A Magyar Öregdiák Szövetségnek New Brunswick-ba

(A Magyar Öregdiák Szövetség- Bessenyei György Kör köszöntése, 2000. november 17.)

Kedves Barátom, Nagy Károly és a Többiek!

Isten Éltessen Benneteket!

Ha elfogadjuk azt a népi filozófiai tételt, miszerint minden rosszban van némi jó is, akkor elsősorban a Nyugatra menekült vagy kivándorolt magyar emigránsokból lett nyugati magyarságot hozhatjuk fel bizonyságként. Nem azért, mert anyagi létük a kezdeti nehézségek után jobbra Fordult, mint az otthon maradottaké. Hanem elsősorban azért, mert akár tudatosan, akár valamilyen más eredetű ok miatt, a nyugati magyarok nagy része egyénenként és csoportosan is a Kárpát-medencében őshonos magyarság nagykövetévé vált.

De ezentúl is Fellelhető a „némi jó” bizonyítéka. A nyugati szétszórtságban ugyanis ki lehetett kísérletezni olyan szervezeti- és munkaformákat, amelyeknek alkalmazása – sajnos – ma már szükségszerűvé válik a Kárpát-medencében is, az elszakított magyarok életének összefogására.

A minap, november elején Rozsnyón jártam. Ott-tartózkodásom oka biztató és elszomorító is volt egyszerre. Rozsnyón Magyar Házat avattunk. Ha ez az esemény Kölnben vagy New Brunswickban zajlik, akkor azt mondhatnánk, mennyire erősödik az ottani magyar kolónia. Rozsnyón azonban más kérdést kellett föltennem: ide jutottunk?

Az elszakított magyarság peremterületei mára elgyengültek – nem a saját hibáikból. De a nyugati magyarság önszerveződését véve alapul és példaként, éppen a felvidéki új Magyar Ház programmal eljutottunk oda, hogy megálljt parancsoljunk a további erőtlenedésnek. A módszert és a formát ellestük a nyugati magyaroktól.

Amikor tizenegy éve New Jersey és New York tájékán jártam, vagy másutt az Egyesült Államok és Kanada magyar közösségeiben, szinte mindenütt azt tapasztaltan, hogy a bázisközösségek erősítésén dolgoznak. Volt, ahol ezt a lehetőséget a Magyar Ház teremtette meg, volt, ahol egy számítógépben összegyűjtött címhalmaz. Viszont egyik sem hasonlított a Bessenyei György Körhöz. És ez nem véletlen, mert New Brunswickban a magyar értelmiségi koncentráció minden más helyszínhez képest erősebb volt, ami által létrejöhetett közösségi méretekben a nyugati magyarság minőségi forradalma. Ennek a kisugárzása a mai napig érezhető. Minden amerikai magyar közösség, amely felelősséggel szól az összmagyar kérdésekről, kapcsolatban áll Veletek. Amerikában az elmúlt négy évtizedben Ti voltatok a magyar szellemiség fellegvára. Közösen reméljük, hogy a negyven évvel ezelőtt elkezdett munkátok még sokáig fogja éreztetni hatását, és energiátokból a munka sikeres befejezésére is telik.

Szeretettel köszönt Benneteket

Duray Miklós