Koltay Gábor: A velünk élő Trianon című televíziós filmsorozat 14. részének szövege

XIV/14. – Ez a rész azt tárgyalja, hogyan viszonyuljunk a trianoni kérdéskörhöz a globális világtendenciák és az európai egységesülési folyamatok közepette. Miért érezzük úgy, hogy az elmúlt másfél évtizedben a vártnál kevesebb történt a trianoni folyamat feltárása, megismertetése érdekében?

 

Közreműködnek:
Döbrentei Kornél költő

Duray Miklós író

Fejtő Ferenc történész

Pozsgay Imre egyetemi tanár

Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök

Tőkés László református püspök

Koncz Gábor
Selmeczi Roland
Varga Klári
Varga Miklós
előadóművészek

 

Veres Péter

Ha nem lehettél szálfa

Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom,
ha nem
lehettél szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom.Nézd a tarackot,
nem árthat annak se
aszály, se árvíz, se fagy, se tűz,hiába perzselik azt fönt, s hiába vagdalják alant.
Tavasszal nem
mozdul, azt hinnéd, kihalt, pedig azalatt, ott lenn a mélyben ágakat ereszt,
acélhegy
ű gyökereivel bejárja a sívó homokot, a zörgő kavicsot; a sovány agyagot éppúgy, mint a buja televényt,
szorgosan furkál, terjed, telepít,
s mire a
tavasz virágzó füvei száraz avarrá válnak,
ő vígan zöldel újra, s buja
sűrűségét felmutatja a nyárnak. Vagy nézd a perjét,
hiába fordítja ki az eke, hiába tépi
szét a kegyetlen borona,
ahova kerül, ottragad, gyökerei mindjárt új szálakat eresztnek,
lekötnek, tanyát vernek,
s holnap a gazda
szemébe nevetnek.
Ez
a föld itt a tiéd, tartsad hát erősen, magyarom,
Ha nem
lehettél benne szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom.
Nézd csak a tippant,
a
szikes puszták apró bokrait. Nyár végén kiégnek,
s még
torsaikat is porrá veri ezernyi birkaláb. Tavasszal mégis kibújnak,
s pici magvakkal telt zászlóikat vígan lengetik a sovány pusztai szelek.
Vagy
nézd a szíksalátát,
a lekaszált rét ájult füvei közül kiugrik hirtelen,
s ehetetlen
kórójának öröklila virágával fenntartja az életet a halott mezők felett.
Nézd a töviseket is:
a gyengénszúrót, a cigánymogyorót, a gelicetövist és az ördögszekeret.
Nézd
a messzire virító bogáncsot s a ravaszul lapuló királydinnyét.
Hiába
irtja ezeket csőszök, kerülők serege, hiába röpködnek ellenük az írott parancsok,
nem engednek, újra és ezerszer újra
visszajönnek és szúrnak, mert egyebet nem tehetnek.
Szúrj
hát te is, de ne engedd ezt a földet, magyarom,
ha nem lehetsz már benne szálfa, legyél hát cserje vagy legyél csak gyom.
S hogyha nem
élhetsz magadnak,
virágod
legyen mérges, mint a kutyatej, ágaid legyenek tüskések, mint a vadrózsa,
legyenek
görbék, mint a galagonya, gyümölcsöd legyen fanyar,
mint
a vadkökény, vagy legyen keserű, mint a farkasalma,
csak
bőven termő bamba diófája ne legyél senkinek.
Ez
a föld a tiéd, tartsd meg hát magadnak, magyarom,
ha nem
lehetsz már benne szálfa, legyél cserje, vagy legyél csak gyom.

Pozsgay Imre

1982-ben az amerikai kormány vendégeként egy hónapot töltöttem az Egyesült Államokban, és sokféle program közepette találkoztam három szenátorral is. Azt talál­tam kérdezni tőlük, hogy uraim, mit adnának nekünk, ha kilépnénk a Varsói Szerződés­ből és a KGST-ből? Egymás szavába vágtak: „Ez nekünk mindent megérne, mindent megadnánk!” Azután 1989-ben Bush elnök hozott 20 millió dollár államsegélyt, ami akkor egy New York-i lottófőnyereménynek volt a tétje, tehát ennyit változott a helyzet azzal, hogy a Nyugat egy puskalövés nélkül megnyerte a harmadik világháborút.

Szűrös Mátyás

–1988-ban volt a májusi pártkonferencia, amikor új erők kerültek a politikai vezetésbe és azért azt tudtuk, hogy a politikai reform kb. abban fog kicsúcsosodni, hogy többpártrendszer alakul ki. Egy felgyorsuló eseménysorozatnak voltunk akkor már a résztvevői, és ezen belül a nemzeti kérdéshez való viszony és Trianon keze­lése is egyre inkább természetessé vált.

