk céljaink felé. Ettől nem tudott eltántorítani bennünket sem a köztársasági elnök, sem a miniszterelnök, a parlament elnöke sem, noha megpróbáltak előre megbélyegezni bennünket Kollektíve olyan vádakkal illettek bennünket, amelyek a jog nyelvén nem meghatározhatók, sőt olyan elképzeléseket tulajdonítottak nekünk, amelyek a mi köreinkben soha fel nem vetődtek.

Mindezeket a légből kapott vádakat Komáromban 1994, január 8-án eloszlattuk. A nemzetközi fórumok előtt is bizonyítottuk, hogy nem igaz, miszerint követeléseink oda fogják juttatni Szlovákiát, ahová a szétesett Jugoszlávia jutott. Azon a szombaton nyomatékosan bebizonyítottuk, hogy nem rajtunk múlik,-balkanizálódik-e Szlovákia. Büszkék lehetünk önmagunkra, és remélem, hogy ez további erőt ad a küzdelem folytatásához. Tudnunk kell, hogy a január 8-án Komáromban megfogalmazott célokat nem lehet egyik napról a másikra elérni. Tudjuk mindannyian, akik reálpolitikusok vagyunk, hogy bár az akaratunk erős, az eredmény nem jön el rövid idő alatt Egyet értek Pásztor Istvánnal, Komárom polgármesterével, aki azt mondta, ha nem megy ez-zeí a kormánnyal, majd türelemmel megvárjuk a másikat. Meg vagyok győződve, hogy nem kell sokszor lehullnia és elolvadnia a hónak ahhoz, hogy a szlovák politikusok között is megerősödjön azoknak a tábora, akik tudatosítani fogják, hogy Szlovákiának a magyarokkal mind az országon belül, mind Közép-Európában egyezségre kell jutnia.

Ilyen szempontból kell értékelnünk mindazt, amit a komáromi gyűlés közlegitimitással rendelkező több mint háromezer résztvevője szinte egy emberként elfogadott A sajtótájékoztatón gúnyosan azt kérdezte egy volt kommunista újságíró, hogy mire emlékeztet bennünket ez az egyhangúság? Elsősorban azt juttatja eszünkbe, hogy az elmúlt négy év alatt, 1990 tavaszától kezdve egy olyan politikai iskolán ment keresztül a felvidéki magyarság, hogy szinte egy emberként megértette: amit Komáromban megfogalmaztunk, az mindannyiunk érdekét szolgálja, egész Szlovákia és egész Közép-Európa érdekét Mert amennyire veszélyezteti az emberi jogok megsértése egy helyen az emberi jogok tiszteletben tartását bárhol a világon, ugyanúgy erősítheti a jogbiztonság elérése egy helyen a jogbiztonság globális növekedését.

Komáromban három kérdésre összpontosítottunk, és ezek közül az a központi kérdés, amely az önkormányzatokkal mint elwel és rendszerrel foglalkozik. Az önkormányzat egyik válfaja az önkormányzatiság elvi rendszerében a helyi önkormányzat Az önkormányzati elv maradéktalan érvényesítése teszi a helyi önkormányzatot teljes jogúvá és erőssé. Ez teremti meg számunkra — mint közösség számára — is a lehetőséget önmagunk önkormányzására. Ugyanis az elv nem különbözteti meg a városi vagy községi közösséget a nemzeti közösségtől. Még azokban az országokban, ahol az egyéni jogok rendszere jól működik, legalább egy közösségi jog érvényesül, mégpedig az önkormányzatra való jog. Mert ezt a jogot csak egy közösség tudja gyakorolni, akár helyi szinten, területi önkormányzatként, akár országos szinten. Az országos törvényhozó testület — a parlament — is önkormányzat Az ország igazgatása a parlament és a kormány révén ugyanúgy az önkormányzatiság elvére épül. Ennek az önkormányzati rendszernek a részeként képzeljük el saját közösségi önkormányzásunkat is. Amíg az alkotmány azt mondja ki, hogy Szlovákia a szlovák nemzet állama, addig mi azt mondjuk, mi magyarok egy olyan közösséget alkotunk, amely egyenrangú partneri viszonyt követel a másik államalkotó közösséggel. Tehát az önkormányzati elv értelmében a magyar közösség Szlovákiában legalább annyira jogosult az államalkotás gyakorlására közösségként, mint a szlovákság. Ugyanezen elv szerint fogalmaztuk meg az önkormányzati rendszernek azt a szerkezetét, amelyet Komáromban több mint háromezer ember elfogadott.

Le kell szögeznünk, hogy az ott született állásfoglalásnak nincs jogi kötelezvénye, erkölcsi súlya annál nagyobb. A Komáromban elfogadott elvek minden egyes demokrata politikus számára kötelező érvényűek. Egyértelmű, ha bárki meg akarja szólítani a tisztességes magyar választópolgárt Szlovákiában, akkor a Komáromban elfogadott állásfoglalást nem kerülheti meg, sőt keresnie kell megvalósításának lehetőségét Ez adja a komáromi nagygyűlés erkölcsi súlyát — ez volt az igazi értelme.