Önkormányzatok és regionalizmus

(Az önrendelkezési kísérleteink c. könyv egyik fejezetének bevezetője)

Mindazok számára, akik elutasították a központi irányítást, már a kommunista rendszerben is az jelentette az érdeklődés legizgalmasabb területét, hogyan lehetne megteremteni a polgári önrendelkezés feltételeit.
A Szovjetunió példájára megszervezett bolsevik tanácsi rendszerben, de a nemzeti kommunista szellemiségű Csehszlovákia nemzeti bizottságainak rendszerében sem nyílt lehetőség arra, hogy érvényesíteni lehessen a demokrácia egyik legfontosabb elemét, az önkormányzást. A kommunista hatalmi rendszer bukása azért volt fontos feltétele az önkormányzatiság megvalósulásának, mert ennek az eszmének nem csupán a baloldali totalitarizmus volt ellensége, hanem maga a baloldali politikai irányultság is, mely etatikus szemlélete és központosító törekvései miatt eleve Önkormányzat-ellenes. A reformkommunista áramlat ugyan nem volt ellensége az önkormányzatiságnak, de ez Csehszlovákiában 1968-ban vereséget szenvedett.

Mindazok zöme, akik az 1960-as évek második felében közügyekkel és társadalompolitikával foglalkoztak, és részesei voltak az akkori rendszerváltoztató törekvéseknek, illetve utána (egészen 1989-ig) az üldözött politikai ellenzék soraiban politizáltak, elméletileg kapcsolatba kerültek az önkormányzatisággal mint közigazgatási elvvel és mint államszervezési modellel. Ezek egy része — akik nem kötődtek a nemzetállamisághoz — azt is tudta, hogy az autonómia sem más, mint önkormányzás. Ezekből az elméleti tapasztalatokból az is nyilvánvaló volt, hogy a felvidéki magyarság Csehszlovákiában csak akkor tervezheti a megvalósulás reményében a területi vagy a személyi elvű autonómiáját, ha a szlovák társadalomban is meggyökeresedik az önkormányzatiság szelleme és elve. Ez viszont törvényszerűen elvezet majd a központosított állam megszűnéséhez.

A központosított állam polgári állammá való átalakulásával — amelynek révén az önkormányzatiság egyre hangsúlyosabb szerepet kap — megismétlődhetnek az abszolutizmus előtti korhoz hasonló helyzetek. Azaz az állam határa mentén elhelyezkedő régiók szorosabban fognak kapcsolódni a határ túloldalán lévő régiókhoz, mintsem a tőlük távol eső, de az ország területén lévő régiókhoz.

Tehát már az 1980-as években sokan tudtuk, hogy ezért kell és érdemes gyengíteni a kommunista hatalmat, ellentétben azokkal, akik együttműködésükkel erősítették azt.