Pozsgay Imre

Engem az érdekelt, hogy Magyarország szabad legyen, független, demokrácia legyen, és ezt a demokráciát, ha lehet, parlamentáris úton gyakorolják. A nép majd eldönti, hogy mi az, ami tetszik neki. Hát aztán legkevésbé a népet kérdezték meg erről, itt volt az első nagy csalódásom. Ki legitimálta azt a gyülekezetet, amelyet ellenzéki kerekasztalnak neveznek? Ők maguk álltak össze és ajánlották föl a tár­gyalókészségüket, semmiféle népszavazáson, választáson sehol megválasztva nem voltak, de természetesnek fogadtuk el, hogy egy küzdőtérről érkeznek, egy másik pozícióban levő hatalommal szemben és tárgyaljunk. De semmivel sem volt erő­sebb a legitimációjuk, mint mondjuk egy összehívott alkotmányozó nemzetgyűlés­nek lett volna, arról nem beszélve, hogy ez nem egy XVIII. századbeli ábránd, azóta a világban néhányan működtették ezt az intézményt, utoljára éppen a Franco­uralom utáni Spanyolországban, ahol három nagy társadalmi áramlat egyezett ki a társadalmi békéről, tehát megtalálták azt a nyilvános és társadalmilag széles körű formát, amelyen keresztül eljutottak a Cortezig, a parlamentig. A Szovjetunió szét­esett a szemünk előtt, csak nem voltunk benne biztosak, hogy az utolsó rúgása milyen lesz, és szerencse, hogy ehhez az utolsó rúgáshoz a sors egy Gorbacsov nevű, egyébként a világpolitikában eléggé járatlan, de az intrikákban úgy látszik tapasz­talt embert adott, aki aztán lefogta a szovjet hadsereg kezét. Ő az első cár III. Iván óta, aki visszavonulással válaszolt a birodalom problémáira, nem pedig expanzió­val, de ez már nagyon messze vezetne, viszont Trianonhoz van köze a dolognak, hiszen a mai Európát ez a helyzet hozta létre, egy birodalom eltűnése és egyetlen szuperhatalom színen maradása, amelyik azóta is krónikus ellenséghiányban szen­ved, de ez legyen az ő baja, csak az lenne a baj, ha nekünk is kárunk következne belőle.

Szűrös Mátyás

– 1989 elején Mitterrand francia köztársasági elnök Magyarországra látogatott – ez egy nagyon érdekes dolog volt, hogy a nagy Franciaország elnöke ebben a még kiala­kulatlan helyzetben Magyarországra látogatott – őszintén érdekelte őt, hogy mi törté­nik itt Közép-Európában, illetve Magyarországon. A Néprajzi Múzeum előcsarno­kában adtunk ünnepi fogadást tiszteletére, és akkor ott, a beszédében megkövette a magyar népet a trianoni békeszerződés miatt. Úgy fogalmazott később is, hogy szinte minden bajok forrása a trianoni békeszerződés itt, Közép-Európában, mert ő is érezte azt, hogy ebbe be van kódolva nemcsak egy háború lehetősége, hanem többféle konfliktus is.

 

Francois Mitterrand nyilatkozata

A békét mindig a győztesek diktálták, akik általában a szemet szemért, fogat fogért elvet alkalmazták. […] A győztesek békéje, e század összes békeszerződései, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződé­sek, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztes dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták, min­dig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az azt megelőző békeszerződésben.

Fejtő Ferenc

Mitterrand elnöknek nem voltam tanácsosa, de jó barátságban voltam vele és sokat beszéltem vele erről a kérdésről. Úgy érzem, hogy részem van abban a meg­győződésében, amiről itt Magyarországon nyilatkozott. Ennek nem volt politikai célzata, inkább erkölcsi elismerése annak, hogy Franciaországot felelősség terheli ezekért az igazságtalanságokért és, hogy valamiképpen a jóvátételükben részt akar venni, de ugyanakkor ő is osztotta a többi európai államnak és Amerikának a hiva­talos fölfogását, hogy a határokhoz jobb nem hozzányúlni, a jövendőre kell gon­dolni és nem pedig a múlt sérelmeit állandóan hánytorgatni.

