A szlovákiai magyar pártok egyesüléséért

(Az Önrendelkezési kísérleteink c. könyv egyik fejezetének bevezetője)
Az Együttélésnek a szlovákiai magyar pártok egyesüléséért vívott küzdelme a kevés sikertörténetek egyike, noha személyiséget és jellemet gyilkoló körülmények között zajlott. Már az Együttélés megalakulása előtt az alapítók zöme egy pártban tervezte a szlovákiai magyar politizálást, s nem rajtuk/rajtunk múlt, hogy évekig a sokpártiság útvesztőjében tévelyegtünk.

Az egyesülési programot 1992 novemberében hirdettük meg, és akkor is tudtuk, hogy a megvalósításához türelem, valamint kötélidegek kellenek. Már 1992-ben tudtuk, hogy a pártegyesülés az Együttélés részéről „vezéráldozattal“ fog járni. Ez 1998-ban bebizonyosodott.
A pártegyesítési törekvéseinket politikai partnereink éveken keresztül elutasították, végül is a választójogi törvénymódosítás kényszerének engedve fogadták el. Ez is azt bizonyítja, hogy a felvidéki magyar politikai elit jelentős része és a „nép“ között szakadék tátong. A magyar közösség ugyanis kezdettőt fogva a pártegyesülést, az egységet kívánta, de a pártok nem tettek eleget elvárásuknak. A „nép“ ennek ellenére bizalmával tisztelte meg a közóhajt évekig elutasító politikusokat.