Csoóri Sándor írása

A huszadik század második felének olyan jelentős politikusai, gondolkodói, amilyen Francois Mitterrand elnök is volt, sokszor bizony csak a levegőbe beszéltek. Hiszen ha Trianon ellenpontjaként új megoldást emlegetett, ki kellett volna mondania az egyetlen lehetséges jóvátétel nevét: az autonómi­ákét, amely egyébként az 1920-as békeszerződés kisebbségi mellékletében erkölcsi és politikai feltételként szerepelt.

Döbrentei Kornél

84 éve, amióta a trianoni békediktátum – hogy úgy mondjam – teret nyert itt, a Kárpát-medencében, az összes drámájával, negatívumaival, az alapkérdés saj­nos érvényes, ami mit jelent? Azt jelenti, hogy létezik egy olyan igazságtalanság, amely történelmi igazságtalanság létrehozásában oroszlánrészt vállalt a nagyvilág, az a művelt Nyugat, amihez most szeretnénk úgymond csatlakozni. Azóta tulaj­donképpen ez a fajta csonkítás, ez a csonka státus rendre megerősíttetik. Hiszem, hogy van történelmi igazság is és ez az igazság nem Janus-arcú igazság. Amikor egy néppel szemben történik valami visszavonhatatlan és azt évtizedekre jegelik és hibernálják, az más-más köntösben minden áldott nap, a mai nap is itt van a lel­kekbe beleégve, mert az igazságérzet nagyon fontos dolog és ezt az igazságérzetet ez sérti, miközben minden nép, amellyel szemben vagy így, vagy úgy elkövettek igaz­ságtalanságot, jóvátételhez jutott.

 

Duray Miklós írása

Biztos vagyok abban, hogy az összmagyarság viszonylatában egy közös dinamikus program alapján bekövetkezik a paradigmaváltás. Ha erre nem gyülemlik fel elegendő erő Magyarországon, akkor a szomszéd országokban élő magyar közösségek fognak törvényszerűen a folyamatba belépni. A tri­anoni Magyarországon kívül rekedt magyarok számára létkérdés, hogy olyan paradigmális helyzet alakuljon ki, amelyben az összmagyarságra kiterjedő programok működnek. A határon túlra szorult magyar közössé­gek előtt csak két lehetőség áll: bevetni magukat az asszimiláció sodrába, hogy minél gyorsabban megszabaduljanak a nemzetükhöz való ragaszko­dás terhétől, vagy kikényszeríteni egy nemzetet átfogó, kezdeményező poli­tikát. A harmadik alternatíva: ismét berendezkedni a túlélésre, ami a politi­kai pluralizmus viszonyai között egyenlő a lassú haldoklással, mert társa­dalmi degradáláshoz vagy a szülőföld elhagyásához vezet.

 

Döbrentei Kornél

Minden egyes világtörténelmi változáskor a magyarságnak ezen a helyzetén nem akartak változtatni, Trianont mindig megerősítették. Az már történelmünk iszonyatos drámája megint, hogy amikor 1990-ben, még ha kamikaze kormány révén is, de megpróbálhattunk volna az orosz kivonulás után ebben a váratlan európai politikai vákuumban picit magyarokká válni, mi magunk is sajnos elébe mentünk bizonyos szerződésekkel, fölkínálkoztunk arra, hogy bebetonozzanak bennünket ebbe a helyzetbe. Gondolok én itt akár az ukrán szerződésre, akár másokra. Mintha a magyar külpolitika megijedt volna attól, hogy végre méltó helyen, egy emelkedő nemzet sorába lépjünk. Mert attól félnek valakik, hogy mi van, ha 60 év, 50 év szunnyadás után mégis ez az atomjaira bontott, tudatosan és mesterségesen is megosztott nép megpróbál a maga önerejéből létezni. Ez nagyon sok embernek fájt, hisz most látjuk a legjobban, hogy milyen jelentések látnak nap­világot. Ahogy a Világbank írja, az lenne tulajdonképpen az ideális, hogyha a magyarság 6–7 millióra csökkenne. Tehát ez mind a trianoni traumának egy nagy kiterjedése. Itt az első fejfelemelési kísérletre már valamiképpen jön a bunkó. Miért van az, hogy ha akkor Kosztolányi, Karinthy Frigyesék, vagy a hazájukat szerető Radnótiék merték és kiálltak amellett, hogy Trianon milyen és hogy a magyarságnak nem szabadna ilyen rútul veszni. A mai értelmiség zöme nem áll ki emellett?

Kosztolányi Dezső írása

Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, mint hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge, mélyen ben­nem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre, éppen annyiszor, mint hogy születtem, élek és meghalok.

Döbrentei Kornél

Nem beszéljük most már túl sokan ezt a nyelvet, ezen írunk, ezen olvasunk, tehát ha ennek a kultúrának a gyökereit elnyesik, ez a nép kihalásához, elvesztésé­hez vezet. Ha egy népnek megvan a saját kultúrája, sokkal jobban meg tud felelni a történelmi kihívásoknak, van honnan merítsen, és amikor állandóan ledorongol­ják, föl tud támadni, mert ez több, mint a fizikai lét.

Pozsgay Imre

Talán indíttatásomnál, pályámnál fogva is a kultúrát féltettem a leginkább. Ha egy ennyire megviselt és rossz örökséggel együtt élni kényszerülő országban a kul­túrát piaci törvényeknek vetik alá, akkor az csak értékrombolással járhat. Azt mondtam, hogy ezek azok az intézmények és ezek azok a tevékenységi formák, amelyek rászorulnak az állam támogatására, ha nem akarjuk teljes mértékben elve­szíteni őket. Ez nem jött be.

Szűrös Mátyás

Magyarországon van egy olyan fontos politikai erő, amelyiknek rövid törté­nete a hazafiatlanság története. Ez egy neoliberális politika, amelynek a nemzeti érdekek képviseletéhez és a nemzeti értékek kiteljesítéséhez vajmi kevés köze van. Magyarországon nagyon nehéz bizonyos eszméket és álláspontokat megismertetni a széles közvéleménnyel, mert Magyarországon a sajtó azoknak a kezében van, akiknek az elődei már az első világháború előtt uralták ezt a terepet.

Pozsgay Imre

Én ezt az ellentétet átoknak tartom a legújabb kori magyar történelmen, a szellemi életnek olyan divergálását, a szembenállásoknak olyan méltatlan formáját hozta, amelyet jobb lett volna elkerülnie ennek az országnak, hiszen az ilyesmik meg­

szégyenítik magát az országot is. Erről nekem mindig eszembe jut Kreisky kancellár, aki az államszerződés után talán a legsikeresebb kormányfője volt Ausztria azóta tartó történetének. Ő az osztrák tragédiát a két háború között azzal magyarázta, hogy a demokraták nem voltak hazafiak, a hazafiak meg nem voltak demokraták. Én kez­detben nagyon nyíltan próbáltam ezekről az ügyekről Aczéllal beszélni, annyit mondtam mindig és ezt vállalom ma is, hogy származási útra terelni a problémát vég­zetes következményekkel jár. De – mondom neki: itt most két első generációs értel­miségi beszél, magának is, nekem is vért izzadva kellett felküzdenem a tudásban magamat oda, hogy én versenyképes legyek azokkal, akik sokkal előnyösebb szociali­zációs körülmények közül indultak, már nyelvtudással, három-négy visszamenő értelmiségi nemzedékkel a családban, sok minden egyébbel. Én úgy hiszem, ezt álla­milag is kezelni kellene, hiszen minden intézmény, minden eszköz és minden pénz a mi kezünkben van. Ezért egyfajta pozitív diszkriminációt a háttérbe szorítás helyett megérdemelnének azok, akik hozzánk hasonló módon küzdötték fel magukat a kul­túra szintjére. Ezt próbáltam valami módon megértetni – nem fogadta el.

Zbigniew Brzezinski: A nagy sakktábla

Amerika előszeretettel alkalmazza függő helyzetben lévő külföldi elitek köz­vetett befolyásolásának módszerét, miközben nem kevés hasznot húz saját demokratikus elveinek és intézményeinek vonzásából. […] A kulturális vezető szerep az amerikai globális hatalom alulértékelt vonása. Akármit gon­dolunk is esztétikai értékeiről, az amerikai tömegkultúra mágnesként vonz mindenkit, különösen a világ ifjúságát. Lehet, hogy vonzereje az általa megje­lenített életstílus élvhajhász jellegéből fakad, de globális vonzása tagadhatat­lan. Az amerikai televízióműsorok és filmek teszik ki a világpiac mintegy háromnegyedét. Az amerikai popzene is ugyanilyen népszerű a világban és az amerikai divatot, étkezési szokásokat, sőt, öltözködést is világszerte egyre töb­ben utánozzák. Az Internet nyelve az angol és a világban a számítógépeken folytatott „csevegések” túlnyomó többségét Amerikában kezdeményezik, befolyásolva ezzel a világban folytatott beszélgetések tartalmát. S végül, évente nagyjából félmillió diák özönlik Amerikába és a legtehetségesebbek közül sokan soha nem térnek vissza hazájukba. Valamennyi földrész szinte minden kormányában megtalálhatók az amerikai egyetemek egykori diákjai.

Döbrentei Kornél

Egy nemzetközi, egy nemzetek feletti nagytőke játszadozásának vagyunk az áldozatai, amely ide akarja magát befészkelni. Arról van szó, hogy akié a pénz, azt hiszik, hogy azé az igazság, és ha úgy gondolják, hogy van az országnak egy része,

amelyik ellenáll ennek a beolvasztó, masszává gyúró, belekényszerítő tendenciá­nak, az akkor antiszemita, nacionalista, tehát el kell tiporni. Európát is egy olyan helyzetre hangolták, hogy minden ilyen megnyilvánulás rögtön nacionalista bélyeg, lefasisztázzák az embert, mert a legkönnyebb így elintézni valakit. Abban a pillanatban lekartotékozzák, félreteszik. A kormányzat nem merte vállalni azt, hogy változtat azon, ami az egész kádári helyzetben volt, azok a figurák nőttek bele, akik akkor is már ott voltak. És nekem ne mondja senki, hogy aki egy diktatúrát szolgált ki, az most hirtelen átmegy demokratába. Bizonyos körök hamarabb tud­ták meg, hogy lesz rendszerváltozás és felkészülhettek.

Zbigniew Brzezinski: A nagy sakktábla

A nyers valóság az, hogy Nyugat-Európa mind nagyobb mértékben Közép-Európa is – amerikai védnökség alatt áll, s a szövetségesek az ókori vazallusok és hűbéresek helyzetét idézik. […] Ősi birodalmak könyörtele­nebb korát idéző kifejezésekkel élve a birodalmi geostratégiának három kulcsfontosságú tényezője van: elejét venni a vazallusok közti bárminemű paktálásnak, fenntartani függő helyzetüket, megvédelmezni a szövetségese­ket és elérni, hogy továbbra is szófogadóak legyenek, végül pedig megaka­dályozni, hogy a barbárok szövetségre lépjenek egymással.

Aki Kelet-Európát uralja, uralja a Szívtájékot, Aki a Szívtájékot uralja, uralja a Világ-szigetet is, Aki uralja a Világ-szigetet, uralja a világot.

Duray Miklós

– Én meg voltam róla győződve, hogy a kommunizmus megbukik és megbukik ez a hatalom. Természetesen azt nem tudtam, hogy ez 1989-ben vagy ’90-ben fog bekövetkezni, de azt éreztem, hogy az én életemben fog megbukni és ez az érzésem 1985 tavaszán kezdett kialakulni. Mármost bekövetkezett a rendszerváltozás, és a változásnak az lett a következménye, hogy tulajdonképpen megváltozik a rendszer, az egypártrendszerből többpártrendszer lesz, de a formális demokrácia csak úgy ala­kulhat ki, ha a leköszönő hatalom ellenőrizni fogja ennek a kialakulását. S ez történt mindenütt Lengyelországban és Csehországban is, Magyarországon is, és még Romá­niában is, hiába lőttek. Visszamenőleg már lehet ellenőrizni, hogyan zajlott az utolsó időszakban a hatalmon lévőktől a vagyonnak a kimentése, hogy majd tudjanak a rendszerváltozás után mire építeni. Tény az, hogy ha a rendszer nem forradalmi úton változik meg, hanem a leköszönő hatalom asszisztenciája mellett, magyarországi vonatkozásban a volt ávósok, meg a volt sztalinisták, meg a volt különböző hatalmi emberek leszármazottainak, fiainak a vezényletével, vagy legalábbis ellenőrzése

alatt, akkor az sehova máshova nem vezethet, mint a hatalom átmentéséhez. 1989–90-ben a vereséget szenvedett hatalmi elit és annak a pártja egy kis leporolás­sal legitim parlamenti politikai erővé vált a rendszerváltozás után. Ez olyan lenne, mintha Napóleon elűzése után a francia király visszahívta volna a legyőzött Napóle­ont. A rendszerváltozás úgy zajlott le, hogy úgymond helyt adott a Bourbon restaurá­ciónak. Ez valószínűleg nem véletlen, hogyha mindenütt ez történt, akkor ez nyilván így volt valahol megtervezve. Ezt már 1990 tavaszán látni lehetett, hogy erről van szó. Ezért siettünk a prágai parlamentben, hogy hozzunk egy olyan törvényt, hogy a volt pártnomenklatúra, a különböző kategóriájú titkosügynökök, a munkásőrök ne vehessenek részt a politikai életben. Csehországban majdnem tíz évig működött ez a törvény, viszont érdekes, hogy e miatt a törvény miatt a legtöbb bírálatot éppen Amerikából kaptuk, az Egyesült Államokból és szinte hinni sem akartam, hogy az a szervezet bírálta leginkább ezt a törvényt, amely a politikai üldözötteket védte annak idején: a Helsinki Watch nevű szervezet. És ekkor esett le a tantusz, hogy valóban egy olyan tervezésről volt szó a rendszerváltozás kapcsán, amelynek a célja az volt, hogy ugyan a kommunista rendszer megszűnjön, de azok a kapcsolati rendszerek, amelyek a kommunista rendszer és a nyugati világ között működtek – egy felszín alatti kapcsolatrendszer – életben maradjon és ezt a kapcsolatrendszert éppen a titkosügynököknek a rendszere teremtette meg. Ezek hálózzák be több mint tíz évvel a rendszerváltozás után is ezt a térséget és tulajdonképpen ezekkel kell nekünk fel­venni a harcot. Ugyanis ennek a titkosügynöki hálózatnak a felszín fölötti megjele­nése az a politikai harc, ami most van az ügynökök érdekcsoportja és a nem ügynö­kök érdekcsoportja között. A nem ügynökök érdekcsoportja a nemzetet képviseli, az ügynökök érdekcsoportja nem tudni, hogy kit képvisel. Hogyha forradalom lett volna, akkor ez valószínűleg nem így történik.

Duray Miklós írása

A státustörvény, mint ahogy nem hivatalos elnevezése is tanúsítja, célul tűzte ki, hogy meghatározza az anyaországgal szomszédos államokban élő magyarok magyarországi jogi helyzetét, azaz csökkentse jogi idegenségüket abban az államban, amelynek a mindenkori magyar haza tisztét kell betöltenie. Ehhez az elvhez kapcsolódott a törvény azon része, amely az anyaországban igénybe vehető kedvezményeket a magyarországi állampolgárok hasonló jogosultságai­val azonosította, és meghatározta az alanyi jogon járó támogatások körét. […]A jogosultságot nem az állampolgársághoz, hanem a lakóhelyhez és a közösség­ hez való tartozással határozta meg. Ennek vált szimbólumává a Magyar Igazolvány, amely rövid idő alatt a magyar nemzeti összetartozás új jelképe lett. A státustörvény a XXI. század kezdetét jelentő új magyar nemzetstratégia kiemelkedő alkotása. Első lépés volt ez a nemzet határon átívelő újraegyesítésére.

 

Szűrös Mátyás

Ez a Magyar Igazolvány arra is jó lett volna, hogy megkönnyítsük a magyarok egymás közötti érintkezését, tehát hogy a schengeni határ következtében legyen valamilyen megoldás a magyarok számára. Úgy tűnik, hogy ezért egyre erőteljeseb­ben előtérbe kerül a kettős állampolgárság kérdése és miután ezt a megoldást több szomszédos országban alkalmazzák, nekünk se szabad majd kizárni.

Tőkés László

Magyarország nem használja ki kellőképpen a trianoni békediktátum követ­kezményeinek a leküzdésére az európai helyzetből adódó lehetőségeket, nem mer fellépni a Beneš-dekrétum ellen, nem mer nyíltan az oldalunkra állni az önszerve­zésben, az önrendelkezés megvalósításában. Ha kihasználjuk azokat a politikai lehetőségeket, amelyek megnyílnak előttünk, akkor ez sokat jelenthet számunkra. Hangsúlyozom, hogy ez Erdély számára élet és halál kérdése.

Duray Miklós

De ne legyenek kétségek, nem veszi le a vállunkról Trianon nyomasztó ter­heit az Európai Unió. Viszont teremt új dimenziót, ugyanis az uniós csatlakozással a magyarügy Európa-üggyé válhat. Azok a határok, amelyek szétvágták 1920-ban a működő struktúrákat, ezeknek a határoknak a jellege megváltozik. A vámhatár megszűnik, ennek következtében például a határ menti területek gazdasági struk­túráját összekapcsolhatjuk és ezen belül elkezdhetünk közösen jövőt tervezni. Van egy eszme, amit megfogalmaztunk az 1990-es évek közepén, hogy határmódosítás nélkül újra kell integrálni a magyarságot. Ahhoz, hogy ezek a lehetőségek meg­valósulhassnak és a saját érdekünkben tudjuk kihasználni, ahhoz magyarországi kormányzati erő kell és a határon túli területeken élő magyaroknak a meggyőződése, hogy ezekbe a lehetőségekbe ők is beszálljanak. A nemzetpolitika reális hatalom nélkül gyakorlatilag csak elmélet. Tehát a nemzetpolitikának kormánypolitikával kell párosulnia.

Tőkés László

Kutya kötelessége volna a mindenkori magyar kormánynak támogatni a határon túli magyar önrendelkezési törekvéseket, az autonómia-politikát, ehelyett még holmi maradék jogokat sem mer vállalni, sőt a magyar nemzethez való tartozás elemi, emberi jogától, annak bevallásától és megélésétől is megfosztja a határon túli magyarságot.

Zbigniew Brzezinski: A nagy sakktábla

A legtöbb nemzetállam számára […] az utóbbi időben csökkent a terület­birtoklás jelentősége. A területi viták még mindig fontos tényezőt jelentenek bizonyos államok külpolitikájának alakításában, de jobbára inkább arról van szó, hogy kinyilvánítják nemtetszésüket, mert etnikai testvéreiktől – akik nem csatlakozhatnak az „anyaországhoz” megtagadják az önrendel­kezés jogát, vagy mert véleményük szerint az adott kisebbséggel a szomszé­dos állam rosszul bánik. Ritka eset, hogy egy ország a területének növelésé­vel akarja emelni tekintélyét. […] A jaltai Európa a múlté, de nagyon fon­tos, hogy ne térjünk vissza az versailles-i Európához. Az, hogy Európa megosztottsága immár a múlté, nem jelenthet visszalépést az egymással tor­zsalkodó nemzetállamok Európájához.

Fejtő Ferenc

A helyzet megoldása mégis Trianonnak annyiban való orvoslása, hogy meg­szüntessék a határon kívül élő magyarok diszkriminációját, s a lehető legnagyobb autonómiát adják meg. Erre vannak példák a Nyugat előtt, pl. Dél-Tirolban, Ausztriának és Olaszországnak a megegyezése abban, hogy mindenféle diszkrimi­nációt megszüntetnek és ugyanazokat az állampolgári jogokat érvényesítik mind­két fél részére.

Duray Miklós

Semmilyen vonatkozásban nem utópia az autonómia. Az Európai Unión belül még kevésbé utópia. Csak kérdés az, hogy leszünk-e elegendően ahhoz, hogy az auto­nómia valóra váljon, ugyanazt kell akarni ebben az esetben mindenkinek, hogy a közös érdekben ne tegyünk a közös érdek ellen.

Koltay Gergely dalszövege

Ez az ország a hazád

Van egy ország, van egy ház ahol élt rég nagyapád. Nem volt írott, rajzolt határ ez az ország a te hazád!
Van egy emlék, vagy
kép három színről, ami tiéd széles völgyön folyókon ez az ország a te hazád
Vannak még, hegyeken
túl is, hangjuk hív, téged szólít, mint szarvas, vezet tovább, ez az ország a te hazád.
Van egy
templom, kertjében sírok holtat, élőt tanúknak hívok kik hallják harang szavát ez az ország a te hazád.

Duray Miklós

A pillanatnyi doktrína a határok változtathatatlanságának a doktrínája. Nemzetközileg a külső határok megváltoztatását nem engedik, de a belső határok változása ellen nincsen érv. A belső határt lehet változtatni, mondjuk a közigazga­tási határokat, vagy az autonómia határának a kialakítása az több, mint közigazga­tási határ. Én úgy gondolom, hogy aki azt várta el, hogy ezeknek az államalakula­toknak a felbomlásával akár határmódosításra is kerülhet sor, az irreálisan gondol­kodott. Az államok felbomlása során viszont annak lett volna esélye, hogy új autonómiák alakuljanak ki, tehát olyan közigazgatási egységek, amelyek sajátos jogokkal vannak felruházva. Erre lett volna esély, de nem volt hozzá politikai erőnk.

Fejtő Ferenc

Ebben a keretben a kisebbségi kérdésnek a megoldása is kényszerítőbben léphet föl, mert szigorúbban fogják megítélni azokat a nemzeteket, és az Európából való kizárást is fogják kockáztatni, akik ebben a kérdésben a status quóhoz ragasz­kodnak. Ez persze okot ad és jogot ad arra, hogy az igazi megoldást ne a naciona­lista román vagy a nacionalista szlovák állam ígéreteiben és jóindulatában keres­sék, hanem hogy Magyarország erőteljesen követelje ezt abban a keretben, ahová belépett. Ha az ember belép egy klubba, akkor a klub szabályainak aláveti magát, de ha nem, akkor számolni kell annak következményeivel. A magyarok javára szól az, hogy a követeléseik teljesen méltányosak. Ez a legcsekélyebb jóvátétele annak az igazságtalanságnak, amit Trianonban velük szemben elkövettek.

Pozsgay Imre

Az Európai Unió az első reális alkalom a sok kudarcba fulladt kísérlet után, hogy Európa megszabaduljon halálos bűnétől, Trianontól. Egy födél alá kerülünk azokkal, akikért fájt a szívünk, és akikkel együtt szeretünk lenni. Ez az a lehetőség, amelyet az Unió adhat meg. Azért még hozzáteszem – reálpolitikusként –, hogy ez akkor lesz igazán érvényes, ha minden szomszéd országunk is ez alatt az ernyő alatt lesz, és abban a pillanatban megint Magyarország és a magyarság versenyképessége lesz a téma, nem pedig a veresége.

Döbrentei Kornél

Nincs hová hátrálnunk már, tehát a költőnek, írónak, művésznek azt a fajta felvilágosító munkát kell tovább folytatnia, amely a lelki kapaszkodókat előhozza, mert itt a tét a megmaradásunk. Jobban mondva a megmaradásunk magyaros arculatának a megőrzése. Az, hogy voltunk a világban, az, hogy értéket adtunk a világnak, az, hogy ezt a világot színesítjük, ízeket adunk hozzá. Erről mind le kel­lene mondanunk, mert olyan szellemi törekvések kereszttüzében vagyunk, ame­lyek ez ellen irányulnak. Én hiszem, hogy Mária országa vagyunk és hogyha Mária országa vagyunk, akkor Istennek talán még terve van velünk. Ez a kicsit szinte transzcendens hit, vagy metafizikus hit is munkál bennem, nem létezik az, hogy előbb vagy utóbb ne fáradjanak ki a gonosz tendenciák. Meggyőződésem, hogy az írástudóknak most nagyobb felelőssége van, mint valaha volt.

 

Boldogasszony anyánk

Boldogasszony anyánk, égi nagy patrónánk nagy ínséggel élünk,
így szólít
meg anyánk:
Magyarországról,
édes hazánkról ne felejtkezzél el szegény magyarokról.

Fejtő Ferenc

Az értelmiség akkor teszi majd a legnagyobb szolgálatot a magyar ügynek az Európai Közösségen belül, ha minél szorosabbra fűzi kulturális kapcsolatait a román, a szlovák és a többi értelmiségnek azokkal az elemeivel, akik szintén a demokrácia és az európai értékek alapján állnak. És ilyenek vannak. Tehát azt mondhatnám, hogy a kultúra nagyon komoly eszköz ahhoz, hogy egymással szem­ben a gyanakvást és a gyűlöletet kikapcsolja. A legjobb propaganda egy nemzet szá­mára az, ha mint nemzet egészségesen, szolidan, demokratikusan és egyetértésben formálja a maga életét. Itt meg kell mondanom, hogy egy kettészakadt nemzet a magyar nemzetnek az ügyét kevésbé képviselheti a világban, mint egy, a lényeges kérdésekben egyetértő nemzet.

Pozsgay Imre

Meggyőződésem szerint az ember maga nem globalizálható. Az embernek az eszközei globalizálhatók, de tény az, hogy az embert kell leszerelni ahhoz, hogy ezek az eszközök akadálytalanul terjedjenek és piaci tényezővé váljanak. Fogyasztói barommá lefosztani az embert nagy bűncselekmény, ellenállni ezeknek az eszkö­zöknek meg ostobaság. Tehát az embernek föl kell készülni. Ehhez az emberi kultú­rák nélkülözhetetlenek. Az emberiség elveszti az arcát, ha kilép a nemzeti kultú­rákból. A multikulturalizmust is csak úgy fogadom el, ahogyan elfogadom a bartóki elvet a kulturális hatásokról. Miközben a kulturális hatások csak ott érvényesek, ahol tiszta források is vannak. Amikor messze tájakra vonzódik az érzelem, mint mondjuk Erdélybe, Felvidékre vagy Délvidékre, akkor azért megmozdul valami az emberekben és ez arra utal, hogy a roncsoló hatás nem vitte szét azt a nemzetet, amely ma készül egy újraegyesítés lehetőségére, határok fölött, határok nélkül.

 

Juhász Ferenc

Himnusztöredék

Emeld föl fejedet büszke nép! Viselted a világ szégyenét! Emelkedj magasba kis haza,
te, az elnyomatás
iszonya!
Emeld
föl szívedet nemzetem: Lángoljon a világ­egyetem!